Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
B-listázás a városházán
„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."
Források
Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a
között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".
1. Táblázat
Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
Törvényhatósági elnöki hivatal | 23 | 3 | 13 | 20 | - |
Polgármesteri hivatal | 32 | 2 | 6,3 | 30 | 1 |
Alpolgármesteri hivatalok | 33 | 1 | 3 | 32 | 1 |
Székesfővárosi Számszék | 11 | - | 0 | 11 | - |
Összesen | 99 | 6 | 6,3 | 93 | 2 |
Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...
Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
Polgármesteri I. ügyosztály | 118 | 38 | 32,2 | 80 | 2 |
Polgármesteri II. ügyosztály | 103 | 38 | 36,9 | 65 | 5 |
Polgármesteri III. ügyosztály | 229 | 99 | 43,2 | 130 | 7 |
Polgármesteri IV. ügyosztály | 55 | 25 | 45,5 | 30 | 2 |
Polgármesteri V. ügyosztály | 28 | 12 | 42,9 | 16 | 1 |
Polgármesteri VI. ügyosztály | 25 | 7 | 28 | 18 | 2 |
Polgármesteri VII. ügyosztály | 74 | 29 | 39,2 | 45 | 5 |
Polgármesteri VIII. ügyosztály | 79 | 20 | 25,3 | 59 | 1 |
Polgármesteri IX. ügyosztály | 373 | 76 | 20,4 | 297 | 3 |
Polgármesteri X. ügyosztály | 53 | 4 | 7,5 | 49 | - |
Polgármesteri XI. ügyosztály | 61 | 10 | 16,4 | 51 | 1 |
Polgármesteri XII. ügyosztály | 48 | 13 | 27,1 | 35 | 1 |
Polgármesteri XIII. ügyosztály | 132 | 40 | 30,3 | 92 | 3 |
Polgármesteri XIV. ügyosztály | 98 | 36 | 36,7 | 62 | 1 |
Polgármesteri XV. ügyosztály | 60 | 13 | 21,7 | 47 | 2 |
Polgármesteri XVI. ügyosztály | 160 | 43 | 26,9 | 117 | 4 |
Összesen | 1696 | 503 | 29,7 | 1193 | 40 |
A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.
3.
Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
I. kerületi elöljáróság | 145 | 46 | 31,7 | 99 | 2 | |
II. kerületi elöljáróság | 263 | 116 | 44,1 | 147 | 5 | |
III. kerületi elöljáróság | 242 | 100 | 41,3 | 142 | 1 | |
IV. kerületi elöljáróság | 237 | 83 | 35 | 154 | 4 | |
V. kerületi elöljáróság | 440 | 162 | 36,8 | 278 | 3 | |
VI. kerületi elöljáróság | 441 | 176 | 39,9 | 265 | 2 | |
VII. kerületi elöljáróság | 487 | 204 | 41,9 | 283 | 2 | |
VIII. kerületi elöljáróság | 498 | 193 | 38,8 | 305 | 2 | |
IX. kerületi elöljáróság | 391 | 155 | 39,6 | 236 | 7 | |
X. kerületi elöljáróság | 236 | 76 | 32,2 | 160 | 3 | |
XI. kerületi elöljáróság | 319 | 138 | 43,3 | 181 | 9 | |
XII. kerületi elöljáróság | 228 | 89 | 39 | 139 | 3 | |
XIII. kerületi elöljáróság | 253 | 78 | 30,8 | 175 | 1 | |
XIV. kerületi elöljáróság | 331 | 116 | 35 | 215 | 2 | |
Összesen | 4511 | 1732 | 38,4 | 2779 | 46 | |
A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.
4. Táblázat
Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály |
Árvaszék | 114 | 29 | 25,4 | 85 | 4 |
Tiszti ügyészség | 87 | 22 | 25,3 | 65 | 7 |
Tisztifőorvosi Hivatal | 26 | 8 | 30,8 | 18 | 4 |
Tüdőbeteg-gondozó Intézet | 107 | 24 | 22,4 | 83 | - |
Nemi beteg-gondozó Intézet | 44 | 4 | 9,1 | 40 | - |
Idegbeteg-gondozó Intézet | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - |
Közegészség-ügyi Intézet | 30 | 7 | 23,3 | 23 | - |
Statisztikai Hivatal | 147 | 47 | 32,2 | 100 | 5 |
Levéltár | 19 | 3 | 15,8 | 16 | - |
Központi Számvevőség | 460 | 131 | 28,5 | 329 | 9 |
Összesen | 1045 | 276 | 26,4 | 769 | 29 |
A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.
5. Táblázat
Megnevezés | Létszám 1946 | A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma] | A döntőbizottság határozata százalékban | maradt | I-V. Fizetési osztály | |
I. Ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja | 137 | 55 | 40,1 | 82 | 3 | |
Polgármesteri központi segédhivatalok | 121 | 19 | 15,7 | 102 | - | |
Szfőv. Telefonközpont | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
Fővárosi Közlöny szerkesztősége | 15 | 3 | 20 | 12 | - | |
Igazoló Bizottságok Titkársága | 22 | - | 0 | 22 | - | |
II. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Útügyi Intézet | 27 | 6 | 22,2 | 21 | - | |
Építőanyag vizsgáló és Kísérleti Intézet | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
Dunaparti Felügyelőség | 6 | 3 | 50 | 3 | - | |
Erdő és Mezőgazdasági Hivatal | 77 | 16 | 20,8 | 61 | 1 | |
Kertészet | 72 | 14 | 19,4 | 58 | 1 | |
III. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Földhivatal | 7 | 1 | 14,3 | 6 | - | |
VI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Központi Adószámvevő Hivatal | 121 | 26 | 21,5 | 95 | 2 | |
Központi Pénztár | 55 | 23 | 41,8 | 32 | 3 | |
Javadalmi Őrség | 651 | 240 | 36,9 | 411 | - | |
VIII. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet | 113 | 45 | 39,8 | 68 | 3 | |
Állategészség-ügyi Telep | 10 | 3 | 30 | 7 | - | |
Állatvásárok és Közvágóhidak Igazgatósága | 145 | 51 | 35,2 | 94 | 3 | |
Élelmiszerjegy-központ | 1258 | 476 | 37,8 | 782 | - | |
Vásárcsarnokok Igazgatósága | 160 | 40 | 25 | 120 | 1 | |
Gabonahivatal | 26 | 1 | 3,9 | 25 | - | |
Tüzelőanyag Hivatal | 63 | 14 | 22,2 | 49 | - | |
IX. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Hatósági háziipari foglalkoztató | 12 | 1 | 8,3 | 11 | - | |
Szeretet-otthonok Igazgatósága | 37 | 14 | 37,8 | 23 | - | |
Hajléktalanok menhelye | 6 | 1 | 16,7 | 5 | - | |
Népszállók | 10 | - | 0 | 10 | - | |
Szociális Telepek | 11 | 1 | 9,1 | 10 | - | |
Árvaházak | 2 | - | 0 | 2 | - | |
Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala | 18 | - | 0 | 18 | ||
Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet | 334 | 95 | 28,4 | 239 | 1 | |
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ | 69 | 15 | 21,7 | 54 | 1 | |
Gyermek-otthonok és üdülők | 13 | 1 | 7,7 | 12 | - | |
Szfőv. Kislakások Hivatala | 59 | 25 | 42,4 | 34 | - | |
Központi Lakáshivatal | 187 | 56 | 29,9 | 131 | 2 | |
X. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak | 644 | 109 | 16,9 | 535 | 4 | |
Fertőtlenítő Intézet | 68 | 5 | 7,4 | 63 | 1 | |
Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők | 97 | 21 | 21,7 | 76 | 1 | |
Községi Temetkezési Intézet | 277 | 44 | 15,9 | 233 | - | |
Köztisztasági Hivatal | 89 | 27 | 30.3 | 62 | 1 | |
Közkórházak Gyógyszertárai | 54 | 4 | 7,4 | 50 | - | |
XI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Gondnoki Hivatal | 123 | 11 | 8,9 | 112 | - | |
Idegenforgalmi Hivatal | 19 | 7 | 36,8 | 12 | 1 | |
Fővárosi Könyvtár | 178 | 51 | 28,1 | 127 | 1 | |
Fővárosi Múzeumok | 22 | - | 0 | 22 | - | |
Fővárosi Képtár | 18 | - | 0 | 18 | - | |
Népművelési Központ és Városi Színház | 58 | 9 | 15,5 | 49 | - | |
Budapest Irodalmi Intézet | 17 | 3 | 17,7 | 14 | - | |
Állat és Növénykert | 26 | 4 | 15,4 | 22 | - | |
Zenekar | 61 | - | 0 | 61 | - | |
XIV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Tűzoltóság | 849 | 156 | 18,4 | 693 | 2 | |
XV. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Zsibárus-csarnok | 11 | - | 0 | 11 | - | |
XVI. ügyosztály |
|
|
|
|
| |
Hordójelző Hivatal | 8 | - | 0 | 8 | - | |
Központi Javító Műhely | 65 | 18 | 27,7 | 47 | - | |
Összesen | 6 551 | 1716 | 26,2 | 4835 | 32 | |
Mindösszesen | 13 902 | 4233 | 30,4 | 9669 | 149 | |
Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő