Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész
„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”
Jelentés magyar bankvezetők londoni látogatásáról - 1966
MAGYAR NEMZETI BANK
Szigorúan titkos!
Készült: 20 példányban.
4. sz. példány
A Bank of England 1966-ban beiktatott kormányzója ez év júniusában a BIS Közgyűlés során szóban meghívta a Magyar Nemzeti Bank Elnökét, hogy látogasson el megfelelő időpontban Londonba. Ezen meghívás írásos megismétlése után a Bank Elnöke 1966. október 22. és november 2. között Londonban tartózkodott, kíséretében volt Fekete János ügyvezető igazgató, Pulai Miklós igazgató és Czirják Gyula osztályigazgató.
A látogatás módot adott arra is, hogy a legfontosabb angliai pénzintézetek elnökeivel, továbbá a londoni City vezető személyiségeivel a delegáció részben felújítsa, illetve kiterjessze személyes kapcsolatait, továbbá magas szinten folytasson eszmecserét néhány lényegesebb kérdésről.
A Magyar Nemzeti Bank Elnöke 1963-ban már tett rövidebb látogatást Londonban. Az akkori légkört, különösen a Bank of England részéről, még bizonyos fokú tartózkodás jellemezte, míg a jelenlegi utazás alatt érzékeltették Anglia növekvő érdeklődését a kelet-nyugati kapcsolatok iránt és ezen belül azon törekvésüket, hogy ebben fontosabb szerepet kívánnak játszani.
A Bank of England kormányzója - ez év júniusában történt beiktatása óta - egy ízben tett külföldi utazást (Washingtonban az I.M.F. szeptemberi közgyűlésén). [!] A Magyar Nemzeti Bank Elnöke volt az első bankvezető a szocialista országok részéről, aki a kormányzónál meghívottként látogatást tett. A KGST országok iránt, illetve ezen belül a Magyarországgal szembeni megváltozott légkört és fokozottabb érdeklődést tükrözte a Bank of England-en kívül a meglátogatott más vezető angol pénzintézetek elnökeinek magatartása is. A megbeszélések légköre igen szívélyes volt, a fogadtatás általában elnöki szinten történt, de a megbeszéléseken, illetve (a) protokolláris rendezvényeken részt vettek helyetteseik és a bankok igazgatósági tagjai is.
A Bank of England-del folytatott megbeszélések során értékeltük az angol-magyar gazdasági kapcsolatokat. Ezek alakulását megfelelőnek ítéltük meg, bár természetesen Anglia is, Magyarország is saját exportjának növelésében érdekelt. A Magyar Nemzeti Bank részéről utaltunk arra, hogy az angliai rendelkezések nehezítik a magyar kivitel ésszerű növelését s ezen korlátok természetesen visszahatnak a magyar vásárlások volumenére is.
Mr. O'Brien kormányzó és munkatársai felvetették, hogy a függő pénzügyi kérdések rendezetlensége, pontosabban egy mindkét fél számára elfogadható megállapodás megkötésének elhúzódása, amit
legutóbbi levele is alátámaszt, károsan befolyásolhatja az angol hatóságok Magyarországgal szembeni álláspontját, végső fokon pedig lassíthatja az egyébként jól fejlődő angol-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatok jövőbeni alakulását.A tárgyalások során eszmecsere folyt a Nemzetközi Monetáris Alap tagsági kérdéseiről is, amelyről külön feljegyzésben
A Magyar Nemzeti Bank Elnöke meghívta Budapestre Mr. O'Brien kormányzót, aki a meghívást elfogadta, a látogatás időpontját a későbbiekben rögzítik.
A vezető angol pénzintézetek elnökeivel, valamint igazgatósági tagjaival folytatott megbeszélések szintén igen kedvező légkörben zajlottak le. Közös jellemzőjük volt a bankkapcsolatok és a magyar üzletek iránti fokozottabb érdeklődés, valamint az információkérés az új gazdasági mechanizmus jellegével kapcsolatban. Elhangzott a bankok részéről több olyan felvetés is, hogy mikor nyílik lehetőség Magyarországon angol-magyar közös vállalkozások létesítésére.
A megbeszélések témái közül külön megemlíthetők az alábbiak:
A Lazard Brothers pénzintézet, amely legutóbbi két nagy angliai vásárlásunkat finanszírozta, hangsúlyozott érdeklődést tanúsított a legmodernebb, Rolls Royce VC-10 utasszállító repülőgépek Magyarországra történő exportjában. Felajánlották, hogy vásárlás esetén 8-10 éves hitelt biztosítanak. Egyben vállalták, hogy önállóan, vagy esetleg a Bank of England-del együtt interveniálnak az Angol Kereskedelmi Minisztériumnál, hogy a közelgő magyar-angol kereskedelmi tárgyalásokon az angol kereskedelmi delegáció a magyar export-kontingenseknél rugalmasabb magatartást tanúsítson. (A Lazard Brothers pénzintézet a vezető angol iparágak finanszírozó bankja, tulajdonosai és igazgatósága a City legbefolyásosabb tagjaiból áll.)
Az „Öt nagy" bank közül - ezek a City legnagyobb bankjai - különösen a Midland Bank és aWestminster Bank kívánja leginkább fokozni magyar üzleti kapcsolatait. (Ez megnyilvánul az általuk biztosított finanszírozási lehetőségek bővülésében is.)
A Bank of London and South America pénzintézet, amely az úgynevezett Euro-dollár piac vezető bankja, javasolta, hogy az MNB nyisson fiókot vagy állítson fel képviseleti irodát Londonban, mivel megítélésük szerint a magyar pénzpiaci műveletek elismert színvonala miatt ezt a Cityben kedvezően fogadnák.
Külön kiemelendő a Moscow Narodny Bank részéről megnyilvánuló szívélyesség. A szovjet bankvezetők elvtársi légkörben nyomatékosan kifejezésre juttatták megelégedettségüket kapcsolataink terén. Úgy értékelhető, részükről lehetőségeik korlátain belül őszintén és egyértelműen kívánják az együttműködést.
A Moscow Narodny Bank-nál olyan információt kaptunk, hogy Doubonossov elvtárs, a Bank elnöke, ez év végén, jövő év elején visszatér Moszkvába (ottani beosztásáról még nincs döntés) és utóda előreláthatólag Noszko elvtárs, a Goszbank ügyvezetőségének tagja lesz.
Budapest, 1966. november 8.
Jelzet: MOL XIX-A-16-j 26. doboz. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő