Csongrád megye 1954-ben - belügyi szemmel

„Az osztály aktívan foglalkozik a volt cionistákkal is, valamint azon személyekkel, akik az izraeli követséggel tartanak fenn kapcsolatot. Az osztály rendelkezik olyan adatokkal, mely szerint Makó városában kb. 60 személy rendelkezik elővízummal Izraelbe való kivándorlás céljából. Ezen személyek közül beszervezést fogunk eszközölni annak érdekében, hogy az izraeli követségen keresztül majd kijuttassuk Izraelbe.
A Vatikán külföldi centrumának felderítése céljából tanulmányozás alá vonjuk „Keresztes” fedőnevű ügynökünket, aki hosszabb ideig Rómában tanult.”

Utasítás

BELÜGYMINISZTÉRIUM
10-50/1450/1954.

"SZIGORÚAN TITKOS!"

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK
16. számú UTASÍTÁSA
Budapest, 1954. október hó 7-én

A Kollégium 1954. szeptember 7-i ülésén tárgyalta a Csongrád megyei Főosztály munkáját és az alábbiakat állapította meg:

I.

A Csongrád megyei Főosztály államvédelmi és rendőri munkájában van fejlődés. Szervezettebben és célirányosabban folyik az ellenség felderítése. Minőségi javulás tapasztalható az ügynökség összetételében.

A törvényesség betartása terén jelentős változás, javulás mutatkozik. Az operatív osztályokon a létszámhiány feltöltése lényegében megtörtént. A kádermunka lényegesen javult.

A rendőri szervek munkája bizonyos mértékben javult. Emelkedett az operatív munka színvonala és ezzel párhuzamosan növekedett a rendőrség bűnüldözési munkájának eredményessége is. Csökkent a bűncselekmények száma.

A főosztály vezetése azonban még nem éri el a megfelelő és kívánt színvonalat, a főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályvezetők nem kapcsolódnak be kellő mértékben az operatív munka gyakorlati végzésébe. /A főosztályvezető nem tart ügynökséget./

A főosztályvezető nem készített magának munkatervet a feladatok elvégzésére, így az osztályok részéről a beszámoltatások tervszerűtlenül vagy egyáltalán nem történték meg, s ennek eredményeként elhanyagolták a városi és járási osztályok munkájának ellenőrzését.

A februári és júliusi vezetői értekezleten kapott igen fontos operatív szempontokat a vezető a gyakorlati munkában nem hasznosította teljes egészében az operatív munka színvonalának emelésére.

A főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályok vezetői az újonnan felvett fiatal operatív beosztottakkal keveset foglalkoznak, így nem eléggé gyorsan adják át tapasztalataikat. A vezetők nem merik bátran megbízni egyes feladatokkal a fiatal operatív beosztottakat. A főosztály fennállása óta nem számolt fel egyetlen imperialista kémrezidentúrát, vagy ellenséges szervezkedést sem, ami a hálózati munka gyengeségének a jele.

Nem megfelelően aktivizálódott a hálózati operatív munka, különösen a mezőgazdasági és ipari szabotázselhárítás terén a Párt Központi Vezetőségének júniusi, októberi, decemberi határozatának és a III. Pártkongresszus határozatainak megfelelően.

Az operatív állomány nem tartja be azt az alapvető operatív elvet, hogy az egyes ügyekben ne a perifériákra építsék az ügynökséget, hanem minőségi belső ügynökséget foglalkoztassanak, illetve szervezzenek be. Még mindig nem elég széles mértékben alkalmazzák az egyes osztályok konkrét ügyekben a minőségi ügynökök bevezetésének a módszerét.

A meglévő ügyek feldolgozása nem elég mélyreható, az ellenséges csoportok külföldi imperialista kapcsolatai nincsenek felderítve. A tervbe vett egyes intézkedéseknél a kombinációkat, beszervezéseket, ügynöki beszervezéseket túlzottan lassú ütemben, tervszerűtlenül hajtják végre.

A főosztály és operatív osztályai nem tanulmányozták elég mélyen és alapossággal a megye ellenséges operatív bázisait az egyes kontingensek vonalán, gyenge minőségi hálózattal rendelkeznek, aminek az eredményeképpen a belső reakció elleni elhárító osztály nem ismeri megfelelőképpen a megyében az ellenség tevékenységét és nem leplezi le azok szervezett ellenséges aknamunkáját. /Pl. 1850 a volt horthysta erőszakszervek tagjainak száma, akik között mindössze 18 ügynök van foglalkoztatva./

A főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályvezetők nem ellenőrzik megfelelő mértékben a beosztottakat, a találkozókra való felkészülést, az ügynökséggel való foglakozást. Találkozásokat bonyolítanak le a szabad ég alatt, ami csökkenti a hálózati munka minőségét. A laza, liberális ellenőrzésből fakad, hogy 1954. augusztus hó folyamán a találkozóknak 14,4 %-a meghiúsult.

Az államvédelmi munkában az alábbi főbb hiányosságok vannak:

1./ Kémelhárítás vonalán nem folyik elég eredményes és következetes harc az imperialista hírszerzőszervek aknamunkája ellen, nincsenek felderítve és ügynökséggel biztosítva az imperialista hírszerzőszervek behatolási csatornái. Alacsony színvonalú az operatív munka az angol-amerikai operatív vegyes bázis vonalán.

A jugoszláv határ menti községekben az osztály nem rendelkezik megfelelő számú hálózattal, melynek következtében nem tudják elfogni az átdobott UDB. ügynökök zömét.

Felkutató vonalon igen kevés a megfelelően kidolgozott aktív, bátor, operatív kombináció. Ezen a területen folyó operatív munka alacsony színvonalú és nincs meg a megfelelő kezdeményezőkészség és nincsenek kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségek sem.

Nincsenek kellően felderítve és ügynökséggel biztosítva a Jugoszláviába és Nyugatra kiszökött személyek hozzátartozói és egyéb kapcsolataik. Különösen gyenge az operatív hálózati munka az olyan kiszökött személyek ügyében, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy az imperialista hírszerzőszervek ügynökei voltak.

2./ A belső reakció elleni elhárítás vonalán az imperialisták belső ügynökségét képező bázisok nincsenek kellően feltérképezve és ügynökséggel kellően átfogva. Gyenge a trockisták, jobboldali szoc.demek, klérus és a szekták elleni hálózati operatív munka.

Nincsenek hálózati ellenőrzés alá vonva a volt horthysta erőszakszervek azon tagjai, akik a jugoszláv határ mentén lévő községekben élnek, és bázisul szolgálnak a titóista hírszerzésnek. Nincsenek felderítve és ügynökséggel átfogva a belső reakció erőinek imperialista kapcsolatai és külső bázisainak csatornái.

3./ Az ipari szabotázselhárító osztály nincs felkészülve arra, hogy meg tudja akadályozni a területén lévő objektumok ellen irányuló esetleges diverzáns, szabotázs vagy kártevő tevékenységet, mivel nem rendelkezik megfelelő minőségi hálózattal az objektumokban. A kereskedelem vonalán az osztály nem rendelkezik megfelelő számú és minőségű ügynökséggel.

4./ A mezőgazdasági szabotázselhárító osztály területén igen lassú ütemben folyik a hálózatépítés az e11enséges kategóriák között, amelyek a szocialista szektorban tömörülnek. A mezőgazdasági csúcsszervekben az állami gazdaságokban, állami gépállomásokon és termelőszövetkezetekben elhelyezett hálózat nincs eléggé célirányosan ráállítva az ellenséges elemek aknamunkájának felderítésére.

A kulákság és a velük kapcsolatban álló belső reakció erőinek ellenséges tevékenysége nincs megfelelően felderítve és minőségi ügynökséggel biztosítva.

A vizsgálati osztály munkája nem eléggé határozott, az őrizetbevett ellenséges elemek leleplezése terén. Nem alkalmaznak - csak igen ritka esetben - megfelelő fogdahálózatot az ügyek vizsgálata során, s a lehetőségekhez mérten nem használják ki a szabadon lévő ellenséges kapcsolatok felderítése érdekében.

A rendőrség munkájában az alábbi főbb hiányosságok vannak:

A rendőri operatív apparátus nem dolgozik megfelelően minőségi hálózatépítés tekintetében. Nem tudnak eléggé mélyen behatolni a bűnözők közé, s így nem képesek - döntően a bűnüldözési és körözési vonalon -, a bűncselekményeket elkövető személyeket felderíteni, még kevésbé az egyes bűnöző személyek, vagy csoportok által tervbe vett bűncselekményeket felderíteni és megakadályozni. A rendőri vonalon lévő ügynökség összetétele rossz. 64 % MDP tag, így nem tud a bűnözők között eléggé eredményes felderítő munkát végezni.

A társadalmi tulajdonbiztosítása nem kielégítő. Nem rendelkeznek a társadalmi tulajdonvédelmi vonalon megfelelő számú és jól működő rezidentúrával a különböző objektumokban. Ezért a társadalomtulajdon elleni bűncselekményeket nem tudják minden esetben felderíteni.

Hibák okai:

1./ A főosztályvezető és helyettesei nem nyújtottak kellő gyakorlati segítséget a beosztottaknak az operatív munka végzésében és nem ellenőrizték tervszerűen az operatív apparátust, ami azt eredményezte, hogy nem volt meg a megfelelő aktivitás az egyes ügyek felszámolása terén.

2./ A főosztály hálózati operatív munkájában felmerülő hiányosságok egyik oka, hogy az átszervezés előtt nem fordítottak kellő figyelmet a megfelelő minőségi ügynöki apparátus létrehozására. A beszervezéseket elsietve hajtották végre, nem vették figyelembe a jelöltek hírszerző lehetőségeit.

3./ Nem tanulmányozták az operatív bázist és az ellenség koncentrációját a megyében, s ennek következtében rosszul osztották el a hálózatot. Ez oda vezetett, hogy az átszervezés után igen sok ellenséges kontingens hálózata ellenőrzés nélkül maradt.

4./ A felmerülő hálózati anyagok és ügyek ellenőrzése nem történt meg kellő időben, és nem hajtották végre az ellenség szervezett aknamunkája felderítéséhez szükséges intézkedéseket, nem nyitottak személyi és csoportdossziét.

5./ Az államvédelmi operatív apparátust nem nevelték az egyszerű és eredményes intézkedések szellemében, aminek következtében az ügyek intézése elhúzódott.

A fenti hiányosságok megszüntetése érdekében főosztályvezető elvtársat az alábbiakra

u t a s í t o m:

1./ A főosztály államvédelmi és rendőri munkájának alapja a kormányprogram és az MDP. III. Kongresszusa határozataiból adódó államvédelmi feladatok, valamint a miniszteri utasítások végrehajtása legyen.

2./ Emelni kell a vezetés színvonalát, el kell érni, hogy a vezetés képes legyen az erőket a legdöntőbb feladatok végrehajtására összpontosítani és a feladatok végrehajtását menetközben ellenőrizni és abban segítséget nyújtani.
a./ A főosztályvezető határozottan kapcsolódjon be a konkrét gyakorlati operatív munkába. A legfontosabb ügyekben az ügynökség irányítását végezze, valamint az operatív beosztottakat ellenőrizze a gyakorlati operatív munka végzése során.
b./ Állandóan és folyamatosan tanulmányozza a megye operatív helyzetét és az abban végbemenő változásokat, az ellenség elhelyezkedését, tevékenységének irányát, módszereibe beálló változásokat. Ezt 3 hónaponként osztályvezetői értekezleten értékelje és osztályonként konkréten határozza meg az elhárítás irányát.

Határidő: folyamatos

3./ Fel kell számolni a vezetők és parancsnokok részéről a fegyelem kérdésében megnyilvánuló liberalizmust. Meg kell szilárdítani a katonai fegyelmet.
a./ A végzett munkáért érvényesíteni kell az alsóbb parancsnokok, vezetők felelősségét, meg kell követelni az alaposabb eligazításokat és a feladatok maradéktalan végrehajtását.

Határidő: folyamatos

4./ Komoly mértékben emelni kell a hálózati munka operatív munka eredményességét és színvonalát, elsősorban meg kell javítani az ügynökség munkáját.
a./ Növelni kell a találkozási lakások számát és el kell érni, hogy 1954. végéig valamennyi értékes és ellenőrzött hálózati személlyel csak konspirált találkozási lakásban találkozhassanak.
b./ Az operatív beosztottakat állandóan oktatni kell az ügynökség fokozottabb nevelésére, operatív készségeik növelésére, a konkrét ügynöki feladatok végrehajtásának megmagyarázására, az ügynök lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására. A vezetői rendszeresen ellenőrizzék a találkozókat, adjanak segítséget a beosztottaknak.

Határidő: folyamatos

5./ A kémelhárító osztály alapvető feladata az imperialista hírszerzés bázisát képező kontingensek operatív feldolgozása és ellenőrzése. Továbbá feladata az UDB illegális csatornáinak a felderítése és az átdobott ügynökök elfogása, vagy visszafordítása.
a./ A jugoszláv határ mentén lévő községekben megfelelő számú, minőségű ügynökséget kell létrehozni, amely képes az UDB ügynökök elfogására.

Határidő: 1955. április 1.

b./ Fel kell deríteni azon személyek hozzátartozóit és kapcsolataikat, akik 1948-tól Jugoszláviába, vagy Nyugatra szöktek ki. Ezek körében megfelelő minőségi hálózatot kell kiépíteni.
c./ A kutatómunkát komoly mértékben meg kell javítani, s a rendelkezésre álló lehetőségek teljes kihasználásával megfelelő operatív kombinációkat kell kidolgozni, amit jóváhagyás végett a BM I. osztály vezetőjéhez kell felterjeszteni.

Határidő: folyamatos

d./ Az angol-amerikai, operatív vegyesbizottság vonalán megfelelő számú és komoly minőségű, jó kapcsolatokkal rendelkező ügynökséget kell beszervezni, amely képes a Budapesten működő imperialista követségekre bejutni, vagy külföldre küldhető ki. Ezen feladatok végrehajtásához segítséget kell, hogy adjon a BM I. osztálya.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a BM I. Oszt. Vez.

6./ A belső reakció elleni harc területén az operatív munka fő iránya az ellenséges csoportok és irányító gócaikba történő beépülés kell hogy legyen.
a./ Fel kell deríteni a megye területén élő olyan szociáldemokratákat is trockistákat, akik a felszabadulás előtt és után jelentős szerepet töltöttek be az SzDP-ben. Közeli kapcsolatban álltak az SzDP volt vezetőivel, s esetleg külföldi kapcsolataik is voltak. Konkrét célirányos minőségi ügynökséget kell ezen kategóriákba beszervezni, s rajtuk keresztül felderíteni ezek külföldi ellenforradalmi központjait és egyes ügynököket ide kijuttatni.

Határidő: folyamatos

b./ Katolikus egyház vonalán meglévő olyan hálózati jelzéseket, melyek arra utalnak, hogy ellenséges csoportok működnek, megfelelő beépülések útján sürgősen ellenőrizni kell. Ezekben az ügyekben aktív hálózati, operatív munkát kell folytatni.
c./ Fel kell deríteni és megfelelő minőségi ügynökséggel biztosítani a különböző szekták ellenséges tevékenységét.

Határidő: folyamatos

d./ A meglévő személyi és csoport-dossziés ügyekben jól képzett, megfelelő hírszerző lehetőséggel bíró ügynökséget kell szervezni.

Határidő: december 31.

7./ Az ipari szabotázselhárító osztály feladata, hogy az ipar és kereskedelem vonalán elhárítsa a kormányprogram végrehajtását akadályozó ellenséges elemek tevékenységét.
a./ Az ipari objektumokban megfelelő számú és minőségi ügynökséget kell létrehozni, mellyel biztosítani tudják az objektumokat az ellenséges kártevés, diverzió vagy szabotázzsal szemben.
b./ A megfelelő és nem konkrét ügyben foglalkoztatott informátori hálózatot rezidentúrában kell összekapcsolni.

Határidő: folyamatos

c./ Kereskedelem vonalán fel kell deríteni azon ellenséges gócokat, amelyek akadályozzák a lakosság jobb ellátását. Ezekbe az ellenséges gócokba minőségi ügynökséggel kell beépülni.

Határidő: folyamatos

8./ A mezőgazdaság területén folytatott államvédelmi munka fő feladata a Párt- és kormányprogramnak a mezőgazdaságra vonatkozó része végrehajtásának operatív biztosítása és a mezőgazdaság szocialista szektorának az ellenség elleni védelme.
a./ Fel kell deríteni a tszcs-k felbomlasztására törekvő ellenséges személyeket és kulák-gócokat. Felderíteni ezek szervezett ellenséges tevékenységét és kapcsolatait a volt jobboldali politikai pártok vezetőivel. Ezeket aktív operatív feldolgozás alá kell venni.
b./ A mezőgazdasági csúcsszervekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon elhelyezett ügynökséget az ellenséges aknamunka felderítésére kell irányítani. A mezőgazdaság megyei irányító szerveiben szakképzett ügynökséggel kell beépülni.

Határidő: folyamatos

9./ Fel kell tölteni megfelelő káderekkel a lefigyelő csoport állományát és meg kell szervezni, hogy ügynöki bizalmas nyomozás alatt álló ellenséges személyek kapcsolatait felderítsék.
Határidő: december 31.

Felelős: főosztályvezető
és a BM VIII. osztály vezetője

10./ A vizsgálati munkát célirányossá kell tenni az ellenséges elemek leleplezésére. A lehetőségekhez mérten operatív kombinációkat kell alkalmazni a szabadon lévő ellenséges kapcsolatok felderítésére. A vizsgálati tervek jobb felhasználásával biztosítani kell a nagyobb vizsgálati eredményeket.

Határidő: folyamatos

11./ Be kell hatolni mélyen a bűnöző elemek közé s el kell érni, hogy a bűnözők bűnös szándékairól, elkövetett bűncselekményeiről időben értesüljenek. A nyomozásnál a tettesek ismeretlensége miatti megszüntetését minimálisra kell csökkenteni.
a./ Létre kell hozni, s állandóan fejleszteni a bűnöző alvilág tagjaiból kiválasztott minőségi ügynöki hálózatot.
b./ A találkozásokhoz szükséges konspiráció biztosítására az ügynökség tagjainak a benevelésére megfelelő számú találkozási lakást kell létesíteni.

Határidő: december 31.
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

c./ A hálózatépítést úgy kell irányítani, hogy a párttagok arányszáma állandóan csökkenjen és ennek érdekében a párttag hálózati személyeket folyamatosan ki kell zárni a hálózatból.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

12./ Biztosítani kell a társadalmi tulajdont az ellenséges támadásokkal, fosztogatásokkal szemben. A társadalmi tulajdon fosztogatóit, hanyag kezelőit, gyors és szigorú eljárás alá kell vonni.
a./ A minőségi ügynökök beszervezése mellett döntő feladatként kell kezelni a jól működő rezidentúrák kiépítését, melynek át kell fogni valamennyi döntő fontosságú objektumot, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekről időben jelzést kapjanak.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

13./ Fentiek alapján a főosztályvezető elvtárs gondoskodjon a főosztály előtt álló feladatok eredményes végrehajtásáról.

14./ A főosztály vezetője vegye figyelembe a MDP. III. Kongresszusa által megjelölt és a közeljövőben megvalósítandó feladatokat, így a Hazafias Népfront megalakítása, a tanácsok választása végrehajtását, biztosítsa ezek zavartalan lefolyását.

Határidő: folyamatos

Rajki Sándor s.k.
áv. alezredes
a Titkárság vezetője

Piros László s.k.
áv. altábornagy
Belügyminiszter

BMKI. - Parancsgyűjtemény - 29. d. - 10-50/1450/1954. (A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 16. számú utasítása a Csongrád megyei Főosztály munkájáról. 1954. október 7. BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény. 29. doboz, i. sz.: 10-50/1450/1954.)

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő