Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
Diákok forradalma?

Az 1968. májusi válság Franciaországban

Magyarország az 1968-as megmozdulásokhoz hasonló utcai harcokat „testközelből" ismerte, tisztában volt azzal, hogy lehetnek külső erők az események mögött, és ismerte azon eszközöket is, hogy mi kell a hatalom megőrzéséhez.


5. Beszélgetés a francia politikai helyzetről Combal tanácsossal Budapesten

1968. június 8.

Feljegyzés

Tárgy: Beszélgetés a francia
politikai helyzetről

Warmenhoven holland első beosztott június 7-i búcsúkoktélján beszélgettem Combal taná-csossal, a francia nagykövetség első beosztottjával, aki általános belső helyzetüket javulónak ítéli meg, és úgy látja, hogy rövid időn belül az élet lényegében visszatér a normális keretek közé. A sztrájk következtében súlyos károk keletkeztek, a termeléskiesés méretei nagyok. Ehhez képest jelentéktelennek tartja azokat a károkat, melyek az épületekben (pl. párizsi tőzs-depalota), közutakon és a közforgalmi eszközökben állt elő. Bizonyosra veszi, hogy lesz inf-láció, melynek előreláthatóan serkentő hatása alakulhat ki a termelésre és a külkereskedelem egyes ágazataira. A ffr. [francia frank] pénzpiaci helyzetének gyengülését ezeken kívül speku-lációs tényezőkre és amerikai manőverezésre vezeti vissza. Új momentumnak tartja, hogy a CGT első ízben alkalmazott differenciáló vonalvezetést, melynek alkalmazása során elhatá-rolták magukat a szélsőséges áramlatoktól, és meghatározott keretek között tartották a szak-szervezetek magatartását.

A választás kilátásairól az a véleménye, hogy a Francia Kommunista Párt kisebb mértékű erősödésével lehet számolni, de ezen kívül számottevőbb erőeltolódás aligha következik be. Valószínűnek tartja, hogy az UNR és a De Gaulle-t támogató erők megkapják azt a parlamenti többséget, mellyel a kormány munkáját biztosítani tudják. Belpolitikai téren a kormánynak legfontosabb feladata a gazdasági kérdések rendezése és szervesebb fejlesztése lesz. Emellett súlyt fognak helyezni a közoktatás átfogó reformjának előkészítésére, az oktatási–tanulási fel-tételek megjavítására és a tanmenet korszerűsítésére. Felháborodottan mondta el Combal, hogy a francia egyetemek nemcsak megbúvási, hanem kedvezményeik folytán olcsó megélhe-tési lehetőséget is nyújtanak a fiatalok olyan rétegének, mely tanulni nem akar, és kétes poli-tikai manőverek kipróbálására használja fel az egyetemeket.

A [Maurice] Couve de Murvil1e – [Michel] Debré cserét nem tartja olyan kérdésnek, mely tartalmilag befolyásolná a francia külpolitikát. Megítélése szerint külpolitikájuk változatlan marad, és ezzel a folyamatos stabilitást is dokumentálni kívánják. A két külügyminiszter kö-zött – személyi adottságaik folytán – munkastílusbeli eltérés van, de ez nem olyan tényező, mely a francia külügyi szolgálaton kívül mutatkozhatnék. (A különbség szerinte az, hogy Couve protestáns eredetű higgadtabb, nyugodtabb egyéniség, míg Debré katolikus eredetű, élénkebb, agilisabb egyéniség.)

A francia gazdasági helyzettel kapcsolatban De Rosis olasz kereskedelmi tanácsos azt fejte-gette, hogy nem lesz könnyű a felgyülemlett gazdasági problémák megoldása, és véleménye szerint ezek még bonyolultabbá fogják tenni Franciaország és a Közös Piac kapcsolatait.

Schoch holland nagykövet elmondta, hogy táviratot kapott Hágából, melyben kérik, hogy ad-jon információt Lajti [Tibor] elvtársról. Kérdésére igen pozitív tájékoztatást adtam kijelölt nagykövetünkről.

Budapest, 1968. június 8.

Hetényi István [?]

Jelzet: MOL XIX–J–1–j 00964/2 (37. d.) – (Magyar Országos Levéltár– Külügyminisztérium – TÜK – Franciaország)

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt években a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont számának két írása is ízelítőt nyújt. A szám tematikája: „Magyar diaszpórák, emigráns egyesületek, személyes sorsok a 20. században”. Az összeállításban a már említett két dokumentumközlésen kívül olvashatunk még sanghaji magyar kalandorokról, az ottani magyar érdekvédelemről, továbbá a franciaországi, illetve a tengerentúli magyar diaszpóra szervezeteiről, azok működéséről. Nem kapcsolódnak szorosan a témához, de érdekfeszítőek a kristályéjszaka magyar vonatkozásai, és igen tanulságos olvasmány Alapi Gyula Rákosi Mátyáshoz írt, mindeddig ismeretlen levele is.

Technikai okok miatt az összeállításunkat két, formailag ugyan különálló, de tartalmilag szorosan összetartozó részre bontottuk: az elsőt, tehát az idei 2. számot 2017. június 21-én, míg a második részt, azaz a 3. számot június 28-án közöljük.

Budapest, 2017. június 21.

A szerkesztők