Egy főjegyzői helyzetjelentés margójára

„Ha továbbra is ezt a pénzügyi politikát tartják fenn, minden drasztikus rendelkezések dacára is a kereslet és a kínálat fogja megszabni magának az értéket. Az ország társadalmának egy része pedig anyagi és erkölcsi vonalon ezzel lépést tartani nem tudva, előbb, vagy utóbb összeomlik. Ezt igazolja pld. hogy egy öl tűzifának az ára, fuvarja, felvágása többe kerül, mint egy közalkalmazottnak egy havi fizetése. Egy öltöny férfiruha készíttetése, vagy vásárlása 3 havi illetményt kíván meg, egy pár cipő vásárlása is egy havi fizetést majdnem teljesen felemészt."

Bevezetés 

A II. világháború utáni magyarországi rendszerváltoz(tat)ás történetének teljes körű és valóságos feltárása, országos szinten megtörtént. A megyei levéltárak kiadásában helytörténeti, és megyei szintű feldolgozások, forráskiadványok is születtek az 1945-1950. közötti évek történetével 

. Somogy megye 1945-1947 közötti politikatörténetét Szántó László dolgozta fel két kitűnő . A megye 1944-1945 közötti időszakának eseményeit, Kanyar József forráskötete tárja . A korszak politika-, esemény- és társadalomtörténete lényegében tisztázottnak tekinthető.

Forrásközlésünk ehhez a képhez kíván egy újabb szemszögből hozzátenni. A dokumentum a marcali járás főjegyzőjének 1946 decemberében kelt, főispánhoz küldött helyzetjelentése. Ezek a - járási közigazgatási tisztviselők által készített - jelentések 1946 májusától félhavonta készültek a Somogy megyei főispáni hivatal számára. A főjegyzői jelentéseket egy alapszám alá gyűjtve a főispáni anyagban találja meg a kutató. (Jelzetét lásd a forrásnál!) Többségükben 1-2 oldalon a járás helyi eseményeit írják le, néhány szóval jelezve az aktuális helyzetet. Vannak azonban informatív jelentések is köztük. Ezek közül választottuk ki a most közölt dokumentumot.

A forrás helytörténeti vonatkozású adatokat is tartalmaz, főleg Böhönyére 

. Azonban nem a helytörténeti vonatkozások miatt döntöttünk a közlés mellett. A helyzetjelentés, egy középszintű közigazgatási tisztviselő, egy járási főjegyző szemüvegén keresztül ad pillanatképet a II. világháború utáni vidéki Magyarország problémáiról, szellemi életéről, helyzetéről.

A Somogy megyei helyzet kapcsán a pénzügyi helyzet labilitására, a társadalom anyagi helyzetének és ellentmondásainak veszélyeire hívja fel a figyelmet Sárdy Pál (eredetileg Szaghmeiszter) főjegyző. Egyúttal azonban járás politikai életében észleli a pártok közötti kiegyenlítődést és összefogást is. A helyi önkormányzati testületekben, a hozzá tartozó járás nemzeti bizottságaiban valószínűleg 1946 decemberére kikristályosodtak az erőviszonyok, de megyei szinten éppen ebben az időszakra (és a megelőző néhány hónapban) éleződtek ki az ellentétek a megyében legnagyobb támogatottságot élvező kisgazda párt, és a hatalom megragadására törekvő kommunista párt 

. A jelentést megelőző hónapokban történt meg Vidovics Ferenc kisgazda főispán leváltása, és az egész 1946. év a kommunista párt agresszív, kisgazda párt felbomlasztására irányuló aknamunkájának időszaka volt . A nemzeti bizottságokkal, községi önkormányzatokkal, pártszervekkel kevert közigazgatási helyzetet kusza hínárként aposztrofálja a főjegyző. Az 1946. év májusától elkezdődött B-listázásokkal kapcsolatban a jelentés rövid értékelést ad a B-listázások közigazgatási munkára gyakorolt hatásáról. A B-listázásokat a kommunista alispán Tömpe István által vezetett bizottságok hajtották végre, amelynek során az 1331 fős tisztviselői kar 40%-át elbocsátandónak minősítették. A kommunista párt Somogyban is nagy hatásfokkal használta fel a közigazgatási rendeletet a számára nem megfelelő községi, járási tisztviselők kirostálására. A főjegyzői jelentés nagy hangsúlyt fektet még a közellátási, beszolgáltatási helyzetre, mely az adott időszakban minden családnak úgymond húsbavágó kérdést jelentett. A földreform végrehajtása kapcsán is markáns véleményt fogalmazott meg Sárdy Pál, melyben kifogásolta, hogy a földet kiosztották, ellenben a megműveléshez szükséges termelőerő nem áll . A termelési eszközök száma a háborús pusztítás és a beszolgáltatás, jóvátételek miatt jelentősen megcsappant a megyében.

Az öt oldalas gépelt jelentés Sárdy Pál főjegyző gondolkodásmódjáról is hiteles képet ad. A jelentések határozott tematika szerint készültek, melyet a fejezetcímek is mutatnak. E tematika mentén a főjegyző nemcsak lakonikusan, adatszerűen közli járásának helyzetét, hanem egyéni kommentárjait is hozzáfűzi. Véleményünk szerint, ezért lehet számunkra is érdekes a szöveg.

A szöveg közlésekor alapvetően a mai helyesírást követtük, főleg a szavak központozása tekintetében, a nyilvánvaló elütéseket javítottuk. (Az eredeti gépelt szövegben az írógép használata miatt mindenhol rövid magánhangzó áll hosszú helyett.) Egyes hibás szóalakokat helyesbítettünk, ill. az utólagos betoldásokat jegyzetben jeleztük.

Ezen a napon történt november 15.

1969

250 000 béketüntető demonstrál a vietnami háború ellen Washingtonban.

1969

A budapesti Hanoi parkban több ezer fiatal részvétel vietnami szolidaritási nagygyűlést tartottak.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők