Munkahelyi zaklatás és a lányanyák helyzete a Sztálin Vasműben

„Januárban túlnyomó többségben barak szállások voltak, kb. 2 lég m3 személy egységekben. A szállások tekintélyes részében a dolgozók részére vízszolgáltatás vezeték útján nem volt. Kőépületek csak igen kis mértékben álltak rendelkezésre, azonban a légkubatura valamivel jobb volt, de a kőépületekben még kevésbé volt biztosítva a vezetéki vízellátás.”

Források

Részletek fegyelmi ügyekből

"figyelmes lettem, hogy Ö. János vasesztergályos egy előttem ismeretlen szaktárssal beszélget. Ö. azt mondta, most megyek a D.-hez lakás végett, s kíváncsi vagyok, hogy kapok-e, mert már három hete biztatgat lakással. Erre a másik azt mondta, hogy hiába mész, mert azt előbb ki kell érdemelni. Erre Ö. azt felelte, "hogy bassza meg a büdös S., majd én kikaparom azokat a 300 forintokat, amit egyesek fizettek neki lakáskiutalás végett, én is bekapcsolódtam, és azt mondtam, hogy én is úgy emlékszem, mintha hallottam volna egy pár munkástól, hogy már azok is zúgolódtak ilyesmi végett, hogy 300 forintért kapnak csak lakáskiutalást D.-től?" (D. a párt alapszervezetének titkára volt a Sztálin Vasmű Gépgyárában)

"Sz. Sándor ellen indított fegyelmi eljárás, mivel a gondnokság vezetőjével szemben botrányos szavakat használt, mert nem kapott lakást?"

"B. Ilona ő a lakás külső és belső szobájában lakó L. Rozália és Sz. Erzsébet szerint hosszabb idő óta kisebb személyi tárgyakat, púder, szappan, stb. és élelmiszereket megdézsmál és ellop, ezenkívül engedély nélkül lakótársainak ruháit hordja."

"B. György munkavállaló lakásán a következő gépgyári tulajdont találták:
1 forrasztópáka
1 lemezvágó olló
1 csavarhúzó
1 franciakulcs
1 talpas derékszög
1 gömbhátú reszelő
1 lyukasztó kirner
1 lukmérő
2 pontozó kirner
1 tolómérce
7 vasfémfőrészalap
rajztű
gömbmérő
fémfúrók
tűreszelők
zsírkréta
zsákok
november 7. első öntés plakett
hegesztő szerszámláda lakattal és kulccsal"

"1953. november 30-án 13. 45-kor egy MÁVAUT teherató áttörte a kaput. A tettesek 10 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze engedély nélkül és a Hulladék Vasgyűjtőnek 145 forintért eladták"

"P. Pál igazolatlan hiányzás és munkahelyi részegség miatt indított fegyelmi eljárás során elmondta: családi körülményeim sem elég megnyugtatók és ha hazamegyek, akkor otthon is leiszom magam."

T. Mátyás segédmunkás ellen indított eljárásban előadta: "a vádbeli napokon azért hiányoztam, mert megelőző nyáron odaígérkeztem egy gazdához aratni. Arra gondoltam, hogy jelenleg a szállítási osztályon csak 500 forintot keresek és így 3 tagú kiskorú családomnak egy kis gabonát tudok szerezni télire? Büntetése 30 forint"

S. Ádám (33 éves) lakatos ellen indított fegyelmi eljárás oka: "TMK irodában kijelentette: nem baj, akármennyire is büntetnek, majd vége lesz ennek a rendszernek nemsokára, ki fogom bírni!"

K. Elemér éjjeliőr (54 éves) ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Május 1. utcában a demokráciát becsmérelte. Elmondta, hogy a múltban korcsmáros volt és soha ilyen "topisan" nem nézett ki, mint most a demokráciában - becsmérelte a munkaerőtoborzót, aki őt Gyuláról ide csábította, és azt mondta, hogy "be lehettem rúgva, azért jöttem Sztálinvárosba". Keveselte a 462 forintos keresetét."

K. Elemér (34 éves) műszaki nyilvántartó ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Ebédjegy-kártyájának hátoldalára írta: piszok, moslék, disznó, büdös, szar, rohadt kommunista"

MOL-XXIX - F - 2 - a-68. doboz, 73. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Dunai (Sztálin) Vasmű - 68. doboz, 73. doboz)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő