Napló

Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból

Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója

„Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. [...] Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!"

2.

Részlet a Bevételi és kiadási napló 15. kötetéből

(1945-1950)

 

[1945.] Ápr 13-án letartóztattak és csak júni. 28-án kerültem szabad lábra! 2½ hónapig voltam fogságban; ápr. 13-20. a II. ker. kapit[ányság]on; ápr. 20. - máj. 4. az Andrássy út 60-ban. és máj. 4-től a Markó u-ban.

Megjegyzendő név:

Cserna János!

[...]

1945. okt. 6-án újra letartóztattak és a Tolonc házban internáltak.

[...]

Pro memoria!

1946. ápr. 13-án szabadultam az internálásból hála legyen az örök Istennek! 1946. febr. 14-ig voltam a Toloncházban onnan a Buda-Dél táborba helyeztek át. Előnye is volt tisztább volta, viszont rosszabb volt a hálóhely (deszkapriccs), azon kívül febr. 22-től munkára is ki kellett menni. Először az óbudai hajógyárba kellett kijárni, ahol d. e fűrészeléssel és műszerek smirglizésével foglalkoztam. Közben 10 napi vesztegzár volt, amikor nem lehetett kimenni. Ápr. 6-tól az Elektromos Művekhez helyeztek át, ahol a könyvtárba osztottak be. Itt nekem kedvemre való munkát végeztem. Mindennél többet ért azonban a teljes szabadulás, amely ápr. 12-én jött „Korára való tekintettel". N[ota]B[ene]! 1946. jan. 7-én is volt közben népbírósági tárgyalásom, amelyen az ügyvédem újra kérte az elnapolást azzal, hogy míg fogságban vagyok, nem tudja a védelmet ellátni, mert nekem a védelemhez iratokat, újságcikkeket kell előkeresnem. A népbíróság helyet adott a kérelemnek, sőt az ügyvédre bízta, hogy ő jelentse, ha a védelemmel elkészül, akkor tűzik ki a tárgyalás napját. Pontosan azon a napon szabadultam, mint amelyen tavaly letartóztattak!

[...] 

NB! Okt. 3-ra megint ki volt tűzve tárgyalásom, de újra elnapolták egy igazságügyminiszteri rendeletre való hivatkozással, amely a szabadlábon lévő vádlottak ügyét általánosságban elnapolta a foglyos ügyek javára.

 [...]

Dec. 9-re tévedésből kitűzött tárgyalást újra elhalasztották.

 [...]

[1947.] Jún. 19-re tárgyalás kitűzve. Betegség miatt elhalaszt[va].

 

Pro memoria!

1948. dec. 6-án volt a tárgyalásom. A Tutsek Gusztáv tanács (ügyész Kertész Endre) a nélkül, hogy érveimet meghallgatta volna, 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélt. Azonnal letartóztattak, és másnap a Gyűjtőfogházba vittek. Ott a jobb I. osztályon helyeztek el: 1949. júl. 19-én a j[obb] III-ba, onnan dec. 12-én a Kisfogházba kerültem. Eleinte minden héten lehetett írni, és bármenyi levelet kapni. Újságot is járathattunk febr. 15-ig. Hetenkint 5 kilós élelmi csomagot lehetett kapni, a szennyes ruhát hetenkint hazaküldeni, helyette minden héten hazulról tisztát kaphattunk. Az újságot már febr. 15-én beszüntették; a csomagot redukálták 2 kilóra, amit csak két hetenként kaphattunk. Levél helyett csak lev[elező] lapot írhattunk, és kívülről is csak hetenkint egy levelet, később egy lev[elező] lapot írhattak. Dec. végén a csomagot végkép beszüntették, azután csak pénzért lehetett „spejzolni", de csak két hetenként 15 frtig, amiben a cigaretta is bent volt. Eleinte a könyvtárból könyveket kaptunk, amelyeket hetenként cseréltek. Fokozatosan elvették a saját könyveinket, azután nem adtak a k[öny]vtárból, elvették a nyelvtani könyveket is, végül már csak az imakönyvek maradtak. A beszélőt, ami 6 hetenként volt, később 2 hónapra tolták ki. Nov. 4-én (1949) a

büntetésemet 2 évre mérsékelte és ebből 19 hónapot kitöltöttnek vett, így 1950 ápr. 4-én szabadultam. A negyed elengedése iránt beadott kérelmemet elutasította az igazságügyminiszter. Ápr. 4-én reggel ½ 8 kor léptem át a Gyűjtő fogház kapuját. továbbá sógorom Szikora Ernő és Kis János jó barátom vártak rám, és borultak a nyakamba. Hála legyen a jó Istennek, hogy kiszabadított!

Osztályvezető volt Mihalicska őrm[ester]! helyettese Tündik!

[...]

Új kezdés

1950. ápr. 5. Fogságból hoztam         81. 50 [forint]

[...]

 Fogolytársaim 1948 dec. 7. - 1950. ápr. 4.

 

Egy cellában hosszabb, rövidebb ideig:

  • Karsai Géza Beszkárt (Berhida)
  • Oláh József, hentes, Zalaegerszeg
  • Eisenstock Gyula, Beszkárt főtisztv[iselő], Szabóky u. 51.
  • Cz. Kiss József, hentes, Kaszaper, Csanád m.
  • Ács Bálint, földműv[es], viceházm[ester], Lajos u. 91.
  • Götz Géza, cs[endőr] alezr[edes], Czegléd
  • Széki Gábor, detekt[ív]
  • Draskóczy László, textilkeresk[edő], Wekerle S[ándor] u.
  • Gigler Péter, Nyim, Somogy m[egye]
  • Bonyhádi Imre, Bosch cégnél
  • Bánkövi Henrik, főhadnagy
  • Hegedűs Attila        „          Kresz G[éza] u. 53/3.
  • Mészáros Zoltán, kultuszmin[isztériumi] mérnök
  • Kiss-Orosz László dr., elmeorvos, Szász K[ároly] u. 2.
  • Regéczi Kiss Zoltán dr., újságíró, ügyvéd
  • Varga Pál, postatiszt, Jászberény
  • Zuber Gyula dr. f[öld]m[űvelésügyi]min[isztérium], munkásügyek, Makó
  • Horváth Gyula dr., vár[osi], tanácsnok          „
  • Czibere Kálmán, ügyvéd, Miskolc
  • Reviczky György, vízitárs[ulati]. ig˙[azgató] mérnök, Mátészalka
  • Jambrich János, földbirt[okos], Somogy m.
  • Rivészy József, őrnagy
  • Máté István, párttitkár
  • Szabó Józsefné, X. Állomás u. 24.
  • Nagy Valér, főkap[itány]
  • Kovács József, r[endőr] tan[ácsos]
  • Drinóczy Mihály máv[ MÁV] intéző Drin Kat.[?] R[ákos]palota Bethlen u 107.
  • dr. Ráthonyi Zoltán min[isztériumi] o[osztály]tan[ácsos] 
  • Arany Bálint, golyóscsapágy mérn[ök], Abonyi u. 6.
  • Csekmey Hoffmann Lajos, újságíró
  • Perényi Géza cs[endőr] ezr[edes], főispán, B[alassa]gyarmat
  • Vásárhelyi Zoltán vámsz. főtan[ácsos], Bocskay u. 3
  • Csurilla Lajos r[ómai] k[katolikus] pléb[ános]rk Kenézlő
  • Ardai Tibor jezsuita, Szeged, apja Csalog u. 50
  • Széchenyi László ig[azságügyi] min[misztériumi] számv[evőségi] tan[ácsos]ig. min. számv.
  • Bajai László r[endőr] fog[almazó], anyja Pitithőriné [?], Csillag u. 35
  • Hegedűs László, ezredes, Nárcisz u. 24., özv. Segesváryné
  • Vásáry Miklós, földbirt[okos], Debrecen
  • b[áró] Brandenstein Antal, ezredes, Rákosliget II. 33.
  • Lázár János, százados
  • dr. Solty Ernő, min[iszteri] tan[ácsos], Föld[művelésügyi] min[isztérium]
  • dr. Walton Ágoston, ügyvéd, Iskola u. 8.
  • Kunder Antal, v[olt] 
  • dr. Jancsurkó Gábor, ügyvéd, Újvidék
  • Dálnoki Veres Lajos, vezérezredes
  • Lénárt Ödön, piarista, Bp.
  • Dorosy Dezső, kuriai tan[ács] eln[ök], Király u. 65 (szab[adul] V. 14)
  • Kékessy Rudolf, gyáros, Vác
  • Francsics László, Mabi alig[azgató]
  • Bardócz Vilmos Ibusz tisztv[iselő]
  • Bagaméri József, százados
  • Siménfalvy Sándor, min[misztériumi] o[sztály]főn[ök] Belügy[minisztérium]
  • Náray Szabó István műegy[etemi] tan[ár], Tass v[ezér] u. 20.
  • Császár Elemér          „    -    „
  • Papp Gusztáv, tábl[a]bíró, Debrecen
  • Fekésházy[?] László, árv[aszéki] ülnök, Nyíregyh[áza]
  • Deák Gedeon, őrnagy
  • Péter György, százados
  • Füvessy Imre, p[énz]ü[gyi] számt[iszt] Kecskemét
  • Halász Zoltán hadbíró, őrn[agy]
  • Horváth Zoltán, ezredes
  • Miskolczy Ágost, kormány sz[óvivő]. Margit kör[út] 56. (szab[adul] V. 26)
  • Gribovszky György, r[endőr] főfelügy[elő]
  • Kisházi Mihály, képv[iselő] Esztergom

 

Egyéb foglyok, akikkel ott találkoztam vagy megismerkedtem:

  • Tasnády Nagy András [popup title="v[olt]. min[iszter]" format="Default click" activate="click" close text="Az Imrédy- és a második Teleki-kormányban igazságügy-miniszter volt."]
  • Antal István                        „
    Rácz Jenő                            „
    Szakváry Emil                     „
    Törs Tibor [...] aleln[ök]
    Sándor Jenő, min[isztériumi] o[sztály]főn[ök]
    Toma Frigyes, mérn[ök], kam[arai]titk[ár], Schwarzer F u. 4.
    Ilovszky János
    Juhász János, ügyvéd, Szolnok
    Matolcsy Mátyás
    Lukács Béla
    Koller N. színész
    Kozmovszky Tibor
    Hóman Bálint
    Róth Kálmán, bányaig[azgató]
    Ficzere Jenő, főszolgab[író] Tiszafüred
    Szabó János Beszkar[t] ig[azgató]
    Fodor István képv[iselő] Szeged
    Stirling György, Kultuszmin[isztériumi] tisztv[iselő]
    Stefler, orvosjelölt
    Pastinszky Miklós, tanár, Ráday u. 22.
    Sztankovits István, kereskedő, Hegyalja út (szab[adult] Tromb[itás] út 28.[-ba])
    Dózsa László, r[endőr] fog[almazó], Légrádi u. 11.
    Sárkány Kálmán, t[örvény]széki tanácselnök, Csák, Ostrom u. sarka
    Keresztessy, min[iszteri] tan[ácsos] Kultusz[minisztérium]
    Hetessy Kálmán, hadbíró
    Kádár Mihály, orvos
    Tóth Ferenc,      „
    Lengyel Zoltán,  „
    Gecsó Lajos, ügyvéd
    Mocsár József, Ecsed, csendőr
    Temesváry László, N. Bozsok eln[ök]
    Felicides Román, államtitk[ár]
    h[erce]g Esterházy Pál
    Gr[óf] Széchenyi György, főispán
    Gáspár Jenő író
    Váró Andor, újságíró
    Magasházy László
    Sibelka-Perleberg Artur, min[iszteri] tan[ácsos]
    Billnitzer N., altábornagy
    Horváth Gábor, Eszterh[ázy] jogtanácsosa
    Kerkay N jezsuita ActioCat[olica]
    Bóka László vil[ági] pap
    Vid N., jezsuita
    Vajkay bankár Markó u. 7.
    Földes, nagykereskedés, (Fürst ... 7/b)?
    Baranyay Jusztin

Kulcsszavak

KSH
I. világháború
MTA
Magyar Államrendőrség

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Oldalak:

Ezen a napon történt április 17.

1989

A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgalmat indítanak. Kinyilvánították,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő