A gazdasági szerkezetváltás értelmezése

Gazdasági szerkezetváltás

1979. október 13.

Losoncz Miklós közgazdász háttérelemzésében összefoglalja a gazdasági szerkezetváltással kapcsolatos tényezőket, kiemelve azt, hogy annak sikeressége a vállalati magatartástól, azok alkalmazkodó készségétől nagymértékben függ.
A hetvenes években a világgazdaság szerkezetének átalakulását a nemzetgazdaságok többsége igyekszik nyomon követni, ez gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Mindenekelőtt a világ ipari termelésének és külkereskedelmének ágazati és térbeni szerkezetében következtek be gyors ütemű módosulások. A fejlett tőkés országokban meggyorsult ez a folyamat, amelyet a hatvanas évek közepe óta az jellemzett, hogy a feldolgozóipari termelésben és ezzel egyidejűleg az exportban folyamatosan csökkent az alacsony szakképzettségű munkát igénylő, munkabérigényes könnyűipari ágazatok részesedése: a textil-, a ruházati-, a bőr- és cipőiparé, valamint az anyagigényes kohóiparé. Ezek az ágazatok egyre inkább átadják helyüket a modern technológiát megtestesítő gépipar és vegyipar vezető ágazatainak, mint például az atomiparnak és a repülőgépiparnak, a számítógép- és irodagépgyártásnak. A feldolgozóipar szerkezetének változása kiterjed egyes ágazatokra, sőt a vállalatok termékösszetételére is. A gépiparban a hetvenes években bontakozik ki a járműipar és az elektromos háztartási cikkeket gyártó ipar részesedésének csökkenése. A vegyiparon belül pedig évtizedünk második fele óta megtört a vegyipari tömegcikkeket, féltermékeket gyártó ágak fejlődési lendülete.

A szerkezeti változások felgyorsulása olyan időszakra esik, amikor a világ ipari termelésének növekedési üteme – nem kis mértékben a fejlett tőkés országokban kibontakozó folyamatok eredményeként – lassuló tendenciát mutat. Ez a körülmény hívja fel a figyelmet arra, hogy a hetvenes években a fejlett tőkés országokban az ipari termelés bővülésének a korábbinál jóval nagyobb hányada származott az iparszerkezet átalakulásából. A szerkezetátalakulás fontosságának előtérbe kerülésével át kell értékelni a növekedési folyamat jellegét. A „szerkezetváltás” minőségi kategória, üteméről keveset árul el például a nemzeti jövedelmek növekedési üteme.

Annál jobban érzékeltetik a váltás sikerét azok a mutatók, amelyek a gazdaság belső egyensúlyi állapotára, a külgazdasági egyensúly helyzetére, vagy az ország világgazdasági pozícióira utalnak: így például arra, hogyan alakul a világexportban elfoglalt részesedés, s hogyan változik a külkereskedelmi forgalom szerkezete.

A fejlett tőkés országokban folyó szerkezeti átalakulás nem függetleníthető a világ ipari termelésének és külkereskedelmének térbeli szerkezetében bekövetkezett változásoktól, nevezetesen a fejlődő országok iparosodásától és iparcikk-exportjának kibontakozásától. Az utóbbi
években dinamikus növekedési teljesítményt értek el a délkelet-ázsiai és latin-amerikai fejlődő országok, s éppen a fejlett tőkés országokban lemaradó hagyományos ágazatokban bővítették termelésüket és exportjukat. Az alacsony bárszínvonalú fejlődő országok versenye nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fejlett tőkés országokban a hagyományos könnyűipari ágazatok részesedése rohamosan csökken, s e cikkekből az igények növekvő hányadát a fejlődő országokból származó import biztosítja.

A fejlődő országok mindinkább meghatározzák a textil- és ruházati termékek világpiaci értékesítési feltételeit, elsősorban az árakat. Exportoffenzívájuk világméretű túlkínálatot idézett elő, s ennek következtében egyrészt csökkentek a világpiaci árak, másrészt számos fejlett tőkés országban egyre jobban korlátozzák az importot. Hasonló állandósuló „strukturális jellegű”, tehát nem a tőkés termelés konjunkturális ingadozásaira visszavezethető világméretű túlkínálat alakult ki a kohászati termékek világpiacán. Hamarosan túltermelés várható egyes vegyipari féltermékekből a kőolajtermelő országok finomító kapacitásainak üzembe lépése nyomán. Az iparosodottabb fejlődő országokban folyó szerkezetátalakulás következtében a háztartási elektromos termékekből, porszívókból, mosógépekből, hűtőszekrényekből is túlkínálat alakulhat ki.

A magyar gazdaság fejlődése szempontjából a jelzett folyamatok azért kedvezőtlenek, mert a fejlett tőkés országokba irányuló késztermék-kivitel túlnyomó részét éppen olyan termékek alkotják, amelyek leginkább ki vannak téve a fejlődő és a gazdasági fejlettség magasabb szintjén álló dél-európai tőkés országok versenyének, illetve amelyeknél vagy máris megjelent a strukturális túlkínálat, vagy éppen most van kialakulóban. Az új világpiaci helyzet új gazdaságpolitikai és külgazdaságpolitikai kezdeményezéseket sürget. Nemzetközi tapasztalatok garmadája bizonyítja, hogy a struktúra átalakítását egyedül központi intézkedésekkel nem lehet végrehajtani, a szerkezetváltás ütemét végső soron a vállalatok diktálják.

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők