Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
A „nagy testvér

A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években

„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”

a.   

Az Államgazdasági Bizottság határozata a vezetékes rádióhálózat kiépítéséről
1950. november 21.

11. napirendi pont

Vezetékes rádiórendszer kiépítése

Az Államgazdasági Bizottság javasolja, hogy építsünk ki vezetékes rádiórendszert 1950-1953-ig a következő ütemben:

Év

1950

1951

1952

1953

Évi előfizető szaporulat

Év végi előfizetői létszám

8000

8000

52 000

60 000

200 000

260 000

240 000

500 000

A beruházási keretre vonatkozóan pontos számítások még nem állnak rendelkezésre. A Posta szakembereinek becslése szerint a szükséges beruházás 1953 év végéig:

Év

1950

1951

1952

1953

Összesen

Összeg:

3 000 000

20 000 000

75 000 000

90 000 000

188 mill.

(Ezekben nincsen figyelembe véve a később beállítandó vivő frekvenciás berendezés, mely az adásokat javítaná és a zavarási lehetőséget kiküszöbölné.)

A vezetékes rádió kiépítésére a Posta ütemterve a következő:
•a)      1950-ben: Néhány budapesti lakótelep, Ságod, Tatabánya, Tokod, Győr, Ózd, Új-Diósgyőr, Dunapentele, Budaörs.
•b)      1951-ben: Az összes megyeszékhely, a járási székhelyek egy része, valamint az összes ipari centrum.
•c)      1952-1953-ban a hiányzó járási székhelyek, a jelentősebb falvak, tanyaközpontok.

Az Államgazdasági Bizottság javasolja az ütemterv olyan átdolgozását, hogy a vezetékes rádió a sűrűbben lakott területeken is 1952-1953 előtt bevezethető legyen.

Egy előfizetőre eső beruházási költség 375 Ft.

Huzalszükséglet a Posta számításai szerint összesen mintegy 1800 tonna. A Nehézipari Minisztérium vizsgálja meg, hogy lehet-e az egész huzalszükségletet alumíniumhuzalban kielégíteni.

A vezetékes rádiónak jelenleg cca. 2000 előfizetője van Budapesten. A havi üzemben tartási költség - amortizációt nem számítva - folyó évben 12 Ft előfizetőnként. 1953-ban a Posta számításai szerint 8.70 Ft lesz előfizetőnként az üzemben tartási költség.

Jelenleg a rádióelőfizetők hangszóróért és a rádió beszereléséért semmit sem fizetnek. Az előfizetési díj havi 4 Ft.

Az Államgazdasági Bizottság javasolja az előfizetési díjnak 6 Ft-ra való felemelését és a hangszórónak egyelőre továbbra is ingyen az előfizetők rendelkezésére bocsátását. A hangszórók árát le kell szállítani, el kell engedni a cca. 20 Ft-os forgalmi adót. Az előfizetési díjból a rádiónak nem kell a műsorért fizetni.

A vezetékes rádió felszerelésére és üzemben tartására a Posta kebelében vezetékes rádió üzemi vállalatot kell létesíteni.

b.

Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz

A szocialista társadalmi rend építésében Pártunk vezetésével döntő sikereket értünk el. A 3 éves terv sikeres befejezése és 5 éves tervünk eddigi eredményei gyors ütemben viszik előre hazánkban a szocializmus felépítését.
Megállapítható az, hogy Magyarországon a rádióelőfizetők számának emelkedése nem tartott lépést eddigi eredményeinkkel. A jelenlegi 590 000-es rádióelőfizető szám nem kielégítő. Éppen ezért a Szovjetunió tapasztalatait felhasználva hazánk területén ki akarjuk fejleszteni a vezetékes rádiózást is. Ilyen módon olyan hallgatók is bekapcsolódhatnak a rádiózásba, akinek ma még nincs módjukban rádióvevő készüléket vásárolni és üzemben tartani. Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni. Megemlíthetjük, hogy a posta egyes szakemberei részéről merült fel olyan, nyilván politikai hátterű aggály, hogy a rádiózásnak ez a formája nem felel meg a műszaki fejlődésnek, a vezetékes rádió azonban amellett, hogy a kívánt politikai célt eléri, jó hangminőséggel biztosítja a műsorszámok hallgatását is.

A Lengyel és a Román Népköztársaság is már messze előttünk jár a szovjet tapasztalatok alapján a vezetékes rádiózás kiterjesztésében. A nálunk járt szovjet postai delegáció közlései, valamint a lengyelországi tapasztalatok alapján a következő javaslatot tesszük:
Magyarországon a vezetékes rádió országos kiépítését az 5 éves terv során akarjuk megvalósítani. Tervünk szerint 1953. végére 500 000 vezetékes rádióelőfizető lesz bekapcsolva.

Év

1950

1951

1952

1953

Évi előfizető szaporulat

Év végi előfizetői létszám

8000

8000

52 000

60 000

200 000

260 000

240 000

500 000

A kiépülő vezetékes hálózat kapacitása kereken 700 000 előfizető lesz, de ez a kapacitás, becslésünk szerint csak 70%-ig lesz az 1953. év végére benépesítve.

A beruházási költség az 5 éves terv során a következő két változat egyike szerint alakul:

I. Változat. (A hangszórók a posta tulajdonában vannak.)

Év

1950

1951

1952

1953

 

3 000 000

20 000 000

75 000 000

90 000 000

II. Változat. (A hangszórót az előfizetők veszik meg.)

Év

1950

1951

1952

1953

 

2 300 000

15 000 000

57 700 000

70 000 000

Az 5 éves terv során tehát a vezetékes rádió kiépítéséhez abban az esetben, ha a hangszórók a Posta tulajdonában maradnak, 188 000 000 Ft, ha pedig a hangszórókat az előfizetők veszik meg, 145 000 000 Ft postai beruházási költségre van szükség.

Az egy előfizetőre eső beruházási költség az I. sz. változat szerint 375 Ft, a II. sz. változat szerint pedig 289 Ft.

A vezetékes rádiónak 1953 végére való felfejlesztése jelentős nyersanyag, ill. berendezés és munkaerő szükségletet jelent, melynek felsorolása az I. sz. mellékletben található.
A vezetékes rádió kiépítésénél az úgynevezett decentralizált rendszert fogjuk megvalósítani. Eszerint általában 500 előfizetőnként külön erősítő központok vannak. Az erősítő központokban 100 W-os erősítőkből annyit helyezünk üzembe, amennyit a központok területén lévő előfizetők száma megkíván. Az erősítő gócokba Budapestről a műsor végig vezetéken jut el. A műsortovábbító vezetékek a vezetékes rádió országos központjából fognak kiindulni, mely a József távbeszélő központ épületében nyer elhelyezést. A budapesti központból így jut a műsor vezetéken a megyeszékhelyekre, onnan az erősítő gócokba, majd megfelelően felerősítve az előfizetők hangszórójába. A budapesti vezetékes rádióközpontban és a 19 megyeszékhelyen lévő rádióközpontokba[n] kis felolvasó stúdiók is lesznek. Ezekből a stúdiókból szükség esetén a Kossuth és Petőfi műsorától eltérő felolvasásokat, híreket lehet közvetíteni.

Tervbe vettük, hogy Budapesten az erősítő gócokig, vidéken pedig a megyeszékhelyektől a járási székhelyekig, illetve falusi erősítő gócokig a kölcsönös, vagy rosszindulatú zavarás elkerülése céljából később szükség szerint vivőfrekvenciás műsorszétosztásra rendezkedünk be.

Fokozatosan meg kívánjuk valósítani az erősítő gócokban lévő erősítő berendezések távvezérlését, hogy minél kevesebb kezelőszemélyzetre legyen szükség és így a lehető legalacsonyabb fenntartási költséget érhessük el. A távvezérlés megvalósításáig az erősítő gócokban átlag két olyan megbízható kezelőt alkalmazunk, akik ezt a munkájukat mellékfoglalkozásként látják el. (Postás, vasutas, tűzoltó.)

A távvezérlés tervei még nem készültek el és azokat üzemszerűen még nem próbáltuk ki. A megadott költségek így távvezérlés nélküli üzemre vonatkoznak. Az üzemköltség megállapításánál azonban már figyelembe vettük, hogy a fenntartó személyzet egy része munkáját mellékfoglalkozásként látja el.

A megyei vezetékes rádióközpontokban és ott, ahol a vezetékes rádió részére szükséges műsorközlő vezeték még nem készült el, vagy a meglévő vezeték hibás, vevőkészüléket helyezünk üzembe, hogy a magyar adók műsorát rádión lehessen fogni és így lehessen a vezetékes rádió hálózatba beadni. Rá kell mutatnunk arra, hogy mivel a Budapestről kifutó műsortovábbító áramkör nem zenei, hanem távbeszélő áramkör, ez a jó zenei átvitelt nem mindenütt teszi lehetővé.

1950-ben a vezetékes rádiót 11 budapesti és 7 vidéki helyen építjük meg. 1951-ben megépítjük az összes megyei központokat és a központok területén bekapcsoljuk az előfizetőket. Ugyancsak 1951-ben megkezdjük a járási székhelyeknek és a fontos ipari centrumoknak a vezetékes rádióba való bekapcsolását. 1952-ben bekapcsoljuk az összes járási székhelyeket és megkezdjük a járási székhelyekről a falura való rendszeres kiépítést, amelyet 1953-ban fejezünk be.

A vezetékes rádió leírt módszer szerint való megépítésével, nem számítva felújítási költségeket (amortizáció), a havi üzemben-tartási költség előfizetőnként folyó évben 12 Ft, 1953-ban előzetes számítás alapján 8.70 Ft-ot tesz ki. Meg kell itt jegyezni azt, hogy a vezetékes rádiónak ez a fenntartási költsége csak látszólag drága. A rádióvevő készülékeket üzembentartó rádióelőfizető ugyanis a 10 Ft-os rádióelőzetési díj lefizetésével a műsoron kívül semmit sem kap, sőt a rádióvevő készülék üzemben tartása (javítás, csőpótlás, áramfogyasztás) havonta még kb. további 13 Ft kiadást jelent. A vezetékes rádiónál ezeket a karbantartási költségeket a közület viseli. Utalunk itt a Szovjetunióban érvényes előfizetői díjakra, ahol az egyéni előfizetők havonta 3 rubelt, a vezetékes rádióelőfizetők pedig 8 rubelt fizetnek.

Az elmondottak alapján ezért azt javasoljuk, hogy a jelenlegi havi 4 forintos előfizetési díjjal szemben havi 6 forintos előfizetési díjat szedjünk, s a hangszórók továbbra is a Posta tulajdonát képezzék. Mint látható, a rentabilitás még így sincs meg, de közelebb járunk a valódi költségekhez. Egyébként a vezetékes rádió üzemfenntartásával felmerülő ráfizetésekre a II. sz. melléklet tartalmaz pontos adatokat.

A 6 forintos előfizetési díj mellett tehát a hangszórók a Posta tulajdonában lennének.
Előnyei ennek a megoldásnak:
•a.)    A hálózatépítési munkát végző műszerész a hangszórót is azonnal bekapcsolhatja és üzembe átadhatja. Ha viszont az előfizetőnek kellene a hangszórót megvásárolnia, de szerzi be, akkor minden vezetékes rádió tudatosítási és meggyőzési propaganda ellenére nem értük el a kitűzött célt.
•b.)   A karbantartás postai cserehangszórókkal egyöntetűvé és egyszerűvé válna.
•c.)    Vidéki helyeken előfordulhat, hogy az előfizető magánhangszóróját szakértő hiányában nem tudja megjavíttatni.
•d.)   A hangszórók részlet eladása hatalmas adminisztrációt jelent, amely feleslegesen terheli a népgazdaságot.
•e.)    A hosszú, 24 hónapos részlet miatt, elköltözés esetén bonyodalmak várhatók, különösen, ha olyan helyre költözik az előfizető, ahol nincs vezetékes rádió.
•f.)      A jelenlegi előfizetők a hangszórót már ingyen kapták.

A megoldás hátrányai:
•a)      A hangszórót a postának kell megvásárolnia.
•b)     A hangszórók karbantartása a postát terheli, bár a nagyobb javításokat esetleg számlázni lehetne. (Ez az összeg, az eddig szerzett tapasztalatok szerint, előfizetőnként és havonta 30 fillér kiadást jelent. Ezt figyelembe véve az idei havi előfizetői költség 12 Ft helyett 12.30 Ft, 1953-ban pedig 8.70 Ft helyett 9 Ft lesz.

Amennyiben javaslatunk ellenére mégis az előfizető vásárolná meg, a vezetékes rádió elterjedésének megkönnyítésére kívánatos lenne 65 Ft-os hangszóró árat biztosítani. Jelen beruházási előirányzatunk a hangszórókat 86 Ft-os közepes árral veszi számításba, mert ez volt a Nehézipari Minisztérium közlése a hangszórók várható áralakulásáról. A gyár árajánlata alapján az idei vásárlásnál azonban a Nehézipari Minisztérium 121 Ft-os hangszóró árat állapított meg.

A hangszóró oldaláról történő, mesterséges vagy rosszindulatú zavarás ellen az előfizetői csoportos kiolvadó biztosíték alkalmazásával védekezünk. Minden 3-8 előfizetőnek közös kiolvadó biztosítéka lesz, ami megakadályozza a lakásokból 0.2 W-nál nagyobb energiájú műsornak a hálózatra való adását.

A műsornak a vezetékről történő zavarása megakadályozására a vivőhullámú műsortovábbítást vettük tervbe. Az első ilyen berendezést előreláthatólag a jövő évben üzembe helyezzük. Meg kell említenünk, hogy a vivőfrekvenciás műsortovábbítás drága és szakképzettebb személyzetet igényel. A berendezés iparilag még nincs kidolgozva, s csak a jövő évi kísérletek és üzemi próbák alapján lehet majd dönteni.

Fentiek alapján a következő javaslatunk elfogadását kérjük:

Határozati javaslat

•1.)   A vezetékes rádió az 1953. év végéig 500 000 előfizető bekapcsolásával a következő lépésben épüljön ki:

Év

1950

1951

1952

1953

Évi előfizetői szaporulat

8000

52 000

200 000

240 000

•2.)   A vezetékes rádió megvalósítására 1953. év végéig a következő beruházási összeg szükséges:

Év

1950

1951

1952

1953

Összeg:

3 000 000

20 000 000

75 000 000

90 000 000

Az 1950-1953 években tehát a postai beruházási költség összesen 188 000 000 Ft.

•3.)   A vezetékes rádió havi előfizetési díja 6 Ft, amelyben a hangszóró-használat és karbantartás bent foglaltatik. A hangszóró a Posta tulajdonát képezi.•4.)   A vezetékes rádió hálózatának kiépítését (a megadott hitelkereten belül) a Posta végzi.

•5.)   A vezetékes rádió felszerelésére és üzemben tartására a Posta kebelében Vezetékes Rádió Üzemi Vállalat létesül.

•6.)   Tekintettel arra, hogy a vezetékes rádió üzeme deficites, a felmerülő hiányok kiegyenlítésére a posta támogatást kap.

•7.)   A hangszórók ára - a jelenlegi minőség megtartásával - nem lehet több, mint 65 Ft. (Szemben a jelenlegi 121 Ft-os árral.)

•8.)   Az üzemköltség előirányzatban a Magyar Rádió Hivatal részére fizetendő havi és előfizetőnkénti 1 Ft-os műsordíj igen magas. Javasoljuk a díj lényeges leszállítását.

•9.)    A vezetékes rádió kiépítési ütemterve:

a) 1950-ben: Százados-, Szörényi- és Béke úti lakótelepek, Juranich-telep, Szapári- és Üllői úti lakóházak, Bécsi- és Pongrácz úti városi házak, Váci úti „7" és „13" házak, Wekerle-telep, Petőfi-tér, Ságod, Tatabánya, Tokod, Győr, Ózd, Új-Diósgyőr,

Budaörs.
b) 1951-ben: Az összes megyeszékhely, a járási székhelyek egy része, valamint az összes ipari centrum.
c) 1952-53-ban a hiányzó járási székhelyek és a jelentősebb falvak, tanyaközpontok.

Budapest, 1950. október 28-án.

MOL M-KS 276. f. 112. cs. 67. ő. e. (MDP KV Államgazdasági Bizottság) - A Titkárság 1950. november 22-i ülése elé a Bizottság határozatát javaslatként terjesztették be, amely azzal fogadta el, hogy „a Posta a lehető legrövidebb idő alatt dolgozza ki az alumínium maximális felhasználását a terv végrehajtásánál. MOL M-KS 276. f. 54. cs. 119. ő. e. (MDP KV Titkárság)

Ezen a napon történt október 18.

1904

A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.

1915

Első világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia...Tovább

1944

Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc „nemzetvezető” elrendeli a teljes mozgósítást.

1956

A DISZ „az ifjúság jogos követeléseit támogató javaslatokat tett közzé” a Szabad Ifjúságban és a Szabad Népben is. A nyilatkozat javasolta...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők