Megjelent a Lórántffy Zsuzsnna Egylet lapja az Olajág. Céljáról – töb-bek között – ezeket írták: „Légy útmutatója ténfergőknek, vigasz a...Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
Marjai József miniszterelnök-helyettes levele Jacques de Larosiere IMF vezérigazgatónak - 1982 november
J. de Larosiere úrnak, vezérigazgató
Nemzetközi Valuta Alap
Washington D. C.
Kedves de Larosiere Úr!
A Magyar Népköztársaság kormánya az 1982. október 13-án kelt Szándéklevélben összegezte 1983. évi gazdaságpolitikai programjának fő célkitűzéseit és azok megvalósításának - gazdaságirányítási rendszerünkkel összhangban álló - eszközeit. Ehhez kértük az Alap támogatását. Ezúton fejezem ki azon reményemet, hogy miként eddig, ezúttal is, számíthatunk az Ön személyes támogatására is.
Az Alap küldöttségével szeptemberben folytatott konstruktív tárgyalások óta intenzíven dolgoztunk azon, hogy gazdaságpolitikánk 1983. évi programját hatékony eszközökkel megalapozzuk. Őszintén szólva, több tekintetben előbbre tartunk annál, mint amit egy-két hónappal ezelőtt - ez év november végére - elérhetőnek véltünk. Ezt annak ellenére kell megjegyeznem, hogy a kormányban kezdettől fogva meg volt a politikai akarat a külgazdasági helyzet követelményeivel reálisan összhangban álló gazdaságpolitika folytatására. Úgy tűnik, hogy az 1982. tavasza óta folyamatosan meghozott korrekciós intézkedéseink pozitív hatása is a vártnál erőteljesebbnek bizonyult, s ezzel a jövő évi program már csak emiatt is megalapozottabbá vált.
Az 1982. évi gazdasági fejlődés fő sajátosságaként arról szeretném Önt tájékoztatni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben, 3-3,5 százalékkal csökken, tükrözve ilyen irányú intézkedéseinket. Ez, a korábban lehetségesnek tartottnál lassúbb növekedés ellenére is biztosítja, hogy a folyó fizetési mérlegben, konvertibilis valutákban, ebben az évben mintegy 600 millió dolláros javulás következzék be 1981-hez viszonyítva. Ma már úgy látjuk, hogy az ez évi deficit nem, vagy alig haladja meg a 100 millió dollárt. Ennek hatása - ha nem is kielégítő mértékben - tükröződik a likviditási helyzet és a költségvetés alakulásában is. Ön előtt ismert, hogy fájdalmas intézkedéseket is kellett hoznunk. A fogyasztói árak ez év októberében sajnos már kb. 9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az utóbbi néhány hét folyamán több, az 1983. évi gazdaságpolitika vonalát erősítő intézkedéseket határoztunk el. Közülük egyesek megtételét előbbre hoztuk:
- November 30-án sor került a forint 3 százalékos leértékelésére. Decemberben még további 1 százalékos leértékelést tervezünk, a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés változatlan mértéke mellett.
- December 6-tól átlagosan 20 százalékkal felemeljük a motorbenzin fogyasztói árát, a már eddig elhatározott fogyasztói árintézkedéseken túlmenően. A külkereskedelmi beszerzési árak függvényében a jövő év januárjában emelkednek a személygépkocsi árak is.
- A vállalati fejlesztési alapok általában 7%-át elvonjuk és zároljuk. Felhasználásukról - exportnövelő vagy energia-megtakarító beruházások céljára - később fogunk dönteni. A vállalatok kötelező tartalékképzésének mértéke - a korábban elgondolt 5 százalékpontnyi mérséklés helyett - változatlanul 20 százalék marad.
Úgy ítéljük meg, hogy ezek az intézkedések is hozzájárulnak majd az 1983-ra kidolgozott program erősítéséhez, sikeres végrehajtásához, a 600 millió dolláros folyó fizetési mérleg aktívum konvertibilis valutákban való eléréséhez. 1983-ra, mint ismeretes, a belföldi felhasználás további 3-4 százalékos csökkentését tervezzük. Ezen belül a szocialista szektor beruházásai állótőkében további 10 százalékkal csökkennek változatlan áron. A reálbér, számításaink szerint, 4-4,5 százalékkal tovább csökken.
Budapesten járt munkatársainak több ízben kifejtettem, hogy tervezési gyakorlatunknak megfelelően, tervelgondolásainkat nem tekintjük merevnek, a decemberben megjelenő előirányzatokat megmásíthatatlan dogmának. Ha a gazdasági helyzet tényleges alakulása az elkövetkező hónapokban veszélyeztetni látszanék jövő évi célkitűzéseink maradéktalan valóra váltását, további intézkedéseket léptetünk életbe, akár tervezzük azokat jelenleg, akár nem.
Fontosnak tartom, hogy az Alap tagországainak kormányai a realitásokkal számoló gazdaságpolitikát folytassanak, s ezzel könnyítsék egymás helyzetét. Ehhez azonban szükség van a kereskedelmi bankok megfelelő hozzáállására is. Pozitív fejlemény, hogy az Alap és a jegybankok vezetői az utóbbi időben a kereskedelmi bankokat is reális döntések meghozatalára ösztönzik. Ön, vezérigazgató úr, különösen sokat tehet annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban ne következzék be tartós törés, illetve a helyzet normalizálódjék. Mi, országunk méreteinek megfelelően, hozzájárulásunkat egy szigorú, de reális gazdasági program kidolgozásával kívántuk megalapozni, amihez számítunk a kereskedelmi bankok támogatására is.
Végül, ezúttal kérem, tolmácsolja munkatársainak is köszönetemet munkájukért, az itteni megbeszéléseken megnyilvánuló kooperatív szellemért.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését és személyes üdvözletemet.
Tisztelettel:
| (Marjai József) [miniszterelnökhelyettes] |
Jelzet: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt levéltervezet, kézzel javítva.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 01.
1901
1903
Megjelent a keresztyén nők lapja, a Mustármag. „Egyebet semmit sem kívánunk e lap által cselekedni – olvashatjuk a beköszöntőben –, mint...Tovább
1938
Németország annektálja a Szudétavidéket (Csehszlovákia 1/3-ad részét).Tovább
1939
A német haderő bevonul Varsóba.Tovább
1946
Véget ér a nürnbergi per.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő