Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész

„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”

Jelentés magyar bankvezetők londoni látogatásáról - 1966

MAGYAR NEMZETI BANK

Szigorúan titkos!
Készült: 20 példányban.
4. sz. példány

A Bank of England 1966-ban beiktatott kormányzója ez év júniusában a BIS Közgyűlés során szóban meghívta a Magyar Nemzeti Bank Elnökét, hogy látogasson el megfelelő időpontban Londonba. Ezen meghívás írásos megismétlése után a Bank Elnöke 1966. október 22. és november 2. között Londonban tartózkodott, kíséretében volt Fekete János ügyvezető igazgató, Pulai Miklós igazgató és Czirják Gyula osztályigazgató.

A látogatás módot adott arra is, hogy a legfontosabb angliai pénzintézetek elnökeivel, továbbá a londoni City vezető személyiségeivel a delegáció részben felújítsa, illetve kiterjessze személyes kapcsolatait, továbbá magas szinten folytasson eszmecserét néhány lényegesebb kérdésről.

A Magyar Nemzeti Bank Elnöke 1963-ban már tett rövidebb látogatást Londonban. Az akkori légkört, különösen a Bank of England részéről, még bizonyos fokú tartózkodás jellemezte, míg a jelenlegi utazás alatt érzékeltették Anglia növekvő érdeklődését a kelet-nyugati kapcsolatok iránt és ezen belül azon törekvésüket, hogy ebben fontosabb szerepet kívánnak játszani.

A Bank of England kormányzója - ez év júniusában történt beiktatása óta - egy ízben tett külföldi utazást (Washingtonban az I.M.F. szeptemberi közgyűlésén). [!] A Magyar Nemzeti Bank Elnöke volt az első bankvezető a szocialista országok részéről, aki a kormányzónál meghívottként látogatást tett. A KGST országok iránt, illetve ezen belül a Magyarországgal szembeni megváltozott légkört és fokozottabb érdeklődést tükrözte a Bank of England-en kívül a meglátogatott más vezető angol pénzintézetek elnökeinek magatartása is. A megbeszélések légköre igen szívélyes volt, a fogadtatás általában elnöki szinten történt, de a megbeszéléseken, illetve (a) protokolláris rendezvényeken részt vettek helyetteseik és a bankok igazgatósági tagjai is.

Bank of England-del folytatott megbeszélések során értékeltük az angol-magyar gazdasági kapcsolatokat. Ezek alakulását megfelelőnek ítéltük meg, bár természetesen Anglia is, Magyarország is saját exportjának növelésében érdekelt. A Magyar Nemzeti Bank részéről utaltunk arra, hogy az angliai rendelkezések nehezítik a magyar kivitel ésszerű növelését s ezen korlátok természetesen visszahatnak a magyar vásárlások volumenére is.

Mr. O'Brien kormányzó és munkatársai felvetették, hogy a függő pénzügyi kérdések rendezetlensége, pontosabban egy mindkét fél számára elfogadható megállapodás megkötésének elhúzódása, amit 

legutóbbi levele is alátámaszt, károsan befolyásolhatja az angol hatóságok Magyarországgal szembeni álláspontját, végső fokon pedig lassíthatja az egyébként jól fejlődő angol-magyar gazdasági és pénzügyi kapcsolatok jövőbeni alakulását.

A tárgyalások során eszmecsere folyt a Nemzetközi Monetáris Alap tagsági kérdéseiről is, amelyről külön feljegyzésben

A Magyar Nemzeti Bank Elnöke meghívta Budapestre Mr. O'Brien kormányzót, aki a meghívást elfogadta, a látogatás időpontját a későbbiekben rögzítik.

vezető angol pénzintézetek elnökeivel, valamint igazgatósági tagjaival folytatott megbeszélések szintén igen kedvező légkörben zajlottak le. Közös jellemzőjük volt a bankkapcsolatok és a magyar üzletek iránti fokozottabb érdeklődés, valamint az információkérés az új gazdasági mechanizmus jellegével kapcsolatban. Elhangzott a bankok részéről több olyan felvetés is, hogy mikor nyílik lehetőség Magyarországon angol-magyar közös vállalkozások létesítésére.

A megbeszélések témái közül külön megemlíthetők az alábbiak:
Lazard Brothers pénzintézet, amely legutóbbi két nagy angliai vásárlásunkat finanszírozta, hangsúlyozott érdeklődést tanúsított a legmodernebb, Rolls Royce VC-10 utasszállító repülőgépek Magyarországra történő exportjában. Felajánlották, hogy vásárlás esetén 8-10 éves hitelt biztosítanak. Egyben vállalták, hogy önállóan, vagy esetleg a Bank of England-del együtt interveniálnak az Angol Kereskedelmi Minisztériumnál, hogy a közelgő magyar-angol kereskedelmi tárgyalásokon az angol kereskedelmi delegáció a magyar export-kontingenseknél rugalmasabb magatartást tanúsítson. (A Lazard Brothers pénzintézet a vezető angol iparágak finanszírozó bankja, tulajdonosai és igazgatósága a City legbefolyásosabb tagjaiból áll.)

Az „Öt nagy" bank közül - ezek a City legnagyobb bankjai - különösen a Midland Bank és aWestminster Bank kívánja leginkább fokozni magyar üzleti kapcsolatait. (Ez megnyilvánul az általuk biztosított finanszírozási lehetőségek bővülésében is.)

Bank of London and South America pénzintézet, amely az úgynevezett Euro-dollár piac vezető bankja, javasolta, hogy az MNB nyisson fiókot vagy állítson fel képviseleti irodát Londonban, mivel megítélésük szerint a magyar pénzpiaci műveletek elismert színvonala miatt ezt a Cityben kedvezően fogadnák.

Külön kiemelendő a Moscow Narodny Bank részéről megnyilvánuló szívélyesség. A szovjet bankvezetők elvtársi légkörben nyomatékosan kifejezésre juttatták megelégedettségüket kapcsolataink terén. Úgy értékelhető, részükről lehetőségeik korlátain belül őszintén és egyértelműen kívánják az együttműködést.

A Moscow Narodny Bank-nál olyan információt kaptunk, hogy Doubonossov elvtárs, a Bank elnöke, ez év végén, jövő év elején visszatér Moszkvába (ottani beosztásáról még nincs döntés) és utóda előreláthatólag Noszko elvtárs, a Goszbank ügyvezetőségének tagja lesz.

Budapest, 1966. november 8.

Jelzet: MOL XIX-A-16-j 26. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt december 16.

1916

Juba Adolf felolvasást tartott az ifjúsági egyesületek kérdésköréről a Magyar Pedagógiai Társaság ülésén. Előadásában, amely nyomtatás-ban...Tovább

1942

A holokauszthoz vezető, a zsidó népirtás tervét szentesítő wannseei konferencia évében és szellemében e napon rendeli el Heinrich Himmler...Tovább

1944

Nagyszabású német hadművelet (Wacht am Rhein) veszi kezdetét az amerikai csapatok által gyengén védett Ardennek hegységben. Az offenzíva...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők