Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Izbég, 1940. július 21.
M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj Parancsnokság
256/1940
SZOLGÁLATI JEGY
Izbég, 1940. július 21-én
A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.
Községi Elöljáróság, Pesthidegkút [Orbán Antal hadnagy]
parancsnok
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.
Pesthidegkút, 1940. július 25.
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.
257/940.
SZOLGÁLATI JEGY
Pesthidegkút, 1940. július 25-én
Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.
Orbán [Antal] h[a]d[na]gy
parancsnok
20 d[k]g. | nyers hús ebédre |
10 „ „ | „ „ vacsorára vagy |
10 „ | szalonna vagy |
10 „ | kolbász vagy |
10 „-nak | megfelelő egyéb húsnemű |
2 „ | zsír |
50 „ | burgonya vagy |
50 „-nak | megfelelő egyéb főzelék |
1 „ | cukor vagy |
2 db | sacharin |
1 dg. | nyers kávé |
50 „ | kenyér |
Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább | |
10 dg. | paprika vagy egyéb fűszeráru |
1 „ | só |
A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Dátum nélkül
A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.
Parancsnok: Orbán Antal hadnagy
„ helyettes: dr. Sik Miklós zászlós
1. raj Hajdu László
őrmester rajparancsnokFuchs Béla „
„ helyettesSinger Artur tizedes
Márkus László karp. őrvezető
Grosz Bernát őrvezető
Windholz György
Menzel Jenő gyal.
Schütz György karp. gyal.
Freund Emil gyal.
Fischer Imre gyal.
2. raj Blantz Pál karp. őrmester rajparancsnok
Dr. Fuchs Sándor „ tizedes „ helyettes
Silbermann Oszkár őrvezető
Kurz Hugó gyal.
Szilágyi Sándor „
Láng Károly „
Singer Albert „
Weisz Sándor „
Mózes Jakab „
Fellner László „
3. raj Földes Emil karp. őrmester rajparancsnok
Bergida Árpád karp. tizedes
Fuchs Károly szakaszvezető
Székely Árpád „
Földes László karp. őrvezető
dr. Verő Pál „ gyal.
Kálmán Jenő gyal.
Hoffmann Ervin „
Fried Dezső „
Walter Salamon „
4. raj Singer Frigyes karp. őrmester rajparancsnok
Ferencz Imre „ tizedes „ helyettes
Reiner Hugó „ őrvezető
Sinberger Lipót őrvezető
Vadász György karp. gyal.
Balassa István „ „
Wellisz László gyal.
Schlamevits Árpád gyal.
Weber Lajos gyal.
Grünfeld Antal „ szakács
5. raj Loránt Béla karp. őrmester rajparancsnok
Kárpáti Zoltán szakaszvezető „ helyettes
Kurlaender Ferenc tizedes
Blau Sándor „
Grünfeld Ferenc „
Erdős Miklós őrvezető
Löwy Pál gyal.
Izsák Vilmos „
Bauer Ármin „
Elber Nándor „ szakács
Szolgálatvezető: Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő