„Éljen a király, éljen a haza!”

Források az utolsó magyar királykoronázás történetéhez

„Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reám hagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népemnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink dacza megengedi."

6.

Brassó városa felajánlja a törcsvári kastélyt az uralkodónak

Budapest, 1917. évi február hó 19.

M. Kir. Miniszterelnökség

Érk:1917 Már. 17 1011.sz.

Ő császári és apostoli királyi

FELSÉGÉHEZ

hódolatteljes felterjesztés

Gróf Tisza István

magyar királyi ministerelnöknek

a törcsvári kastélynak Brassó rendezett tanácsu város részéről történt felajánlása tárgyában.

Legkegyelmesebb Úr!

Brassó rendezett tanácsu város képviselőtestülete FELSÉGED megkoronáztatásának küszöbén, mult évi deczember hó 28-án az ellenség kiveretése után tartott első képviselőtestületi ülésében legelőször is alattvalói hüséggel megemlékezvén FELSÉGED trónraléptéről, elhatározta, hogy a koronázási ünnepély alkalmából tántorithatatlan hüségének jeléül ajándékul felajánlja a birtokában levő törcsvári kastélyt.

A város képviselőtestületének ezen elhatározása odaadó alattvalói hüségből és rgaszkodásból fakadt és Brassó városa ezen legmélyebb hódolatának legkegyelmesebb elfogadása ugy a városnál, mint országszerte is a legnagyobb örömmel fogadtatnék.

Ezért bátorkodom FELSÉGEDNEK legalázatosabban javasolni, hogy a felajánlott ajándékot elfogadni és az e részben szükséges intézkedések megtételére felhatalmazni méltóztassék.


Ezen javaslat értelmében a Brassó

város képviselőtestülete által megkoronáztatásom alkalmából felajánlott törcsvári kastélyt hüségének és ragaszkodásának jeléül, mint Magyarország mindenkori apostoli királyának szánt ajándékot örömmel és szivélyes köszönettel elfogadom és magyar ministerelnökömet felhatalmazom, hogy az e részben szükséges intézkedéseket első főudvarmesteremmel való egyeztetésben tegye meg.

Kelt Badenben, 1917. évi márczius hó 14-én

Károly


Brassó vármegye főispánjának.

Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi március hó 14.-én kelt

elhatározásával a megkoronáztatás alkalmából Brassó r.t. város képviselőtestülete által hüségének és ragaszkodásának jeléül felajánlott törcsvári kastélyt, mint Magyarország mindenkori királyának szánt ajándékot örömmel és szívélyes köszönettel elfogadni méltóztatott.

hivatkozással folyó évi január hó 15.-én 106. szám alatt kelt felterjesztésére, felkérem Méltóságodat, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége ezen lf. elhatározását örvendetes tudomásul Brassó r.t. város képviselőtestületével közölni sziveskedjék.

Budapest, 1917. március 21.

Bárczy

Tisza

Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár  K 26 1917-I-2 (1011.) (1094.cs.)

 

Ezen a napon történt november 16.

1919

Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre.

1958

Megkezdődik az 1956-os forradalom utáni első országgyűlési választás.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők