Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 1.

Belügyminisztérium
II/4. alosztály
Szigorúan titkos!

Tárgy: Javaslat "Müller Johann" nyugatnémet újságíró meghívására. 

Feljegyzés
Budapest, 1954. november 4-én.

Beszervezés céljából foglalkozunk "Müller Johann" nyugatnémet újságíró személyével, aki ez év májusában a magyar-angol labdarúgó mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal "Bögi" fedőnevu titkos munkatárson keresztül ismerkedtünk meg vele. "Müller" igen lojálisnak mutatkozott a Magyar Népköztársasággal szemben és a "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújságban írt cikkeiben igen pozitívan nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.

"Müllerrel" budapesti tartózkodása alkalmával megismerkedett Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs "Bögi" titkos munkatárs segítségével. Együtt vacsoráztak, majd másnap a KÜM. egyik tolmácsával együtt látogatást tettek a Sztálinvárosban és a Balatonnál. A megbeszélések alkalmával "Müller" az alábbiakat mondta el magáról:

"Müller Johann" J... J... W... 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, nős, két gyermeke van, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburgger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújság sportrovat-vezetője, hamburgi lakos.

Apja újságíró és lapkiadó volt Hamburgban. Apja még a II. világháború előtt meghalt. "Müller" már középiskolás korában cikkeket írt a hamburgi lapokban a helyi labdarúgó-mérkőzésekről. 25 éve hivatásos újságíró. A II. világháború alatt katona volt és a balti államokban teljesített szolgálatot.

"Müller" a hitleri idők alatt nem volt tagja a náci pártnak. Abban az időben is újságíróként tevékenykedett és több alkalommal felszólították a náci pártba való belépésre, de ő, több társával együtt megtagadta ezt. Később nem is erőltették a belépésre.

A beszélgetések alatt "Müller" kijelentette, hogy nem tartozik ma sem egyetlen német politikai csoportosuláshoz sem, csak egy katonai bajtársi egyesület tagja formálisan. Ebbe is azért lépett be, mert az alakulatához tartozó többi bajtárs is belépett.

A beszélgetések során "Müller" kijelentette, hogy politikával ma sem foglalkozik, a Szovjetuniót csak a háborúból ismeri és ezért nem tud tárgyilagos képet nyerni róla. Megemlítette, hogy az amerikaiakat "van szerencséje" most már évek óta saját tapasztalataiból ismerni és már nagyon unja őket.

Kifejtette "Müller", hogy egységes Németországot szeretne megszállás nélkül. Adenauer politikájával - mint mondotta - azért nem ért egyet, mert túlságosan kiszolgáltatja az amerikaiakat.

A beszélgetés során megállapítható volt, hogy "Müller" erősen német nacionalista érzelmu. Igen büszke Nyugat-németország háború utáni nagyarányú ipari fejlődésére. Politikailag az Adenauer kormánykoalícióhoz áll legközelebb. Az új fasiszta pártokat a "birodalmi pártot" és a birodalmi ifjúsági szervezetet határozottan elítéli.

"Müller" tipikus német, katonás, határozott, túlságosan hangosan beszél, nagyon magabiztosan viselkedik. Mindenről megdönthetetlen véleménye van. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Ennek ellenére általános muveltsége alacsony, túlságosan okosnak nem mondható. Az bizonyos, hogy nagy újságírói tapasztalata van, és ez átsegíti sok nehézségen. Sportvonalon igen nagy tapasztalatokkal bír, nagy jártasságot mutat.

A személyes megbeszélések során az is megállapítható volt, hogy "Müller" a magyar sport lelkes híve. A helsinki Olimpiász óta a magyar labdarúgó válogatott valamennyi nemzetközi mérkőzésén részt vett. Helsinkiben megismerkedett Barcs Sándorral, az MTI vezetőjével, akinek a legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával egy öngyújtót küldött ajándékba.

"Müller" az V. labdarúgó világbajnokság idején három hétig Svájcban tartózkodott. Abban az időben tervbe vette, hogy az idén ősszel sorra kerülő magyar-osztrák, vagy magyar-olasz mérkőzésre Magyarországra be fog utazni.

Javaslom, hogy november 14-én sorra kerülő magyar-osztrák nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre hívjuk meg "Müller"-t Barcs Sándor elvtárson keresztül. A meghívásnak ez a módja "Müller" részéről már ismert, mert a magyar-angol mérkőzés idején is Barcs elvtárs hívta meg őt.

A kapcsolatfelvételre lehetőséget nyújt az a körülmény, hogy "Müller" budapesti tartózkodása alkalmával Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs (Kovács Gyula fedőnéven) mint az MTI. munkatársa két alkalommal hosszabb beszélgetést folytatott vele. "Müller" átadta névjegyét és közölte, hogy nagyon örülne, ha Svájcban is találkoznának. (Mint ismeretes, erre nem került sor.) Kijelentette, hogy szívesen tenne máskor is látogatást Magyarországra.

"Müller" beutazása után a kapcsolatot könnyen meg lehetne teremteni vele, azzal az ürüggyel, hogy Ágoston fhdgy. elvtárs viszonozza az ajándékozást. ("Müller" Ágoston elvtársnak itt tartózkodása alkalmával csekély ajándékot adott. Ez alapul szolgálhat arra, hogy ha "Müller" beutazik, Ágoston elvtárs felkeresi őt a szállodában és viszonozza az ajándékot.

A kapcsolatfelvétel után Ágoston áv. fhdgy. elvtárs bemutatná "Müller"-t Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársnak, mint barátját, aki németül beszélgetni tud.

"Müller" jelenlegi meghívásának célja volna, hogy a kapcsolatot elmélyítenénk vele és tanulmányozását tovább folytatnánk, illetve amennyiben erre lehetőség kínálkozna, a beszervezését végrehajtanánk. A tanulmányozás célja, hogy lehetőségeit lemérjük, megállapítsuk személyi körülményeit, politikai állásfoglalását és azt, hogy van-e lehetőség beszervezésének végrehajtására.

"Müller" meghívását a IV. osztályon Póta áv. örgy. elvtárson keresztül lehetne Barcs Sándor felé továbbítani, miután a IV. osztály kapcsolatban áll Barcs Sándorral.

A fenti indokok alapján kérem "Müller" nyugatnémet újságíró meghívását engedélyezni, illetve a fent leírt formában a tanulmányozását lefolytatni. Beszervezését a tanulmányozás eredményétől tesszük függővé.

 Katona Mihály áv. fhdgy.
II/4. alosztály

Nyt.sz: 8/343
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 3.old.

ÁSZTL 3.2.4. K-364 21-22. old.

Ezen a napon történt október 19.

1904

Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább

1941

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább

1956

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább

1960

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők