Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
A Rákosi-család kapcsolata Bácskával
Joggal merül fel a kérdés: mi történt a Rákosi-család Szabadkán maradt tagjaival? A választ Szabadka II. világháborús áldozatainak névjegyzékében találjuk meg: apja, Rákosi József, bátyja Béla és húga Hajnalka a holokauszt áldozatai lettek. A szűkszavú adattár forrásként a szabadkai Járási Népbíróság Vp. 379/1947 számú, 1947. július 10-ei keltezésű határozatát jelöli meg, ami a Rákosi-család tagjainak holttá nyilvánítására vonatkozik.
A holttá nyilvánítás
Joggal merül fel a kérdés: mi történt a Rákosi-család Szabadkán maradt tagjaival? A választ Szabadka II. világháborús áldozatainak névjegyzékében találjuk meg: apja, a Topolyán 1860-ban született Rákosi József, bátyja Béla, aki 1886-ban Topolyán született, és húga Hajnalka, aki 1908-ban Sopronban született, a holokauszt áldozatai
. A szűkszavú adattár forrásként a szabadkai Járási Népbíróság Vp. 379/1947 számú, 1947. július 10-ei keltezésű jelöli meg, ami a Rákosi-család tagjainak holttá nyilvánítására vonatkozik.A szabadkai Járási Népbíróság Vp. 379/47 számú, |
Az említett - szerb nyelvű - bírósági határozat már jóval beszédesebb. Kitűnik belőle, hogy a holttá nyilvánítási eljárást Horovicz Jenőné szül. Rákosi Jolánka kezdeményezte, és az ügyben Stantić Cecília bíró járt el. Eseti gondnoknak Fischer Albert, szabadkai illetőségű kereskedősegédet nevezték ki. Az irat tanúsága szerint Rákosi
, Bélát és Szabadkáról deportálták: Bácsalmáson keresztül Auschwitzbe szállították őket. Ezt követően - a bíróság megállapítása szerint - mindhárman az auschwitzi gázkamrában veszthették életüket, haláluk időpontjaként 1944. június 29-ét állapították meg.A Vp. 379/1947 számú bírósági határozat azonban rajtuk kívül még két személy adatait foglalja magában: Rákosi József, Béla és Hajnal mellett még két Rákosi-testvér - Mária és Margit - holttá nyilvánítását is!
Rákosi József 1947. szeptember 27-ei keltezésű haláleset-felvételi nyilatkozata. |
A bírósági határozat 4. pontja a Topolyán 1904-ben született Kardos Sándorné szül. Rákosi Máriára vonatkozik: esetében a halál megállapított időpontja 1938. december 31., helyszíne pedig Moszkva. A bíróság ezt a megállapítást - az indoklás szerint - Rákosi Zoltán és Csillag budapesti lakos vallomására alapozta.
A határozat 5. pontja az 1902-ben Adán született Rákosi Margitra vonatkozik: halála időpontjául a bíróság 1932. december 31-ét, helyéül pedig Szabadkát állapította meg. Az indoklás szerint Mária a megnevezett időpontban Szabadkán elhunyt - amit Fischer Albert tanúvallomása is igazolt - de „a haláleset nincs bejegyezve az anyakönyvekbe". A bejegyzés tényének hiányát bíróság a szabadkai Anyakönyvi Hivatal által kibocsátott bizonylatra alapozta.
A Rákosi család egyes tagjainak holttá nyilvánítása - fordítás
Szabadkai Járási Népbíróság határozata
Járási Népbíróság Szabadka
Iktató szám. Vp. 379/47
A szabadkai Járási Népbíróság, Stantić Cecilija bíró és Milanković Ruža jegyzőkönyvvezető által Horovicz Jenőné szül. Rákosi Jolánka [indítványozta] peren kívüli ügyében, [melynek tárgya] Rákos József és társainak holttá nyilvánítása, akiket Fischer Albert szabadkai kereskedősegéd, Strossmayer u. 6. sz. [alatti lakos] képvisel, 1947. július 10-én a következő
határozatot
hozta. Holttá nyilvánítja:
1. Rákosi József néhai szabadkai lakost - aki 1860. április 19-én Topolyán született, apja Rozenfeld Simon, anyja Kohn Betti - halálának időpontja [és helye]: 1944. június 29-e Auschwitz,
2. Rákosi Béla néhai szabadkai lakost - aki 1886-ban Topolyán született, apja József, anyja Léderer Cecília - halálának időpontja [és helye]: 1944. június 29-e Auschwitz,
3. Rákosi Hajnal néhai szabadkai lakost - aki 1908-ban Sopronban (Magyarország) született, apja József, anyja Léderer Ceília - halálának időpontja [és helye]: 1944. június 29-e Auschwitz,
4. Kardos Sándorné szül. Rákosi Mária néhai szabadkai lakost - aki 1904-ben Topolyán született, apja József, anyja Léderer Ceília - halálának időpontja [és helye]: 1938. december 31-e Moszkva,
5. Rákosi Margit néhai szabadkai lakost - aki 1902-ben Adán született, apja József, anyja Léderer Ceília - halálának időpontja [és helye]: 1932. december 31-e Szabadka.
Indoklás
A kérvényező előadta, hogy Rákosi Józsefet, Bélát és Hajnalt a megszállók 1944 júniusában Szabadkáról Auschwitzbe deportálták, ahol gázkamrában megölték őket 1944. június 29-én. [Továbbá,] hogy Kardos Sándorné szül. Rákosi Mária 1938-ban elhunyt Moszkvában, valamint hogy Rákosi Margit 1932-ben elhunyt Szabadkán, azonban a halálesetét nem anyakönyvezték, ezért kéri a nevezett holttá nyilvánítását.
Állításai alátámasztásául a kérvényező indítványozta Fischer Albert és Fischer Albertné tanúk meghallgatását, benyújtotta Rákosi Zoltán és Csillag Miklós budapesti [lakosok] írásbeli nyilatkozatait, [valamint] a szabadkai Anyakönyvi Hivatal bizonylatát, amely igazolja, hogy Rákosi Margit halálesete nincs anyakönyvezve.
A bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást a nevezett tanúk meghallgatásával, megvizsgálta Rákosi Zoltán és Csillag Miklós nyilatkozatát és az Anyakönyvi Hivatal bizonylatát, eseti gondoknak kinevezte Fischer Albert szabadkai - Strossmayer u. 6 sz. - lakost, hirdetményt adott fel, amely Vajdaság Autonóm Tartomány 1947. június 2-ai [keltezésű] 11. sz. Hivatalos Lapjában jelent meg, [illetve] a bírósági hirdetőtáblán lett kifüggesztve.
Az indítványozott tanúk meghallgatása alapján a bíróság megállapította, hogy Rákosi Józsefet, Bélát és Hajnalt a megszállók Szabadkáról - Bácsalmáson keresztül - Auschwitzbe deportálták, ahol 1944. június 29-én gázkamrában megölték őket.
Rákosi Zoltán és Csillag Miklós 1947. március 4-én tett nyilatkozatainak megvizsgálása alapján a bíróság megállapította, hogy Rákosi Mária 1938-ban Moszkvában elhunyt, a szabadkai Anyakönyvi Hivatal bizonylatának [megvizsgálásával] pedig, hogy Rákosi Margit halálesetét az 1928-1932-es időszakban nem anyakönyvezték, míg Fischer Albert tanú megerősítette, hogy Rákosi Margit 1932-ben elhunyt Szabadkán.
A hirdetményben megjelölt határidő leteltével a kérvényező kérte valamennyi eltűnt [személy] holttá nyilvánítására vonatkozó véghatározat meghozatalát, az eseti gondnok pedig kijelentette, hogy semmit sem sikerült megtudnia az eltűntek sorsáról.
Mivel a bíróságnak sem jelentkezett senki adattal az eltűntek sorsáról, ezért [a bíróság] a felsoroltak alapján meghozta ezen határozat rendelkezési részében ismertetett döntését.
Mivel az ügyfelek elálltak a jogorvoslattól, a határozat jogerős.
Szabadka, 1947. július 10.
Halál a fasizmusra - szabadság a népnek!
Jegyzőkönyvezető: Milanković Ruža
Bíró: Stantić Cecilija
Kézbesíteni:
1. a kérvényezőnek,
2. az eseti gondnoknak,
3. az Anyakönyvi Hivatalnak,
4. a leltár-bizottságnak,
5. az Ügyészségnek 2 példányt,
6. az Irattárnak.
Szabadka, 1947. július 12.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő