Kuriózumok

2019: Lovagias afférok és peres ügyek Zubovits Fedor huszárkapitány életében

Zubovits Fedor (1846–1920) elsősorban katona, azonkívül feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember, nem utolsó sorban publicista és nyelvtalentum volt, ezért már életében minden megnyilvánulására, cselekedetére odafigyeltek az emberek. Az eseményekben rendkívül gazdag életpálya mögött azonban egy erős, ellentmondást nem tűrő személyiség húzódott meg, ebből adódóan számos konfliktusa bírósági perek, párbajok sorozata keletkezett.

2019: Zubovits Fedor huszárkapitány afrikai kalandozásai

A legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor (1846–1920) a Monarchia érdekszféráján kívül eső háborúkban való részvételéért is kiérdemelhette volna a „kalandor” jelzőt. Ha azonban ehhez még hozzávesszük számos „különleges” utazását, sokoldalú és vakmerő személyiségét, valóban nem túlzás e fogalommal jellemezni főhősünket. Az élete végéig sokoldalú tevékenységet folytató kapitány (katona, feltaláló, vadász, „sportsman”, diplomata, publicista, párbajhős) Afrikában eltöltött időszakait is ugyanaz a szerteágazó tevékenységi kör jellemezte, mint „itthon” – ez utóbbi fogalom Európát és az Osztrák–Magyar Monarchiát jelentette számára.  

2019: A hippik és az ifjúsági szubkultúrák a szocialista időszakban – Csörsz István emlékére

Indián a közelmúltban elhunyt író, Csörsz István a Sírig tartsd a pofád című híres könyvének egyik főhőse Zord Khán néven, aki önmagát hippiként jeleníti meg. Írásunk első részében Indián életútját és identitásait mutatjuk be, ezt követően vele és az új ifjúsági mozgalmakkal, elsősorban a hippikkel kapcsolatos forrásokat közlünk. E források között unikális egy 1988-as, az ún. skinheadperhez kapcsolódó ügyészségi feljegyzés, amely rávilágít az ifjúsági szubkultúrák helyzetére, és bemutatja azok főbb jellemzőit.

 

2019: Üssétek őket, rohadékok! Avagy hogyan lett egy verekedésből az utolsó politikai per a Kádár-korban

A hangzatos cím egy, a maga korában nagy port kavaró per történetének rövid összefoglalását kívánja felvezetni. Ez a bírósági eljárás és az annak végén kirótt büntetés elviekben lehetne pusztán egy utcai garázdaság büntetőjogi procedúrája is, azonban a pert átszőtték, sőt erősen meghatározták a korszak politikai szándékai és ideológiai értékítéletei is.

2019: „Felébredt a haladás igaz barátaiban az a vágy, hogy végre egy igazi, teljes, országos kiállitás rendeztessék” – Az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás

1885-ben nagyszabású kiállítást rendeztek a Városliget területén, amely a 19. századot, s különösen az annak második felét jellemző kiállítások sokaságában, leginkább pedig a millenniumi kiállítás árnyékában háttérbe szorult, sőt feledésbe merült. Legtöbbször csupán az Ezredéves Kiállítás főpróbájaként szokták említeni, holott éppen ez volt nagy teljesítmény: úttörő munka a korábbi hazai előzményeket minden tekintetben többszörösen felülmúló kiállítás szervezése, valamint a városligeti területrendezés és építkezések terén.

 

2019: Zubovits Fedor kapitány és a függetlenedő Albánia

Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikájában meghatározó volt a Balkán térsége az I. világháborúig. Ezen belül is Albánia területe kulcsfontosságú volt a „birodalom” számára, mivel nem tudta felvenni a gyarmatosítási versenyt a nagyhatalmakkal, így befolyását a Balkánra és az Adria keleti partjára próbálta kiterjeszteni.

 

2019: Népies modern – vidékies modern: válogatás az 1945–1960 közötti falutervezés levéltári dokumentumaiból

Az alábbiakban közölt és bemutatott tervrajzok a magyar vidéki településtervezés meghatározó korszakából származnak, mely korszak a múlt század negyvenes éveitől a hatvanas évekig terjedt. Ez a bő két évtized döntő társadalmi átalakulást hozott vidéken, amit röviden a parasztság felszámolásának időszakaként lehetne meghatározni. A vidék átalakulásának társadalomtörténeti aspektusai viszonylag ismertek, ugyanakkor kevesebb figyelmet kaptak mindeddig az átalakulás térbeli következményei. Mindenekelőtt a volt uradalmi puszták, majd a tanyák felszámolására és a helyükbe lépő új falvakra érdemes utalni. Az alábbi, főként levéltári forrásokból összeállított virtuális kiállítás a vidéki településtervezés korabeli törekvéseit mutatja be.

2019: Budapest – Washington – Havanna, avagy egy  FBI-akta háttere – III.

Curtis A. Fitzgerald, az FBI különleges ügynöke jelenti: „1967. november 20-án [J. B.] a Mariasy Felix F. álnevet használva eltérítette az Egyesült Államok, Florida Hollywood, North Perry repülőtérről a Bahama-szigetek, Bimini felé tartó kétmotoros N1431P számú Piper Apache típusú repülőgépet… Kubába, Havannába.” Ezt követően vette körözés alá az FBI az Interpollal közösen a magyar származású amerikai [J. B.]-t…

2019: A megkerült irattár – Magyar állampolgárok és érdekvédelmük Sanghajban a 20. század első felében

Sanghaji magyar kalandorok Rejtő Jenőt megidéző világáról, ismeretlen körülmények között eltűnt majd megkerült konzulátusi irattárról, a két világháború közötti sanghaji magyar érdekvédelemről lesz szó az alábbi írásban. A rövid közigazgatás- és diplomáciatörténeti bevezető, majd az ezt követő „irattártörténeti” rész után egy bizonyos Bognár Árpád sanghaji ügyein keresztül illusztrálom az ottani magyar érdekvédelem különböző államok és szervek útján való működését, valamint a sanghaji/dél-kínai kicsiny magyar kolónia tarkaságát. Végül két különös fotósorozatot teszek közzé, elsőként a Bognár-hagyatékból megmaradt gyűjteményt, majd ezt követően egy fényképsorozatot Vulcsik Anna irgalmas nővér hangcsou-i (hangzhou-i) kórházi munkájáról.

2019: A Massachusettsi Magyar Egyesület belviszályának egy verses emléke 1983-ból

1983-ban bő két évtizedes történetének legsúlyosabb válságát élte meg az 1964-ben alapított Massachusettsi (korábban Bostoni) Magyar Egyesület/Hungarian Society of Massachusetts, miközben épp kezdetét vette a leglátványosabb eredményt hozó tevékenységük. A Masszi Lajos leköszönő elnök, illetve hivatali utódja, Bene Gabriella vezette felek közötti ellentét perbe torkollott, miközben megkezdődtek az előkészületei a bostoni Liberty Square-re tervezett 1956-os emlékszobor felállításának. A szobor ma is Boston ékessége, a torzsalkodásnak pedig (szerencsére) ma már alig él az emléke. Az azonban, hogy az adott helyzetben ez élénken foglalkoztatta a tagságot, nem kérdéses, aminek az itt közölt forrás, egy döcögős vers a sajátos bizonyítéka.

Oldalak

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Ezen a napon történt november 15.

1969

250 000 béketüntető demonstrál a vietnami háború ellen Washingtonban.

1969

A budapesti Hanoi parkban több ezer fiatal részvétel vietnami szolidaritási nagygyűlést tartottak.

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők