„A népesség abszolút számában jelentős csökkenés állott be”

Próbanépszámlálás 1956 után

„tervgazdálkodni lehetetlenség anélkül, hogy ne ismernénk az adott helyzetet. Munkaerő tekintetében pedig nem ismerjük. Nem utolsó sorban ezért tér el lényegesen minden, a munkaerőhelyzetre vonatkozó becslés a gyakorlattól. […] Amit ugyanakkor nem tudok itt elhallgatni, az az, hogy milyen lehetetlenül következetlenek vagyunk ezekben a dolgokban. Így pl. évente felmérjük – és erre sok millió forintot irányozunk elő rendszeresen – a marhaállományt, illetve általában állatszámlálást végzünk, összeírjuk az ország összes fáit, stb., csak éppen az embereket nem számoljuk meg."

Források 

1. forrás

Előterjesztés egy népösszeírás lebonyolításához

1957. augusztus 14.

 

Bér- és Munkaerő                   MUNKÜGYI MINISZTÉRIUM                             932/GB

 

                                               S z á s z   J á n o s

                                               elvtársnak

                                                                                  B u d a  p e s t

Mellékelten küldöm az 1957. december 31-én tartandó népösszeírásra vonatkozó G. B. előterjesztésünket. Kérlek, hogy - a Buda elvtárssal erről folytatott telefonbeszélgetés alapján is - ennek a G. B-n kedvezően történő elbírálásához nyújts segítséget. Itt leginkább Friss, Antos és Kossa elvtársak véleményét kellene kipuhatolni és kedvező irányba fordítani - tekintve, hogy az ő részükről várható inkább elutasítás.

Neked is hangsúlyozni szeretném, hogy tervgazdálkodni lehetetlenség anélkül, hogy ne ismernénk az adott helyzetet. Munkaerő tekintetében pedig nem ismerjük. Nem utolsó sorban ezért tér el lényegesen minden, a munkaerőhelyzetre vonatkozó becslés a gyakorlattól. Most szerencsénknek mondhatjuk, hogy ez az eltérés kedvező irányú, de épp úgy lehetett volna váratlanul kedvezőtlen is. A gazdaság felső irányításának ilyen bizonytalanságát pedig nem lehet megengedni. Amit ugyanakkor nem tudok itt elhallgatni, az az, hogy milyen lehetetlenül következetlenek vagyunk ezekben a dolgokban. Így pl. évente felmérjük - és erre sok millió forintot irányozunk elő rendszeresen - a marhaállományt, illetve általában állatszámlálást végzünk, összeírjuk az ország összes fáit, stb., csak éppen az embereket nem számoljuk meg. Ezt a következetlenséget semmivel nem lehet indokolni.

Az általunk javasolt népösszeírás szervezeti feladatai ugyanazok, mint egy nagy népszámlálásnál (körzetek beosztása, számláló biztosok kioktatása stb.), ezért az előkészület rendkívül sok munkát igényel. Ezért erre határozatot hozni rendkívül sürgős, mert ha ebben a hónapban nem kezdi meg a K. S. H. a munkát, akkor december 31-én nem lehet végrehajtani a felmérést.

Kérlek ezért, légy szíves a kedvező előfeltételek megteremtésében és abban segítséget nyújtani, hogy ezt az anyagot a lehető legsürgősebben tárgyalja a G. B. Ha az anyagot lehet stencyleztetni, erről rövid úton értesíts.

 

Budapest, 1957. augusztus hó 14-én.

Elvtársi üdvözlettel:

(Jenovay Jenő)

osztályvezető

 

Jelzet: MOL - XIX-A-39-b/1-1030/GB-1957. (Magyar Országos Levéltár, Gazdasági Bizottság, TÜK iratok.)

  

***

  

Az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal előterjesztése a Gazdasági Bizottsághoz

1957. július 23.

 

ORSZÁGOS TERVHIVATAL                                                      Szigorúan titkos!

MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM                                                 Készült: 4 példányban

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL                                      3. sz. példány

 

E l ő t e r j e s z t é s

a Gazdasági Bizottsághoz

 

Az elmúlt években az éves és a távlati tervek elkészítése során egyre több, komoly problémát okozott az a tény, hogy a népesség számát és összetételét tükröző statisztikai adatok részben elavultak, részben pedig egyáltalán nem álltak rendelkezésre.

A népesség száma és összetétele már az ellenforradalmi események előtti időkben sem volt teljességében és részleteiben ismert.

•a.)    A legutolsó népszámlálás 1949 elején történt, ennek területi és foglalkozási adatai a nagyarányú társadalmi és gazdasági változások következtében már nem használhatók.

•b.)    A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási adatok folyamatos vezetése és korrigálása során adathiány miatt nem tudta figyelembe venni a népszámlálás után történt legális és illegális külföldre távozást. (A távozottak száma több tízezerre becsülhető.)

•c.)    A lakosság többszázezres nagyságrendű belső vándorlása is jelentős változásokat okozott, főleg a népesség számának területi megoszlásában. (Ez a belső vándorlás az októberi események után is folytatódott, illetve fokozódott és napjainkban is nagymértékű.)

1956. október 23-át követően különösen elavulttá váltak a már addig is bizonytalan adatok.

•a.)    A népesség abszolút számában jelentős csökkenés állott be (közel 200 ezer ember hagyta el illegálisan az országot). Az országot illegálisan elhagyók száma, valamint a hazatérők egyenlege csak becsléssel állapítható meg, mert a kötelező, de az eltávozottaknak nem teljes körére vonatkozó rendőrségi kijelentőlapok statisztikai összesítése alapján az eltávozottaknak csak egy része ismert.

•b.)    A népgazdaságon belül olyan további belső mozgások folytak le, amelyek főleg a foglalkoztatottság megoszlásának vizsgálatánál okoznak nagy nehézségeket. (Tízezrekre tehető azon bérből és fizetésből élők száma, akik a mezőgazdaságba távoztak. A termelőszövetkezetek egy része feloszlott és az ott dolgozók a mezőgazdaság magánszektorába mentek. Nagymértékben csökkent a fegyveres erők létszáma. Növekedett a nem mezőgazdasági magánszektorban dolgozók száma. A külföldre távozás az ország népességének területi megoszlásában - és egyéb vonatkozásaiban is - újabb, jelentős eltolódásokat okozott.)

Mindezek következtében a népgazdaság tervezéséhez - így elsősorban a 3 éves terv ellenőrzéséhez és a következő 5 éves terv elkészítéséhez, ezeken belül a munkaügyi tervezéshez, illetve a munkaügyi tervezés előtt álló jelentős problémák megoldásához - nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, ugyanakkor az M tervek elkészítésének alapjai is hiányoznak.

A fentiekben vázolt fontos feladatok elvégzéséhez és az ismertetett hiányosságok kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges egy - 1957. év végén lebonyolítandó - a népesség egészére kiterjedő minimális adatigényű, de teljes körű statisztikai adatfelvétel elrendelése, amelyből meg lehet állapítani a népesség számát területi, nem, kor, családi állapot, foglalkozás stb. szerinti részletezésben.

A tervezett egyszeri minimális adatfelvétel költségkihatása mintegy 20 millió forint. (Nyomtatvány, posta, stb. 1,5, adatfelvétel 9,5, az adatok feldolgozása 9,0 millió forint.) Az összeíráshoz kb. 45 tonna papír szükséges.

A Központi Statisztikai Hivatalnak már az előkészítési munkálatok kezdetén nagymértékben igénybe kell venni a tanácsi apparátust, jelentős számú munkaerőt és pénzügyi eszközt kell felhasználni (elsősorban a számláló-körzeti beosztás elkészítésével, feltérképezésével, központi ellenőrzésével, a számlálóbiztosok oktatásával, valamint a nyomtatványok elkészíttetésével kapcsolatban). Az év végi összeírás komoly, hosszadalmas előkészítő munkát igényel és csak a határozati javaslatban rögzített határidők (létszám-, pénz- és papírigény biztosítása) pontos betartása esetén valósítható meg. Ez esetben az első, legfontosabb adatok 1958. március elejére már összeállíthatók.

Mindezek szükségessé teszik, hogy a Gazdasági Bizottság az összeírás végrehajtására 1957. június hó folyamán határozatot hozzon.

Az összeírás elvégzése több, ez évre tervezett - és egyébként szükséges - adatfelvételt (pl. az M tervek elkészítéséhez szükséges összeírás, a bérből és fizetésből élők Egységes Foglakozási Jegyzék szerinti összeírása, korstatisztikai összeírás, stb.) feleslegessé tesz, és az e célokra szánt pénz és papír a népgazdaság érdekét szolgáló népösszeírás fedezetéül szolgálhat.

Meg kell még jegyezni, hogy a nemzetközi megegyezések alapján általában tíz évenként rendszeresen tartandó népszámlálás szükségessége - melyet a Gazdasági Bizottság a tervezett 1959. január 1-ről későbbi időpontra halasztott - továbbra is fennáll.

 

Határozati javaslat

•1.)    A Központi Statisztikai Hivatal 1957. év végén hajtson végre egy minimális, egyszeri adatfelvételt az ország népességére és annak összetételére vonatkozóan. Az összeírás előkészítésébe és megszervezésébe vonja be az illetékes főhatóságokat, elsősorban az Országos Tervhivatalt és a Munkaügyi Minisztériumot.

Felelős: a K. S. H. elnöke.

•2.)    A pénzügyminiszter biztosítsa az egyszeri adatfelvételhez szükséges 20 millió forintot, valamint a felvétel végrehajtásához az időszaki létszámot.

Felelős: a pénzügyminiszter.

Határidő: július 1-től folyamatosan

•3.)    Az Országos Tervhivatal biztosítsa az egyszeri adatfelvételhez szükséges 45 tonna papírt.

Felelős: az O. T. elnöke.

Határidő: augusztus 20-tól november 20-ig folyamatosan.

•4.)    A Gazdasági Bizottság elhatározza, hogy a Minisztertanács 3454/VI. 22./1956. sz. határozatával 1959. év elejére kitűzött és a Gazdasági Bizottság által ez év januárjában későbbi időpontra halasztott népszámlálást az 1960. év elején kell végrehajtani. Utasítja a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy ennek előkészítését kezdje meg és a népösszeírást úgy hajtsa végre, hogy az a népszámlálás előkészítését segítse elő és ezzel annak költségeit csökkentse.

Felelős: a K. S. H. elnöke

Budapest, 1957. évi július hó 23-án.

 

(Kiss Árpád)               (Péter György)                       (Kisházi Ödön)

 

Jelzet: MOL - XIX-A-39-b/1-1030/GB-1957. (Magyar Országos Levéltár, Gazdasági Bizottság, TÜK iratok.)

 

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő