Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
6.
MAGNETOFON VISSZAHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett 1975. január 27-én az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Részlegének hivatalos helyiségében.
Visszahallgatásra kerültek a MALÉV Forgalmi Diszpécser Szolgálatának telefonbeszélgetései 1975. január 15-én 1200-1722 között. A jegyzőkönyvben az MA 801 HAMOA, ill. az MA 801/A HA MOH járatokra vonatkozó, ill. ezekkel kapcsolatos beszélgetések kerültek rögzítésre.
(részlet)
12. csat. 161750 B: Igen.
I : Az Aeroflottal mi van?
B: Az még Belgrádban van egyelőre.
I : Hallják, mit csinálnak, miért nem törlik, vagy nem tudom mit
tökölődnek?
C: A MALÉV 801 Alfa, az elmaradt Berlinből 1620-ra jön, ha
jön.
B: Jó, köszönöm!
I : Ez utast is hoz?
B: Nem hoz.
I : Üres, köszi.
B = Bencsik Vilmos MALÉV forgalmi diszpécser
I = Információ
C = Control
12. csat. 163050 Sz: Tessék?
- : Ne haragudjon, Ildikó vagyok, ismételten. Most az a problémám, hogy ez a gép, ami Berlinből jön, az az amelyik ma elment?
Sz: Mind a kettő jön drága!
- : Ja! Épp azt akartam kérdezni mi az ami hétfőn van?
Sz: Az egyik 1610-re jön.
- : A mai.
Sz: A mai és amelyik már elment régebben az pedig 1620-ra
jön.
- : Köszi, ne haragudjon!
Sz: Úgyse fog, úgyse fog leszállni!
- : Hát most megint úgyse fog, de legalább valamit a közelben.
Sz: Hát magára úgy lehet számítani, ilyen időt csinál
nekünk!
- : Na jó, de ez az alkonyati romlás, ez bele volt kalkulálva!
Sz: Alkonyati romlás? És ha én négy napig kinn van a gépem
Berlinben?
- : Na jó, az más lapra tartozik, most ezen nem vitatkozom,
de ez alkonyati romlás.
Sz: Az a szerencséje, hogy nem a Rákosi időben élünk! Most
már elvinné az ÁVO mint szabotázst!
- : /Nevetve/ Kösz, kösz.
Sz: Nem hagynám!
- : /nevetés/ Köszi szépen, ez jó volt! Viszi!
Sz = Szalay Károly, MALÉV forgalmi diszpécser
12. csat. 165140 Sz: Tessék?
- : Gerőfi Ibolya vagyok.
. : A hétfőn lemaradt járataink közül, akkor ebben a pillanatban
már csak a Frankfurt van Belgrádban.
Sz: Igen.
- : És az Erfurt van Erfurtban.
Sz: Igen.
- : És a Berlinnel mi van? A hétfői Berlinnel?
Sz: Azok jönnek haza, de hogy mi lesz velük, azt nem tudom,
valószínűleg Debrecenbe fognak menni.
- : Értem, tehát útban hazafelé és itt most ismét rossz az idő,
tehát úgy néz ki, hogy Debrecenbe mennek.
Sz: Igen.
- : Értem. Akkor a mai Berlinről sem tudunk?
Sz: Ugyanez.
- : Értem.
170730 Sz: Tessék!
- : 24-es vagyok, tisztelettel, érdeklődöm MALÉV gépek után,
hogy mi várható?
Sz: Óra tízre, óra húszra jönne két 18-as, szerintem nem fog
Leszállni, elmennek Debrecenbe.
- : Igen, úgy néz ki, hogy nem fognak leszállni!
Sz: Úgy néz ki!
- : Most kéne leszállni az Aladárnak, húszra meg az izének, a
Helénnek.
Sz: Igen.
- : Külföld se jött semmi, ugye?
Sz: Nem.
- : Jó, köszi szépen, szevasztok!
13. csat. 171040 - : Igen.
B: Halló, a MALÉV 550-es elgurult 1605-kor.
- : Nem igaz.
B: ..... /érthetetlen szöveg/
- : na jól van és mi van a 801-essel?
B: Az most jön, most van valamikor felettünk, és aztán majd
megpróbálkozik.
- : Jó, köszönöm!
B: Várjál, mert egy telexet akarnak átnyújtani...
12. csat. 171520 Sz: Tessék?
- : Érdeklődni szeretnék érkező gépeink iránt
.
Sz: Most húsz körül kell, hogy leszálljon kettő, de nem fog
leszállni, valószínű!
- : Köszönöm!
Sz: Kérem.
172000 Sz: Tessék?
- : MALÉV Berlin.
Sz: Mi van vele?
- : Leszáll, vagy nem száll le?
Sz: Hát mit tudom én, az majd a pilótától függ! Még nem szállt
le.
- : Még nem szállt le, jó, köszi.
Sz: Csók.
/ Szalay Károly ismeretlen női hanggal beszélt./
173310 - : Igen.
- : Mi volt ez, nem tudjátok?
- : Fogalmam sincs.
Megjegyzés: A Diszpécser telefonokon 30-40 másodperces szünetekkel folyamatos
beszélgetés volt, jegyzőkönyvezésre csak az MA 801 és MA 801/A járatokra
vonatkozó beszélgetések kerültek.
kmf.
/Bosnyák Ede/ /Moys Péter/
MALÉV oktató rádiós-navigátor mb. osztályvezető
MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő