„Éljen a király, éljen a haza!”

Források az utolsó magyar királykoronázás történetéhez

„Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reám hagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népemnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink dacza megengedi."

6.

Brassó városa felajánlja a törcsvári kastélyt az uralkodónak

Budapest, 1917. évi február hó 19.

M. Kir. Miniszterelnökség

Érk:1917 Már. 17 1011.sz.

Ő császári és apostoli királyi

FELSÉGÉHEZ

hódolatteljes felterjesztés

Gróf Tisza István

magyar királyi ministerelnöknek

a törcsvári kastélynak Brassó rendezett tanácsu város részéről történt felajánlása tárgyában.

Legkegyelmesebb Úr!

Brassó rendezett tanácsu város képviselőtestülete FELSÉGED megkoronáztatásának küszöbén, mult évi deczember hó 28-án az ellenség kiveretése után tartott első képviselőtestületi ülésében legelőször is alattvalói hüséggel megemlékezvén FELSÉGED trónraléptéről, elhatározta, hogy a koronázási ünnepély alkalmából tántorithatatlan hüségének jeléül ajándékul felajánlja a birtokában levő törcsvári kastélyt.

A város képviselőtestületének ezen elhatározása odaadó alattvalói hüségből és rgaszkodásból fakadt és Brassó városa ezen legmélyebb hódolatának legkegyelmesebb elfogadása ugy a városnál, mint országszerte is a legnagyobb örömmel fogadtatnék.

Ezért bátorkodom FELSÉGEDNEK legalázatosabban javasolni, hogy a felajánlott ajándékot elfogadni és az e részben szükséges intézkedések megtételére felhatalmazni méltóztassék.


Ezen javaslat értelmében a Brassó

város képviselőtestülete által megkoronáztatásom alkalmából felajánlott törcsvári kastélyt hüségének és ragaszkodásának jeléül, mint Magyarország mindenkori apostoli királyának szánt ajándékot örömmel és szivélyes köszönettel elfogadom és magyar ministerelnökömet felhatalmazom, hogy az e részben szükséges intézkedéseket első főudvarmesteremmel való egyeztetésben tegye meg.

Kelt Badenben, 1917. évi márczius hó 14-én

Károly


Brassó vármegye főispánjának.

Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi március hó 14.-én kelt

elhatározásával a megkoronáztatás alkalmából Brassó r.t. város képviselőtestülete által hüségének és ragaszkodásának jeléül felajánlott törcsvári kastélyt, mint Magyarország mindenkori királyának szánt ajándékot örömmel és szívélyes köszönettel elfogadni méltóztatott.

hivatkozással folyó évi január hó 15.-én 106. szám alatt kelt felterjesztésére, felkérem Méltóságodat, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége ezen lf. elhatározását örvendetes tudomásul Brassó r.t. város képviselőtestületével közölni sziveskedjék.

Budapest, 1917. március 21.

Bárczy

Tisza

Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár  K 26 1917-I-2 (1011.) (1094.cs.)

 

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők