B-listázás a városházán

„1875 fővárosi alkalmazottat kellene elbocsátani, hogy az 1938-as létszámot 10 százalékkal csökkentsék. A Nemzeti Bizottság viszont az 1875 alkalmazott elbocsátása helyett a kiszivárgott hírek szerint 3580 fő elbocsátására tett javaslatot, vagyis 1655-tel többre, mint kellene."

Források

Az alább közölt forrás Budapest Főváros Levéltárában található a

között, amelyet a könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatokba rendeztünk. A táblázatok elé csak rövid magyarázatokat fűztünk. Látható, hogy a budapesti B-listázás során, a Városházán dolgozó közalkalmazotti réteg 30%-a az utcára került, és megélhetését más módon kellett fedeznie. Igazolások-B-listázás-polgármesteri rendeletek, mind az átalakítás részei. Bizony átalakítás volt ez, hiszen a közalkalmazottak munkáját ellátták mások, a kommunista párthoz hű alacsonyabb végzettségű dolgozók, akik immár a „közigazgatás frontján harcoltak".

 

1. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Törvényhatósági elnöki hivatal

23

3

13

20

-

Polgármesteri hivatal

32

2

6,3

30

1

Alpolgármesteri hivatalok

33

1

3

32

1

Székesfővárosi Számszék

11

-

0

11

-

Összesen

99

6

6,3

93

2

Az első táblázat részletezi a központi hivatalokban leépített alkalmazottakat hivatalok szerint. Amint látható a központi hivatalokban csak hat főt bocsájtottak el. Ez a 6,3 százalékos arány jóval kisebb mértékű volt, mint a polgármesteri ügyosztályoknál és a kerületi elöljáróságoknál, illetve a többi hivatalnál. A politikai háttéralkuk miatt a leépítések „magasabb szinten" ekkor még kevésbé érvényesültek...

 


 
2.
 

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B- listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Polgármesteri I. ügyosztály

118

38

32,2

80

2

Polgármesteri II. ügyosztály

103

38

36,9

65

5

Polgármesteri III. ügyosztály

229

99

43,2

130

7

Polgármesteri IV. ügyosztály

55

25

45,5

30

2

Polgármesteri V. ügyosztály

28

12

42,9

16

1

Polgármesteri VI. ügyosztály

25

7

28

18

2

Polgármesteri VII. ügyosztály

74

29

39,2

45

5

Polgármesteri VIII. ügyosztály

79

20

25,3

59

1

Polgármesteri IX. ügyosztály

373

76

20,4

297

3

Polgármesteri X. ügyosztály

53

4

7,5

49

-

Polgármesteri XI. ügyosztály

61

10

16,4

51

1

Polgármesteri XII. ügyosztály

48

13

27,1

35

1

Polgármesteri XIII. ügyosztály

132

40

30,3

92

3

Polgármesteri XIV. ügyosztály

98

36

36,7

62

1

Polgármesteri XV. ügyosztály

60

13

21,7

47

2

Polgármesteri XVI. ügyosztály

160

43

26,9

117

4

Összesen

1696

503

29,7

1193

40

 

A második táblázat a Polgármesteri ügyosztályoknál leépített alkalmazottakat mutatja. Kiugróan magas a leépítettek aránya a III., a IV., és az V. ügyosztálynál, míg a X. ügyosztályt érintette a legkevésbé. Ennek a magyarázata még várat magára, hiszen a III. ügyosztály a városrendezéssel foglalkozott, mégis innen távolítottak el majdnem a legtöbb munkatársat, fontos osztály a IV. közjogi illetékességű is, a legnagyobb mértékű szanálás ezt az osztályt érte. Nem tudni, miért voltak olyan kegyetlenek az V. osztály dolgozóival sem, az osztályon pedig akkor a közlekedésfejlesztést irányították, ami a romos városban elsőrangú kérdés volt. A X. ügyosztály a közegészségügyet irányította, és -indokoltan- csak négy munkatársától váltak meg.

 

 


3.

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

I. kerületi elöljáróság

145

46

31,7

99

2

II. kerületi elöljáróság

263

116

44,1

147

5

III. kerületi elöljáróság

242

100

41,3

142

1

IV. kerületi elöljáróság

237

83

35

154

4

V. kerületi elöljáróság

440

162

36,8

278

3

VI. kerületi elöljáróság

441

176

39,9

265

2

VII. kerületi elöljáróság

487

204

41,9

283

2

VIII. kerületi elöljáróság

498

193

38,8

305

2

IX. kerületi elöljáróság

391

155

39,6

236

7

X. kerületi elöljáróság

236

76

32,2

160

3

XI. kerületi elöljáróság

319

138

43,3

181

9

XII. kerületi elöljáróság

228

89

39

139

3

XIII. kerületi elöljáróság

253

78

30,8

175

1

XIV. kerületi elöljáróság

331

116

35

215

2

Összesen

4511

1732

38,4

2779

46

             

A harmadik táblázat a kerületi elöljáróságoknál leépített alkalmazottak számát ismerteti. A kerületi elöljáróságokat a leépítések érzékenyebben érintették, mindegyik kerületnél 30% fölött van az elbocsátások aránya, míg néhány esetében a 40 százalékot is meghaladja.

 


4. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

Árvaszék

114

29

25,4

85

4

Tiszti ügyészség

87

22

25,3

65

7

Tisztifőorvosi Hivatal

26

8

30,8

18

4

Tüdőbeteg-gondozó Intézet

107

24

22,4

83

-

Nemi beteg-gondozó Intézet

44

4

9,1

40

-

Idegbeteg-gondozó Intézet

11

1

9,1

10

-

Közegészség-ügyi Intézet

30

7

23,3

23

-

Statisztikai Hivatal

147

47

32,2

100

5

Levéltár

19

3

15,8

16

-

Központi Számvevőség

460

131

28,5

329

9

Összesen

1045

276

26,4

769

29

 

A negyedik táblázat az önálló központi hivataloknál leépítetteket mutatja be. Ma már nem rekonstruálható, hogy miért érintették olyan kevéssé a Nemibeteg gondozó Intézetet, illetve az Idegbeteg-gondozó Intézetet. Vélhetően a háború következtében megnőtt ez ilyen jellegű betegségekben ellátást igénylők száma, Hozzá kell tennünk, a nagyszámú TBC beteg ellenére a leépítés e területen mégis meghaladta a 22%-ot.

 


5. Táblázat

Megnevezés

Létszám 1946

A döntőbizottság határozata [B-listázottak száma]

A döntőbizottság határozata százalékban

maradt

I-V. Fizetési osztály

I. Ügyosztály

 

 

 

 

 

Sz[ékes]főv[árosi] Alkalmazottak segítő alapja

137

55

40,1

82

3

Polgármesteri központi segédhivatalok

121

19

15,7

102

-

Szfőv. Telefonközpont

11

1

9,1

10

-

Fővárosi Közlöny szerkesztősége

15

3

20

12

-

Igazoló Bizottságok Titkársága

22

-

0

22

-

II. ügyosztály

 

 

 

 

 

Útügyi Intézet

27

6

22,2

21

-

Építőanyag vizsgáló

és Kísérleti Intézet

12

1

8,3

11

-

Dunaparti Felügyelőség

6

3

50

3

-

Erdő és Mezőgazdasági Hivatal

77

16

20,8

61

1

Kertészet

72

14

19,4

58

1

III. ügyosztály

 

 

 

 

 

Földhivatal

7

1

14,3

6

-

VI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Központi Adószámvevő Hivatal

121

26

21,5

95

2

Központi Pénztár

55

23

41,8

32

3

Javadalmi Őrség

651

240

36,9

411

-

VIII. ügyosztály

 

 

 

 

 

Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézet

113

45

39,8

68

3

Állategészség-ügyi Telep

10

3

30

7

-

Állatvásárok és

Közvágóhidak

Igazgatósága

145

51

35,2

94

3

Élelmiszerjegy-központ

1258

476

37,8

782

-

Vásárcsarnokok

Igazgatósága

160

40

25

120

1

Gabonahivatal

26

1

3,9

25

-

Tüzelőanyag Hivatal

63

14

22,2

49

-

IX. ügyosztály

 

 

 

 

 

Hatósági háziipari foglalkoztató

12

1

8,3

11

-

Szeretet-otthonok Igazgatósága

37

14

37,8

23

-

Hajléktalanok menhelye

6

1

16,7

5

-

Népszállók

10

-

0

10

-

Szociális Telepek

11

1

9,1

10

-

Árvaházak

2

-

0

2

-

Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala

18

-

0

18

-

Anya-, csecsemő- és kisdedvédelmi Intézet

334

95

28,4

239

1

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ

69

15

21,7

54

1

Gyermek-otthonok és üdülők

13

1

7,7

12

-

Szfőv. Kislakások Hivatala

59

25

42,4

34

-

Központi Lakáshivatal

187

56

29,9

131

2

X. ügyosztály

 

 

 

 

 

Közkórházak Központi Igazgatósága és közkórházak

644

109

16,9

535

4

Fertőtlenítő Intézet

68

5

7,4

63

1

Köztemetők Igazgatósága és Köztemetők

97

21

21,7

76

1

Községi Temetkezési Intézet

277

44

15,9

233

-

Köztisztasági Hivatal

89

27

30.3

62

1

Közkórházak Gyógyszertárai

54

4

7,4

50

-

XI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Gondnoki Hivatal

123

11

8,9

112

-

Idegenforgalmi Hivatal

19

7

36,8

12

1

Fővárosi Könyvtár

178

51

28,1

127

1

Fővárosi Múzeumok

22

-

0

22

-

Fővárosi Képtár

18

-

0

18

-

Népművelési Központ és Városi Színház

58

9

15,5

49

-

Budapest Irodalmi Intézet

17

3

17,7

14

-

Állat és Növénykert

26

4

15,4

22

-

Zenekar

61

-

0

61

-

XIV. ügyosztály

 

 

 

 

 

Tűzoltóság

849

156

18,4

693

2

XV. ügyosztály

 

 

 

 

 

Zsibárus-csarnok

11

-

0

11

-

XVI. ügyosztály

 

 

 

 

 

Hordójelző Hivatal

8

-

0

8

-

Központi Javító Műhely

65

18

27,7

47

-

Összesen

6 551

1716

26,2

4835

32

Mindösszesen

13 902

4233

30,4

9669

149

             

Az ötödik táblázat a Polgármesteri ügyosztályokhoz tartozó közigazgatási hivatalok, intézetek, intézmények leépített alkalmazottait ismerteti. A leépítések nem érintették az Igazoló Bizottságok Titkárságát, a Népszállók, az Árvaházak, a Gondozottak központi Nyilvántartó Hivatala, a Múzeumok, Képtárak, a Zenekar, a Zsibáruscsarnok és a Hordójelző Hivatal Intézményeit. A legtöbb közalkalmazott viszont a Kislakások Hivatalában vehetett át elbocsátó határozatot.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő