50 éve épült a berlini fal

Kiürül az NDK?

„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”

3. A berlini magyar nagykövet jelentése Hruscsov szovjet pártfőtitkár berlini látogatásáról

1960. május 21.

Magyar Népköztársaság
Nagykövetsége
Botschaft der Ungarischen
SZIGORÚAN TITKOS!
Volksrepublik
Tárgy: Hruscsov elvtárs látogatása Berlinben.

218/szig. titk./1960. 004306

A Hruscsov elvtárs elutazása és a futárzárás közötti idő túl rövid ahhoz, hogy a Berlinben elhangzott beszédekről és a lejátszódott eseményekről teljes egészében értékelő jelentést írjak. Viszont van néhány olyan benyomásom, amelyet most, egy előzetes jelentés keretében írok le.

1.) A csúcskonferencia előkészítése egész folyamán az NDK-ban, szóban és írásban, túl messzemenő következtetésre alkalmas légkört teremtettek – a békekötésre és a nyugat-berlini kérdés rendezésére vonatkozólag. Új szakaszt vártak a csúcskonferencia nyomán a tömegek és a vezetők körében is határozott várakozás jelei mutatkoztak.

2.) Amikor Hruscsov e[lvtárs] Párizsban bejelentette, hogy Berlinbe jön baráti megbeszélésre, akkor itt a különbékekötés eseményeire kezdtek számítani.

3.) Amikor Hruscsov et. megérkezett, a tömeg spontán is, szervezetten is kifejezte ilyen irányú várakozását.

4.) A külügyminiszter, , a tanácskozás jellegű fogadáson csütörtökön du. azt mondta nekem: „Ma nem lesz különleges bejelentés, de holnap este előkészületben állhat a távírdásza, Rostás elvtárs, mert érdekes új dolgokat fognak elmondani a Seelenbinder-Halléban.” Tudva azt, hogy a budapesti televízió is közvetítette a gyűlést, nem táviratoztam.

5.) A beszéd felépítése, egyes mondatainak hangsúlyozott kiemelése, helyszínen a funkcionáriusokból álló 6-7000 ember reagálása azt mutatta, hogy várták a különbékekötésre vonatkozó bejelentést.

6.) Amikor a bejelentés azt tartalmazta, hogy még ebben a pillanatban nem érett a helyzet a békekötésre, és várjunk 6-8 hónapig, az addig lelkes tömeg láthatóan meglepetten várt, és csak később kezdett el tapsolni, előbb határozatlanul, majd a helyzetet helyesen fogva fel, átlendült újra a meleg üdvözlő tapshullámba, amely a békepolitika győzelmének szólt.

7.) Ma a repülőtéren a nagykövetekkel való rövid beszélgetésből úgy ítélem meg, hogy – Pervuchin elvtársat kivéve, akivel nem volt alkalmam ott beszélni – hasonlóan ítélték meg a helyzetet.

8.) Beszéltem Kieswetter elvtárssal, aki fordította Hruscsov et. előadását, ő kijelentette, hogy a hangulatról alkotott véleményem teljesen helytálló.

Dr. Sík Endre elvtársnak,
külügyminiszter,
B u d a p e s t

9.) Nyugat-Berlin lakosai körében rendkívül nagy volt az izgalom, sokan féltek, kevesebben a változást is elfogadták volna; és a Seelenbinder-Halléban való gyűlés után meglett a „megnyugvás”, mert semmi sem változott.

A politikailag felkészültebb rétegek azonban amerikai vereségnek értékelik a jelenlegi helyzetet, a nyugati sajtó egy része is ezt tükrözi vissza.

Berlin, 1960. május 21.
(Rostás István)
r[end]k[ívüli] nagykövet

Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 5/b 004306/1960. Magyar Országos Levéltár, Hruscsov látogatása Berlinben. – Eredeti, gépelt példány
   
  

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők