Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése

Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.

Rákosi Mátyás Érdemérem alapítása, Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny létesítése

a.

A Titkárság 1952. február 27-i határozata
Rákosi Mátyás ösztöndíj, Rákosi Érem alapítására az egyetemeken és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítésére a középiskolákban

Rákosi Mátyás ösztöndíj alapítása az egyetemeken
Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapja alkalmából egyetemi és főiskolai hallgatóink legkiválóbbjai részére Rákosi elvtárs nevét viselő ösztöndíjat kell alapítani.
Rákosi ösztöndíjjal évente 350 egyetemi hallgatót jutalmazunk: 50 elsőéves hallgatót havi 650.- ft és 300 felsőéves hallgatót havi 800.- ft ösztöndíjjal.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj egy tanévre szól. Azoktól a hallgatóktól, akik tanulmányi vagy fegyelmi okokból érdemtelenné váltak az ösztöndíjra, évközben is megvonható.

A Rákosi Mátyás ösztöndíj odaítélésének feltételei
Ösztöndíjat az egyetemek vagy főiskolák nappali tagozatának legkiválóbb hallgatói kaphatják, akik kiváló tanulmányi eredményükkel (minden tárgyból jeles, legalább egy tárgyból kimagasló eredmény) és példamutató magatartásukkal példát mutatnak az egyetemi ifjúságnak.
Az ösztöndíjak kiosztása minden évben ünnepélyes formák között, a szeptemberi tanévnyitó ünnepélyen történik, az előző év végi vizsgaeredmények - első éveseknél a középiskolai tanulmányi eredmények és érettségi bizonyítvány - alapján.
Az ösztöndíjas jelöltek személyére nyilvános pályázat (kérvényezés) alapján a tanszékvezető professzor és a kar dékánjának javaslatából kiindulva - az egyetemi párt és DISZ szervezetek meghallgatásával - az egyetem rektora (főiskolai igazgatója) tesz javaslatot.
A Rákosi ösztöndíjban az egyes karok általában a hallgatók létszámának arányában részesülnek.
Az ösztöndíjak odaítéléséről a közoktatásügyi miniszter, illetve az illetékes szakminiszter dönt.
[„A Titkárság a javaslatot elfogadja azzal, hogy az ösztöndíj odaítélésének feltételeinél a politikai magatartást ki kell hagyni. Helyette példamutató magatartás legyen.
 Az ösztöndíjat kérvényezni kell."]

Rákosi Érem alapítása
Rákosi elvtárs 60. születésnapja alkalmából Rákosi érmet kell alapítani.
Rákosi érmet kaphatnak azok a kitűnően végzett egyetemi (főiskolai) hallgatók, akik egy vagy több tárgyból az átlagon felül jelentősen kimagasló tanulmányi eredményt értek el, kimagasló szakdolgozatot, szigorlati tervet készítettek és egyetemi éveik alatt példamutató magatartást tanúsítottak.
Rákosi Érem a legnagyobb kitüntetés, amelyben egyetemet végzett fiatal részesülhet.
Az érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt.
Rákosi érmet minden évben ünnepélyes külsőségek között, a minisztérium képviselőjének jelenlétében, a rektor adja át. A Rákosi érem először ebben a tanévben kerüljön kiosztásra.

[„A Rákosi Érem odaítélésénél magasabb követelményeket kell megállapítani, de akik azt elérik, kapják meg az érmet, ne legyen a kitüntetettek száma 20-ra korlátozva.
Az Érem odaítélése fölött a rektor és az Egyetemi Tanács javaslata alapján, a Felsőoktatási Tanács meghallgatása után az illetékes miniszter dönt."]
 

Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítése a középiskolákban
Rákosi Mátyás tanulmányi versenyt kell létesíteni az összes középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére.
A versenyre minden évben a tanév végén kerüljön sor. A tanulmányi verseny tárgyait évenként a K[özoktatási] M[inisztérium] és a többi szakminisztérium jelölje ki.
A verseny első díja 1000 ft és díszoklevél, második és harmadik díja 500 ft és díszoklevél legyen.
A Rákosi Mátyás ösztöndíj, a Rákosi érem és a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítéséről minisztertanácsi határozat jelenjen meg, melyet Rákosi elvtárs születésnapján az ünnepségek keretében ismertessenek az egyetemeken, főiskolákon és középiskolákon.
Budapest, 1952. március 15.

[„A Titkárság a beterjesztett javaslatot elfogadja."]

MOL M-KS 276. f. 54. cs. 182. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi szervei Titkárság.) Gépelt, eredeti tisztázat.

b.

0146/ szám.     Érk. 1952.
Tárgy:
Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapítása;
Rákosi Mátyás ösztöndíj és tanulmányi verseny.

A Minisztertanács f. é. február hó 29. napján tartott ülésén a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról szóló elnöki tanácsi határozattervezetnek az Elnöki Tanácshoz történő előterjesztéséhez hozzájárult.

Egyúttal a Minisztertanács határozatot hozott Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíj alapításáról és Rákosi Mátyás tanulmányi verseny szervezéséről.

II/29.

*

NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

A Minisztertanács f. évi február hó 29. napján tartott ülésén határozattervezetet fogadott el Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem alapításáról.
A tervezet 25 példányát az elnöki tanácsi határozat megalkotása céljából csatoltan megküldöm.

II/29.
            Komáromi
                                   K. Dobi II/29.

Megjelent a Magyar Közlöny f. évi március 8-i számában, mint az Elnöki Tanács 4. sz. határozata és
Minisztertanács 1004-es határozata.

MOL XIX-A-2-ab-0146-1952. 4. doboz (Magyar Országos Levéltár Dobi István miniszterelnök iratai) Gépelt, eredeti tisztázat.

Ezen a napon történt október 14.

1906

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.

1911

Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

1915

Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

1918

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.

1926

Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők