Reflektor a sötétbe II. - A későbbi "nemzetvezető" naplója

„Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is »megjátszani« nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. »Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!«"

[!] V. 27.    Felvetik a kérdést, hogy mi lesz, ha a hármashatalmak 1943-ban nem fordulnak a

800.                          Szovjet ellen, hanem védekeznek egész éven át. Véleményem: ez csak abban az esetben következne be, ha Németország és Japán nem lennének felkészülve utánpótlást eszközlő eszközökkel, vagy ha teljes biztonsággal elérhető lenne, hogy az angol szigetvilág repülőerőkkel és búvárnaszád zárral térdre kényszeríthető. Máskülönben a Szovjet ellen kell menni, mert [ez] az ugrópontja az egész háborúnak.

801.                          Sokat beszélnek arról, hogy a Szovjet különbékét fog kötni a tengellyel, mert teljesen legyengült, belső Szibériában éhínség dühöng, a japánok igen erősen befolyásolják Sztalint, Sztalin is azért szüntette be többek között a komintern működését, hogy a hármashatalmaknak megkönnyítse a helyzetét a különbéke szempontjából. Nem tagadom: lehetséges, hogy ez így is van. Viszont igen erőteljes megegyezésre kell ebben az esetben jutni, különösen a marxizmust és a zsidókérdést illetően. Én nem egyezkednék, különösen akkor nem, amikor tudom, hogy milyen gyenge az ellenség, hogy csak egy hatalmas ütésre van szüksége, hogy utána széthulljon.

Mindezenkívül pedig az eddig elhangzott kölcsönös kijelentések, melyek a legteljesebb megsemmisítését mondták ki az ellenségnek, kissé lehetetlenné teszik az egyezkedést. Véleményem: a megvert szovjettel lehet egyezkedni talán olyan alapon, amilyenen egyezkedett 1866-ban Bismarck az

, de a meg nem vert szovjettel való egyezkedés olyan erőtöbbletet hozna a szovjetnek és egész rendszerének, melynek hatalmas kihatásai lennének az új európai rend kialakítására, aztán mindenki azt mondhatná és teljes joggal: a marxizmust nem lehetett leverni, a szovjet leverhetetlen, ezért kellett megegyezésre lépni vele. Ennek pedig nem szabad előfordulnia, mert a katonai leverhetetlenségén át hatalmas propagandalehetőséget kap arra vonatkozóan, hogy kijelenthesse, hogy azért verhetetlen, mert egész politikai, az egész gazdasági és társadalmi berendezkedése olyan, mely leveretését lehetetlenné teszi egyszerűen azért, mert a szovjet népei mind megvédik örömest, mert számukra csak jólétet jelent, és minden más rendszer és rend még csak meg sem közelítheti. Tehát: a szovjetet meg kell verni, meg kell semmisíteni.

[!] VI. 2.     A zsidóság vallása kimondottan fajta kötött vallás. Évezredes volta dacára

802.                          egyedül csak a zsidóság vallása, valamint erkölcsi, szellemi, anyagi világnézete tudott maradni. Más világnézetek, amelyek az emberek kötését jelentik az abszoluthoz többszázmillió lelket tudtak meghódítani, míg a zsidóság csak méreg tudott lenni, mely szétporlasztott minden olyan közösségi életet, mely az elfogadott erkölcs alapján akart épülni.

803.                          Miért kell [törekedni] tudatosan kialakítandó, gyakorlati világképre? A válasz egyszerű: mert eddig még nem volt, és a zsidóság a kultureszközök birtokbavételével olyan világképet festettek, [!] amilyen csak nekik volt jó a gyakorlatban, és amelyet úgy tüntettek fel, mintha ennek megvalósítására elsősorban a rajtuk kívül álló emberiségnek lett volna szüksége.

804.                          A zsidóság nem tartotta önmagát az emberiség keretébe tartozónak, hanem mindig rajta kívül állónak tekintette önmagát, mint akinek nincsenek kötelességei és kötelezettségei az emberiséggel szemben. Így ne csodálkozzék azon, ha az emberiség most ezt mind tudomásul veszi és gyakorlati világképének kialakításánál és megszervezésénél őket kívül is hagyja minden időkre.

805.                          A rajparancsnoknak századszemszögből, a szakaszparancsnoknak zászlóalj, a századparancsnoknak ezred, a zászlóaljparancsnoknak hadosztály, az ezredparancsnoknak hadtestszemszögből és így tovább minden parancsnoknak mindig a magasabb nézőpontból kell ítélni, határozni és dönteni. Hogy lehet akkor meg egy nemzetvezető világnézeti szempont nélkül. Ez lehetetlenség még akkor is, ha Magyarországon élünk, és ha Kállay a rendszer előretólt [!] pojácája.

806.                          A szellem ereje ellen nem lehet harcolni anyagi fegyverekkel, tehát emberek mennyiségével sem, hanem csak szellemmel. A szellem vélt vagy vallott igazságával szemben csak a másik szellem vallott vagy vélt igazsága győzhet és nem az, hogy az egyik igazat csak egyetlen ember képviseli, a másikat pedig énmiattam akár ezermillió.

Az igazság meglátása, meghirdetése és megcselekvése: ez a három az alaptényezője a szellemi erőnek. Ami nem így indítja meg a küzdelmet: nem szellemerő, hanem legfeljebb erőszak a szellemen.

807.                          A Hungarizmusnak mindazt fel kell fednie, elő kell készíteni, meg kell látnia, rendszerbe kell foglalnia, amit a Völkische Bewegung, a Fassizmus és a Japáni Turán Mozgalom nem fed fel, nem készít elő, nem lát meg, nem épít rendszerbe, nem azért, mert nem akarja, hanem mert nincs rá ideje élet-halál harcában. A Hungarizmusnak tehát ideje van, hogy a nacionalista és szocialista világkép kialakítását tudományosan, az ideológiája és az új világszemlélet alapján lealapozza, és munkálkodásának eredményeit a vezetőhatalmak rendelkezésére bocsássa abból a célból, hogy a világkép gyakorlati kialakításánál necsak [!] azok a szempontok érvényesüljenek, amelyeket a fegyveres kér, és a háború[k] durvítanak.

808.                          Úgy vélem: amit megmondhatsz ma, ne halaszd holnapra; nehogy a véleménynyilvánítás lustasága a döntéstől való irtózáson át a nemzetet végveszélybe sodorja.

Mindent meg kell mondani és azonnal, de különösen az igazságot. A hazugságnak az az óriási előnye, hogy szemérmetlenségénél fogva azonnal rendelkezésre áll. Azért is van a hazugságnak mindig nagyobb tábora.

Tehát; ha igazunk van, beszéljünk róla, de ne magunkról. Aki az igazat elvéti személyével, hazudik, éspedig a legveszedelmesebb hazudozó.

809.                          Hazánk Délnyugat-Északkelet iránya az Itália vezetése alatt álló élettér és orosz élettér egymás közötti gazdasági érintkezés miatt. [!] Hazánk hatalmas szerepe az európai és általában a földgömb belvízi hajózásában, különösen a világnézeti háború befejezésekor. Pártépítés - országépítési értekezleten kifejteni.

810.                          A családok óriási többségében tervgazdálkodás volt minden időkben. A fixfizetés volt ennek a kényszeralapja. Az a családi tervgazdálkodás teljesen ebek hányadára került a plutokrata rendszerekben, melyekben nem törődtek a család kötöttségével, hanem a zsiványüzlet és látszatpiac között dobták az árút, hogy minél busásabb haszonra tegyenek szert. A családok pedig a legteljesebb ellátási rabszolgaságba kerültek, mert egyedül és kizáróan csak részletfizetésekkel tudták kislétüket fenntartani. Ezt még inkább sulyosbította [!] az a tény, hogy a magyar kormány - egészen biztosan zsidó kívánságra - beszüntette minden átmenet nélkül a részletekre való bérkielégítést, így a családok mind, kivétel nélkül lerongyolódnak, mert hihetetlenül alacsony anyagi alapjuknál fogva készpénzben semmit nem tudnak lefedezni. Ez az aljas játék kormány és a zsidóság között vezetett azután a jelenlegi helyzetbe, hogy a zsidók, annak dacára, hogy látszólag kiszorultak a vezetésből, tulajdonképpen erősebben tartják kezükben a vezetést, mint valaha.

811.                          Hazánk a világ egész plutokrata-szabadkőműves-zsidó-marxista rendszernek utolsó európai sündisznóállása, amelyet ez a rendszer az utolsó leheletéig védeni fog az új világnézet ellen. Ha másként nem fog menni, anarchiába fogja süllyeszteni Hazánkat, hogy a tengely legfontosabb háborús területe a Hármashatalmak számára is veszendőbe menjen.

812.                          Az állam vezetési egysége a terület, a nemzeté a nép. Az állam így a területek egysége, a nemzet a népek egysége. Összehasonlításul: a Fassizmus területtel vezet, a Völkische Bewegung a néppel, a Hungarizmus a területtel és a néppel. A nemzetnek ugyanis a terület és a nép szerves összhangja az alapja.

Az állam, a birodalom, az ország ebből a szempontból tehát nem ugyanaz, hanem úgy viszonylanak egymáshoz, mint a terület, a nemzet és a nép.

813.                          A zsidók kérdése, ha egyáltalában felmerül ilyen náluk, talán az lehet: miért éppen mi pusztuljunk, miért nekünk kell elpusztulni.

Válasz:

•1.)      Minden nép előbb-utóbb elpusztul, amelyik úgy viselkedik, mint ők.

•2.)      Eddig csak azért nem pusztult el, mert anarchia volt egész földgömbünkön, melyet magaviseletével még öregbített, és amelyben végtelenül jól érezte magát.

•3.)      Most elpusztul, mert az évezredes rendetlenséget felváltja a rend, mely anarchiaokozókat nem tűr meg, bárhogyan is hívják, bárki is választotta ki az életre.

•4.)      A rendet egyedül a honképes és talajgyökeres népek tudják megalkotni, a zsidó pedig nem tartozik ezek közé, természeténél fogva nem tartozhat közéjük; a[z] emberiség társadalmának hüllő korszaka véget ér, így a hüllők mind ki is fognak pusztulni, bármi is idézi elő az új korszakot.

•5.)      A zsidóság hiába jelentkezik országért, hazáért, nem kap, nem kaphat, már lekésett, eljárt a honfoglalások ideje [a] feje fölött. Más vérével és más verejtékével nem lehet hont szerezni, alapítani és megtartani, legfeljebb rabolni, kizsákmányolni és eladni.

•6.)      A zsidóság kiválasztottsága nem más, mint örök figyelmeztetés az összes népek számára, hogyan nem lehet, nem szabad élni.

•7.)      A zsidóság mindent elkövetett, hogy más népek vérével és verejtékével az egész világot beállítsa hazájának, országának. Számára az internacionálé volt a honszerzés, honalapítás és honmegtartás eszköze. Elment ebbeli törekvésében Katyn-ig és megásta saját sírját. Az új rend küszöbén itt van a régi világból, mint az emberiség legvéresebb, legaljasabb, legbecstelenebb anakronizmusa, melyet megszüntetni minden rendcsinálás első feltétele és alapja, mert ha nem teszik, anakronizmusának szennye újra elönti az új világot is.

       A

[!] beteljesedik ezen az itt felejtett emberi fölöslegen is.

•8.)      A népek történelmébe úgy fog kerülni a zsidóság, mint Pilátus a Credoba: történelmi bizonyítékul az elrettentő példának.

A zsidóságon be fog teljesedni az átok, melyet közel kétezer esztendővel mondottak önmagukra, amikor annak az embernek a halálát követelték, akinek halálát a nemzetiszocialista világnézet fogja megbosszulni, szószerint úgy, ahogyan az kétezer évvel ezelőtt zsidószájakból elhangzott: vére legyen

Rajtuk is lesz!

814.                          Az ifjúsági országos értekezleten: vallás, nacionalizmus, szocializmus, zsidókérdés, fegyveres nemzet, dolgozó nemzet; erkölcsi-szellemi-anyagi élet a nemzetben; hősi életszemlélet; reformáció kérdése az egyházakban és nem a Tanban; dogmakérdés: egy van, a Tan; minden más, kivétel nélkül ami belőle következik, ami alól állítólag kivétel nincs, már emberi gyarlóságon alapuló érdekdogma vagy másodlagos dogma.

815.                          Kállaynak nem volt meg a joga ahhoz, hogy a Kormányzó döntését elhallgassa, és ürügyre várjon, amikor döntését megváltoztathatja. Ezért Kállaynak felelni fog kelleni, [!] mert önkényesen megváltoztatta a kormányzó

816.                          Legújabban azt híresztelik rólam, hogy letérek a hungarista alapról és hozzá fűzik, pedig milyen kár, mert csak ilyen alapon lehet segíteni. Úgy látszik, csirkefogók utolsó erőszakos lépése, hogy a Hungarizmust végleg saját maguknak lopják el, bennünket pedig úgy állítsanak be, mintha mindent elhagynánk a hatalom birtokbajutásáért.

817.                          Népünk átmeneti számbeli gyengeségét pótolni kell magas szellemi erőkkel, tudással és példás hungarista magatartással. Így meg fog törni minden kísérlet, hogy félreállítsák ravaszkodással, ármánykodással, vagy hamissággal és

áligazságban gyökerező erőszakkal.

818.                          Az élet értékei, értéktényezői mindig változatlanok, de nem is változtathatók meg; ellenben egymáshoz és az emberiséghez való viszonyuk változik meg. És ahogyan ezt az új viszonyt elfogadja az emberiség, jönnek létre a korszakok. Az emberiség fejlődése tehát nem más, mint ezeknek a változtathatatlan értéktényezőknek mindinkább helyesebb, jobb viszonyba állítása s gyakorlata az emberiség erkölcsi, szellemi és anyagi életében.

A népi mozgalmak tulajdonképpen nem teljesítenek más hivatást, minthogy kötelességszerűen megjavítják az értéktényezők eltorzult, egymáshoz való rossz viszonyát.

819.                          Nagy különbség, hogy valaki utolsó töltényig vagy utolsó leheletig harcol, mert csak az győz, aki utolsó leheletig menő harcra képes a háború elején éppen úgy, mint a háború vége felé.

820.                          A magyar nemzetnek választania kell: a zsidó jólétet vagy a magáét választja-e. Ha a zsidóét, úgy szavazzon a kormánypártra, ha a magáét, szavazzon a hungarista mozgalomra. A kérdés igen egyszerű. Lehet választani. A fekete piac gyors meggazdagodásának lehetősége és öröme nagyon rövid ideig fog tartani; ha a zsidók kerülnek vissza, kamatostul fogják visszavenni mindazt, amit adtak és azon felül mindent, ahogyan eddig tették, mert olyanok, mint az emberevők: meghizlalják először áldozatukat, utána megfalják [!]. Ha már most az áldozat annyira bárgyú, hogy nem veszi észre, vele mi történik, az ő baja. Ha meg idejekorán észreveszi, menekülni tud bajából. A menekülés útját adja a Hungarizmus. Ez a lényege mindennek.

Aki úgy véli, hogy hungarizmus és marxizmus között van még egy harmadik eset is: veszedelmes álmodozó. A liberális, plutokrata világ a szépzsidókkal, kisgazdapárttal, szociáldemokrata párttal, polgári körökkel és kaszinókkal soha többé nem fog visszatérni. Aki pedig nem akar dönteni, az már is a marxizmus, a zsidójólét mellett és a magyar családok millióinak ellenére döntött, így ugyanolyan ellenség, mint a zsidó, csak ennél veszedelmesebb, mert nem látható.

[!] VI. 3.     A tengelyhatalmak győzelmeikkel nem törölték el az egyes országokat Európa

821.                          térképéről, hanem régi rendszereiket semmisítették meg és az országokat népeikkel egyetemben beépítik az új nacionalista és szocialista rendbe.

822.                          Machiavelli a kitűnő és hatalmuk, valamint uralmuk megtartása miatt kétségbeesetten harcoló liberális rendszerek képviselőihez képest politikai pitiáner. Ő csak a köz érdekében vallotta, hogy minden eszközt igénybe lehet venni a cél érdekében. Ezek azonban ronda, elfajzott, betegesen eltorzult önző érdekeiket mázolták be közérdekű színnel és követelik, hogy énjük rondaságait közérdekűnek elismerjék, ha pedig erre nem hajlandók, úgy minden eszközt igénybe vesznek, hogy erőszaklétüket elismertessék.

 

 

823.                          Az 50 000 éves emberi múlt nagy megindulási alapjához térünk vissza: a fajtához. Ez így is van rendjén. Felmerülhet a nagy kérdés: mi az emberiség építőkockája: a fajta-e vagy a népek. Határozott véleményem: a népek, mert ők nem mások, mint a fajtáknak a földrajzi, valamint történelmi, gazdasági, társadalmi és jogi adottságaiból származó változatai. A fajta maga az épület; a nép a tégla benne.

A jelenlegi fajtakép és fajtamozgalom alapján már kikövetkeztethető az uralkodó fajták uralkodó területei is. Éspedig: az árja Amerika és Afrika, a gondvánai Európa-Ázsia-Ausztrália területeit fogja teljesen benépesíteni.

Lásd még: a 308. oldalon levő szövegvázlat.

[!] VI. 15.   A jelenlegi kormány azzal bolondítja a nemzetet, hogy addig fog távol maradni a

824.                          a háborútól, amíg kezében van a hatalom; amint a nyilasok veszik át a hatalmat, a nemzetet bele fogják rántani a totális háborúba. Ezt a tételt akarja a kormányzat a választási harcokba is dobni. Vélemény: Roosevelt is ilyenformán szédítette az amerikaiakat és még jobban belevitte, mint ahogyan saját maga is gondolhatta és előre

Nagy időkben nem lehet a piszkos kényelem álláspontjára helyezkedni és nem lehet a könnyen kiváltható gyáva magatartásra hivatkozni vagy fellebbezni. Aki ezt megteszi, csirkefogó, és aki meghallgatja, és aszerint cselekszik, ostoba fráter.

Akik szeretnek az erkölcsi, szellemi, anyagi sárban fetrengeni, benne jól érzik magukat, ne csodálkozzanak, ha disznóknak nézik, és különösen ne csodálkozzanak, ha vezetőnek kondást kapnak és jóbarátnak hentest.

Szerintem: a jelenlegi rendszer a választásokkal alapot akar kapni erőszak útján arra, hogy a hármashatalmakkal és különösen a tengellyel kötött magállapodásokat nyíltan is felbonthassa. Ennek legbensőbb indító oka pedig csak az lehet, hogy a kormányzat vak, engedelmes eszköze a világzsidóságnak, mely Hazánkban utolsó európai sündisznóállását építette ki és ezt körömszakadtáig, minden eszközzel védi mindaddig, amíg a világzsidóság bérhadai a szerintük biztos győzelmet ki nem vívják a hármashatalmak ellen. A minden eszközben benne van az is, hogy a jelenlegi rendszer, ha szükséges, át fog vedleni nemzet[i]szocialistává, hungaristává, tehát az fog náluk bekövetkezni, amit pimaszul a hungaristákra mondtak: görögdinnyévé lesznek: kívül zöldek, belül vörösek.

825.                          Magyar népünk kimutatható eddigi európai hatóterülete és határai: Középeurópa a következő határokkal: Északon a Keleti és az Északi Tenger, Nyugaton Rajna-Rhône vonala, Délen Konstantinápoly-Róma vonala, Keleten Nyemen visztulai Bug, Dnyeszter vonala. Ebből a területből kapott, ebbe a területbe adott. Túllépték ezeket a határokat magyar népünk részéről a tőle népidegen zsidóság, papság és nemesség, melyek teljesen nemzetközivé lettek, sőt nemzetköziség volt szülőanyjuk és táptalajuk. Európa liberális nemzetköziségének, inkább nemzetnélküliségének képezték e hárman alkotórészét. Így kialakult Európában a nemzetközi zsidóság, a nemzetközi papság és a nemzetközi nemesség, melyek nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek megépítését szorgalmazták saját jóhasznukra. Így tehát Hazánkat nem építették be természetes hatóterületeinek szükségébe, hanem sajátos nemzetközi érdekeik szemszögéből.

826.                          Véleményem szerint meg kell csinálni a választásokat; de már nem ez a kormány, hanem egy félreérthetetlenül nemzetiszocialista kormány kell végrehajtsa; mert ha a jelenlegi fogja megcsinálni, úgy ez az ország minden népével teljes anarchiába fog zülleni, vagypedig, [!] ami még valószínűbb, megszállás lesz a vége, ami a magyar nép katasztrófáját nem fogja tudni már feltartóztatni. Tehát: kell választás, de ezt már csak a hungarista mozgalom készítheti elő és hajthatja végre.

827.                          Ha Európában teljesen rendet teremtünk, kifüstölik az összes ellenállási gócokat, minden népben a benne tényleg gyökeret vert népi mozgalom viszi a kormányzat és a hatalom ügyeit, úgy a háborút bármilyen hosszú ideig lehet folytatni.

828.                          Az ifjúsági nagytanács alkalmával ki kell térni a többek között: fajtakérdésre, az árja és a gondvánai, mint uralkodó fajták világszemléletére; az árja fajta liberalizmusa, a gondvánai hősi életszemlélete, nacionalizmusának és szocializmusának természetes volta; anyagközösségi és emberközösségi nézetek a két fajtában, magaviseletük a zsidósággal és más fajtákkal szemben, az árja fajta fajtaellenszenve, de keveredése az összes fajtákkal, a gondvánai fajta türelme, de ösztönszerű tartózkodása a más fajtákkal való keveredéstől.

829.                          Mondanivalómon gondolataim kialakításánál változtatok, és csak akkor ejtem ki gondolataimat, ha rajtuk már változtatni nem kell. Tehát: ha valamit megmondtam, azt megmondtam, és nem vonom többé vissza.

830.                          A Fassizmus, Völkische Bewegung és a Hungarizmus hatóterületei talán így volnának rögzíthetők:

a Fassizmus olyan területekben kell, amelyekben több különböző ősváltozatból származó népek élnek;

A Völkische Bewegung működési területének vehető a nagy területben élő egyazon ősváltozatból eredő nép;

a Hungarizmus viszont ott állja meg talán a leginkább a helyét, amely területben találkoznak egy ősváltozatból adódó több nép egyetlen szükségszerű egymásmelletti élete.

831.                          A Hungarizmus egész ideológiáját a fekete és a vörös piacon akarják értékesíteni egyesek és mindannyian innen veszik, a kormány is és marxistáink is. A kormánynak, a marxizmusnak és a plutokratáknak ugyanis nincs ideológiájuk, világnézetük, hacsak az egész emberiség zsidó rabszolgaságban való tartását nem nevezik ennek és így. De: egész nemzeti jövőnket és sorsunkat is kínálgatják és árulják a nemzetköziség fekete és vörös piacán és el is adták volna már, ha a hungaristák puszta jelenlétükkel ezt meg nem akadályozzák. De ezen kívül is: teljes erkölcsi, szellemi és anyagi életelsötétítés alatt lopják el gondolatainkat, ezért őket nemzetünk a fennálló liberális törvények és rendeletek alapján statárium elé fogja állítani.

832.                          Csak az választhat, aki a választásokból folyó totális kötelezettségeknek eleget is tud és mer tenni. De: választásokkal a bajokon segíteni már csak az tud és az képes, aki a kapott hit és bizalom alapján teljesen új alapokra, életkövetelte alapokra tudja fektetni teljes életünket. Azért választatni, hogy újra a régi rendszer vezesse az ügyeket a régi irányban: bűn és ostobaság, anarchiát, teljes zűrzavart hoz. Ha ez lenne a kormányzat célja, úgy teljesen jogosult a választási manővere.

833.                          Ha annyira és unalomig hangoztatott szabadgazdálkodás helyett a legmeggondoltabb parancsokon át a gazdasági parancsuralmat, zsarnokságot akarják beállítani az angolszászok és a zsidók.

834.                          Tény, hogy a nemzetiszocialista rendszerek kifejlődésének idejében mindezideig Délkeleteurópában egyedül a Hungarizmus jelenti a nemzetiszocialista eszmerendszer délkeleteurópai gyakorlatát, mely életösszhangba akarja hozni ennek a területnek összes erőtényezőit.

835.                          Aki úgy gondolja, hogy el lehet egymástól választani a marxizmus elleni küzdelmet a plutokraták ellenitől, az veszedelmes álmodozó. A kettő olyannyira egybefonódott, hogy mindegyikük eszköz is meg cél is, mert mindkettő a világzsidóság célkitűzéseit szolgálja.

836.                          A szerződő felek egymáshoz való viszonya éppen olyan, mint a szerelmesekké [!]: kétoldalúnak kell lennie. Ha csak egyoldalú a szerelem, úgy az a fél, aki komolyan veszi a szerelmet vagy gyilkossá vagy öngyilkossá lesz. A tengely és a magyar kormány egymáshoz való viszonya lényegében egyoldalúnak mondható, mert csak a tengely veszi komolyan, míg a magyar kormány egyáltalában nem tartja önmagát kötelező szerződéses viszonyban a tengellyel. Ebben az esetben pedig már nem lehet szó szerződéstársi viszonyról, hanem legfeljebb egyoldalú óhajról, hogy ez a szerződéstársi viszony legalább a látszat szerint még fennálljon.

837.                          Ha Sztalin elrendelte a III. internacionálé [!] feloszlatását, nyugodtan feloszlathatja Fischer Ferenc a hazai II.

838.                          Senkinek nincs joga, hogy hitet romboljon, de életparancsolta szükség, hogy hamis hitet pusztítsunk. És hogyan lehet az igazat a hamistól megkülönböztetni? Nézzük meg, hogy ki hirdeti, és hogyan cselekszik, úgy megtudjuk, hogy igaz hirdeti-e az igazat, vagy hamis a hamisat.

839.                          Amikor az egész világ két határozott táborba oszolva, véresen harcol életbenmaradásáért minden nép: úgy mindenkinek illik tudnia, hogy a vagy-vagyról van szó. És ilyenkor vannak vakmerőek, akik bolondnak tartják népüket, és el akarják vele hitetni, hogy nem kell egyáltalában részt vennie a háborúban, kimaradhat belőle, és csak a jóhasznot fogja zsebrevágni. A kérdés roppant egyszerű: vagy a népekben élő családok jóléte vagy a zsidók jóléte. Vagy a magyar nemzet vagy Juda. E kettő között kell választani. Aki harmadik esetet mond, az tudatosan hazudik, hogy ilyen van, vagy ha tényleg van, úgy ebben a harmadik esetben van elbújtatva Juda azért, hogy ne legyen olyan kirívó fellépése. Mi a magyar nemzetet választjuk és éppen ezért a Hármashatalmak és a Tengely oldalán van a helyünk jóban-rosszban, háborúban-békében, örömben-bánatban, egyszóval életben-halálban. A rendszer a harmadik lehetőséget mondja, tehát burkoltan Judát mond, őt támogatja, és aki nem választ, nem dönt, az közömbösségének tudatával ugyancsak Judát mond, őt támogatja.

Ha a rendszer el is érné célját, és elszakítaná nemzetünket a tengelytől, úgy a zsidók addig nem nyugodnának, amíg nemzetünk erőszakosan, furfanggal és aljassággal át nem állana a tengely ellenségeinek oldalára, amíg a tengely elleni háborúba bele nem kényszerítenének. Erről gondoskodna az egymillió zsidó és csatlósai[k], bérenceik. Hogy ez viszont végveszélyünket jelentené, annyira biztos, hogy bűn róla még csak beszélni is.

Vannak idők, amikor minden népnek színt kell vallania, amikor a keresztútjánál döntenie kell sorsáról, amikor ezt a döntését tőle kikényszerítik. Választania kell élet vagy halál között; és amelyik nép ebben az esetben nem választ, hanem állva marad a piszkos kényelem és gyávaság mezében: elveszett, akárhogyan is dől el a nélküle eldöntött világharc.

840.                          Korszakfordulókon semlegesség nincs, de van kendőzése annak, hogy valaki nem mer nyíltan az ellenség oldalára állani. Ez pedig már határozott állásfoglalás. Az ilyen alig várja, hogy bekövetkezzék az általa óhajtott helyzet, hogy igazi arculatát megmutathassa minden veszély és kárvallás nélkül.

841.                          Az új Európa nemcsak abból áll, hogy felszámolja a marxizmust és a zsidókérdést, mert ha csak ezt teszi, úgy a régi maradhat. Mindent fel kell számolni és új erkölcsi, szellemi és anyagi alapokra kell helyezni Európa egész életét.

[![ VI. 30.   A marxista tanokat különféleképpen lehet beállítani és magyarázni, de mindegyik

842.                          beállítás és magyarázat egyetlen cél felé mutat. Ez pedig elvitathatatlanul a zsidó világuralom. Meglehet, hogy Marx nem gondolt ennyire a zsidó világuralomra, mint célra. De hogy a zsidók a marxizmusban találták meg a legjobb eszközt zsidó világuralmi céljaik megvalósítására, az bizonyos, és be is bizonyított. Az úgynevezett felső rétegekben a liberalizmus és szabadkőművesség eszközével készítették elő az úgynevezett alsó néprétegekben a marxizmussal lázítottak, de mindkettőben az alacsonyrendűséget ébresztették, mindkettőben az aljas ösztönökre építettek, egyszóval elzsidósították, mert a zsidóság két alapvető, veleszületett tulajdonság: az alacsonyrendűség tudata, ez vezeti, hogy mindent kiirtson, ami felette áll, így lesz belőle a világpusztító és az aljas ösztönből való cselekvése, az alacsonyrendűség szükséges velejárója, mely gátlás nélkül tör ki belőle és teszi minden cselekedetét mohóvá, kegyetlenné, anarchisztikussá, rombolóvá. És mindez azért annyira veszedelmes, mert természete, így természetesnek tartja, nem ütközik meg rajta és mindent ostobaságnak tart, ami nem alacsonyrendű és aljas. Sőt: saját tulajdonságait tartja egyedül istennek-tetszőnek, isten-kiválasztottnak, így egyedül megengedettnek és lehetségesnek. A világot tehát nem az abszolút látható törvényeinek képére akarja alakítani, hanem saját undorító és ronda képére.

843.                          Egyesek úgy mondják, hogy minden tehetséges ember lusta. Ebből a lusták kialakították a mondást, hogy így tehát minden lusta tehetséges és csak a lustáknak köszönhető az emberiség fejlődése.

Véleményem: a tehetséges sohase lusta, hanem ellenkezően: nagyon is dolgos, szorgalmas. A tehetséges tehetségét csak eredményein és sikerein át mérhetjük. Ha lusta volna, nem tudna sikereket felmutatni. Igaz: vannak a lustaságban is tehetséges emberek; ilyen volt Mátyás király hétlustája, és be is bizonyította, mennyire lusta,

a ház. Ez is siker, eredmény, nem tagadható, csak kevesen kérnek belőle. Még a lusták sem.

A tehetségek látszólagos lustasága abban áll, hogy nem tud állandóan, reggel hattól este hatig tehetséges lenni és eredményeket felmutatni, hanem lökésszerűen dolgozik, ennek azonban hatalmas, gyakran évszázadokra menő kihatása is van. Az, aki reggeltől-estig folyton csak eredményeket mutat fel, szorgalmas dolgozó, kihatása legfeljebb addig ér, ameddig munkaütemének kapcsolata van egy másikhoz. A tehetséges két lökésszerű munkaüteme között van az az időtartam, amelyben látszólag nem dolgozik, tehát lusta. Ez nem helyes megfigyelés, mert véleményem szerint éppen az úgynevezett látszólagos szünetben készíti elő a lökésszerű munkaütemét, ennek előfeltételeit.

Tehát röviden: aki alkot - a tehetséges - mindig alapfeltételeket teremt, ezek pedig nem számosak; aki végrehajt - a dolgozó - a megteremtett alapfeltételeken dolgozik, ezen pedig mindaddig dolgozni kell, amíg a tehetséges által alkotott alapfeltétel megállja a helyét, és nem kell helyt adjon egy másik alapfeltételnek.

844.                          A hősi életszemléleten alapuló rendszerekben az adó a vér és nem a pengő. A pengő csupán eszköz, nagyon fontos eszköz, hogy a véradót szükségesnek, természetesnek, hasznosnak és jónak ítéljék. Tehát: az erkölcsi, szellemi és anyagi jólét és életbiztonság első feltétele a hősi életszemléletnek.

845.                          Legújabban arról regélnek bizonyos körök, hogy a marxizmus nem akarja forradalmi úton megvalósítani rendszerét, hanem a természetes fejlődés útján. Igen, ez mind gyönyörűséges. A baj csak ott kezdődik, hogy közel száz esztendő ideje volt arra, hogy a természetes fejlődés útján megvalósulhasson, hiszen semmi nem állott útjában, és mégsem tudott így megvalósulni, hanem csak rövid időre azokban az országokban, melyekben forradalmi úton jutott hatalomra és uralomra.

846.                          A mai magyar zsidókiszolgáló rendszer mindent elkövet, hogy a Balkán zűrzavara felhúzódjék egészen a Burgenlandig, és így bekerüljön a Duna mentén egész középeurópába. [!]

847.                          Rögzíteni érdemes az eddig nem ismert tényt, hogy a kultura [!] mindig megmarad egy népből, csak a civilizációja és technikagazdálkodása tud elpusztulni. De csak addig marad meg ez a kultura, míg egy másik nép ugyancsak kulturájából kifolyóan [!] fel nem jegyzi annak a népnek életét, ezt szükségesnek és kívánatosnak nem tartja. Az a nép, amely nem szeret írni, nem is tud történelmet írni se tollal, se karddal.

Az írás tehát a legnagyobb kulturadomány [!], és túlnő még a tűz nagy szerepén is.

Ha egy nép kulturája eltűnik, megszűnik maga a nép is. Halhatatlanságából leesik az elmulásba. [!]

848.                          A hazai kommunisták azt mondják, nem kell a Szovjetbe menni, hogy nyomortanyákat lássunk, maradjunk csak itthon, találunk belőlük eleget nálunk is. Ez nagyon helyes megállapítás. A jó kommunista azonban elfelejti, hogy ebből a helyes megállapításból csak egyetlen következtetés adódik, és pedig az, hogy se a liberalizmus, se a kommunizmus nem tudott a nyomoron segíteni, tehát mind a kettő rossz és a szemétdombra kell dobnunk, arra, amelyen az általuk előidézett nyomor virágzik. Ez csak világos. Helyükbe tehát újat kell hozni és ez a Hungarizmus, mert a másik kettő nem tudta megvalósítani, valóra váltani a hozzá fűzött reményeket. Ha a Hungarizmus sem fogja tudni valóra váltani a hozzáfűzött reményeket, egészen biztosan szintén a szemétdombra fogja dobni a magyar nép, és nemzetünk és addig fog így cselekedni, míg megtalálja nyomorából való kivezető utat. Hogy meg fogja találni: az egészen biztos.

Hungarizmusunkkal azt valljuk, hogy meg fogja szüntetni a liberalizmus és a marxizmus nyomorrendszerét és tényleg be fogja tudni állítani minden családunknak és Nemzetünknek erkölcsi, szellemi és anyagi jólétét és életbiztonságát.

849.                          Munkaóra, anyag, termelési eredmény együtt = pénz- és hitelpolitika alapja.

Munkaóraszükséglet és meglevő munkaóra = a jólét szintjének az alapja.

A meglevő és a szükségelt munkaóra közötti feszültséget, különbözetet a technikagazdálkodás efektusának [!] emelésével kell kiküszöbölni.

Kapacitás és efektus egymáshoz való viszonya a munkaóra alapján álló gazdasági rendszerekben hatalmas befolyással van mindenre. Az országépítésben erre vonatkozóan az egyes munkatörzseket be kell állítani.

850.                          A jelenlegi hadihelyzet igazán érdekes. Ha a hármashatalmak akarják, akár páholyból is nézhetnék ezt az évet. Egyedüli feladatuk ebben az esetben csak az lenne, hogy megtorolják úgy az angolszászok repülőtámadásait, hogy ezeknek elmenjen a kedvük a további vandalizmustól.

Az angolszászok viszont kénytelenek támadni, különben nagyobb vereséget szenvednek azzal, hogy csak repülőtámadásokat hajtanak végre, mintha partraszállási kísérletüknél vereséget szenvednének. Az angolszászok abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy már nincs több olyan állam, melyet háborúba lehetne kergetni, így kénytelenek már ők tényleg megmutatni háborúdöntő erejüket éspedig a legsúlyosabb körülmények között. Kísérletezéseik Törökországgal, Spanyolországgal és Portugáliával egyelőre kudarcba fulladtak, habár feltételezhető, hogy kétségbeesésükben ugyanolyan lépésre fogják magukat elszánni ezekkel szemben, mint Görögországgal tették. Úgy gondolom azonban, hogy ebben az esetben Török, Spanyol, Portugál azonban nem velük, hanem ellenük menne.

Ha - mondjuk - úgy döntöttek volna német részről, hogy a Szovjetet csak katonailag küszöbölik ki egyellőre [!] a háború további viteléből, teljesen elegendő - véleményem szerint -, ha a német hadsereg csak augusztus közepe táján indulnak [!] rohamra, mert a Volga teljes elérése a tél bekövetkezte előtt még mindig kényelmesen lehetséges. A Szovjet ugyanis a Volgától keletre dobva, kénytelen zömével már az Ural mögé vonulni, és ezzel teljesen elveszti katonai háborús jelentőségét. Ugyancsak elégséges idő maradna a japánok számára is, hogy keletszibériában [!] a véghelyzetet a Szovjet és az USA felé beállíthassák.

Ez mind így is van. Véleményem azonban változatlanul megmarad: a Szovjetet 1943-ban végleg meg kell semmisíteni, minden más mellékes. Egyedüli kiegészítő véleményem: külön német-olasz repülőhadsereget kell felállítani, amelynek más feladata nincs, mint Angliának éppenolyan [!] tönkrebombázása, mint teszik az angolszászok.

A német tengeralattjárók harcszünete szerintem nem jelenthet mást, minthogy összevonták és helyezték az angolszász partraszállás esetére. Nagyon helyes. Ez után még mindig lesz idő és alkalom rá, hogy az angolszászok tengerhajózását végleg megsemmisítsék.

851.                          Vannak emberek, akik az egyik nemzetköziséget, mondjuk a harmadikat, a másik nemzetköziséggel, mondjuk a másodikkal akarják agyonverni. Hogy ezek az emberek hol tettek érettségit a logikából, nem tudni; csak annyit, hogy ennek dacára, sőt ennek érdemére fontos vezetőállásokban vannak. Vezet közöttük az a Fischer Ferenc belügyminiszter, aki valamikor már hivatalból is a nemzetköziség bármilyen megnyilvánulási formája ellen kellett legyen, és aki jelenleg is csak úgy tenne eleget az ország külkötelezettségeinek, ha hivatalosan ellene lenne.

Mindebből pedig következik: ha bizonyos alkotmányos tényezők úgy látják, hogy a szociáldemokrata párt ellenszere a kommunizmusnak, tehát, hogy az egyik nemzetköziség meg tudja semmisíteni a másikat, még helyesebben, hogy a világzsidóság elleni harcban be lehet állítani [olvashatatlan szó] a zsidóságot: úgy az alkotmányos tényezők valamelyikében valami meghibbant.

Nemzetünk akarja és követeli, hogy megkérdezzék ebben a sorsesztendejében, mert nagyon sok mondanivalója van azok számára, akik eddig csak belőle és nem érte éltek és van dönteni valója azok számára, akik mindig érte áldoztak és szenvedtek azok ellen, akik mindig rajta és kárára hatalmaskodtak és erőszakosan uralkodtak.

[!] VII. 10. Ne legyünk a németek cselédje - hangoztatják bizonyos körökben. Biztosíthatjuk

853.                          ezeket az álaggodalmaskodókat, hogy először is: a németek nem akarják, hogy cselédei legyünk, mert cseléd-magyarokkal nem tudnának mit kezdeni; másodszor is: hogy a magyar nép tudni fogja, hogyan védekezzék, ha a németek cselédsorsra akarnák juttatni, de tudja azt is, hogy a jelenlegi vezetők és aggodalmaskodók ilyen sorstól nem tudnák megvédeni; és harmadszor: magyar népünk nemcsak a németek cselédje nem lesz, hanem a zsidóké sem, az angolszászoké sem, a szovjeté és marxistáé sem, a plutokratáké sem, és negyedszer: nagyon jól tudja magyar népünk, hogy nem azért akarnak bennünket megóvni a német cselédsorstól, mert sorsa annyira a szívén fekszik azoknak a bizonyosoknak, hanem azért, hogy bizonyos cseléd-dirigáló komornyikok tovább is betölthessék szerepüket a zsidóknál, az angolszászoknál, a szovjetnél és marxistáknál, a plutokratáknál, hogy népünk ne tudjon kikerülni évszázados cselédsorsából.

854.                          Legyen hitünk szikrája lánggá, melyben minden keserűségünk elégjen - mondotta Pilisvörösváron a járás hungarista vezetője. Nagyszerű mondás.

855.                          A hungarista birodalomban vezetőket kell nevelni és felelős feladattal megbízni és nem felelőtlen képviselőket.

856.                          Vannak állítólag egyes németek, akik csodálkoznak, hogy a hungaristák nem akarnak egyesülni a többi úgynevezett szélsőjobb pártokkal. Ezek feleslegesen csodálkoznak és ezzel felesleges energiát pazarolnak el. A hungaristák sohase mondták, hogy legyen több párt, soha nem szakadtak szét, nem ők lettek más pártokból, hanem ezek lettek belőlük. Miért kell ezen csodálkozni. A hungaristák soha nem tiltották meg a többi pártok tagjainak, hogy ne lépjenek be a Nyilaskeresztes Pártba, de nem akartak belépni, mert egyrészt nem voltak párttagjai[k], legfeljebb pártujságjaik, [!] másrészt pedig belőlük alakultak meg, tehát szégyenlik a visszalépést, harmadrészt pedig sokkal kényelmesebbnek tartják jelenlegi párthelyzetüket, mert nincsenek üldöztetésnek kitéve és így kényelmesen, minden veszedelem nélkül vészelhetik át az időt mindaddig, amíg az új koreszme nélkülük, segítségük nélkül is úgyis győzni fog és remélik, hogy addig a Nyilaskeresztes Párt és a Hungarista Mozgalom annyira fel fog őrlődni az elsővonalbeli harcban, hogy megadható a tőrdöfés részére a kényelmesek, elővigyázatosak részéről. És mindezen kívül: vajon sikerült-e a nemzetiszocialista német mozgalomnak hatalmon kívül egyesíteni az úgynevezett szélsőjobbot? Vajon miért fulladt kudarcba az úgynevezett

Tehát: ami törvény a kialakuló új élet szempontjából Németországban, ugyanaz törvény Magyarországon is, és az egész világon, mint ahogyan törvény, hogy a magyar anyának éppenúgy kell szülnie, mint a német, a néger, a japán, az indián vagy bármely más anyának. Mindebből az következik, hogy vagy nincsenek meg a valóságban ezek a kérdezősködő, csodálkozó németek, legfeljebb egyes rövidagyú politikusok képzeletében élnek, akik saját gondolataikat állítólagos csodálkozó németek szájába adják, vagy pedig ha vannak ilyen csodálkozók, úgy ezek vagy elfelejtették már a nagy harci időt, amit végig verekedtek, vagy pedig soha életükben nem voltak mozgalmi emberek és még hátra van számukra az élet részéről nekik szánt nyakleves, hogy felesleges csodálkozásukkal felhagyhassanak és gondolatvilágukat hasznosabb és eredményes területekre tereljék és ne csodálkozzanak, hanem úgy cselekedjenek, hogy még barátjaiknak is elmenjen kedvük a csodálkozástól.

857.                          Kíméletlen vagyok magammal szemben, tehát jogom van, hogy kíméletlen legyek másokkal szemben is. A kíméletlenséget azonban mindig magamon és nem máson kezdem, és akkor kezdem, ha meg vagyok győződve, hogy ezzel is Nemzetünk szolgálatát végezhetem és belőle Nemzetünk jóhaszna származik.

A Hungarizmus tehát nem kér, de nem is ad kegyelmet se magának, se másnak.

858.                          Bizonyos német köröknek már igazán illene tudni, hogy mi a Hungarizmus, de különösen azt, [hogy] a Hungarizmus a legtisztább, legnemesebb nemzetiszocializmus, tehát az az új közösségi koreszme, mely a nacionalizmusnak és a szocializmusnak gyakorlati életösszhangjából születik valósággá. Ha nem akarják tudomásul venni a Hungarizmust, úgy ne csodálkozzanak, ha a magyar nép bizonyos ellenszenvvel kíséri azoknak a bizonyos német köröknek minden lépését.

De különösen furcsa, ha olyan kijelentés hangzik el Volksbund-szájból, mint tette ezt Mezőberényben úgynevezett N. Schultz József, aki azt mondta, hogy a magyar nép már kiélte magát, fáradt, nem alkalmas vezetésre, éppen ezért a németek fogják felváltani a zsidókat és a zsidók helyébe

N. Schultz József úr címére: ha németek tényleg ezt akarnák megcsinálni, ne csodálkozzanak, ha a zsidók sorsára fognak jutni. N. Schultz József úr elfelejti, hogy a zsidókérdés mellé felvetődött a német kérdés is, éspedig a német imperializmus miatt; elfelejti, hogy Európa népei nem a német imperializmusért harcolnak, hanem az új koreszme megvalósításáért. És ha ezt a német imperializmus elsikkasztaná, úgy ne csodálkozzék se N. Schultz József úr, se azok, akik vele hasonlóan gondolkodnak, hogy a nemzetiszocialistává vált Európa népei mind szabadságharcot kezdeményeznének a német nép ellen, melynek kimenetele egyáltalában nem lenne kétséges.

[!] VIII. 3.  Az új világ emberei nem szövetkezhetnek a régi világ embereivel, hogy az új

859.                          világot győzelemre segítsék. A régi világ emberei mindent el fognak követni, hogy az új világ embereit elbuktassák, még akkor is, ha velük szövetkeztek, mert nagyon jól tudják, hogy az új világ győzelme esetén ők elbuknának akkor is, ha szövetségben voltak az új világgal.

A németek azért harcolnak olyan nehezen, azért kell olyan sulyos [!] és igen sokszor felesleges véráldozattal küzdeniük az új világért, mert a régi világnak minden körülmények között és minden áron való fenmaradásáért [!] nyíltan vagy burkoltan harcoló kormányokkal vannak szövetségben, és ezt a szövetséget reálisabbnak tartják, mint azt, hogy elsősorban az új világot képviselő, alapozó emberekkel döntsék el a nagy kérdéseket. Érdekes tünete az európai eseményeknek: Európa majd minden népében megindultak igen erőteljes népi mozgalmak, melyek az új nacionalista és szocialista közösségi világszemlélet alapján állottak és állanak; ezzel szemben még mindig a régi világ kormányzata, valamint politikai, gazdasági és társadalmi rendszere van ezekben a népekben; és tapasztalat egész Európában, hogy az új világot jelentő német rendszer hivatalos tényezőivel a régi rendszert képviselő kormányzatokkal szövetkezik. Hogy ez mennyiben reális vagy irreális diplomácia, azt majd az események fogják eldönteni.

[!] IX. 9.     Az egyik nagytanács alkalmával a legrészletesebben ki kell fejteni, milyen

860.                          szörnyű terror alatt áll a NyP és HM, és ennek a guzsbakötésnek [!] dacára mégis milyen hatalmas eredményeket tud felmutatni.

861.                          Az angolszászok a szovjet nélkül akarnak győztesen kikerülni a háborúból, azt akarják, hogy a szovjet teljesen elbukjon, megsemmisüljön, a Szovjet viszont az angolszászok teljes megsemmisítését akarják, ezért követnek mindent el, hogy először a németeket végleg megsemmisítsék, és ezzel megteremtsék végső céljuk előfeltételeit. A szovjet hajlamossága egy japán szövetségre az angolszászok ellen már nem lehet kétséges.

862.                          Ne gondolják a plutokraták és a marxista szovjetvezetők, hogy a háború után tovább fogják tűrni népeik az önkényt, amellyel eddig bántak velük. Ennek az önkénynek vége lesz. És mert vége lesz, mert minden népnek kinyílott a szeme, és saját életét és jólétét fogja követelni, a nemzetiszocializmus minden bizonnyal minden népben diadalmaskodni fog.

863.                          Nem tudok arról, hogy Krisztus rabszolgaerkölcsöt adott volna akár Rómának, akár a világ bármely népének. Ellenben tudok arról, hogy a zsidóság, a liberalizmus, a marxizmus, a plutokratarendszerek igenis rabszolgaerkölcsöt kényszerítettek a népekre kiváltképpen azáltal, hogy Krisztus erkölcstanát mesterségesen és erőszakosan kiirtották az érintett népek gyakorlati életéből.

864.                          A nemzetiszocializmus, fassizmus és hungarizmus elleni gyűlöletük nagyobb, mint a Haza, az ország, a nép, a nemzet, a családok sorsa iránti aggodalom; inkább készítik elő a vörös uralmat, az anarhiát [!], csak ne jöjjenek a hungaristák.

865.                          A közösségi világnézetek bírálatát meg kell adni. Közösségi világnézetnek kell tekinteni: az univerzalizmust, a marxizmust, a nemzetiszocializmust, a hungarizmust, a fassizmust.

866.                          A Hungarista Mozgalom egyes mozzanatainak jellemzése:

1935-36-ban agyonhallgatták;

1937-ben kigúnyolták, megvádolták;

1938-ban megfélemlítették, kiközösítették;

1939-ben megrágalmazták;

1940-ben németbérencnek mondták;

1941-ben kommunistának mondták;

1942-ben németellenesnek mondták;

1943-ban kisajátították.

867.                          Kállay miniszterelnök külpolitikailag hintázik Berlin és London között, belpolitikailag Hungarizmus és Bethlen között.

868.                          Nyolc belpolitikai csoport különböztethető meg Hazánkban, amelyek egymástól többé-kevésbé függetlenül, vagy többé-kevésbbé [!] függően akarják a szükséges kibontakozást végrehajtani:

Első csoport: az angolszászok csoportja; ide tartoznak a liberalizmus feudális főpapjai, főnemesei, főzsidai; főképviselőik, vezető személyiségük Bethlen -

-

második csoport: kimondottan zsidócsoport; vezetője

harmadik csoport: kimondottan szovjet csoport, nyíltan és szalónképesen [!] kommunisták; vezetője Rátz Kálmán;

negyedik csoport: kimondottan népfront és II. internacionálé; ide tartoznak szocdemek, kisgazdák, a független Kossuth párt; vezetőik Peyer -

- mecénásuk Fischer Ferenc, vezérük Eckhardt Tibor;

ötödik csoport: kimondottan hintázók; idetartozik MÉP; vezetőjük Kállay -

hatodik csoport: felvilágosult liberálisok csoportja, főgerince a MMP; vezetőjük Imrédy Béla;

hetedik csoport: kimondottan német nemzetiszocialista gyakorlatot beültetni akaró csoport, a magyar nép elhivatottságában nem hisz, a magyar nép saját nagy erejéből történő szükségszerűen magyar kibontakozásában még kevésbé hisz, ide tartoznak az úgynevezett egyesült nemzetiszocialista párt; vezetőjük Pálffy - Baky - Rupprecht;

nyolcadik csoport: kimondottan tiszta magyar nemzetiszocialista csoport, hungaristák; idetartozik Nyilaskeresztes párt.

[!] IX. 14.   Émelyítően dicsérik napjainkban mindazokat, akik nap mint nap állami, nemzeti,

869                           népi és társadalmi felforgatást követnek el vagy alamuszin vagy gyáván-burkoltan vak és engesztelhetetlen gyűlöletükben mindaz ellen, ami nemzetiszocialista és hungarista; undorítóan követelik megsemmisítését mindazoknak, akiknek tulajdonképpen egész nyugalmukat, békességüket, minden érdemtelen jólétüket köszönhetik.

870.                          Politizálásnak minősítik ma, ha a tiszt alapos aggodalmát fejezi ki az irány fölött, amelyben ma Nemzetünk halad. Politizálás, ha a tiszt a zsidókérdéssel behatóan foglalkozik, ha a jobboldali pártok valamelyikének elgondolását rokonszenvesnek tartja, ha szélsőjobboldali lapot olvas, illetve olyat, amely derűlátóan foglalkozik a háborús eseményekkel éspedig német oldal felé. Nem politizálás ellenben, ha zsidólapokat olvas, ha az angolszászok hadászati terveit méltányolja, ha a szovjet kiapadhatatlan erőforrásairól értekezik, ha zsidókhoz jár vacsorázni, miután a Don kanyarban elvesztette lélekjelenlétét, ha zsidóbridzs-partikon vesz részt. Ebből ellentmondás adódik a 23 év óta hirdetett elvek és a gyakorlat között. A ma rendszerének jelszavai, és ami mögötte van:

„Erős nemzet vagyunk" - de háborúellenes propaganda folyik minden újság betűjében, a pacifizmus nyálas fertőjébe taszítanak, aki gyenge és ellenállóképtelen.

„Egységes nemzet vagyunk" - de csak a mindent züllesztő baloldalt tűrik meg, a nemzetiszocialistákat halálra üldözik, akár erkölcsi, akár szellemi, akár anyagi, akár testi halálra;

„Szegedi gondolat" - a liberalizmus felszámolása helyett mindent elzsidósít;

„Egyetlen ellenség a szovjet" - de megtűrik a marxizmusnak minden formáját. Fischer Ferenc belügyminiszter radikális nemzeti és faji szervezet felesküdött titkos tagja volt, ma viszont a szocdemeket megbízhatónak és veszélytelennek minősíti a legszélsőbb nemzeti és faji alapon álló pártokkal szemben.

„A németek mellett döntöttünk," - de ezzel éppen ellenkező cselekedetek sorozata; Kállay 1943. január 13-án kijelenti PV-nek, hogy a kormányzó és ő - Kállay - a legteljesebben hisznek a német győzelemben, de a beszélgetés folyamán szemrehányást tesz a PV-nek, hogy miért szalad a németek elé;

„Erős, fegyelmezett hadseregre van szükség" - de semmit nem tesznek, hogy a hadseregben szellem legyen, hiszen szellem nélkül nincs fegyelem, nincs semmi;

kijelenti, hogy „vak fegyelemre" van szükség, és hagyják abba az öntudatos, szellemtől vezetett fegyelemről való bárdolatlanságot.

871.                          Az idegháború fő kellékei: a hazugság és az ostoba.

872.                          Inkább legyenek halott vértanúk, mint élő hősök, mondják és cselekszik mindazok, akik a vértanúságról és a hősiességről csak azt tudják, hogy felesleges érzelgősség szüleményei, amelyeknek semmi közük nincs a gyakorlati élethez. Vértanuk és hősök: ők ketten az egyedüli tényezői a gyakorlati életnek, mert nélkülük nincs gyakorlati élet lehetősége.

873.                          Irányított gazdálkodás nélkül nem lehet csinálni irányított közellátást.

874.                          A nemzet és a vezetői között mély szakadék van; ez mindjobban elmélyült; a nemzet így kénytelen új vezetőréteget alkotni, amely megszervezi, és a régi vezetők ellen vezeti, hogy újra saját életét élhesse, saját jólétét láthassa, és saját életbiztonságát építhesse.

875.                          Már nemcsak a nagyvárosoknak és világvárosoknak van nyomortanyája, hanem majd minden falunak.

 

Folytatás a C. füzetben 

Ezen a napon történt november 23.

1935

Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább

1935

Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább

1940

Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább

1945

Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább

1956

Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő