Bevezető

A Magyar Állami Vas- Acél és Gépgyárak a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára és a Diósgyőri magyar Királyi Vasgyár egyesülésével jött létre 1880-ban. A Budapesti részleg jogelődjét még 1868-ban alapította a Gillain A. et E. vállalat, amely brünni gyártelepét Magyarországra költöztette. Az új részvénytársaság neve Magyar-Belga Gép- és Hajóépítő Társaság lett. Az öntvényeket, gőzkazánokat, gépberendezéseket és hajókat gyártó céget veszteséges működése miatt a magyar állam vásárolta meg, majd egyesítette a 

-vel. Az Államvasutak Gépgyára néven működő vállalat kezdetben a Magyar kir. Államvasutak részére végzett szerelési munkákat, 1873-tól pedig megindult a saját vagonok és mozdonyok gyártása is. A 18. századi előzményeket is felmutató Diósgyőri Vasgyárat 1867-ben  építeni. A Pénzügyminisztérium alá tartozó üzem két nagyolvasztóval és több finomítóval rendelkezett. Kezdetben vas- majd acélsíneket gyártott a beinduló vasútépítkezések időszakában. Megfelelő szén hiányában, valamint a külföldi termékek olcsóbb volta miatt a kezdetektől veszteséges volt. Miután azonban a '70-es évek végén túljutott az országos túltermelési válság okozta mélyponton, üzleti eredményei javulni kezdtek. 1877-ben beindult a gyárban a lokomotívok, majd pedig a cséplőgépek gyártása, szélesítve ezzel építési profiljukat. 1879-ben pedig üzembe helyezték a modern acélgyártáshoz nélkülözhetetlen Martin-kemencéket is.

Az egyesített vállalatot a felügyelőbizottság ellenőrzése alatt működő Központi Igazgatóság („A") irányította. Utóbbi alá az alábbi gyárak tartoztak: „B" M. kir. Államvasutak Gépgyára (Budapest), „C" M. kir. Vas- és Acélgyár (Diósgyőr), „D" Vajdahunyadi Vasgyár, „E" zólyombreznói, chwatimechi és pieszoki gyárak, valamint az „F" Kudsiri vasgyár. Mindegyik élén egy-egy 

 állt. Az ország egyik legjelentősebb kohászati és gépgyártási vállalatává váló, széles gyártási profilú üzem a magánkézben lévő nagyvállalatokkal (Ganz, Rima) is felvette a versenyt. Az első világháborút követően bányái és ezzel nyersanyagforrásai is a határon kívülre kerültek. A húszas évek végére azonban ismét a legjelentősebb üzemek között találjuk. 1924-ben indult meg a diósgyőri Újgyárban a kovácsoló és hőkezelő üzem, melyet még 1915-ben kezdtek telepíteni. Az Újgyárat 1930. március 29-vel leválasztották a diósgyőri vasgyárról és „D" gyár néven immáron közvetlenül a Központi Igazgatóság alá  Az 1938-ben meghirdetett hadiipari jellegű „győri program" részeként felmerült egy új kohászati üzem létesítése, amit a MÁVAG keretein belül valósítottak volna meg. A győri ipartelepre tervezett gyár az „F" jelzést kapta. A szövetséges bombázások miatt végül mindebből semmi nem valósult meg.

A második világháború lezárását követően a MÁVAG, mint állami vállalat továbbra is a kormányzat felügyelete alá tartozott, de nem került az 1946-ban felállított Nehézipari Központ (NIK) irányítása alá. Utóbbit hivatalosan az állami kezelésbe vett Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. és a Weiss Manfréd konszern vállalatai ellenőrzésére és a jóvátétel lebonyolításának zökkenőmentessége 

 állították fel. Valójában mindezt a Magyar Kommunista Párt (MKP) a teljes államosítás csupán első lépcsőjének tekintette. A MÁVAG-ról ekkor választották le a tulajdonában lévő bányákat, amelyek az állami Magyar Szénbányászati Rt. részévé váltak. A NIK hatáskörének módosításáról szóló 620/1948. Korm. rendelet értelmében került végül a MÁVAG a Központ irányítása alá. Ezt követően a Nehézipari Központ gondoskodott az irányítás mellett a vállalatok anyagellátásáról, valamint gyártmányaik értékesítéséről is.

A bányák és bankok államosítását követően került sor 1948-ban a 100 főt foglalkoztató vállalatok államosításáról szóló 1948. évi XXV. t. c. megalkotására. Ezt követte a magyarországi vállalati formák valamint szervezet teljes átalakítása. Előbbi az ún. nemzeti vállalatokról szóló az 1948. évi XXXVII. törvényben öltött testet. Ez gyakorlatilag megszüntette a hagyományos cégformákat (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság), és létrehozta a nemzeti vállalatot, ami korlátolt és korlátlan felelősségű nemzeti vállalatot különböztet meg, annak függvényében, hogy az adott cégben van-e külföldi részesedés. A 100%-ban állami kézben lévő vállalatok igazgatóit/vezérigazgatóit az illetékes miniszter nevezhette ki, és a szabályozásban biztosították, hogy külföldiek ne avatkozhassanak bele a vállalat működésébe. A korlátolt felelősségű nemzeti vállalatok esetében fenntartották a lehetőségét annak, hogy a magyar állam növelje a részesedését, és ezáltal az teljes jogú nemzeti vállalattá váljon. Utóbbit, mint elérendő cél fogalmazták meg. A nemzeti vállalatok kialakítása során a kormányzat a szovjet mintákra támaszkodva megkezdte a magyar ipar vállalatainak 

is. Ennek lényege, hogy egy adott gyártási ágban lehetőség szerint egy, esetleg kettő üzem legyen, mely kizárólag egy adott termék gyártásával foglalkozik. Az új nemzeti vállalatok létesítésének lehetőségének három fő fajtáját lehet elkülöníteni. Első esetben egy vállalat csupán társasági formát vált (pl.: Röck István Gépgyár Rt. - Röck István Gépgyár Nemzeti Vállalat). A második esetben több vállalat összevonásával jön létre egy új N. V. A harmadik esetben pedig egy vállalat különböző telephelyei önállósulnak és egyikük, mint jogutód ideiglenesen intézi a szétválás lebonyolítását. Utóbbi eset következtében a korábbi széles vertikumú óriásvállatokat, melyek szerteágazó profiljuk miatt nem illeszkedtek az új környezetbe (Ganz, Rima, MÁVAG) feldarabolták. A törvény végrehajtási utasításának (8230/1948. Korm. rendelet) megjelenését követően az Iparügyi Minisztérium a Nehézipari Központ Jogügyi osztályát bízta meg a NIK alá tartozó vállalatok, így a MÁVAG nemzeti vállalatokká történő átalakításával. (Lásd az 1. forrást!)

Az augusztus 11-én lezajlott értekezleten az osztály a MÁVAG ügyeinek intézésével dr. Varjasi Bélát bízta meg. Ezzel egy időben a központi iparirányításban is változások zajlottak le: a vállalatok irányítását ezt követően az Iparügyi Minisztérium alatt, mint termelési szakosztályként működő Igazgatóságok (trösztök), illetve az alájuk besorolt, állami vállalatként működő „Központok" látnák el. A nehézipar esetében ez a NIK megszűnése mellett a Nehézipari Igazgatóság, valamint a Kohók és Hengerművek Központja és a Nehézgépipari Központ felállítását jelentette. Az augusztus eleji tervezet már azt is előrevetítette, hogy a MÁVAG-ot három részre darabolják fel. Az alapítandó MÁVAG diósgyőri Kohászati Üzemei N. V. a Kohók és Hengerművek, míg a MÁVAG Mozdony és Gépgyár N. V., valamint a MÁVAG Gépgyár N. V. a Nehézgépipari Központ felügyelete alá 

 Ezzel nemcsak egymástól, hanem a közös irányítástól is elszakították a korábban összehangolt munkát végző gyáregységeket. A MÁVAG telephelyek szétválasztásának előzetes megbeszélései már augusztus végén megkezdődtek, majd a folyamat részleteinek tárgyalására a felelősök szeptember eleji kinevezését követően  A legfontosabb kérdések a vagyon/tulajdon megosztása, a szükséges szerkezeti átalakítások, az alkalmazottak megosztása, valamint a leendő vezetőségi formák kialakítása voltak. A szeptember 6-ai értekezleten döntöttek arról, hogy a MÁVAG gyáregységei közt fel nem osztható vagyon 30-54-16%-os arányban fog megoszlani a B (Budapest), a C (diósgyőri Ógyár), illetve a D (diósgyőri Újgyár) gyáregység között. A diósgyőri tulajdonon pedig 60-40 arányban fog osztozni az Ó- és az Újgyár. A felosztás alapját az 1948. július 31-ei mérlegállás határozta meg, melynek elkészítését a hónap végéig kellett elvégezni. Az értekezlet számításai szerint az átalakulás során további 70 fő felvételére, valamint 1,5 milliós forintos beruházásra (irodaszerek, bútorok, stb.) szükség. Az átmeneti időszakban bizonyos ügyeket (eladás, beszerzés) továbbra is a budapesti központban kívántak intézni. A gépgyári részleg teljes szervezetét is fel kellett állítani, mivel csak néhány adminisztrációs osztály ott addig. Utóbbiak szervezése immáron központi séma alapján történt meg és a későbbiekben is mintául szolgált a nemzeti vállalatok szervezeti felépítésnél. Szeptember végére a vállalati mérlegek is  A gyáregységenként elkészített kimutatás szerint mindhárom üzem esetében veszteséggel is számolni kellett. Utóbbit az 1946-1948 között a vállalatnak nyújtott 103 milliós forint állami támogatás el.  A vállalati mérleg a végösszeg szerint 651 142 106,66 forintot tett ki. Utóbbi összegbe nem számolták már bele a MÁVAG győri telephelyén, valamint a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-nek bérbe adott bányák (tornaszentandrási és martonyi) értékét. A korábban meghatározott arány alapján a „B" gyárra 174 366 997,20, a „C"-re 320 856 340,42, míg a „D"-re 155 918 768,76 forint jutott. Mint az egységes MÁVAG jogutódának szánt „B" gyár kezelte (havi 2000 forint ellenében) a későbbiekben a vállalat követeléseit és tartozásait is, melyeket havi rendszerességgel a megállapított arány alapján osztott szét. A nemzeti vállalatokról szóló egységes szabályozás alapján eldőlt, hogy a MÁVAG utódvállalatok élére vezérigazgatók kerülnek, akik munkáját 5-7 tagú ügyvezetőségek fognak segíteni. Ezt követően már csak a gyártási profilok megosztásáról kellett megegyezni. A budapesti részleg a mozdony és vagongyártás mellett Diesel-motorok, armatúrák, szivattyúk, különböző járművek, híd- és egyéb vasszerkezetek és generátorok gyártására rendezkedett be. A diósgyőri gyáregységek közül a „C" továbbra is főként kohászati tevékenységet (nyersvas, acélgyártás, hengerelés, sajtolás) folytatott, míg a „D" különböző berendezések (bányászat, gyár), szerszámgépek, vasúti kerékpárok és egyéb szerszámok gyártásával  Az átalakulás főbb pontjait a MÁVAG vezérigazgatóság 1948. október 5-én kiadott körrendelete foglalta össze. (Lásd a 2. forrást!) A korábban megfogalmazott diósgyőri vagyonelosztási arány (60-70) megerősítése mellett továbbiakról is döntöttek. Ezek is főként a két diósgyőri üzemre vonatkoztak. Ezek szerint a nyugdíjjal kapcsolatos tehervállalás 70-30, míg a lakótelepek költségeinek fedezése 68-32%-os arányban fog megtörténni. Az utasítás kimondta, hogy a gyáregységek a cégbejegyzésig továbbra is a központi vezérigazgatóság alá tartoznak, ám október 1-től önálló gazdasági tevékenységet folytathatnak. Véglegesítették a szervezeti átalakítási idejére közösen kezelt ügyeket (követelés-tartozás, jóvátétel, tarifa, deviza, árunyilvántartás, tranzit raktár), amelyeket továbbra is a „B" gyár osztályai, illetve a „D" relációjában a „C" szervezeti egységei láttak el. Felállítottak továbbá egy - mindhárom gyárat tömörítő - együttműködési bizottságot is. Novemberben a külföldi vonatkozású közös ügyek (tarifa, deviza, export) a NIK illetve a Ferrounion Magyar Műszaki Kereskedelmi N. V. és a Magyar Nehézipari Külkereskedelmi N. V. (NIKEX) hatáskörébe  A Minisztertanács elé benyújtandó tervezet utolsó lépéseként a kinevezendő vezérigazgatók javaslatot tettek az ügyvezetőségi tagokra is. A Varjasi Béla által összeállított december 6-ai tervezet foglalta össze a legfontosabb információkat. (Lásd a 3. forrást!) A korábban lefektetett alapelvek mellett ebből választ kapunk az alapítandó nemzeti vállalatok vezetőinek személyére is. Mindannyian már az eljövendő korszak jellemző munkásigazgatóit testesítik meg. Florek Gyula, akit a NIK nevezett ki még 1947-ben az egységes MÁVAG élére, a jogutód szerepét betöltő MÁVAG Vagon és Gépgyár vezérigazgatója lett. Herczeg Ferenc 1921-től egyszerű hegesztőként dolgozott a MÁVAG-ban. A háború alatt részt vett az ellenállásban, majd 1944-ben belépett a kommunista pártba. 1945-öt követően az üzemi bizottság alelnöki, majd pedig elnöki tisztségét töltötte be. 1947-ben kinevezték a diósgyőri C-gyár vezető igazgatójává, ekkor pedig a MÁVAG Kohászati Üzemek vezérigazgatói tisztét  A MÁVAG Gépgyár élére pedig a szintén egyszerű MÁVAG-munkás, ugyanakkor MKP-tag, Pataki László került.

A tervezet rendelkezik a MÁVAG által bérbe adott telep és bánya ügyében is. Utóbbiak ugyan a Magyar Vagon és Gépgyár (MVG), valamint a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. kezelésében voltak, ám a mérlegek összeállításnál mégsem számították bele értéküket a MÁVAG könyvelésébe. A tervezet mindezt politikai okra vezette vissza. A Rima és a MVG ugyanis részben külföldi tulajdonban volt, ezért átszervezésük során csak korlátolt felelősségű nemzeti vállalatokat hozhattak létre belőlük. Ám azzal, hogy vagyonuk állami tulajdonú tételekkel bővült, az állam növelhette a bennük birtokolt részesedését és így a későbbiekben a teljes államosítás is könnyebben megvalósítható volt a részükről. A MÁVAG feldarabolása végül a Minisztertanács 121/1948. számú határozata emelte hivatalossá, ám a cégbírósági bejegyzésre csak 1949. január végén került sor.

A vállalat a profilírozás során azonban az utódvállalatok a későbbiekben további átszervezéseken estek át. A MÁVAG Kohászai Üzemekről 1950-ben levált a Diósgyőri Beruházási Nemzeti Vállalat, mely a diósgyőri üzem beruházásainak lebonyolítását vette át a Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalattól. A Gépgyár sem kerülte el a további darabolást. A Népgazdasági Tanács 1949. szeptember 22-én megalkotott 226/11/1949. sz. 

 értelmében létrejött a Nehéz Szerszámgépgyár Beruházási N. V. (1950-től Nehézszerszámgépgyár N. V.). Utóbbiról 1951-ben kivált az előbb 7048. számú vállalatnak, majd pedig Könnyűgépgyárnak nevezett gyáregység.

Az eredetileg három leválasztott gyáregység eltérően élte meg az ötvenes évek végén megvalósuló újabb átszervezést, melynek keretében ún. ágazati nagyvállalatokat alakítottak ki. A MÁVAG Mozdony- és Gépgyárat összevonták a korábbi Ganz Művekkel, az immáron Lenin Kohászati Művek nevet viselő miskolci kohászati részleg változatlan formában működött tovább, míg a feldarabolt Gépgyárat ismét egyesítették Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) néven. A szétválasztás ellenére mindhárom utódvállalat még így is Magyarország legjelentősebb nehézipari cégei tudtak maradni.

Az alábbi források feldolgozásával azt igyekeztem bemutatni, hogy az 1948-at követő szocialista átalakulás folyamán a vállalatok milyen változásokon estek át. Az átszervezések szemléltetésére a viszonylag egyszerű esetnek tekinthető - nem volt benne külföldi tulajdon - MÁVAG tökéletesen megfelelt.

Az iratokat a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük, több esetben azonban megtartottuk a korszakban alkalmazott megfogalmazásokat.

A dokumentumokat a M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok (Z 1558) iratanyagából válogattam.

Források

 1. 

1. A Nehézipari Központ Jogügyi osztályának levele a vezérigazgatóságoz

1948. augusztus 13.

NEHÉZIPARI KÖZPONT

JOGÜGYI OSZTÁLY                                                         Budapest, 1948. augusztus 13.

V. Szent István krt. 12.

 

Vezérigazgatóság,

Sebestyén János h. vezérigazgató úr kezeihez

Budapest

V. Nándor-u. 36.

 

Tárgy: A NIK kötelékébe tartozó vállalatok nemzeti

            vállalatokká átalakítása                                 

A tárgyrovatban jelzett ügyben f. hó 9-én az iparügyi minisztérium üzemgazdasági osztályához intézett javaslattal kapcsolatban f. hó 12-én tárgyalást folytattunk dr. Világhy Miklós min. tanácsossal az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetőjével.

Dr. Világhy tudomásul vette, hogy a Vezérigazgatóság Jogi Osztályunkat bízta meg a kötelékünkbe tartozó vállalatoknak nemzeti vállalatokká átalakításával kapcsolatos munkák irányításával, illetőleg elvégzésével. A Vezérigazgatóság megbízása folytán az alábbi intézkedéseket tettük:

A f. hó 11-én megtartott osztályértekezleten kijelöltük azokat a felelős előadókat, akiknek kötelessége, hogy Üzemgazdasági-, Revizori-, Pénzügyi- és Műszaki Főosztályainkkal haladéktalanul érintkezésbe lépve az új szervezet létesítéséhez szükséges minden munka a vagyonállapotnak /mérleg, leltár, vagyonfelosztás, stb./ f. évi október 1-vel történő meghatározása mellett sürgősen elvégezhető legyen. A felelős előadók vállalatonként a következők:

 

Ganz és Tsa. Rt.                                                      Dr. Fésűs József

Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.                          Dr. Pethő Ádámné és Dr. Quirin L.

Vasötvözetgyár                                                         Dr. Quirin Lajos

Hazai Gépkereskedelmi Rt.                                       Dr. Timár István

Schopper J. G. Rt.                                                    Dr. Tüttő József

Vasközpont                                                              Dr. Barakonyi István

Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.                                Dr. Spett Béla

Uhri Testvérek                                                           Dr. Szélyes Sándor

Hubert és Sigmund                                                    Dr. Tóth Géza

Láng Gépgyár                                                            Dr. Fésűs József

Röck Gépgyár                                                           Dr. Quirin Lajos

Ikarus                                                                       Dr. Szélyes Sándor

Szalkay, Szabó és Mátéffy                                         Dr. Boros László

WM Labor és Helyreállítási Kft.                                   Dr. Urvölgyi László

Globusok                                                                  Dr. Boros László

Mávag                                                                       Dr. Varjasi Béla

 

Jelentésünkkel egyidejűen az említett főosztályokat a munkák folyamatbavételéről az augusztus 9-i javaslat másolati példányainak megküldése mellett értesítettük.

 

                                                                                  Dr. Bakoss                             dr. Varjasi

 

Jelzet: MOL 1558 1911. doboz, Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.

Magyar Országos Levéltár M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.

 

2.

2. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak vezérigazgatóságának körrendelete

1948. október 5.

 

64405/1948

50. sz. KÖRRENDELET

 

A Nehézipari Központ vezérigazgatóságának előterjesztése alapján az 1948:XXXVII. t.c. értelmében a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak-ból három nemzeti vállalat alakul:

 

Budapesti gépgyárból:           "MÁVAG MOZDONY ÉS GÉPGYÁR NV"

Diósgyőri C gyárból:              "MÁVAG DIÓSGYŐRI KOHÁSZATI ÜZEMEK NV"

Diósgyőri D gyárból:             "MÁVAG GÉPGYÁR NV"

 

A nemzeti vállalattá alakulással kapcsolatban a MÁVAG vagyonának felosztása akként történik, hogy a gyárak területén lévő, illetve a gyárak üzemköréhez tartozó vagyontárgyak egyedileg kerülnek szétosztásra. A MÁVAG-nak a diósgyőri gyárakban lévő vagyontárgyai közül a közös rendeltetésű és használatú vagyontárgyak tulajdona akként oszlik meg, hogy

C gyárat 60%

D gyárat 40%

illeti meg. E vagyontárgyak használati aránya a f. é. október 1-i dolgozó létszám figyelembevételével állapítandó meg. Az így megállapított arány határozza meg a közös vagyontárgyak fenntartási költségeit és az egyes gyárak ennek az aránynak megfelelően jogosultak a közös vagyontárgyak használatára. Az 1949. valamint az ezt követő évekre a használati arány megállapításánál mindenkor az előző naptári év átlagos dolgozói létszámának arányát kell alapul venni. A lakóteleppel összefüggő költségek szétosztásánál az egyes gyárak alkalmazottai által ténylegesen használt szobák számának arányát kell alapul venni, melynek figyelembevételével ez idő szerint,

C gyárra 68%

D gyárra 32% esik.

A közös vagyontárgyak kezelését a 7./ pontban említett közös szervként működő szociális osztály látja el.

Az egyes gyárak között egyedileg szét nem osztható vagyontárgyak /: ideértve a követeléseket és tartozásokat is :/ tekintetében a tulajdoni arány a következő:

B gyár 30%

C gyár 54%

D gyár 16%

Ez az arány irányadó a MÁVAG igazgatóságánál nyugdíjazott, vagy kegydíjazott alkalmazottak nyug- és kegydíj terheinek szétosztására vonatkozóan is.

A diósgyőri gyárak nyugdíjasaival, keddíjasaival és járadékosaival kapcsolatos terhek a C és D gyár között 70-30% arányban oszlanak meg.

Az igazgatósági nyugdíjak, stb. folyósítását, mint közös szerv, a B gyári nyugdíj számfejtőség, a diósgyőri nyugdíjak, stb. folyósítását pedig, mint közös szerv a C gyári nyugdíj számfejtőség végzi.

A MÁVAG-tól leváló vagyontárgyakhoz fűződő nyugdíj, stb. terhek az átvevő nemzeti vállalatot terhelik, a folyósítás azonban a személyi és dologi kiadások felszámítása mellett, a B gyári, illetőleg a C gyári nyugdíjszámfejtőség feladata.

Az átalakulás során jogutódként kijelölt, budapesti B gyárból alakítandó „MÁVAG MOZDONY ÉS GÉPGYÁR NV" gondoskodik fenti arányban megosztott követelések behajtásáról, illetve a tartozások kifizetéséről. A behajtott követeléseket, valamint a kifizetett tartozásokat havonként egyszer szétosztja az aránynak megfelelően a MÁVAG-ból alakítandó 3 nemzeti vállalat között.

Mindaddig, amíg az új nemzeti vállalatok a cégjegyzékbe való bejegyzéssel meg nem alakulnak (1948:XXXVII. t.c. 13. szakasz) a nemzeti vállalattá alakítandó budapesti gépgyár, diósgyőri C gyár és diósgyőri D gyár f[olyó] é[v] október hó 1-től kezdődően a MÁVAG eddigi cége alatt, a vezérigazgatóság irányítása mellett, egyébként azonban mint önálló gazdasági egységek működnek.

Az egyes gyárakból alakítandó nemzeti vállalatok eredményes működésének biztosítása céljából az alábbiakat rendelem el.

1./ A vezérigazgatóság működése az egyes gyáraknak nemzeti vállalatokká alakulásával szűnik meg. A vezérigazgatóságnál szolgálatot teljesítő alkalmazottak új szolgálati beosztására vonatkozóan az 52. sz. körrendeletem intézkedik. A vezérigazgatósági osztályok munkaköre tekintetében külön intézkedem.

2./ F. é. október 1.-vel a diósgyőri D gyárban a /alatt idemellékelt táblázat szerint új osztályok felállítását, illetőleg a már megszervezett osztályok további kifejlesztését rendelem el. Az egyes osztálymegnevezések mellett az osztályok tervezett létszáma szerepel. Az osztály jelzéseket a gyárigazgatóság állapítsa meg.

További intézkedésig a C és D gyárak

beszerzési

beérkező számla ellenőrzési

eladási és számlázási, valamint

pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási

külön-külön működő osztályai, illetve részlegei Budapesten maradnak. Az itt szolgálatot teljesítő alkalmazottak C, illetőleg D gyár létszámába tartoznak. A pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási osztályoknak, illetve részlegeknek a C illetőleg D gyárakhoz történő átköltöztetése a legsürgősebben végrehajtandó feladat.

3./ A 2./ pont szerint felállított osztályok vezetőinek végleges kijelöléséig a b./ alatt sorolt melléklet az osztályok számszerinti sorrendjében sorolja fel az alkalmazottakat, akiket az osztályok teljes megszervezésével, jelen körrendeletemmel megbízok. A megbízott alkalmazottak felelősek azért, hogy az osztályok a feladatkörükbe utalt ügyeket f. é. október hó 1.-től kezdődően zavartalanul ellássák. A megbízott személyek munkáját az általam kijelölt vezérigazgatósági szakfelelősök (lásd: b./ melléklet) irányítják és támogatják.

4./ A diósgyőri C gyárból a diósgyőri D gyárba áthelyezett alkalmazottak névsorát a beosztási helyét a 143. sz. gyárigazgatói körrendelet tartalmazza. Az egyes osztályok működéséhez további személyzet biztosítása iránt, az indokolt szükségletnek megfelelő mértékben, intézkedem.

5./ A diósgyőri C és D gyári osztályoknak - a körülményeknek megfelelő - elhelyezése a C és D gyári gyárigazgatók hatáskörébe tartozik.

6./ Mindaddig, amíg igénylésük alapján a legszükségesebb irodaberendezési tárgyak beszerzése meg nem történik, a diósgyőri C és D gyár, valamint a gyárakon belül az egyes osztályok, kölcsönösen segítsék ki egymást. Elrendelem, hogy az áthelyezett alkalmazottak irodai berendezési és felszerelési tárgyaikat vigyék magukkal.

7./ További intézkedésig mindhárom gyárra kiterjedő hatáskörrel rendelkeznek, ennélfogva mindhárom gyár által közösen fenntartott szerveknek tekintendők:

B gyár, mint a MÁVAG jogutódja, a közös követelések és kötelezettségek liquidálására,

a vezérigazgatóságtól leváló jóvátételi részleg, valamint a B gyárnál szervezett

deviza,

tarifa,

árnyilvántartó és felszabadító csoport,

transit raktár,

igazgatósági nyugdíjasok és kegydíjasos számfejtősége.

 

C és D gyárra kiterjedő hatáskörrel tehát a két gyár által közösen fenntartott szervek működnek a C gyárnál szervezett

nyugdíj számfejtőség,

szállítási osztály,

energia osztály,

szociálisosztály és lakótelep gondnokság,

Hollerith csoport,

géptávíró.

A C gyári szállítási osztály látja el a D gyár összes gyáron kívüli vasúti-szállítási és fuvarozási ügyeit, C gyár végzi továbbá a D gyári árufeladást, az érkező áru átvételt, valamint a vámkezelést.

A D gyári energia központ közös műszaki vezetés és irányítás alatt áll.

A C gyári szociális osztály intézi mindkét gyárra kiterjedő hatáskörrel a közös rendeltetésű szociális, kulturális és sport létesítmények, valamint a lakótelep kezelését. A D gyár érdekeinek megfelelő képviseletet a D gyár létszámához tartozó, és egyébként a C gyári szociális osztályhoz kirendelt alkalmazott látja el.

8./ A 7./ pontban felsorolt felelős szervek működésével kapcsolatban a gyárigazgatók egymással egyetértve f. é. október hó 18-ig az alábbi kérdéseket részletesen szabályozó javaslataikat tegyék meg, amelyek jóváhagyásommal az egyes gyárak közötti elszámolás, az egyes gyárak nemzeti vállalatokká átalakulása után pedig a nemzeti vállalatok közötti megállapodás alapjául szolgálnak.

A C gyári szállítási osztály mily feltételek mellett látja el a 7./ pont szerint a D gyár részére végzendő munkákat.

A vasúti gördülő anyag, valamint a közúti járművek és gőzdaruk tulajdonjoga mikép[pen] oszlik meg a C és D gyár között. A D gyár tulajdonába adott vasúti gördülő anyag, stb. karbantartása és javítása miként történik.

C gyári energia osztály. A javaslat terjedjen ki arra, hogy a két energia központ által termelt áram mennyiség a gazdasági szempontokra figyelemmel kialakítandó, mily átlagos egységáron kerül elszámolásra a két gyár között. Az egységes műszaki irányítás miként biztosítható.

A többi közös részleggel kapcsolatban megállapítandó, hogy az egyes gyárakat a személyi- és dologi kiadásoknak mily része terheli. A diósgyőri C és D gyár Budapesten működő részlegei által használt helyiségek költségeit meg kell állapítani.

A gyárigazgatók a javaslatok megtételénél a kijelölt szakfelelősök észrevételeit vegyék figyelembe.

9./ A diósgyőri közös vagyontárgyak kezelésével és használatával kapcsolatban felmerült kérdéseket külön bizottság intézi, amelynek egy-egy tagját a C gyár igazgatója, Üzemi Bizottsága, valamint a D gyár igazgatója és Üzemi Bizottsága küld ki. A bizottság megszervezését elrendelem. Szavazat egyenlőség esetében a vitás kérdések döntés végett a NIK-hez, illetőleg - megalakulás után - Nehézipari Igazgatósághoz terjesztendők fel.

10./ A MÁVAG egyes gyárai között szoros cooperáció fenntartása érdekében bizottság megszervezését rendelem el, melynek tagjai:

B gyár részéről: Czakó Lajos és Dékány László

C "       "          : Klausz Lajos, Szaniszló Imre

D "       "          : Szilágyi Levente, Kosviczky Géza

és az egyes gyárak kereskedelmi igazgatói.

A cooperációs bizottság, további intézkedésig, vezetésem alatt működik.

11./ A D gyárnál megalakuló osztályok ügyvitelére nézve, továbbiakig, általában a C gyár vonatkozó osztályainak eddigi ügyviteli rendje az irányadó.

12./ A MÁVAG vezérigazgatóságánál és gyárainál az ügyirat aláírási, bankdispoziciói, utalványozási és csekkaláírási jogkör szabályozás tárgyában f. é. május 26-án kiadott 2. számú körrendeletem további intézkedésig hatályban marad, az alábbi módosításokkal:

Csekkaláírási jogkörrel felruházott pénztári tisztviselők jelenleg a következők:

B gyár

I. Tölgyesi József,                  II. Laczkó János,

I. Imecs Károly,                     II. Keresztély László

C gyár

I. Haraszti Károly,                  II. Papp József,

I. Köves Imre,                        II. Balázs István

D gyár

I. Réthy József,                      II, Papp Barna,

I. Kiszely Árpád                     II. Jónás Béla

Egyidejűleg felhívom az összes alkalmazottakat a hivatkozott és aláírási jogkört szabályozó 2. sz. körrendeletemben foglalt rendelkezések, fegyelmi vétség terhe melletti, pontos betartására.

13./ Az egyes gyárak között folyamatban lévő megrendelések mikénti elszámolására vonatkozóan nem a számlázás, hanem a leszállítás időpontja az irányadó. Ennek megfelelően az új nemzeti vállalatok cégének bejegyzése, vagyis a jogi értelemben vett megalakulás előtt leszállított megrendelések társgyári megrendelésként számoltatnak el, az azután leszállított megrendelések pedig a NIK vállalatok egymás közötti elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint kezelendők.

A jelen rendeletemben foglaltak végrehajtásáról október hó 18-ig bezárólag a gyárigazgatóktól jelentést kérek. A végrehajtás során felmerülő részletkérdéseket a gyárigazgatók a kijelölt szakfelelősökkel tárgyalják le, és saját hatáskörükben végre nem hajtott kérdések megoldására részletes javaslatot terjesszenek elém, dr. Berczik vállalati felelős útján.

Jelen rendeletem végrehajtásánál szem előtt kell tartani, hogy a három gyár önálló gazdasági egységkénti működése minden körülmények között megvalósítandó és az esetleges nehézségeket feltétlenül el kell hárítani. Elvárom tehát, hogy a cél mielőbbi sikeres elérhetését mind alkalmazott teljes munkaerejével támogatja és biztosítja.

 

                                                           MAGYAR ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK

 

Budapest, 1948. október 5.                                                              (Florek Gyula)

/Ks.                                                                                                   vezérigazgató

 

KAPJÁK:

V és B egyszámjegyű vezetői,

Di kirendeltség vezetője, tudomásulvétellel,

intézkedés és illetékesekkel leendő láttamozás

céljából.

 

Jelzet: MOL 1558 1911. doboz. Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.

Magyar országos Levéltár, M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.

3.

3. A nehézipari központ javaslata a MÁVAG vállalatok új vezetőire. Jelentés a vállalatok vagyonáról

 

Szent István krt. 12.

Jogügyi                                                                                             1948. december 6.

 

Iparügyi Miniszter Urnak,

Budapest

II., Fő-u. 68.

 

Előadó: dr. Varjasi Béla

Telefon: 124-250

Mávag három nemzeti vállalattá alakítása

 

A Magyar állami vas-, acél- és gépgyárak három nemzeti vállalattá alakítására vonatkozó javaslatunkat az alábbiakban terjesztjük elő:

I.

1./ A/. alatt mellékeljük a Minisztertanácsi határozat tervezetét és kérjük, hogy azt a minisztertanács elé terjeszteni szíveskedjék.

2./ Javasoljuk, hogy a nemzeti vállalatok vezérigazgatóinak, illetőleg azok helyetteseinek kinevezése iránt a minisztertanács elé az alábbi személyeket szíveskedjék előterjeszteni:

            a/ MÁVAG Mozdony- és Gépgyár N. V.-hoz

                        vezérigazgatónak: Florek Gyulát,

                        vezérig. h.-nak: Jodál Sándort,

            b/ MÁVAG Kohászati Üzemei N. V.-hoz

                        vezérigazgatónak: Herczeg Ferencet,

                        vezérig. h.-nak: Kovács Jánost,

            c./ MÁVAG Diósgyőri Gépgyár N. V.-hoz

                        vezérigazgatónak: Pataki Lászlót,

                        vezérig. h.-nak: Kárpáti Albertet.

3. B/. alatt mellékeljük a három nemzeti vállalat alapítólevelének tervezetét és kérjük, hogy a minisztertanács határozata után azokat a 

9.§-a alapján kibocsátani szíveskedjék. Az egyes nemzeti vállalatokhoz ügyvezetőségi tagokként a nvt. 15. § /1/ bek. 1/ pontja alapján alábbi személyek kijelölését javasoljuk:

a/ MÁVAG Mozdony- és Gépgyár N. V.-hoz

Jordál Sándor, Veöres Boldizsár, Oravecz Béla, Kertész Béla, dr. Barakonyi Béla és Fáber Gusztáv

                        b/ MÁVAG Kohászati Üzemei N. V.-hoz

Kovács János, Némethy Imre, Claus Alajos, Tóth József és Bozsik Pál

                        c/ MÁVAG Diósgyőri Gépgyár N. V.-hoz

Kárpáti Albert, Szász Bertalan, Huszár Iván, Szilágyi Levente és Hámori Frigyes.

4. C/ alatt mellékeljük az illetékes cégbírósághoz intézendő miniszteri bejelentést és xxxx mellékleteinek tervezeti példányait. A vezérigazgatók és helyetteseik, valamint az ügyvezetőségi tagok cégjegyzési címpéldányaik a döntés megtörténte után pótlólag küldjük meg.

 

II.

A Mávag három nemzeti vállalattá alakulásával kapcsolatos vagyoni kérdésekre vonatkozó jelentésünket az alábbiakban tesszük meg:

5./ A Mávag által kezelt állami vagyon az 1948. július 31-i zárómérleg /D./ szerint 708 378 472,88 Ft-ot tesz ki.

Az egyes nemzeti vállalatok 1948. augusztus 1-vel felvett nyitómérlege szerint /E./ 1-3. mellékletek/ a vagyon akként oszlik meg, hogy

            a/ a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár N. V.-ra 187 332 070,42 forint,

            b/ a MÁVAG Kohászati Üzemei N. V.-ra320 856 340,72 forint,

            c/ a MÁVAG Diósgyőri Gépgyár N. V.-ra 155 918 767,76 forint esik.

A jogutódként kijelölt MÁVAG Mozdony és Gépgyár N. V. nyitómérlegében szerepelnek azon vagyontárgyak, amelyek a Magyar Waggon- és Gépgyár bérel (Mávag győri telepe), illetőleg a Rima használ (Mávag tordaszentandrási és martonyi bányái).

Miután a Magyar Waggon és Gépgyár és a Rima külföldi részvényérdekeltségére tekintettel előreláthatólag korlátolt felelősségű nemzeti vállalattá alakul át, a 8230/1948. Korm. számú rendelet 9.§ /1/ bekezdésében foglalt rendelkezésre, valamint az alábbi szempontokra tekintettel nem tartjuk időszerűnek, hogy a szóban lévő vagyontárgyak tulajdoni átruházására tegyünk javaslatot. Ezeket a vagyontárgyakat ugyanis a nvt. 35. § /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az említett vállalatokban lévő állami vagyon betétének növelésére kellene fordítani akként, hogy a Magyar Waggon és Rima nemzeti vállalatokká alakulása után az állam a Mávag vagyontárgyak megvételére (beruházás) szükséges összeget bocsássa az említett vállalatok rendelkezésére. Az állami vagyoni betét ily módon való növelésének a Magyar Waggonnál van jelentősége, különösen abban az esetben, ha a beruházás a 2635/1948. 

 sz, határozat ( 256. szám c.) pontjában foglalt rendelkezés alapján a forgalmi értéknek megfelelően történik.

Mindaddig, míg az említett vagyontárgyak átruházásának ügyében döntés nem történik, az eddigi szerződés, illetőleg rendelkezés hatályban tartását javasoljuk.

6./ Az F/. alatt mellékelt kimutatás tartalmazza azokat a követeléseket és tartozásokat, amelyek a Mávagból alakult egyes nemzeti vállalatok között egyedileg szétválaszthatóak nem voltak. Ezek a tételek az egyes vállalatok beruházott vagyonának és árukészletének arányában akként oszlanak meg, hogy

            a/ a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár N. V.-ra 30%,

            b/ a MÁVAG Kohászati Üzemei N. V.-ra 54% és

            c/ a MÁVAG Diósgyőri Gépgyár N. V.-ra 16% esik.

Az említett tételek - amelyeket egyébként a jogutódként kijelölt nemzeti vállalat likvidál - a fent említett arányban kerültek az egyes nemzeti vállalatok nyitómérlegébe.

A Mávag diósgyőri gyárakban lévő vagyontárgyai közül a két diósgyőri nemzeti vállalat között egyedileg el nem különíthető, közös rendeltetésű és használatú vagyontárgyak (G melléklet) tulajdonjoga az egyedileg szétosztott vagyontárgyak arányának megfelelően került szétosztásra, mely szerint

            a/ a MÁVAG Kohászati Üzemei N. V.-ra 60%

            b/ a MÁVAG Diósgyőri Gépgyár N. V.-ra 40% esik.

A közös vagyontárgyak értéke ennek az aránynak megfelelően került a két vállalat nyitómérlegébe.

A három nemzeti vállalat között a fentiek szerint megosztani javasolt vagyontárgyak közül egyelőre a MÁVAG Mozdony és Gépgyár Nemzeti Vállalatnak jutó ingatlanok tulajdonjogának bekebelezése iránt teszünk javaslatot (H.) melléklet/, míg a másik két nemzeti vállalatnak jutó ingatlanok tulajdonjogának bekebelezése iránt a szükséges munkálatok elvégzése után teszünk javaslatot.

 

III.

7./ A J/. jelű kimutatás tünteti fel a Mávag által a Magyar Állami Szénbányák Rt.-nak 1946. október 15-én átadott bányákhoz tartozó vagyontárgyakat (beruházott vagyon), telepeként külön-külön. A beruházott vagyon értéke 1948, július 31-ével 32 519 674.84 forintot, a forgóvagyon pedig az átadás időpontjával, 1946. október 15-vel közösen felvetett leltár szerint 8 886 688,32 forintot tesz ki.

A K./ jelű kimutatás tartalmazza a Mávag-nak a kesznyétei vízerőműben lévő beruházott vagyonát, amit az idevonatkozó rendelkezés értelmében 1948. aug. 1-i hatállyal az AVIRT kötelékébe tartozó Bányavillamossági Rt-nak adunk át.

A Mávagnak a Magyar Vasötvözetgyár Rt.-ban lévő részvényérdekeltsége (3480 drb. részvény á 50.-Ft.), 174 000 forintot tesz ki.

8./ Javasoljuk, hogy a volt Mávag bányák vagyonának a MÁSZ-ból alakított illetékes nemzeti vállalatra, továbbá a kesznyétei erőműnél beruházott Mávag vagyonnak a Bányavillamossági Rt-ra átruházására a minisztertanácshoz előterjesztést tenni szíveskedjék azzal, hogy az átruházással egyidejűleg a bányákhoz fűződő mindennemű ellátás (nyugdíj, nyugbér, öregségi és baleseti járulék, kegydíj) az átvevő vállalatokat terhelje.

A Magyar Vasötvözetgyárban lévő Mávag részvényérdekeltség a cégnek nemzeti vállalattá történő átalakításával kapcsolatban állami tulajdonba kerül. Erre vonatkozóan egyébként az említett cégnek nemzeti vállalattá alakításával kapcsolatban teszünk részletes javaslatot.

 

Nehézipari Igazgatóság

 

Jelzet: MOL 1558 1911. doboz, Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.

Magyar Országos Levéltár M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.