Reflektor a sötétbe II. - A későbbi "nemzetvezető" naplója

„Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is »megjátszani« nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. »Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!«"

 

161-350. számozott lapoldal.

 

Szálasi Ferenc.

  

B.


 

A 335-350. lapoldalig felhasználtam az 1943. I. 9. nagytanácsi beszédem összeállításához.

1942. december 13. - 1943. szeptember 14.

487 - 875. tételszám-

 

Mellékletek:    B. -1.: Feltételezhető katonai tervek

B. -2.: Az 1943-as tavaszi helyzet hadászati

 

A 205-206. oldalakat eltávolítottam, helytelen felhasználás miatt. A 204. oldal szövege tehát a 207. oldalon folytatódik hiánytalanul.

 

Szövegvázlatok:                274. oldalon      770. tételszámhoz

                                             278. oldalon      779. tételszámhoz

                                             286. oldalon      789. tételszámhoz

                                             308. oldalon      823. tételszámhoz

 

Megőrzésre átvettem [1]943. szeptember 15-én


 

Folytatás az A. füzetből.

 

a 486. tétel folytatása

1942. XII. 13.

[...] ciójának és technikájának, mert hiszen sajátságos kulturája ezt egyenesen megköveteli. Ez az ő sajátságos civilizációja és technikája nem lehet az európai és amerikai összefogása és áthasonítása a japáni adottságoknak megfelelően, mert ha így lenne, akkor az európai és az amerikai civilizáció és technika elpusztulása esetén a japáni megállana, és nem fejlődhetne tovább. [olvashatatlan szó] valamit vagy nem fogott meg helyesen, vagy valamit nagyon helyesen elhallgatott.

Szeretnék japáni embertől írt Japán történetet áttanulmányozni. Meg vagyok győződve, hogy áttanulmányozása után meg tudnám mondani, hogy [olvashatatlan szó] rosszul fogta-e meg a tárgyat, vagy pedig ha elhallgatott valamit, mit hallgatott el.

Úgy tudom, vannak egyes néptörzsek, melyek nem mernek a lélekről beszélni, mert félnek, ha megteszik, lelkük elszáll és ők rabszolgaságba jutnak.

487. NVNT. XII. 27. Az egészségesen megépített emberben három alaptényező parancsol: a

fajszeretet, a hazaszeretet és a munkaszeretet. A Hungarizmus erkölcsi alapjába ennek kell beágyazva lennie. Nézetem szerint a vallás is csak úgy jó, fedi az ember gyakorlati életkötöttségét is, ha ezt a hármat az erkölcsi magaslatra tudja emelni. Vonatkozásai e háromnak a kulturához, a civilizációhoz és a technika-gazdálkodáshoz elvitathatatlanok.

488. PONT I. 9.       Az északafrikai [!] partraszállással[7] az angolszászok részéről élesen tisztázta egész Európában és így minálunk is, hogy kik az igazi, megnemalkuvó nemzetiszocialisták,

mely népi mozgalmakra lehet a hármashatalmak támaszkodniok.

1941. elején, tehát közel két év előtt, egy németbirodalmi embernek arra a kérdésére, hogy tulajdonképpen mi a különbség a mi nemzetiszocializmusunk és a Pártunkon kívül álló, más pártokban hangoztatott nemzetiszocializmus között, azt válaszoltam, hogy: először is ottan csak legfeljebb hangoztatják azt, ezt is nagyon halkan és mintegy bocsánatkérően teszik; másodszor pedig, hogy nem kívánom, hogy az eddigi győztes hadviselésben a tengely részéről akár csak átmeneti visszaesés is álljon be, mert akkor azonnal tudni fogják, mi különbség a két nemzetiszocializmus között. Az illető német úr elértette szavaimat. És mennyire igazságot kaptam az élettől: még csak rosszul sem megy a hadszíntereken a tengelycsapatoknak, legfeljebb látszata lehetne egy átmeneti fordulatnak és mennyire megtalálták egymást azok, akik a nemzetiszocializmust csak hangoztatták azokkal, akik a nemzetiszocializmust csak átmeneti és szükséges rossznak tartják. Émelyítő és undorító. Lehet tanulni és okulni mindazoknak, akik a tanulásra és okulásra még képesek és hajlandók.

489. Még 1942. februári események előtt mondottam

sőt is - gondolom notesza igen értékes adattal szaporodott, az ostoba! -, hogy Európa végleges és igaz, valóságos és szükséges nacionalista és szocialista rendezése előtt tisztáznia kell viszonyát és egész diplomáciai eljárásához. Gondolom, hogy ennek az ideje elérkezett a franciaországi eseményekkel kapcsolatosan. Kíváncsi volnék arra, hogy Németországban mikor fogja már egyszer a nemzetiszocialista párt átvenni a dolgok vezetését. A legfőbb ideje volna. Úgy mondják: légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, 1940. június 15. óta túl langyos lett minden Berlinben és Rómában, ideje volna már annak, hogy mind a két helyen jó nagyot és egészségeset kiköpjenek.

490. PONT. I. 9. 

úgy gondolja, hogy eljött az ideje annak, hogy a által jogfosztottá, a által törvényen kívüli állapotba tett csürhét most már minden jogi és törvényes következmények nélkül meg is lehet lopni.

491. PONT I. 9. 

úr kijelentése, hogy szembe fognak szállani minden párthatalommal és nemzetbomlasztási kísérlettel. Reméljük, hogy mindezt a szalonszabadkőművesség irányítása alatt álló szocdem. és hasonló szőrű pártokra értelmezte, mert ha véletlenül ránk gondolt volna e dodonai kijelentésével - ő pedig mindig a nagy dodonai volt -, úgy szeretettel csak annyit jegyzünk meg, hogy [a] mi hatalmunk már régen nem párthatalom, ilyen sohase nem volt, hanem már a megszületésétől kezdve a nemzet hatalma, mely egyedül és kizáróan a Nyilaskeresztes Párton keresztül jelentkezik mint hatalom, mint akarás és mint követelés, mely nem nagyon fogja tudomásul venni egy tárcanélküli, így tartalom- és hatalomnélküli látszatminiszter éktelenkedését.

[!] XII. 15. A totális nemzet akkor van meg, ha az öt nemzettényező: a paraszt, a munkás, a

492. nő, a katona és az értelmiségi hatalmában van és a vezetés őket életösszhangban tartja.

493.                          A tanácstalanság egyedüli gyógyszere a cselekvés. A cselekvés minden helyzetet azonnal, félreérthetetlenül tisztáz.

494.                          Európa fejlődésében eddig három történelmi tényező munkálkodott elhatározóan: a görög-római, a keresztény és a germán-román. Térben és időben egymással vagy egymás ellen.

495.                          A középút és a középszerűség között nagy különbség van.

496. PONT I. 9.       A francia nép becsületének megvédésére nem a magyar cenzúra hivatott, hanem a francia nép; ha pedig erre képtelen, úgy a legkevésbé tudja azt megvédeni a jelenlegi világnézetietlen, ennélfogva politikai becsület nélküli kormányunk. Ahogyan minden valamirevaló embernek megvan a becsülete, éppenúgy [!] minden valamirevaló politikának is meg kell lennie a világnézetének. A nép becsülete arányban áll politikájának világnézetével, ha ennek nincs világnézete, amannak és vezetőinek igen fura felfogásuk kerekedik a becsületről.

497. PONT I. 9.       A belpolitikában érdekes a felhatalmazási vita során kapott benyomás:

kivételével minden más párt, így a pártszövetség is, és elsősorban valósággal felajánlkoztak Kállaynak; Kállay viszont utánozhatatlan gesztussal - dobta őket. Igen: ez is a „titokzatos" Afrika következménye volt, a felajánlás, az ajánlkozás és a dobás is.

498. PONT I. 9.       Úgy látszik hatalmas koncentrációt akartak bemondani a felhatalmazási vitában, de a tervet Afrika felborította. Ebből a koncentrációból természetesen ki akarták hagyni a NyP-ot, amit csak helyeselünk, mert ilyen koncentrált ostobaságot mi nem óhajtunk elfogadni.

499. PONT I. 9.       A NyP és a HM az egyedüli keret és közösség, melyben nemzetünk még meg tud állani és szükségszerű kibontakozását saját erejéből végre tudja hajtani.

500. PONT I. 9.       Lopnak tőlünk szemérmetlenül, és hazudnak rendületlenül. Kíméletlen harcot kell indítani mindazok ellen, akik a hungarizmus ellen vannak nemzetünk életterében,

bármelyik oldalon is álljanak. Nemzetünk életterében csak a hungarizmus gyakorlata és rendje valósítható meg.

501.                    Ismerünk téged,

Talán ez volna a helyes jelszó az álnemzetiszocializmus leküzdésére.

502. PONT I. 9.      

éket szeretne verni a német nép és Hitler, valamint az itáliai nép és Mussolini közé. Minálunk ezt a szerepet az álnemzetiszocialisták töltik be, és éket szeretnének verni a magyar nép, nemzetünk és a Hungarista Mozgalom és eszköze, a Nyilaskeresztes Párt közé. Eredmény mindenhol ugyanaz lesz.

503. PONT. I. 9.      Most decemberben már remélhetem, hogy az 1942 februárjában szükséges műtétnél nemcsak a műtét sikerült, hanem a súlyosan beteg is megmarad, és erőteljes gyógyulásában tovább fog haladni Nemzetünk legnagyobb örömére és

504.                          1914-18-ban minden aranyat becseréltek vasra. A végén kiderült, hogy a háború vezetésére nem arany kell, hanem vas, mindenben vas: gépben, emberben, akaratban, idegben.

505. PONT I. 9.       pártiskoláról és a pártiskolázásról külön meg kell majd emlékezni a nagytanácson, mert amit eddig végeztek, és amit végeznek minden dicséreten felül áll.

506.                          Churchill és

rosszabbak az ördögnél, mert ez sohase kérte eddig Isten segítségét aljasságai elkövetéséhez.

507.                          Az Úristentől az 1943-as évre nem kérek több segítséget, mint amit eddig nyújtott és nagyon, de nagyon meg leszek elégedve.

508.                          A mesebeli sárkánytojás hármas burka: az első az alkotmány, a második a parlamentarizmus, a harmadik a

ebben van a sárkánytojás: a zsarnokság.

509. XII.16.             Antal magaviselete Kállay beszéde után: a lélek elszállt, elhagyta a testet.

A nemzetiszocializmus ezt a háborút már csak ostobaságból veszítheti el.

[!] Ez viszont

510.                          jól érzi magát az angolszászoknál és a zsidóknál.

511. NVNT XII. 27.  A korszerű tudományokban nem foglalkoznak annyit és annyira a polgársággal, mint a proletariátussal. Valószínűen azért, mert a polgárság egy részéből proletár lett, míg a másik, elenyészően kisebbik része politikai, gazdasági és társadalmi vezetőhelyet kapott vagy nyert el.

512. NVNT XII. 27.  Érdekes a polgárság és a proletariátus kölcsönvonatkozása. A polgárság bizonyos - még pedig nagy része - elproletárosodik, a proletárok bizonyos - még pedig kis része - elpolgárosodik. Ezért van az, hogy minden nép az anyagelvű rendszerekben elproletárosodik és félműveltté süllyed.

513. NVNT XII. 27.  A polgárság összetételét az anyagelvű rendszerekben a következőképpen lehet megszerkeszteni:

a burzsoázia, a polgárság vezetőrétege; a pénz, a kereskedelem, az  ipar, az agrárgazdálkodás vezetői, a termelési javak korlátlan urai, a jövedelmek korlátlan élvezői, a korlátlan, felelőtlen jövedelmek urai; termelési eszközöket profitra értékesítik, kapitalisztikusan;

az ipari középosztály, mely kisebb-nagyobb mértékben tőketulajdonos, ezek nagy része mind inkább lejjebb kerül, igen kis része kerül feljebb mint középnagyságú tőketulajdonos;

a magánalkalmazottak annak dacára, hogy a megélhetés szempontjából tiszta proletárok; bizonyos vonatkozásban ők képezik az újközéposztályt, ami azonban számukra nem emelkedést, hanem süllyedést jelent, mert az új középosztály már proletár inkább, mint polgárság; a kettő között áll; mondjuk ez a frakkos-proletár osztályát képezi; ez az osztály az, amelyik a leginkább keresi a kiutat ebből az általános lehetetlenülésből, kiábrándult, a leginkább fogékony politikai, gazdasági és társadalmi kérdések iránt;

a hivatalnokok, mint a papok, a bírák az igazgatás, a nevelés és oktatás emberei, az orvosok; ugyanannak minősülnek, mint a magánalkalmazottak;

a szabadfoglalkozásúak, mint az orvosok, az ügyvédek, mérnökök, írók, művészek, színészek, újságírók; ezeknek élharcosai, kiválasztottjai belenyúlnak egészen a burzsoáziába, tehát a legelső polgári rétegbe; ezeknek tagjai legtöbbnyire szélsőségesek, egészen az anarchizmusig; utálják a nyárspolgáriasságot, de utálják az úgynevezett hordaszocializmust is, a minőség menthetetlen megsemmisülését látják a minőségbe; tragédiájuk, hogy nem tudnak elszakadni a nyárspolgáriasságtól, de nem tudnak maradéktalanul újjászületni a forradalmi cselekvésre; a legkevésbé állják meg helyüket, amikor nagy hullámzások vannak a mozgalmakban és erős, kitartó lelkiségre van szükség; ennek a típusnak iskolapéldányai

Málnási Ödön és [popup title="Pálffi [!] Fidél;" format="Default click" activate="click" close text="Pálffy Fidél (Pozsonyszentgyörgy, 1895. május 6. – Bp., 1946. március 2.), gróf, földbirtokos, 1932-től nemzetiszocialista mozgalmi és pártvezető, a Meskó Zoltán vezette Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt, majd az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt egyik vezetője. A szélsőjobboldali pártok összefogása után 1939-ben Győr vármegyében választják képviselővé, de egy hírlapi cikke után bírói ítélettel, az 1921. III. tc. alapján mandátumától megfosztják. 1940. szeptember 17. után a Nyilaskeresztes Párt vezető tanácsának tagja, Szálasi egyik helyettese, hivatalosan „pártszemlélő”. 1941-ben Imrédy Béla MMP-jéhez csatlakozik. A nyilas kormányban földművelésügyi miniszter. Népbíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik."]

a proletárpolgár, aki a proletár sorsból küzdötte fel magát a polgárság elismerésével; már tulajdonosnak tudja magát, de nem az; a proletárvonatkozásait igyekszik elfelejteni és elfelejtetni; kitűnően fér meg az újközéposztálybelivel, a frakkos-proletárral; legtöbbnyire a szociáldemokrata pártból polgárosodnak.

514. NVNT XII. 27.  A polgárság abban a félelemben és tudatban él, hogy a szervezett burzsoázia és a szervezett munkásság malomkövei között felőrlődnek; ez a félelem benne van a parasztban is. Ebbeli harcában nem mer a burzsoázia ellen fordulni, tehát a proletárok ellen áll be. Ebből adódik azután a burzsoázia harcmodora is: vagy a kispolgárt szolgáltatja ki a proletárnak, vagy pedig a proletárt szolgáltatja ki a kispolgár bosszújának.

515. NVNT XII. 27.  A tőke nagyhatalmasai elhitették az úgynevezett közvéleménnyel - pénzzel vagy más erőszakkal -, hogy a tőke urai gyengék, tehetetlenek és ellenállásra képtelenek és azt, hogy csak egy alulról jövő osztályharc van, felülről jövő nincs, amit ők művelnek az nem osztályharc, hanem közérdekű ténykedés. Tény, hogy a tőke nagyurai éppen olyan ádáz, ostoba és buta osztályharcot vívják, mint a proletárok. Ebben pedig valami nagy érdekesség van, az ugyanis, hogy a proletárdiktatúra és a plutokratadiktatúra között nincs minőségi különbség, mindegyik egyedül csak a saját szűk anyagi érdekeit akarja, a saját jóhasznát, egyéni jólétét, profitját és ebből a nép többi, és pedig óriási százalékát kizárja, bennük csak kizsákmányolható lehetőségeket lát. A proletár célja, hogy őbelőle plutokrata lehessen, a plutokrata célja, hogy senki helyébe ne kerülhessen mint profitgazda.

A plutokrata ebben a harcában szövetkezik a magasabb hivatalnokokkal, a proletár viszont az alacsonyabb hivatalnokokkal. Hogy ilyen harc ostoba és buta és egyedül a zsidóknak kedvez: természetes mindazok előtt, akik a nemzetet egyetemességében látják.

516.                          Az abszolutizmusban alakult ki a tőkés burzsoázia és a hivatalnokság. Ez a kettő azóta együtt dolgozik a következő alapon: hagyja az uralkodót abban a hitben, hogy abszolút uralkodik, a valóságban ők ketten uralkodnak: a tőkés szabadkezet kap a hivatalnoktól üzelmei számára, a hivatalnok olyan elismerést, ahogyan azt a tőke szolgálatában kiérdemelte.

517. NVNT XII. 27.  A felülről jövő reform és az alulról jövő forradalom érdessége ez: felülről soha nem jön reform, hacsak azt ki nem kényszerítik, mert felül mindig igen jól érzik magukat az emberek; alulról sohase önkezdeményezésből jön a forradalom, hanem mindig akkor, amikor a felülről várt reformok nem akarnak jönni, mert felül az emberek mindig úgy gondolkoznak: várjunk még egy kicsit, hátha nem kell semmit se csinálnunk.

518. NVNT XII. 27.  Magyarországon nincs burzsoázia, csak proletár, mert a vezetőréteg annyira népidegen, nemzetünktől távolálló, hogy nem számítható magyar, legfeljebb idegen burzsoáziának. Ebben vezet, veretlenül első a zsidó.

519. NVNT XII. 27.  A főnemesség és a főpapság is nyugodtan a polgárságnak abba a rétegébe sorolható, amelyet a burzsoázia undornévvel lehet illetni.

520. NVNT XII. 27 A gazdagok közé tartoznak az istentől kiválasztottak, a szegények közé az istentől eltaszítottak; hogy kik az eltaszítottak, kik kerülnek ebbe a sorsba, azt is azonban a kiválasztottak döntik el, mert istentől erre felhatalmazást nyertek. Kis „i" betűvel írom ezt az istent, mert csak az ő istenük.

521. NVNT XII. 27.  A világnézeti háború következményei lesznek:

Földgömbünk jószágkészletének elosztása a népek között;

az angolszász-zsidó világhatalom parancsolóan szükséges felszámolása;

az anyagelvű Én-rendszerek és a marxizmus végleges megsemmisítése;

a nacionalista és szocialista rendszerek megépítése; az elproletárosodás megszüntetése;

a nagytérszervezkedések és szervezetek beállítása és ezzel kapcsolatosan a gyarmatosításnak megszüntetése és felszámolása,

522. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi úgy van csak helyén, hivatását úgy tölti be, ha a család, a nemzet és Európa érdekeit erkölcsi, szellemi és anyagi vonatkozásban összehangolni és biztosítani tudja mind a három életalap jóhasznára.

523. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi és összehangoló munkája kiterjed: nacionalizmus - szocializmus - vallásra; kultura - civilizáció - technikára; erkölcs - szellem - anyagra; nemzet - élet - igazságra; politika - gazdaság - társadalomra; alkotmány - törvény - jogra; hungarizmusra, nevelésre - oktatásra; nemzetgazdálkodásra - családi, népi jólétre; fajnemesítésre, szellemi összhangra; államvezérkarra; vezéri elv - diktatúra - tekintélyi elvre; totalitásra; egypártrendszerre.

524.                          A szovjet márcsak [!] katonai tényező és nem politikai vagy éppenséggel világnézeti. Az 1917-1925-ig terjedő merev dogmatikus marxizmus elbukott.

525.                          Az Észak-afrikai angolszász vállalkozás csak bevezető lépése a tulajdonképpeni második arcvonalnak, melyet talán Európa Nyugat vagy Délkelet részeiben akarnak kialakítani. Ha

és kénytelenek lennének hibás beállítás folytán Észak-Afrikát kiüríteni, úgy egy délkeleteurópai meglepetés az angolszászok részéről nem lehetetlen. December és január sok mindent fog eldönteni.

526.                          Amerika és Ázsia Európa kárára akarják hatalmukat kiterjeszteni; ha Európa vezetőhatalmai nem ügyelnek, úgy két és csak kettő nagytér fog kialakulni: az ázsiai és az amerikai. Európába pedig úgy fognak majd jönni a turisták, mint ahogyan látogatták eddig Európában a görögöket. A nacionalista és szocialista világnézetnek nagyon sokat kell bebizonyítania. Elsősorban azt, hogy még mindig élettényező és elmellőzhetetlen.

527.                          A rádió és a motor korszakában egyik nemzet sem függetlenítheti magát a világ eseményeitől, történjenek ezek akár Tókióban [!], akár San-Francisco-ban, akár Sidney-ben, akár politikai, gazdasági, társadalmis síkon.

528. NVNT XII. 27.  Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is „megjátszani" nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. „Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!"

530.                          Vannak erőtényezők, melyek nem alkusznak meg, mint

és Ezt tudomásul kell venni azzal, hogy mindegyiket be lehet építeni a nagy kezdeményezésbe. A kérdés megoldása azonban semmiképpen sem lehet

530. XII. 18.            Vannak idők, melyek nem tűrnek sem általánosításokat, sem pedig kétértelműséget, amikor nevén kell nevezni a gyermeket és félreérthetetlenül kell dönteni minden kérdésben.

540.                          Ha már nagylelkűségről beszélünk az ellenség iránt és vele szemben nagylelkűséget is gyakorlunk, úgy legyen törvény, hogy necsak [!] akkor legyünk vele szemben nagylelkűek, ha nem tudjuk teljesen megverni, hanem akkor elsősorban, amikor tényleg megvertük. A kérdés mindig csak az, hogy érdemes-e nagylelkűséget gyakorolni. Ha úgy döntöttünk, hogy igen, úgy vállalnunk kell az ezzel járó mindennemű és sokoldalú kockázatokat is és különösen azt a nagy kockázatot, hogy az ellenség nem hajlandó tudomásul venni a nagylelkűséget és nem fog erre becsületesen válaszolni. Ebből pedig adódik a legfontosabb tanulság, hogy a nagylelkűség legyen előrelátó, bölcs, olyan kezdeményezés, melynek átható ereje van az ellenségre is. Ha mindez nem biztosítható, legyünk ridegen számítóak, kíméletlenül egyoldalúak, mert csak ezzel lehet az ellenség aljasságait és becstelenségeit már csírájában elfojtani.

A két véglet között ne keressünk sohase középutat, legfeljebb csak abban az esetben, ha az ellenség részéről félreérthetetlen cselekvéseket tapasztalunk, hogy hajlandó becsületes munkára, mert megtörték teljesen.

541.                          Érdekes tény, hogy mindazok a liberális kormányzatok és rendszerek, melyeknek sikerült egyezményt kötniök a nemzetiszocialista és fasiszta hatalmakkal és ezen át megkapni, elnyerni elismertetésüket: arra használják mindezt fel, hogy a legkíméletlenebbül lépjenek fel az összes belső nemzetiszocialista-fasiszta népi mozgalmakkal szemben. Ennek iskolapéldái: Bulgária, Románia, Magyarország, Svédország, Franciaország.

542. NVNT XII. 27.  A mi világnézetünk a Hungarizmus, belpolitikailag a családba szervezett egyének nemes társadalmasítását tűzte ki céljába, külpolitikailag viszont a nemzetek nemes társadalmasítását. Belpolitikailag tehát a totális nemzet megépítése, külpolitikailag a

, a nemzetközösség gyakorlata.

543. NVNT XII. 27.  Ha hiúsági kérdést gyártanak abból a tényből, hogy nemzetiszocialista világnézet van, melynek különböző, az egyes népi adottságok szerinti gyakorlatai vannak, melyeket mi más és más elnevezés alatt ismerünk, például: fassizmus, [!]

, Hungarizmus és úgy mondják, hogy a fassizmus külön világnézet, mely itáliai földön született meg, a nemzetiszocializmus külön világnézet, mely német földön született meg, és nem kiviteli cikk: úgy legyen meg a hiúságnak akarata szerint és mi azt valljuk, hogy van Európában egy harmadik világnézet is, melyet Hungarizmusnak hívnak és magyar földön született, és mely világnézetnek nem kell magát szégyel[l]nie, nem kell elmaradnia egyik mögött se, megvan határozott nézete mindenről, nem kell a szomszédba mennie, és nem kell a szomszédtól semmit kölcsön kérnie.

A Hungarizmus társadalomtudományi rendszerező munkájában úgy találta helyesnek, a gyakorlati élet eddigi tapasztalatai és tanulságai alapján úgy kellett döntsön, hogy a nemzetiszocializmus, mint világnézet leváltja a liberalizmust, de nemcsak egyes népekben, hanem az egész földgömbünkön és mert ezt cselekszi, nem kötött, nem lehet kötött határokhoz; ellenben kifejezési és gyakorlati formái és megnyilvánulásai fognak az adottságoknak megfelelően változni. Ezért nevezzük ennek a világnézetnek itáliai gyakorlatát fassizmusnak, német gyakorlatát Völkische Bewegungnak, spanyol gyakorlatát fallangizmusnak, [!] magyar gyakorlatát hungarizmusnak. Ha egyeseknek ez a megállapítás nem tetszik, tegyenek róla; mindenesetre a Hungarizmus egész felépítésénél fogva nyugodtan beállhat világnézetnek is, és felveheti a versenyt bármely ideológiával, sőt, ha megvalósul - és meg fog valósulni sok ellensége dacára, melyek között olyanok is vannak, melyek máskülönben jelenleg világnézeti ellenségek - gyakorlatával nem fog egyáltalában hátra maradni a többi rendszerekénél.

544.                          A Hungarizmus szülői és úttörői nagyon büszkék, gőgösen büszkék rá, hogy teljesen külön utakon járva ugyanazokra az igazságokra bukkant[ak], ugyanazokat az igazságokat akarj[ák] és fogj[ák] adottságainak megfelelően a gyakorlati életünkbe átültetni, mint amilyen igazságokat a fassizmus és a Völkische Bewegung találtak és fedeztek fel. Ha ez a tény egyes ostobáknak fáj, úgy vegyük derűs nyugalommal tudomásul, hogy az ő ostobaságuk el fog múlni, ellenben a három külön úton meglátott igazság nem fog elmúlni.

545.                          Az angolszászok megegyezéses békére fognak törekedni, amint nem kapnak más népet és nem lesz más nép, melyet maguk helyett az első arcvonalba küldjenek. Ez pedig már bekövetkezett 1942 végével. Amint kénytelenek lesznek saját irhájukat tűzbe vinni, nagyon hamar békét fognak akarni kötni.

546.                          Az egész világon túl sokat beszélnek a zsidókról, talán azért, mert nem akarnak ellene cselekedni. Szlovákiában például - hallottam, hogy Németországban is - vannak úgynevezett tiszteletbeli árják, zsidók, akiket kivételeztek. [!] A Hungarizmus kivételezett zsidókat nem fog megtűrni, nem fog tiszteletbeli árjákat ismerni - zsidókban, ezt a tiszteletet hagyja az árjáknak és ezt a megtiszteltetést a zsidóknak.

547.                          Az árják Európa tengerperemvidékét lakják, és Európa összlakosságának legfeljebb 25-30%-át teszik ki.

548. NVNT XII. 27.  Az államvezérkar főfeladata: területgazdálkodás, anyaggazdálkodás, erőgazdálkodás az erkölcsi, szellemi és anyagi jólét biztosítására.

549. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi vezetése úgy jó, ha a család, a nemzet és Európa sorsközössége szempontjából és érdekében történik és ezt a hármas közösséget életösszhangban tudja tartani. A család nem kapcsolható be az Európaközösségbe a nemzet nélkül, mert ez az ő első élet-, társ- és sorsközössége, az elsődleges élettere.

550.                          Nemzeti öncélúság nincs, és nem lehet az életterek és nagyterek korszakában. Van azonban: nemzeti hivatás, feladat, kötelesség és felelősség, melyek alapjai annak a hatalmi és jogi helyének, amelyet az európai nagytér nemzeteinek sorában megkövetelhet a nemzet. Ahogyan nincs egyéni öncélúság a Hungarizmusban, úgy nincs nemzeti öncélúság sem. Mindent a közcélúság szemszögéből nézünk és cselekszünk, mert az egyént is a nacionalista és szocialista közösségben tudjuk csak elképzelni, de anélkül, hogy az egyén hasznát, kezdeményezését, igényeit elvesztené.

551. NVNT XII. 27.  A világnézeti háború felszámolja az évezredes anyagelvű rendszerek által előidézett és állandósul életzűrzavart és a politikai, gazdasági és társadalmi zűrzavart erőszakosan fenntartó, abból búsás hasznot húzó érdekhatalmi rendszereket, és mindenben rendet fog teremteni, mindent arra a helyére fog ültetni, amelyben hivatását tényleg be tudja tölteni és megadja azokat az eszközöket, melyek segítségével hivatásának eleget is tud tenni. Minden élettényező meg fogja kapni igaz értelmét, igaz tartalmát, igaz kereteit, igaz hivatását és igaz helyét. Tehát: a paraszt, a munkás, az értelmiségi, a nő és a család, a katona éppenúgy, [!] mint a nacionalizmus és a szocializmus és a vallás; mint a Haza, a nemzet, a nép, a politika, a gazdaság, a társadalom a kultura, a civilizáció, a technika; és így tovább az összes értéktényezők, melyeket eddig csak árúba [!] bocsájtottak profit szempontjából. Az értelmiségnek a feladata, hogy mindezt végrehajtsa.

552. PONT I. 9.       A mindjobban [!] erősödő kommunista mozgalom szervezkedését fel kell használni arra, hogy a Hungarista Mozgalomba kell tömöríteni mindenkit, mert ez a mozgalom az egyedüli, amely komoly ellenfele és harcos, kíméletlen ellensége a kommunizmusnak. Sokan panaszkodnak, hogy a kormány nem tesz semmit ellene; ezeknek tudniok kell, hogy minálunk a kommunista mozgalom mögé az angolszászok hívei is húzódnak.

Marxizmus és angolszászok elleni propaganda lényege ez legyen: volt idejük hosszú évszázadokon át, hogy bebizonyítsák rátermettségüket a vezetésre és a szociális jólét megteremtésére, és mégis mindenhol anarchiát és nyomort ültettek be. Ha olyan nagyszerűek volnának, igazán felesleges lenne minden fasiszta, nemzetiszocialista és hungarista mozgalom, mert rendben és jólétben ilyen mozgalmak még csak kezdeti megnyilvánulásukra sem tudtak volna jutni.

553. PONT I. 9.       A kommunista mozgalom ellen egyedül a Nyilaskeresztes Párt tudja csak a harcot felvenni. A MÉP erre képtelen, mert vezére, Kállay kijelentette, hogy a szélsőségek jelentéktelenek, tehát nem foglalkozik ilyen jelentéktelenséggel; a Fischer viszont kijelenti, hogy kommunista veszély nincs; a pártszövetség tömegnélküliségénél fogva erre képtelen, de mint ernyedt és vánszorgó, álnemzetiszocialista képződménynek minden előfeltétele hiányzik arra, hogy a kommunista szervezkedést még csak meg is értse, az úgynevezett társadalmi egyesületek pedig annyira el vannak foglalva önmaguk jelentéktelenségével és az ellenünk való fegyveres beállításukkal, annyira tudják, hogy illegitim fegyveres megszervezésüknél csak ürügy a jelszó: hogy nem akarunk többé 1918-at látni, hogy egyszerűen nem törődnek vele és nem is akarnak vele törődni. A rendőrség és a csendőrség viszont csak a nyilasokkal és hungaristákkal foglalkozik, őket veri, úgy hogy nyugodtan kimondható: a kommunisták a rendszer támogatása mellett dolgozik a jelszó alatt: míg a kormány a hungaristákat üti, addig a kommunista szervezkedik.

[!] XII. 28. Úgy mondják bizonyos angolszász és álnemzetiszocialista körök, hogy úgy a

554. PONT I. 9.       fassizmus, mint a német nemzetiszocializmus hivatalos államvezetői és kormányszervei csak kihasználják és felhasználják céljaiknak megfelelően az egyes országok fasiszta vagy nemzetiszocialista népi mozgalmait, hogy célelérés után dobják őket; azért van az - úgy mondják -, hogy ezek az új rendszerek végig paktálnak az egyes liberális-szabadkőműves kormányzatokkal, és a világnézetüket valló népi mozgalmakat legfeljebb felhasználják fenyegetésre addig, míg meg nem kapják az eredményt kívánságuk szerint. Ezekből tehát tisztán meg lehet állapítani az imperialisztikus törekvést, melynek egyáltalában nem fekszik a népi mozgalom, olyan, mely teljesen elütő módon és utakon akarja céljait elérni a nép érdekében.

Ha ez így van, úgy örüljenek ezek a baljós emberek, hiszen akkor vágyálmuk: Itália és Németország bukása, teljesülni fog, mert imperialisztikus alapok rövidebb-hosszabb idők után mindig teljesen megsemmisülnek. Ezért is mondják az álnemzetiszocialista körökben, hogy nem a tömeg kell, hanem csak a szakember; leginkább azért mondogatják ezt, mert nem tudnak népi mozgalmat szervezni, így eredménytelenségüket szépítik ilyen és ehhez hasonló hamis megállapításokkal.

555. PONT I. 9.       Biztosak lehetünk afelől, hogy hamarosan vége lesz az egész hírszerző, tippelő, pletyka és notesz-nemzetiszocializmusnak és annak, hogy ezek miatt támadják az igaz és tiszta magyar nemzetiszocialista népi mozgalmat, a Hungarizmust.

556. PONT I. 9.       Bizonyosan el fog jönni az idő, hogy a notesz-nemzetiszocializmus, a hírszerző pletykák és tippelők dacára össze fognak jönni a H[hungarizmus] és F[asizmus] és a V[ölkische] B[ewegung] felelős vezetői és meg fogják állapítani, hogy mind a három népi mozgalom a parancsoló életszükség közös bölcsőjéből született, mi az életviszonyuk egymáshoz, és mely terület képezi természetes működésének helyét.

557.                          A megelégedettebb élet ellen azok tiltakoznak a legerélyesebben, akik már oda kerültek az élet napos oldalára és megelégszenek azokkal a verebekkel, amelyeket a mának szerencsésebb kimenetelű tülekedésében loptak el mások már kinyújtott karja és orra elől.

558.                          Boldogság szószoros [!] értelemben nincs, de van megelégedettség, jólét, melyek mind elérhetők mindenki által, csak becsületes vezetés kell hozzá. A H[ungarizmus] ezt akarja és fogja biztosítani; egyik nagy célja.

559.                          Ha a rabszolga lázad, tegye abban a tudatban, hogy vagy úr lesz belőle vagy meg kell halnia, mert ha lázadása hiábavaló volt, és mégis élve marad, jobb lett volna, ha meg sem születik.

560.                          A H[ungarizmus] ideológiájában: Istenről - emberről - földről hármas főfejezetben kell rendszerezni a problémákat és gyakorlati alapjaikat. Tehát erkölcs - szellem - anyag; vagy szép - igaz - jó.

561.                          Ha valaki tagadja Isten létét, ez még egyáltalán nem jelenti, hogy nincs Isten, vagy, hogy Isten mérgében azonnal oda fog csapni, mint a mérges ember saját orrára, ha nem tudja a legyet elfogni; hanem egyszerűen azt jelenti, hogy az illető ostoba és meg fog bukni abból a tantárgyból, melyben súgni nem lehet, melynek neve: az élet.

562. PONT I. 9.       A szovjetet halálra ítélték; érdekessége ennek az ítéletnek, hogy végrehajtója:

.

563.                          Szocialista az, aki a szociális viszonyok megteremtéséért és fenntartásáért harcol.

564.                          Érdekes: örökkévalóságra nem kell megszületni; ellenben a halhatatlanságra igen. Az abszolút tehát az örökkévalóság, a relatív a halhatatlanság. Érdekes az is, hogy aki megszületik, annak előbb meg kell halnia, hogy halhatatlanná legyen, vagy az örökkévalóságba kerüljön, helyesebben: visszakerüljön. Ebből sok minden következik. A legfontosabb: hogy nincs halál, csak változás van, melyet felmérni nem tudunk agyunkkal, ami nem is csodálatos, mert ha tudnók, az abszolút előttünk feltárná legnagyszerűbb lényegét. A másik legfontosabb pedig az, hogy a relatív nem anyagelvű életet jelent, hanem egy részét, parányát az abszolútnak, melyet idővel és térrel, kiterjedéssel mérni nem lehet.

565. PONT I. 9.       Mi a saját erőnkből akarunk uralomra kerülni, viszont a régi rendszer csak idegen segítséggel tud uralmon maradni, tudja magát tartani a nemzet ellenére. Szükség van jogfosztásra, törvénytiprásra és az angolszász győzelemre, hogy megmaradhasson.

566. PONT I. 9.       Olyan időket élünk, amikor nem azért bírálják kijelentéseinket, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz az úgynevezett szent megbékélés jegyében, hanem azért, hogy még jobban mélyítsék az ellentéteket. Szorgos tintazsidók és tintatitánok és szent fazekak nem azt keresik, ami összehoz, hanem azt, ami szétválaszt. A megértés tehát teljesen kizárt; ha ezt akarjuk, gyengeségnek minősítik, ha nem erre törekszünk, nemzetárulók vagyunk, akik az egységet bontjuk, és ocsmány jelzőkkel illetnek bennünket hivatalosan és nem hivatalosan. És nagyon jó, ha minden így van. A kiút: nemzetünk hite irántunk. Bensőséges, forró összhangon alapuló élet-, társ- és sorsközösségünket minden eszközzel fenn kell tartanunk nemzetünk és Pártunk, valamint Mozgalmunk között; ennek az élet-, társ- és sorsszövetségnek nem szabad lazulnia pillanatokra se; ennek egyedüli előfeltétele: a mi személyes példaadásunk, mellyel felénk áradó hitét és bizalmát látja méltányolva.

567. PONT I. 9.       A zsidókérés jelenlegi állapota ostoba, méltatlan és jellemtelen. Ostoba, mert nem segít, méltatlan, mert nemzetünk ezt és így akarja, jellemtelen, mert a legvadabb hivatalos és nem hivatalos zsidóbújtatás folyik.

568. PONT I. 9.       Mi nem úgy akarunk cselekedni, ahogyan az a kormánynak jó, hanem úgy, ahogyan az a nemzetnek jó és hasznos és szükséges. A kormány és a nemzet 1938 óta mindjobban eltávolodott egymástól, a szakadék teljesen áthidalhatatlanná vált.

569. PONT I. 9.       Megalakult a „Mentsük meg őt" politikai mentőegyesület, mely nem foglalkozik mással, mint a HM és személyem megmentésével. Ne fáradjanak vele; nem akarjuk, hogy ezek a politikai orvlövészek mentsenek meg bennünket csak azért, hogy utána ők is verjenek agyon. Rossz szolgálatot tesznek ezek a fráterek bizonyos köröknek, melyek magukat félhivatalos német személyeknek hazudják, mert úgy olvasható ki gondolatszegénységükből, hogy a német félhivatalos és egész hivatalos körök segítőköre mellett gyilkolták le Romániában a

Elfelejtik, hogy a H[ungarizmus] szülője én vagyok, és nem ők. A legnagyobb pimaszság azonban az, hogy a nevemet használják fel pártjuk elnevezésénél.

570. PONT I. 9.       Először meg akartak semmisíteni, nem sikerült; utána rágalmaztak, hogy elválasszanak a mozgalomtól és párttól, nem sikerült; legújabban meg akarnak menteni engem is, mozgalmamat is olyan egyének számára, akik eddig veszedelmes és gyanús összhangban cselekedtek ellenünk. Ezek az egyének a „Mentsük meg őt" politikai önkéntes mentőegyesületben képezik az igazgatóságot és pedig:

a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb politikusa, a tál-lencse-politikus; a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb katonája, a katona-diplomata; a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb tudósa, az européer, az egyedüli, akit a németek elfogadnak a magyar élettérből; és nem utolsó, hanem utolsóelőtti sorban a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb harcosa, a mozgalom Hamlet-ja. Egész díszes társaság, igazán együvé valók és gondoskodni kell majd róla, hogy minden időkre együtt is maradjanak.

Ezen a napon történt november 23.

1935

Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább

1935

Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább

1940

Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább

1945

Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább

1956

Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő