Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Az illúzió-vesztés éve: 1946
Az alább közölt „ellenzéki” dokumentum egy minisztérium panaszügyekkel foglalkozó osztályának iratai közül került elő, és arra a komoly kérdésre keres választ, hogy „Miért nincsenek mesék? Hát például azért, mert: A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát; Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek; Aladdint a csodalámpa miatt internálták; A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ; Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
Forrás
Miért nincsenek mesék?
Andersen és Pósa bácsi meghaltak.
Hamupipőke nem talált királyfit, aki cipőt vegyen.
Hófehérkét elrabolták az oroszok, mert nem vett részt az odaadási mozgalomban.
A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát.
Piroska erkölcsrendészeti felügyelet alá került és penicillinnel foglalkozik.
A Farkas a Népbíróság elnöke lett.
Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek.
A három kismalac közellátási felügyelő lett.
Aladdint a csodalámpa miatt internálták.
Ludas Matyi külföldre szökött, mert félti a libáját, s a Döbrögi földesúr szerződéses előadó a Népjóléti Minisztériumban.
A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ.
Csipke Rózsika átaludja a demokráciát.
A hétfejű sárkány fejéből ötöt B. listáztak, így szégyenében elbujdosott.
Babszem Jankót kiadták a vasgyáriaknak kalóriába.
Gulliver a Dunába fulladt, mikor a Petőfi hidat építette közmunkával.
Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
János vitéz mint partizán beállt a demokratikus hadseregbe, és 25 hold földet igényelt.
A vasorrú bába orrát elvitték jóvátételbe.
Münchausent kitelepítették, mert sváb.
Háry János elment pártvezérnek.
Pinocchiót eltüzelték fahiány miatt.
Donald kacsa eladta magát a Telekin
Robinson az FB elnöke lett, Péntek pedig a hajótöröttek igazolóbizottságáé.
Plútó elfutott, mert nálánál nagyobb kutyákat is felakasztottak.
Ferdinánd a bika a munkanélküliek szabad szakszervezetének elnöke lett, mert a teheneket elvitték.
Dugó Dani kötélgyártást tanul, mert ma ez a legjövedelmezőbb foglalkozás.
Micky egér a népügyészségen csinál kabarét.
Poppeyt nem igazolták, mert nyugatos.
A kékmadár öngyilkos lett, mert a várvavárt boldogságát meghozták a felszabadítók.
óz letelepedett Magyarországon, mert azt állítja, hogy Magyarország a csodák csodája.
Egy mese azonban mégis maradt, hogy keresztények is kaphatnak az UNRRA-segélyből.
A másolat hiteléül.
Miskolc, 1946. július 20.
| ...................... |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő