Magyar-bajor kapcsolatok

Kerekasztal – a kockázatról

1979. augusztus 25.

A bajor-magyar kapcsolatok hosszú történelmi hagyományokra – gondoljunk I. Szent István és Gizella bajor hercegnő házasságár a– nyúlnak vissza, ez alól a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója sem jelentett kivételt. 1978-ban az NSZK-ba irányuló magyar export 41,9%-a irányult Bajorországba.
Jóllehet Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter magánlátogatásra érkezett a közelmúltban Budapestre, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara által rendezett kerekasztal-beszélgetésen találkozzon a magyar gazdasági élet néhány vezető személyiségével.

Anton Jaumann bajor államminiszter bízvást nevezhető törzsvendégnek Magyarországon: hosszú évek óta jelen van például a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén ebben a hónapban immár másodszor érkezett Magyarországra. A kamarai beszélgetés aktuális indítéka egyrészt az idén örvendetes módon meglódult NSZK-ba irányuló magyar export volt, másrészt az, hogy a belföldi árrendezés előreláthatóan hogyan hat a külkereskedelmi forgalomra.

A magyar-NSZK kereskedelmen belül a Bajorországba irányuló magyar export nagyobb, mint az onnan származó import. 1978-ban az NSZK-ba irányuló teljes magyar export 41,9 százaléka talált vevőre Bajorországban, míg a behozatalnak csak 20 százaléka érkezett onnan. A magyar vállalatok több mint 50 nemzetközi kooperációs szerződésénél bajor vállalat a partner. Hadd emlékeztessünk rá, hogy székhelyét tekintve mind a MAN, mind a Siemens bajor vállalat. Nem kevésbé ismert a bajorországi vállalatok közül a BMW neve, amely biztató tárgyalásokat folytat a Magyar Alumínium Tröszttel (MAT) egy lehetséges együttműködésről. Ennek keretében a MAT különféle autó- és motorkerékpár alkatrészeket készítene a BMW megbízásából, és közreműködne a fejlesztésben is. Kevésbé előrehaladott együttműködési tárgyalásokat folytat a MAT a Siemens-szel, itt a félig Siemens tulajdonban lévő Bosch hűtőszekrényekhez készítendő alumínium alkatrészekről van szó. További kooperációs lehetőségek kínálkoznak a kempteni fóliagyárral.

Az ilyenfajta kooperációk gondolata csak a közelmúltban merült fel. Ez nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a magyar alumíniumipari termékeknek egyenlőtlen feltételek közepette kell versenyezniük az NSZK piacán: 10-12 százalékkal magasabb vám sújtja őket, mint a konkurens országokét.

Mit várnak Magyarországon a közelmúltban bejelentett árintézkedésektől? A bajor miniszter ezzel a kérdéssel elsősorban az exportlehetőségek alakulását firtatta. Dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a számítások szerint a fizetőképes kereslet csökkenése következtében több magyar árut lehet majd értékesíteni a külkereskedelemben. Természetesen minden magyar érintettnek tisztában kell lennie vele, hogy az exportálandó árumennyiség nem lehet egyszerűen ”maradék”, csak szigorúan piacképes áru.

Ám a magyar vállalatoknak nagyon nehéz pénzt fektetniük a nyugatnémet piac meghódításába, nehéz aktív marketing-politikát folytatniuk, ha azzal a kockázattal állnak szemben, hogy ténykedésüket esetleg adminisztratív intézkedésekkel lehetetlenné teszik, ahogy ez a Közös Piac országaiban már előfordult. Ilyen körülmények között az érintett vállalatok előbb-utóbb önszántukból igyekeznek korlátozni behozatalukat ezekből az országokból.

Ezen a napon történt november 15.

1969

250 000 béketüntető demonstrál a vietnami háború ellen Washingtonban.

1969

A budapesti Hanoi parkban több ezer fiatal részvétel vietnami szolidaritási nagygyűlést tartottak.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők