A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatos teendőkről az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                                SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. június 5-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak

N A P I R E N D:

Különfélék: []

6./ Tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával
összefüggő kérdésekről; javaslat a további
teendőkre
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának, valamint Agitációs és Propaganda
Osztályának előterjesztése

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy június 1. - augusztus 20. Között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ Központi Bizottsága és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását.
Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.

Úgy határoz, hogy

- a sajtó, a rádió, a televízió július 28-ig, az olimpia kezdetéig a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;

- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;

- a televízió és a rádió naponta 50-60 perces összefoglalót adjon a versenyekről;

a televízió hétfői adásnapot ne szervezzen;

- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;

- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.

A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésben leggyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.

A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felvetődő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAO/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
példányban

T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottságnak
a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről, javaslat a
további teendőkre

1.A Politikai Bizottság 1984. május 14-i határozatát végrehatottuk.
A Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én tájékoztatást kaptak a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövete.

Május 16-án rendben, korrekt légkörben zajlott le a Magyar Olimpiai Bizottság ülése. Az ülés előkészítését jól szolgálta a bizottság kommunista tagjainak és néhány kiemelkedő párton kívüli személyiségének összehívása. A MOB döntését követően megtörtént a sportági szakszövetségek vezetőinek és a legkiválóbb sportolóknak a tájékoztatása is. A külügyi államtitkár válaszolt az USA nagykövetének "szóbeli üzenetére".

Módosították a sajtóterveket, 45 főről 16-ra csökkentették a Los Angeles-i olimpiára utazó magyar sajtócsoport létszámát. Tisztségviselőink, meghívott bíróink és szakembereink készülnek az olimpia helyszínén megrendezésre kerülő kongresszusokra, az olimpiai sportversenyek lebonyolításában való közreműködésre.
2.Május 24-én Prágában tanácskoztak a szocialista országok sport- és testnevelési szervezeteinek küldöttségei.

Az értekezleten találkoztak J. A. Samaranch-csal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével és más nemzetközi sportszervezetek vezetőivel. A küldöttségek vezetői - a román delegáció kivételével - egyöntetűen kifejtették, hogy a szocialista országok olimpiai bizottságai megalapozottan döntöttek a távolmaradás mellett, és nem tartják lehetségesnek annak felülvizsgálatát. Tiltakoztak a moszkvai és a Los Angeles-i helyzet azonosítása ellen, hangsúlyozták a két olimpiai szervezése közötti lényeges különbségeket. Bejelentették, hogy a sportági kongresszusokon részt vesznek, továbbá - költségeik fedezése esetén - biztosítják az olimpiai versenyek lebonyolításában közreműködésre felkért versenybírók, technikai segítők kiutazását. Figyelmeztettek, hogy hibás lépés volt az 1988-as olimpia színhelyének /Szöul/ kiválasztása, mert ez továbbra is veszélyezteti az olimpiai mozgalom egységét. Megerősítették: a szocialista országok továbbra is aktív szerepet kívánnak betölteni a nemzetközi sportéletben, a jövőben is támogatják az olimpiai eszme megvalósulását, az olimpiai mozgalmat. A román delegáció vezetô ;je bejelentette, hogy sportolóik indulnak a Los Angeles-i olimpián.

A tanácskozáson megegyezés történt a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyek ügyében. A versenyeket az olimpiától eltérő időpontban bo nyolítják le. Magyarország négy sportágban /vívás, kötöttfogású birkózás, műugrás, vitorlázás két osztálya / rendez versenyeket. E versenyeken - a sportágak bővülése következtében is - várhatóan az olimpiára tervezettnél jóval nagyobb létszámmal / kb. 350 sportoló / veszünk részt.

3.A lakosság, a sportolók hangulatáról; az ellenséges propaganda jellemzőiről:

A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalásáról erősen megoszlanak a vélemények. A politikailag felkészültebb emberek nagy része megérti, hogy hazánk a többi szocialista országhoz hasonlóan, távol marad az olimpiától. Lemondásunk bejelentése általában nem okozott meglepetést, de nem kevesen bíztak valamilyen kompromisszumos, alternatívát jelentő megoldásban. Sokan - főleg az értelmiségiek és a fiatalok közül - csalódottan vették tudomásul a döntést, vitatják az indoklását. A véleményt nyilvánítók az Egyesült Államok szélsőséges köreit hibáztatják a kialakult helyzetért, helyenként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelősségét is felvetik.
Távolmaradásunkkal kapcsolatban sokan sajnálják a sportolók kárba veszett munkáját, s hogy nem örülhetnek a magyar sportsikereknek. Az emberek féltik az olimpiai mozgalom jövőjét, attól tartanak, hogy nemzetközi kapcsolataink beszűkülnek. A Központi Bizottsághoz és személyesen Kádár János elvtárshoz több levél érkezett, amelyben a döntéssel összefüggésben kétségbe vonták szuverenitásunkat; volt, aki azt kérte, hogy [ne]csatlakozzunk a szovjet állásponthoz.

Az olimpiai csapat körében megrázkódtatást okozott a MOB állásfoglalása. A sportolók beletörődéssel, fegyelmezetten vették tudomásul a döntést. Edzésmunkájuk azonban megtorpant. A velük folyatott beszélgetések, valamint a felkészülési programok gyors módosítása eredményeként fokozatosan kapcsolódnak vissza a sportmunkába. A versenyzők sajnálják, hogy nem vehetnek részt az olimpián, s számolnak a hátrányos erkölcsi, anyagi következményekkel. Következetes, sokirányú meggyőző munka szükséges még ahhoz, hogy sportolóink ráhangolódjanak a szocialista országokban megrendezendő versenyekre.

Az ellenséges propaganda felerősödött és hatása közhangulatban érzékelhető. A fejleményeket a Szovjetunió szavahihetőségének lejáratására, a szocialista országok szuverenitásának kétségbevonására és a magyar közvélemény nacionalista befolyásolására igyekeznek felhasználni. A MOB május 16-i nyilatkozatát "enyhébb fogalmazásúnak" minősítették. Az ellenséges propaganda a magyar lépés kapcsán a szovjetellenes hangulatkeltést tekinti főbb céljának, ezért a döntés felelőssége alól "felmenti" a magyar vezetést. Hangoztatja: a magyar döntés "hatalmas politikai nyomás" eredménye; "el tudták volna képzelni, hogy az ország nemcsak a gazdaságban, hanem a sportban is a saját útját járja".
4.Javaslat a további teendőkre:
a/Június 1. - augusztus 20. között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ KB és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását. Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.
b/A tájékoztatás elvei és gyakorlata:

- július 28-ig, az olimpia kezdetéig a sajtó, a rádió, a televízió a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;

- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió, mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;

- a televízió naponta három alkalommal, fő műsoridőben 30 perces, kora délután és késő este 15-15 perces összefoglalót adjon a versenyekről; - a rádió naponta három alkalommal tudósítson a versenyekről; a délelőtti és a délutáni adásidő 8-10, az esti 25-30 perc legyen;

- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;

- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.
c/A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésekben leg gyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.
d/A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felmerülő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.

Budapest, 1984. május 31.

Ritter Tibor
(Ritter Tibor)
 Varga Péter
(Varga Péter)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő