A háborús évek Fóton, 1914–1918 – Gróf Apponyi Franciska befejezetlen naplója

„Megírtam ezt a füzetet a fóti jótékonysági intézmények munkásságáról, talán avatatlan tollal, de annál erősebb hittel, hogy jót teszek vele – írta naplója előszavában a háború alatti jótékonykodásban és szociális szervező munkában kitűnt gróf Apponyi Franciska – […] hadd maradjon nyoma annak, hogy tettem-e valamit, és Isten segítségével és legjobb szándékom szerint tudok-e még valamit tenni azért a kis darab földért, melynek a sors asszonyává tett.”

Apponyi Franciska naplója, melyet az első világháború után állított össze feljegyzéseiből és egyéb dokumentumokból, a Károlyi család fóti levéltárából számos más értékes korabeli dokumentummal együtt került a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába, ahol a P szekcióban, P 380I14. jelzet alatt őrzik. A belső címoldalon a szerző teljes neve olvasható: „Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska grófnő.”
 

1. A napló belső címlapja

Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) P (Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai) 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, kézzel írt.

 

A 193 számozott oldalt tartalmazó napló, melyet cikkünkben a mai helyesírással idézünk, egyrészt Apponyi Franciska világháború alatti fóti szociális tevékenységét, az általa létrehozott intézmények létrejöttét, működését, illetve a grófnő jótékonykodásának eredményeit dokumentálja, másrészt bepillantást nyújt a világháború alatti fóti mindennapokba és a szerző gondolatvilágába.

Az előszó végén a grófnő így foglalja össze a napló tartalmát: „Hogy mi van e füzetben? Hogy feleljek rá? Szokatlan írásmű. Benne van a fóti jóléti intézmények és

keletkezésének története, működésének ágai, külön ismertetve, száraz statisztikákkal megvilágítva és apró népies párbeszédekkel élénkítve, néhány hasznos útmutatás, néhány haszontalan elmélkedés és benne van egy élettel fölérő négy év munkája és benne van a lelkem.”  Indíttatásával, motivációival kapcsolatban idézi „a nemesség kötelez” szólást, majd így folytatja: „Szerintem kötelez minden kedvezőbb helyzet, legyen az vagyonban, ismeretekben vagy befolyásban. Akinek érdeme nélkül van, bizonyos fokig adósa annak, akinek hibáján kívül nincs. Számadás ez a füzet, mert igazságtalannak tartanám, hogy csak vállalat legyen nyilvános számadásra kötelezett. Legyen ma mindenki az. Feleljen vagyonáról, munkájáról, idejéről, eszéről, szívéről, mennyi volt belőle a nagy közös ügyé.” S hozzáteszi még: „Vannak gyermekeim, ne mondhassák rólam sem ők, sem az utódaik, hogy tétlen voltam akkor, mikor mindenki egyért dolgozott.”

 

2. A napló bevezetője

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

 

Apponyi Franciska a naplót egyértelműen kiadásra szánta. Ennek ismeretében érthetőek a fenti megjegyzései, melyekben a nyilvános számadás kötelezettségét emlegeti. Az előszó első oldalán pedig a naplókiadással kapcsolatban azon szándékára utal, hogy amennyiben módja lesz rá, a befolyó összegeket is jótékonysági célokra fogja felhasználni, elsősorban hadiözvegyek, hadiárvák támogatására: […] először is talán tudok általa egy kis alapot biztosítani azoknak a szegény fóti családoknak, akiknek fenntartója elment, de ide többet már vissza nem tér” – olvashatjuk.

 

3. A napló előszava

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

A napló nyomtatásban való megjelentetésére vonatkozó tervét azonban a grófnő nem tudta megvalósítani, amiben több tényező is szerepet játszhatott. Egyrészt a világháborút követő években is sokféle szervező munkát végzett, ami miatt nagyon elfoglalt volt. A világháború alatt kiépült fóti szociális intézmények egy részét 1918 után is fenntartotta, sőt továbbfejlesztette (például a foglalkoztató műhelyt), és nagyszabású karitatív programba fogott 1921 tavaszán. Férjével közösen Suum Cuique („Mindenkinek a magáét”) néven alapot hoztak létre és lakóház-építési akciót indítottak hadirokkantak, hadiözvegyek részére, aminek eredményeként felépült egy teljesen új településrész, Fót-Újfalu. A másik ok, ami legalább ilyen fontos: az 1920-as évek végére anyagi nehézségei támadtak, amelyek akadályozták – több más tevékenység mellett – a napló kiadásában is. A „Suum Cuique” akciót és az ahhoz kapcsolódó adománygyűjtő brosúrát az ArchívNet 2015. évi 1. számában bemutattam, s ugyanitt érintettem a grófnő életének a világháborút megelőző időszakát, valamint a jótékonykodás családi előzményeit és

. Ezért ebben az írásban a naplóról, illetve annak tartalmáról lesz szó, válogatva a lapjai közül, illetve az azokon felbukkanó szerteágazó témákból.

A kiadatlan napló gépelt kéziratban maradt fenn, szövegét számos grafikon, ábra, táblázat, valamint korabeli dokumentum egészíti ki. Az utóbbiak egyik része beillesztésre került, másik része csak be van helyezve a napló lapjai közé, melyet nyilván nem végleges megoldásnak szánt a szerző. A naplóban sok a fénykép, továbbá színes rajzok, képek is tarkítják. A benne található ceruzás bejegyzések is a befejezetlenséget tanúsítják. Bár a munkába Apponyi Franciska két lánya, az 1899-ben született Fruzsina és az 1903-ban született Klára is besegített, a naplókészítés folyamata félbeszakadt, amint azt egyes bejegyzései, a félig üresen maradt, hiányos oldalak bizonyítják. Vannak olyan oldalak (például a 8/a, 8c, 20/b, 32/a oldal), ahol képaláírással meg van jelölve a pótlandó (beragasztandó) fényképek helye. A napló végére tervezett függelék sem készült el az eredeti elképzelésnek megfelelően, hiszen csak egy képmellékletet tartalmaz, miközben az első oldalán feltüntetett tartalomjegyzék sokkal többet ígér: levélmásolatokat, a Tanácsadó Iroda kiadványait és könyveinek jegyzékét, a fóti jóléti (segélyező) bizottság névsorát, valamint a fóti jóléti intézmények felsorolását keletkezésük sorrendjében.

 

4. A napló függeléke

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A napló bevezetőjében a grófnő részletesen beszámol arról, hogyan szerzett tudomást 1914. július 26-án a Szerbia elleni háborúról. Külföldön, méghozzá Londonban tartózkodott a sorsfordító napokban, melyek aztán gyökeresen megváltoztatták sokak életet, köztük az övét is: „Nagykövetségünkön voltam villásreggelin. Szinte az üdvözlettel versengett az elsőségért az a rövid hír, mely ott ült minden ajkon, mely lefoglalt minden gondolatot: Monarchiánk mozgósított Szerbia ellen. Egyszerű, szinte szürke mondat a diplomácia halk, tompított hangján, és mégis a lángtól és vértől egy világ borult a nyomán vörösbe és az egekig csapott föl az öldöklés zaja, s az emberi szenvedés jajkiáltása nyomán.” (Lásd a 2. számú dokumentumot!)

Tömören, de érzékletesen mutatja be naplója elején azokat az izgalommal teli napokat, amikor egyszerre minden megváltozott körülötte. Arra, hogy a világháború kitörésének a súlyát és következményeit mennyire nem ismerték fel a diplomaták,  egy rövid,  enyhén ironikus mondata utal: „A nagykövetségen egyébként visszafogott volt a hangulat, leginkább azon bosszankodtak, hogy vasárnap lévén

külügyminisztert nem tudták hazacsalni golf sportjáról, és így nem tudtak tájékozódni a felől, milyen hatással volt a mozgósítás a kormányra.” (Lásd a 2. számú dokumentumot!)

Másnap este indult haza Doverből a grófnő, de Párizsból alig tudott továbbjutni, mert már nem volt lehetősége pénzt váltani, végül az ottani nagykövetség segítette ki. Aachenbe érkezve a német mozgósítás híre fogadta. Mire Budapestre ért, három fivérét már behívták, s annak örülhetett, hogy az akkor 16 éves fia, István fiatal kora miatt még nem kapott behívót: „Hálát adtam az Istennek, hogy fiam még csak [a] negyedik gimnáziumot végezte. Azóta pedig már Károly-keresztes hadnagy. Hiába, ez alatt a 4 év alatt mintha gyorsabbá lett volna az idők járása felettünk. Hamarabb lettek a gyermekekből férfiak, a férfiakból öregek, az élőkből holtak.”

 

5. A napló bevezetője

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

Apponyi Franciska a világháború kitörését követően hamar felismerte, hogy a jótékonysági rendezvények és az egyszeri segélyek nem oldják meg a rendkívüli helyzet következtében előállt súlyos szociális problémákat. Így Fóton előbb községi Segítő és Népjóléti Bizottságot alakított, majd létrehozta a Tanácsadó Irodát, és a fóti Károlyi-kastélyban még egyéb intézményeket is megszervezett. A fóti intézmények közül a Segítő és Népjóléti Bizottsághoz tartozott a szegényügy, a hadisegély-véleményezés, a családgondozás, a napközi otthon, valamint az anya- és csecsemővédelem. A szegényügy alatt elsősorban a szegények támogatását értették, de ide tartozott a szegénység különböző típusainak felmérése is. Hiszen másfajta gondozást, bánásmódot igényeltek a rokkantak, a tartósan betegek, a magukat ellátni is képtelen öregek, a szellemi fogyatékosok, az árván maradt gyermekek, illetve azok, akikről a szülők nem gondoskodtak, továbbá azok a támasz nélkül maradt özvegyek, akik a gyereknevelés miatt nem tudtak munkát vállalni, s végül azok, akik nem kaptak munkát, s a munkanélküliség sodorta őket nyomorba. A naplóíró szerint a szegények támogatásának két eltérő módja különböztethető meg: „az esetről esetre való segítés és megfelelő állandó kereset biztosítása. Az utóbbi az alaposabb és értékesebb, sajnos egyúttal nehezebb is.”  Véleményét azzal indokolta, hogy megfelelő munkaalkalmak biztosításához sokkal több utánajárás és fáradozás kell, mint az adománygyűjtéshez, hiszen a társadalom legtehetősebb, leggazdagabb rétegében megvan az adakozókészség. Különösen igaz ez az olyan rendkívüli időkben, mint amit a háború jelent: „Hisz naponként látjuk, hogy egyesek Polykratesként valósággal félnek már saját soha el nem képzelt szerencséjüktől, és azzal igyekeznek kiengesztelni az istenek túlságos kegyét, vagy mint Schiller mondta, megfizetni tartozásukat a szerencsének, hogy míg titokban ömlik zsákjukba a pénz, addig a legnagyobb nyilvánosság mellett látszólag jelentékeny, valójában csekély összegeket juttatnak jótékony célokra.”

 

6. Apponyi Franciska a szegényügyről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

Ugyanakkor a grófnő jól tudta, hogy a szegénységen adakozással csak átmenetileg lehet segíteni, és ez nem jelent hosszú távú megoldást: […] csak pillanatnyi enyhítése, nem gyógyítása a bajnak. Ehhez következetes szociálpolitika kell, amely nem máról holnapra elfogyó pénzt juttat a szegénynek. […] A fő feladat e tekintetben az államra hárul […], hogy aki dolgozni tud, a képességéhez képest kapjon is munkát […], kiknek segélyezése elkerülhetetlen, megbízható tárgyi alapon nyugvó adatgyűjtéssel központilag nyilvántartsa, és megfelelően szervezett szegényügyi gyámrendszerrel mintegy állandó gondozó felügyelet alá vonja. […] viszont a társadalomra hárulna az a feladat, hogy […] az egyes családokhoz közelebb álló egyleti szervei a pillanatnyilag fellépő kisebb bajokon segítsen. A segélyezésnek azon módját, melynél a szegényt csak a véletlen hozza össze az adakozóval, egyáltalán meg kellene szüntetni.”

 

7. Apponyi Franciska az általános segélyezésről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

Apponyi Franciska nagy fontosságot tulajdonított a nyilvántartásoknak és a statisztikáknak. Kartotékrendszert, s ezen alapuló nyilvántartást vezettek különböző témákban, a fóti családokról éppúgy, mint a hadifogoly-táborokról.

 

8. A napló bevezetője

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, kézzel írt.

 

9. Apponyi Franciska a fogolyügyről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

Amint a 23-féle könyvvezetés is bizonyítja, üzleti pontossággal adminisztráltak

. Mindenkiről, aki a fóti szociális intézményekkel kapcsolatba került, törzslapot állítottak ki, a segélyre jogosultakról éppúgy, mint a grófnő által létesített fóti csecsemőotthonba került újszülöttekről és az édesanyákról.

 

10. Apponyi Franciska az anya- és csecsemővédelemről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, kézzel írt.

 

Aki valamely ügyével a Tanácsadó Irodához vagy a segélyező bizottsághoz fordult, az azonnal megkapta a törzslapját, amelyen az év napjainak megfelelő számú rovat volt. Ε rovatokban számokkal, illetve rövidítésekkel jelezték, hogy az illető aznap tárgyalt ügye részletesen mely szakkönyv mely oldalán

. 23 különböző jelzés lehetett a törzslapon, mivel ennyi külön könyvet vezetett az iroda a maga tevékenységéről.

A grófnő úgy tartotta, hogy a szegénység ellen a munkaalkalom biztosítása a legfőbb eszköz (legalábbis a dolgozni tudók esetében), ehhez pedig mindenekelőtt naprakészen vezetett állás- és munkaközvetítő nyilvántartásra van szükség. A fóti Tanácsadó Iroda ehhez is adatgyűjtő törzslapokat vezetett, ami alapján statisztikák készültek, s ezekből adatokhoz és gyakorlati jelentőségű következtetésekhez lehetett jutni, többek közt a kereseti viszonyok és a munkalehetőségek, illetve a megélhetési viszonyok terén: […] például, hogy milyenek a család megélhetési viszonyai, ha a családtagok otthon maradnak a mezőgazdasági munka mellett, és milyenek, ha ipari vagy gyári munkát végeznek. A kereseti ágak milyen irányú eloszlása eredményezi a családra nézve a legkedvezőbb megélhetési viszonyokat? Melyek azok az ipari ágak, melyekben a kereset a legmagasabb, melyek a rosszul jövedelmezők, melyek az egészségtelenek, melyek a vidék viszonyait is figyelembe véve a legkeresettebbek, és melyek nyújtanak a jövő szempontjából is legelőnyösebb kilátásokat? Mindezekre keresni is kell a feleletet annak, aki egy vidék népének viszonyait meg akarja ismerni. Négy év természetesen nem elég idő arra, hogy meg is kapja, de csak is állandó gyűjtés, illetve a néppel való érintkezés képes ezen statisztikai adatokat a színvonalon tartani, és majd hasznos útmutatóvá tenni.”

 

11. Apponyi Franciska a szegényügyről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A Segítő és Népjóléti Bizottság a családok szociális helyzetének megítélésénél széleskörű adatgyűjtésre, s a körülmények alapos megismerésére törekedett, amihez az egészségügyi vizsgálat is hozzátartozott. Ugyanis hiába van elvileg kereső egy családban, mégsem tudnak megélni támogatás nélkül, ha az illető valamilyen betegség folytán tartósan keresőképtelen: „A kiküldött orvos megállapítja pl. hogy az anya, akire a férj és a fiú bevonulása folytán a családfenntartás legfőbb gondja hárul, szülés után néhány napra már felkelvén méhcsuszamlásban szenved, és teljesen képtelen a munkára.”

 

12. Apponyi Franciska a szegényügyről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

 A családlátogatók, több mint tucatnyi hölgy feladata volt a rászorult fóti családok látogatása utcák szerinti beosztásban.

 

13. A napló bevezetője

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, kézzel írt.

A családlátogatók környezettanulmányokat készítettek és javaslatot tettek, mely család milyen segítségben részesüljön. Köztük volt a grófnő két lánya is. (Lásd a 8. számú dokumentumot!)
 

Bár a közvetlen anyagi támogatás nem volt kizárva, azt ritkábban adott a bizottság, abból az elvből kiindulva, hogy aki nem képes munkából eltartani magát, annak elsősorban természetbeni juttatásokkal

.

A Segélyező és Népjóléti Bizottság véleményezte a különböző segélyügyeket, köztük a hadbavonultak családjainak járó államsegély (hadisegély) kiutalását. Apponyi Franciska fontosnak tartotta az állam által nyújtott hadisegély méltányos elosztását, ezért az ezzel kapcsolatos tapasztalatait összefoglalva egy beadványt intézett gróf Esterházy Móric miniszterelnökhöz, melyben életszerű példákkal és számításokkal megvilágította a problémás helyzeteket, s megfogalmazta az ide vonatkozó javaslatait. Beadványát, mint fontos dokumentumot beillesztette a naplójába.

 

14. Apponyi Franciska a hadisegély-véleményezésről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

Apponyi Franciska az anya- és csecsemővédelmet különösen szívügyének tekintette.

 

15. Apponyi Franciska az anya- és csecsemővédelemről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

Erről a témáról előadást is tartott az Újpesti Stefánia Szövetség 1916. május 31-én megrendezett alakuló ülésén, amit ő kezdeményezett, s a szervezet az ő irányítása alatt jött létre. Az előadása kis füzetben is

. Tevékenysége eredményeként Fóton 24%-ról 1915-ben egy év alatt 16%-ra, 1916-ban 14%-ra csökkent a .

A Tanácsadó Irodát azzal a céllal alakította meg a fóti kastélyban, hogy tanácsot és útbaigazítást adjon a helybelieknek a világháború teremtette rendkívüli viszonyok közepette.

 

16. Apponyi Franciska a Tanácsadó Irodáról

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

1915 januárjától ez a kastély parkjában, különálló épületben működött. Az Iroda fokozatosan bővítette tevékenységi körét, s a grófnő, illetve főtitkárnője, Winkler Anna irányítása alatt sokrétű munkát végzett.

 

17. Apponyi Franciska az anya- és csecsemővédelemről

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

 

Mint a fóti intézmények központi szerve, vezette az adminisztrációt, és bizonyos hatósági feladatokat is átvállalt: segített gyámügyekben és gyermekmenhelyi elhelyezésekben, házassági ügyekben, de közreműködött a fronton lévő hozzátartozókkal való kapcsolattartásban, illetve az eltűntek és a hadifoglyok felkutatásában.

 

18. Apponyi Franciska az eltűntek kutatásáról és a hadifogolyügyről

 

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

 

A Tanácsadó Iroda működtette a kölcsönkönyvtárat, segített a hozzáfordulóknak a kérvények és a hivatalos levelek megírásában is. Emellett foglalkoztató műhelyt tartott fenn, ami főként asszonyoknak adott munkát: varrtak és kötöttek, illetve papucsot és facipőt készítettek hadi megrendelésre, s ebből jutottak keresethez.

 

19. Apponyi Franciska a foglalkoztatóról

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.
 

 

A grófnő férje, gróf Károlyi László a fóti kastély gyönyörű parkjában a Nagy-tó melletti területet felszántatta, és 25 holdnyi földterületet adott ki 76 hadbavonult fóti lakos feleségének feles művelésbe, kertgazdaság céljára. A területet a Segítő és Népjóléti Bizottság anya- és csecsemővédő szakosztálya vette közvetlenül bérbe, s azon 400 négyszögöles telkeket osztott ki megművelésre a rászorult, föld nélküli, gyereket nevelő asszonyoknak. Az uradalom adta a vetőmagot és a trágyát, s a feles gazdaságnak az uradalom részére eső fele részét a gróf és a grófné a fóti népkonyhának

.

 

20. Apponyi Franciska a foglalkoztatóról

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A naplóban számos érdekes történetet olvashatunk a világháború alatti fóti mindennapokról, melyek közül ízelítőül említek hármat. A frontról jött haza egy hétgyerekes apa, akinek a felesége az utolsó szülés után tüdőbajban meghalt, s még a temetésére sem kapott szabadságot. Legkisebb árváját a fóti csecsemőotthon nevelte, s két napos korában látta utoljára. Amikor fél év távollét után felkereste az otthont, a grófnő vezette be: „A gyermekszálló fehér szobájában tíz kis fehér ágyban tíz egyforma fehér pólyában, tíz csecsemő – olyan egyformák az idegen szemnek – nincs köztük semmi különbség. Az apa megáll egy percre, gondolkodás nélkül odasiet az egyik kis fehér ágyhoz, felkapja a kisbabát, öleli, csókolja, sírva… »én kis árvám, kis Bözsikém, kicsi virágom!« Honnan ismerte meg fél esztendő múlva a kislányát, mikor csak kétnapos korában látta, akkor is csak egynéhány órára?”

 

21. Naplótöredék

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A fóti szőlőhegyen egy csőszkunyhóban lakott, napszámból tengődött az a szegény árva lány, akibe beleszeretett egy magas termetű orosz hadifogoly. A következő tavaszra már szép, szőke szemű kisbabát dajkáltak. Akárhányszor vezényelték másfelé munkára az oroszt, mindig visszaszökött. Csendőrök elől bujkált, hogy ne kelljen elszakadnia párjától és kislányától: „Hazamegy Oroszországba, megszerzi iratait, – negyven napos gyaloglás után megint csak »itthon« van. Sok baj és veszély között hű marad a kis családjához. Most már hites ura az árva lánynak, kisfiuk is született azóta, boldogság lakik a kis kunyhóban.”

 

22. Naplótöredék

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A grófnő két lánya, akik maguk is vezettek naplót, egyik fóti szegény asszonynak úgy akartak segíteni, hogy hajnalban fölkelve kimentek a földre, s megkapálták a krumpliját a parcellában, majd elbújva várták, hogy meglepődik-e az asszonyság: „Hát nem vártak hiába. Mert olyan éktelen káromkodást, amiben az asszony tört ki, még nemigen hallottak. Volt az minden, csak éppen nem köszönet azoknak, akik titokban úgy tönkretették az ő drága, szép krumpliját.”

 

23. Apponyi Franciska a foglalkoztatóról


Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

A napló utolsó fejezetében további színes történetek olvashatók.  

 

24. Naplótöredékek

Jelzet: MNL OL P 380–I.–14. Gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska A háborús évek Fóton 1914-18 című naplója. – Eredeti, gépelt.

 

 

 

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők