A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Handler László második világháborús munkaszolgálatos aszódi naplója
„Így élünk itt, viszonylag jól a többi munkásszázadok között."
„A Schwarczról, a latrinás Schwarczról egypár apróságot. Ő kezeli a század wc-t, hihetetlen piszkos ember, ezáltal gusztustalan is. Beosztotta a wc-t 1.-2.-3. osztályra, és úgy fizettet, az 1. osztálynak gyertyával világít, amikor sötét van - most is azt kiabálja, tessék a tisztán és hygénikusan [!] tartott 1. osztály! Solymosi szakaszvezető kinevezte ezt a degenerált embert klozet tizedesnek, és a század előtt a parancshirdetéskor beolvastatta, azóta még jobban fent hordja az orrát..."
December 3.
Újabb hírek, hogy itt maradunk márc. 15-ig és, hogy e hó 15-én 600 internált jön ide, nem valami kellemes dolog lesz ez, ha így történik, mert akkor mi is jobban be leszünk fogva. Elkerítjük majd magunkat egy kétméteres drótkerítéssel, hogy még kevesebb mozgási szabadságunk lesz.
December 5.
Érdekes megfigyelni, hogy csoportosulnak egy közös érdek köré az emberek, állítólag szinte már biztos, hogy a 42 évesek leszerelnek és ők, kik idáig jóformán nem érintkeztek, ez a közös jó sors mennyire összehozta mindnyájukat. Állítólag holnap reggelre haza tudok menni egész hétfő estig. Istenem, de jó is lesz, megint otthon, szeretteim között lenni.
December 8.
Tegnap szomorú hétfőm volt. otthon voltam még és Anyukának elmondtam, hogy Gyurink nincs többé. Ha tudtam volna, hogy ennyire nem tudja magát tartani, nem mondtam volna el, annyira sírt, hogy nem láttam anyukát kétségbe esni. Nagyon fájt nekem és még ráadásul este Apuka is sírt, mikor én eljöttem. Nagyon nem jól néznek ki, roppant megviselte őket. Apukánál a tudat és Anyukánál a kétségek. Ma egyébként ragyogó nyári nap van.
December 11.
Nagyon rosszak azok a napok, mikor szabadságról vissza kell jönnöm, szinte búskomor leszek, akkor még jobban, ha rágondolok, mikorra szerelünk le, úgy néz ki minden, mintha a háború végén lehetnénk szabadok, és ez ki tudja mikor lesz - talán még egy-másfél év?
December 14.
Érdekes újságcikket olvastam a tegnapi vasárnapi újságban. A Magyar Nemzet közölte egy orvosi előadáson tartott beszámolón, hogy az emberi test elektromosságot tartalmaz, és ha ez hiányzik, úgy a sebek nehezen gyógyulnak.
[...]
Azt hiszem, hogy rövid időn belül az egész gyógyítás más alapokra helyezkedik, és a mai gyógyszerek mind nem érnek semmit sem. Forradalom készül a gyógyászat terén.
December 17.
Meglepetés készül Afrikában. Az angolok üres állásokat találtak
- jelenti a német távirati iroda. Ezzel a címmel jelent meg a tegnap esti 8 Órai Újság.December 18.
A kedden kapott himlőoltás megfogamzott, bár azt hittem nem lesz belőle semmi... Úgy látszik, az internáltak nem jönnek ide. A kapott szalmazsákot és takarót vissza kellett adni, állítólag a lőiskolába önkéntesek jönnek, és nekik kell - rémes lesz számukra, ha megtudják, hogy zsidók használták! Karácsonyi szünetről beszélünk, jövő hét szerdájától vasárnapig maradhatunk otthon.
December 21.
Ragyogó tavaszi napok vannak, enyhén kellemes szellő, a hét valamelyik napján szivárványt láttak a fiúk, és meg is jegyezték, hogy a decemberi szivárvány békét jelent. Meglátjuk majd. Az oltásom, mit himlő ellen kaptam, nagyon megfogamzott, erősen viszket, sőt fáj és a hónom alatt is érzek egy nyomó fájdalmat. Egyébként készülődés a hazamenetelre, már sokan elmentek és több mint valószínű, holnap estére rám is kerül a sor.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő