II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése

2.

A Magyar Távirati Iroda „kőnyomatos" tudósításai II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséről

Országgyűlési értesítő
1906. október 26.

III. esti kiadáshoz.

Orsováról jelentik a Magyar Távirati Irodának: A város teljes zászlódíszt öltött. A vasúti állomás eleje fenyő-girlandokkal van gazdagon feldíszítve és fellobogózva. A megérkezési oldalnak háttere piros posztóval van bevonva, míg a tetőzetek, tartó oszlopok arannyal díszített bíbor selyemplüssel és fehér hermelinnel, rajtuk a nemzeti, a Rákóczi és Thököly címerek, ezek felett középen a nemzeti, balról a Rákóczi és jobbról a Thököly zászlókkal. A peronon belül középen balról Rákóczi, jobbról Thököly piros posztóval bevont szarkofágja van négy oszlopos baldachin alatt, melynek oszlopai, mennyezete és teteje arannyal díszített bíbor selyemplüssel s fehér hermelinnel van bevonva monogrammal és a fejedelmi címerrel, minden címer felett pedig a saját lobogóval. A baldachin tetején van a fejedelmi korona, míg a baldachin előtti hátteres piros posztón babérkoszorúban a fejedelmi címerek vannak elhelyezve. A két szarkofág közötti téren a kormány, balról a főrendiház, jobbról a képviselőház helye van, kívül pedig a megyei törvényhatósági küldöttek állnak. Az állomás épületén hatalmas hármas zászló leng.

Hódmezővásárhely október 26. A holnap tartandó Rákóczi ünnep alkalmából díszgyűlés lesz, amelyen az ünnepi szónok Szeremlei Sámuel, a város történetírója lesz. Este toronyzene és kivilágítás lesz.

Lugosról jelentik a Magyar Távirati Irodának: Rákóczi és bujdosó társainak hazahozatala alkalmából a készülő országos ünnepélyen Krassó-Szörény vármegye összes lakossága vallás és nemzetiségi különbség nélkül kész résztvenni. Miután a szent hamvak ennek a vármegyének a területén érintik legelőször a haza földjét, és megyénk területén fogják az ország főméltóságai a hamvakat átvenni, ezért kétszeres kötelességének tartja a megye közönsége az ünnepségek magasztosságát nagyszabású részesedésébe emelni. Orsován a vármegye Fialka főispán vezetése alatt, küldöttség által lesz képviselve és külön küldöttség, valamint lovas bandérium kíséri a hamvakat Budapestre és végső nyugvóhelyükre. A bandériumban dr. Makai Ágost, a lugosi függetlenségi párt elnöke, Podhraszky Andor főszolgabíró és Ormos Zsigmond erdész viszik a megyei zászlót. A hamvakat szállító vonatot minden megálló állomáson az egész megyéből odasereglő magyar és másajkú lakosság ezrei fogja várni és a felvonulásban ott lesznek különösen a románok is, kiknek vezetői teljes lojalitással csatlakoznak a magyarsághoz. Az ünnepély alkalmából a megye minden községében harangozni fognak, és minden iskola szünetel. Az iskolás gyermekeket az állomásokhoz viszik. Lugos város már ma lobogódíszt öltött. Itt a csanádi püspök fogja beszentelni a koporsókat, és koszorút tesz a ravatalra. Valamennyi hatóság, egylet és testület külön koszorúkat helyeznek a hamvakra.

A pesti izraelita hitközség Rákóczi Ferenc koporsójának megkoszorúzása céljából Kassára óriási tölgykoszorút küldött nemzeti színű szalaggal. A hitközség templomaiban és iskoláiban Rákóczi ünnepélyeket rendeznek.

Torda, október 26. Rákóczi temetésén Torda-Aranyos vármegyét Lovassy Andor főjegyző képviseli, aki magával vitte Torda megye XVIII. századbeli koporsóját és a koporsóra koszorút helyez.

Fiume, október 26. A városi színházban vasárnap Rákóczi ünnep lesz. Ez az első eset, hogy a városi színházban magyar ünnepséget tartanak. A mostani őszinte magyarbarát viszony folytán a város készségesen átengedte a hazafias ünnepség céljaira a színházat. A Rákóczi küldöttségek ma este utaztak el, s ezüst koszorúkat visznek a ravatalra.

Belgrád, október 26. Délben több képviselő, számos szerb zsurnalista és különböző szerb testületek képviselői külön hajón Orsovára utaztak a Rákóczi ünnepélyhez.

IV. esti kiadáshoz

Arad, október 26. Papp I. János aradi görögkeleti román püspök körrendeletet adott ki a fennhatósága alatt álló papokhoz és tanítókhoz, meghagyván, hogy október 27-én Rákóczi hamvainak hazahozatala napján az összes templomban istentiszteletet tartsanak, s amelyen emlékbeszédet mondjanak Rákócziról, továbbá, hogy az összes iskolákban az előadás szüneteljen és a tanulók előtt Rákócziról és történelmi jelentőségéről ünnepi beszédeket, tartsanak.

***

A Magyar Távirati Iroda és Budapesti Tudósító együttes kiadása
1906. október 27.  

Orsova, október 27. Rakovszky István koszorúletétele után következett a beszentelés és Fraknói [Vilmos] püspök imája, amely így hangzik:
Rákóczi hamvainak beszentelése alkalmával mindenható örök Isten, a népek és fejedelmek ura és bírája, jutalmazója és büntetője, mélyen megilletődve állunk itt kinyomozhatatlan utakon járó gondviselésed igazságos és jóságos megnyilatkozása előtt. Történetünk egyik legnemesebb alakjainak, hű és buzgó szolgádnak egykor élete folyamán osztályrészül jutott szenvedéséért és emléke elhomályosításáért most porainak megdicsőítésével a földön is méltó elégtételt szolgáltatsz. Hálával adózunk bölcsességednek azért, hogy igazságszolgáltatásodat akkorra tartottad fenn, amikor az ő emlékezete előtt tisztelettel hajol meg a koronás királlyal kegyeletében összeforrott egész nemzete. Hő fohásszal könyörgünk Te hozzád Uram, óvd meg ezt az áldásos összhangot félreértések és ellentétek válságaitól. Úgy vezéreld a lelkeket, hogy azon eszményeknek, amelyekért dicsőült szolgád harcolni kényszerült, a jövőben is nemes áldozatkészséggel és önzetlen erőfeszítéssel, de nem többé véres tusában, hanem lelkes munkában szolgálja nemzete. És az ő imádságának szavaival élve, esedezünk: Adj Uram azoknak, akiket vezéreinké akartál tenni rendeltetésükben bölcsességet, az ellenkező dolgokban erősséget, a szerencsés állapotokban tartózkodást (1703. tavaszán serege számára általa készített és kinyomatott imádság) neki pedig és azoknak, akik egykor gyászos sorsában osztoztak, most pedig a megdicsőülés részesei, adj Uram örök nyugodalmat és az örök világosság, fényeskedjék nekik!

Orsova, október 27. A ravatalra eddig a következők tettek le koszorúkat: Wekerle miniszterelnök a kormányét Rákóczi, Thököly és a többi bujdosók koporsójára Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter Rákóczi koporsójára a függetlenségi pártét, Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter Thököly koporsójára a függetlenségi pártét, Justh Gyula Rákóczi koporsójára a képviselőházét. Rakovszky István Thököly és a többi bujdosók koporsójára a képviselőházét, Nákó Sándor gróf Rákóczi koporsójára a főrendiházét, Dókus [Gyula] alispán Rákóczi koporsójára Zemplén-megye koszorúját, Polónyi [Géza] igazságügyi miniszter az összes koporsókra a függetlenségi párt koszorúját, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter Rákóczi koporsójára az Alkotmány-pártét, Csernoch [?] Rákóczi koporsójára a Néppártét, Gulácsy [?] Rákóczi koporsójára Bereg vármegye koszorúját, az orsovai hölgyek Rákóczi koporsójára, Polián Zoltán a romániai magyarok nevében Rákóczi koporsójára, azon kívül a koszorúknak még szebbnél szebb sorozata következett.

Orsova, október 27. A koszorúk letétele után az orsovai polgári leány és fiúiskola növendékei őszirózsákkal szórták tele a ravatalokat. A ravatal mellett díszőrség áll, valamint Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyék törvényhatóságainak kiküldöttei.

Orsova, október 27. Rákóczi ravatalánál őrt álltak s a koporsót vitték: Dókus Gyula, Puky, Lőrinczy és Thaly alispánok, báró Vay, Szentpály polgármesterek, ifjú Mecznek Gyula, Nedeczey, Szalay László, dr. Blanák Béla; Thököly ravatalánál őrtálltak s a koporsót vitték: gróf Vay Tihamér, gróf Zichy Jakab, Ragályi Béla, Dókus László főszolgabíró, Gulácsy István alispán, Butykay Ferenc, Tarnay Gyula, Nagy Barna és Kende Péter.

Orsova, október 27. Polónyi Géza igazságügyi miniszter a Függetlenségi és 48-as párt koszorúját a következő beszéd kíséretében tette le:
Nagy Bercsényi Miklós, Esterházy Antal, Sibrik Miklós, Rákóczi Ilona és Rákóczi József hű társai volt a bujdosás közben II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, együtt osztották meg a száműzetés keserveit, együtt porladoztak vele idegenben. Kegyeletes emlékük örök időkig fenntartja az igazi honszerelem példáját. Igazán méltók a nemzet hálájára és nevüket valóban minden igaz magyar szívébe zárta. A nemzetnek hosszú éveken át sokszor kifejezett hő óhajtása, forró kívánsága, hogy dicső hamvaik a hazai földbe visszaszállíttassanak, ím valóra vált. Őfelsége dicsőségesen uralkodó királyunk (lelkes éljenzés) hálára kötelező elhatározásból immár a haza földjén folytathatják tovább örök álmukat a száműzöttek. Megdicsőülésüknek maradandó emléke gyanánt törvény üdvözli hamvaikat az ország határán, amely harsonák között hirdeti: nem lehet bűn szeretni a hazát. (Élénk tetszés és éljenzés.) Leteszem a Függetlenségi és 48-as párt koszorúját e szent hamvakra. A dicső múltnak a küzdelmes, de biztató jelenre való ölelkezésénél ez az örök zöld koszorú jobb jövendőbe vetett hitünk igaz vigasztalásának reménységét fejezi ki. Bercsényi, Sibrik, Esterházy Isten hozott! Most már békével pihenhettek a hazai szentelt földön, mert nem lett, s e koporsóknál fogadjuk, nem is lesz labanccá többé a magyar (Lelkes éljenzés.)

10 órakor érkezett a hajóval a szerb újságírók küldöttsége Marinkovic Pál képviselő, volt kultuszminiszter vezetésével megkoszorúzni a hamvakat.

Jablanicza, október 27. Az orsovai ünnepély vége felé az idő már derülni kezdett és a szertartás végeztével és miután a koszorúkat is ravatalra helyezték, a koporsókat visszahelyezték a kocsiba, amelynek ajtaját nyitva hagyták, hogy a kocsi előtt tömegesen és a legpéldásabb rendben elvonuló közönség is láthassa a hamvakat. Ezután a vonatok program szerint Budapest felé indultak. Pontban déli 12 órakor tarackdurrogás között útnak indult a tetemeket szállító vonat. A csendőrség katonásan tisztelgett és a nagyszámú közönség kalaplevéve mély megilletődéssel szemlélte a hamvakat hazaszállító vonat indulását. E vonattal indultak a kormány tagjai, a képviselőház elnöksége és a hírlapi tudósítók.[...] Toplec állomáson a románajkú kis iskolás gyermekek állottak sorfalat, levett kalappal hajtva meg kis nemzeti lobogóikat az arra haladó vonat elé. Herkulesfürdőn a dalárda a Himnuszt énekelte, a kivonult tűzoltóság zászlót hajtva és a közönség kalaplevéve fogadta a vonatot. Mehádián szintén nagy románajkú közönség a Himnuszt énekelve nyilvánította kegyeletét, a robogó vonatra miközben elhallatszott a harangok zúgása is.[...]

Karánsebes, október 27. Jablaniczán állott meg legelőbb rövid ideig a vonat. [...] A következő állomáson, ahol a vonat megállott, Domásnya, volt, ahol nagy néptömeg várta. Itt nyolc percig tartó ünnepség volt, amelyet a románajkú iskolásfiúk sorfala a Himnusz éneklésével nyitott meg. Itt hét községből sereglett össze a közönség az állomásra: Kornyaréva, Kornya, Domásnya, Kuptorja, Krusovec, Kanisa és Bogoltény községekből jöttek el a román községi iskolák növendékei Rácz Aurél, Grozuca Miklós, Áron Miklós és Vlajucsán Mihály tanítók vezetésével, továbbá nagyszámú közönség. A vonat érkezését és indulását harangzúgás, tarackdurrogás és énekszó kísérte. Porta-Orientalis állomáson ismét tarackdurrogás jelezte a vonat érkezését Az állomáson a Himnusz eléneklése után a cigányzenekar a Nagy Bercsényi Miklós kezdetű kuruc dalt játszotta. A közönség soraiban Bíró Béla főszolgabíró, Györgyfy Dezső szolgabíró, Darvas László, Lehner Miklós és Oláh Valér vezetésével nagyszámú közönség és Berzaneszku Aretti tanítónő és Gerga Lucián tanító vezetésével a teregovai és lunkavicai román községi iskolák növendékei vonultak ki. A vonat indulásakor a cigányzenekar a Rákóczi-indulót játszotta. Teregova állomáson kürtjelzés üdvözölte az áthaladó vonatot [...] Temes-Szlatinán a rom[ai] kat[olikus] és a gör[ög] kel[eti] román papság, akik teljes díszben, égő gyertyákkal és templomi zászlókkal jelentek meg, üdvözölte nagyszámú közönség élén az áthaladó vonatot. Körpa állomáson és Újkaránsebes megállóhelyen szintén kegyelettel adózott a románajkú lakosság az átrobogó vonat előtt.

Temesvár, október 27. Karánsebesen ezernyi díszes közönség várta a vonatot. Az időjárás ismét esősre fordult, de nem csökkentette a rövid ünneplés és fogadás mélységes hatását. A nagyközönséget jobbról iskolás fiúk, balról iskolás leányok sorfala szegélyezte. A Himnusz eléneklése után a különböző egyesületek és testületek néhány szó kíséretében elhelyezték a koszorúkat a koporsókra. Különösen szép volt a karánsebesi nők koszorúja, melyet Zrínyi Ilona koporsójára helyeztek. Karánsebes városa nevében Bastius városi tanácsos polgármester-helyettes tette le a koszorút, utána Gál elemi iskolai igazgató tette le a dalárda s az állami iskolák koszorúit a ravatalra. Zana asszony a tulipán-egylet nevében szép csokrot helyezett el. A zsuppai és zaguzséni megállóhelyeken. A Kavarán-szakuli állomáson, a szakuli őrháznál és sorban minden megállóhelynél a lakosság igazán kitett magáért a nemzeti kegyelet adójának lerovásában. Nagyobb szabású lelkes fogadtatásban részesült a vonat a gavosdiai állomáson, ahol tarack durrogások közt ezernyi lakosság a nadrági vasgyár zenekarával és a csukási lövészegylet katonás csapatával tisztelgett. Az iskolásfiúk serege a vonat érkezésekor a Szózatot énekelte. Gavosdia község nevében Flore Mojsza községi bíró magyar beszéd kíséretében helyezett koszorút a koporsóra. A megjelentek élén ott voltak Gartner Zoltán főszolgabíró, Antalffy Sándor szolgabíró, Muresán Sándor körjegyző, Bukovinszky Artúr nagybirtokos, Sváb Károly főrendiházi tag, Jahn Vilmos a gavosdiai vasipar testület igazgatója, báró Babarci [!] és Győrffy római katolikus plébános. Az est beálltával a vonal mentén örömtüzek gyúltak ki.

Lugoson a megye székhelyén, szintén nagyarányú ünnepségek folytak le. Zarándokolt a messze nyúló környék lakossága, s a lugosi polgárság is ezrével foglalt helyet a pályaudvaron. A városban valamennyi üzletet bezártak, s az összes műhelyekben szünetelt a munka, és az ünneplő ruhába öltözött nép a pompásan díszített pályaudvarra sietett, ahol a tömeg az eső dacára is órák hosszat várta a vonatot. Négy órakor kezdődött a küldöttségek felvonulása, amelyek mindegyike koszorút hozott magával. A fényesen kivilágított állomásra a vonat fél 5 órakor érkezett.
Wittenberger Antal kanonok teljes ornátusban, fényes segédlettel megszentelte a fejedelmi hamvakat, azután a megye, a város és különféle testületek nevében számos koszorút helyeztek a koporsókra. Majd Issekutz Aurél Krassó-Szörény megyei alispán a megye nevében a következő beszédet mondotta:
Krassó-Szörény vármegye kegyeletes érzésű polgárai vallás és nemzetiségi különbség nélkül egyértelmű lelkesedéssel és rajongással állja körül e helyet, hogy szabadságunk legnagyobb alakját II. Rákóczi Ferencet és hű bujdosó társait hódolattal üdvözölje. Egy nemzet forró imája, népek millióinak hő óhajtása és vágyakozása ment teljesedésbe a koronás király és a nemzet együttes kegyelete által. A koronás király szava hívta őket haza (lelkes felkiáltások: Éljen a király!) és a királyához örökké hű nemzet Rákóczi Ferencet és társait diadalmas útjukban határtalan lelkesedéssel és örömmel fogadja [...]. A rendkívül hatást keltett beszéd után a cigányzenekar tárogatóval a Rákóczi kesergőt játszotta, mialatt az összes iskolák kivonult növendékei tanáraik vezetése mellett sorban megszemlélték a fejedelmi hamvakat s mindegyikük néhány szál virágot hintett rájuk. Ezután a vonat a sok ezernyi közösség kalaplengetése és kendőlobogtatása közepette lassan megindult. Az út további folyamán az örömtüzek egyre szaporodtak s különösen kitűnt a nagytopoloveci állomás épülete gyönyörű kivilágításával[...] A temesrékási állomáson, a közönség élén a tűzoltóság lampionokkal és a lövészegylet zenével is kivonult és az állomás bengáliai fénnyel volt kivilágítva.

Temesvár, október 27. Délelőtt az összes templomban ünnepi istentisztelet volt. Valamennyi középiskola és elemi iskola ünnepelt. Délben bezárták az összes üzletet. Ünnepi díszt öltött a város. A díszmenet harangzúgás közben indult el a Losonci térről. A díszmenetben Temesvár város képviselőtestülete, Temes megye törvényhatóságának küldöttsége haladtak elöl, utána pedig az összes temesvári egylet, állami tisztviselők és társulatok. Mintegy 30 000 főre tehető néptömeg gyűlt össze a józsefvárosi pályaudvaron, amely gyönyörű látványt nyújtott. Az egész állomás Rákóczi fejedelmi színeivel volt díszítve. Az előcsarnok közepén villamos lámpákkal ellátott baldachint állítottak arra a helyre, ahol a vasúti kocsi a pályaudvar ötödik vágányán megállott. Itt foglaltak helyet a különböző küldöttségek. Az első számú különvonat 5 óra 34 perckor érkezett meg Temesvárra és 6 óra 5 perckor indult tova. Ezen a vonaton voltak a vármegyék és a törvényhatósági bizottságok küldöttségei. A második különvonat 6 óra 25 perckor érkezett. Ez a vonat hozta a hamvakat és a kormány kiküldöttjeit, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kivételével. Ugyanevvel a vonattal utaztak Justh Gyula, Návay Lajos és Rakovszky István, a képviselőház elnökségének tagjai. Amint a vonat berobogott, megszólalt a pályaudvar erkélyén a tárogató, amelyen gyönyörű kuruc nótát játszottak. Ezután Németh József felszentelt püspök beszentelte és megáldotta a hamvakat a következő beszéd kíséretében:
Kegyeletes áhítattal köszöntöm Temesvár város területén nagy Rákóczit és bujdosó társait. Megszentelem és megáldom múló poraitokat, amidőn 200 éves számkivetés után a király és nemzet egyetértő kegyelete folytán visszatértek a hazai földre. A mai korszakos ünnepen mély hazafiúi meghatottsággal álljuk körül a ti koporsóitokat. Földi javakat áldoztatok fel, inkább bujdosókká lettetek, semhogy hűtlenek lettetek volna hazátok függetlenségéhez és szabadságához. A ti szent hamvatokból áramlik felénk hazánk, népünk jövő boldogságának reménye. A boldogságos szűzanya, Magyarország nagyasszonya könyörögjön érettetek. Nyerjétek el a földi szenvedések koronáját, a mennyi béke országát.

A nagy hatást keltő beszéd után Telbisz Károly polgármester ezeket mondotta:
Megújultak a dicsőséges magyar nemzet vérző sebei. Úgy látszott, hogy hosszú századok véres harcai között a magyar nemzetnek az enyészet pírába kellett volna borulni. E veszedelemben az elnyomott nép kebeléből egy sóhaj kélt, és szállt át a hazán, és túl a határon kereste a szabadítót. Megjelent Rákóczi Ferenc. Fény glóriája felébresztette, dicsősége felvillanyozta, igaz nagysága felrázta a nemzetet. Pro patria et libertate! Hazáért és szabadságért élt, majd itt hagyva királyságot érő földi javakat, magára vette az örök száműzetés nyomorúságát. Hamvai már rég porladoztak, de a magyar nép szeretetét és ragaszkodását a letűnt századok nem enyésztették el, mert az tovább élt apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt drága hagyományképpen. Kegyeletes érzületéből fakadt az az óhaj, hogy legyenek végső nyughelyükben a bujdosók hazájukban, amelyet olyan forrón szerettek. Midőn a nemzet kívánsága dicsőségesen uralkodó királyunk ő felségének nemes lelkű hajlandóságával találkozott, megvalósult az eszme, amelyből áldás áradjon a hazára. A legmélyebb kegyelettel teszem le Rákóczi Ferenc fejedelem áldott poraira Temesvár szabad királyi város koszorúját. Ezután felhangzott a Himnusz, amelyet a közönség együtt énekelt a dalárdákkal. Most Ferenczy Sándor Temes megyei főjegyző lépett a hamvakat tartalmazó kocsi elé és a következőket mondotta:
Hosszú bujdosásból megtért a nagy fejedelem és bujdosó társai, hogy a magyar nép között a haza megszentelt földjében pihenjenek meg. E napon milliók szeme úszik mámorban, milliók kebeléből tör ki a hálaadó ima a mindenható egek urához, hogy megengedte érnünk azt a pillanatot, melyben a nemzet és szabadságának hallhatatlan védelmezője, II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvai közel kétszázados távollét után visszaérkeztek az édes hazai földbe. Szelleme eddig is mienk volt, bennünk élt, az adott erőt és kitartást a küzdelemhez a nemzet jogainak védelmében. Most már egészen a mienk. Honfiúi kebellel teszem le a koporsóra Temes megye koszorúját.

Ezután a teologiai hallgatók elénekelték Rákóczi kesergőjét. Igen figyelemre méltó és kellemes hatást tett, hogy a pályaudvaron megjelent Letics György dr. gör[ög] kel[eti] szerb püspök udvari papjainak élén, oda ment a hamvakat szállító kocsihoz, keresztet vetett, s imát mondott Rákóczi koporsója előtt. Azon kívül ott volt a pályaudvaron Puticiu Trajan gör[ög] kel[eti] román főesperes, aki szintén imádkozott a hamvak előtt.

Temesváron az egyesületek, társulatok és a törvényhatóságok részéről, több, mint 50 koszorút helyeztek el a koporsókon.

Ferenczy főjegyző beszéde után Szabolcska Mihály szavalta el erre az alkalomra írt „Rákóczi hamvainál" című gyönyörű költeményét. A csendőrség is kivonult a temesvári kerületi parancsnok vezetése alatt és a rendőrség segélyével tartotta fenn a rendet.
Szabolcska szavalata után az összes kivonult dalegylet erre az alkalomra egyesülvén mintegy 390 taggal egy Rákóczi korabeli dalt énekeltek el. A temesvári időzés alatt a miniszterek és Justh képviselőházi elnök elhagyták a vonatot, az ünneplő közönség soraiba vegyültek s a vezető férfiakkal, beszélgetésbe bocsátkoztak. A tárogató hangjai és a Kossuth nóta hangjai közt indult el a vonat.

Nagykikinda, október 27. A város egész napon át lobogódíszben áll. Az összes templomban ünnepi istentiszteleteket tartottak, a főgimnáziumban, valamint a felső-leányiskolában az összes hatóságok részvételével hazafias ünnepélyeket rendeztek. Este 7 órakor a városháza dísztermében Torontál vármegye törvényhatósága a város közönségével együttesen díszközgyűlést tartott. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban számos hölgy volt a

valamennyien díszmagyarban jelentek meg. A megye minden részéből küldöttségek és egyesületek zászlóikkal vettek részt. A díszgyűlésen Vinczehidy Ernő dr. megyei főjegyző elnökölt, és tartott lendületes megnyitó beszédet. Az ünnepi szónok Gyertyánffy László megyebizottsági tag volt, akinek beszéde óriási lelkesedést keltett. Innen a közönség 8 órakor óriási menetben zászlók alatt zeneszóval és fáklyákkal a kivilágított főúton a vasúthoz vonult. A vasúti állomás villamos fényárban úszott, homlokzatán óriási transzparens Rákóczi, a város és a megye címereivel. A peron zsúfolásig megtelt, a rendet a tűzoltóság tartja fenn. A pályatest mentén végig őrtüzek égnek.

Orsova, október 27. A Magyar Kaszinó ma este 8 órakor Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala emlékére Rákóczi-bankettet rendezett melyen a tisztviselői karon kívül Orsova közönségének színe-java részt vett. Az ünnepi beszédet Foltiny Ákos postafőtiszt tartotta. A férfi dalárda és a magyar dalkör elénekelte a himnuszt, a szózatot és számos kuruc dalt. Hétfőn reggel 9 órakor a rom[ai] kat[olikus] és az ág[ostai] ev[angélikus] templomokban gyászistentiszteleteket tartanak, utána pedig az állami iskolákban Rákóczi ünnepeket.

Pozsony, október 27. A városi színház igazgatósága a mai Rákóczi díszelőadás alkalmából a színházi zenekart a honvéd zenekar néhány tagjával akarta megerősíteni. A honvédzenészek a próbán részt is vettek, az előadáson azonban nem jelentek meg, mivel a parancsnokság még azt is eltiltotta, hogy akár csak civil ruhában is részt vegyenek. A honvédtisztikarnak szigorúan megtiltotta, hogy a Rákóczi ünnepségekben bárhol, akár a templomban is megjelenjen.

A [Budapest] józsefvárosi népkör ma este saját helyiségeiben sikerült Rákóczi ünnepet rendezett, amelyen Havass Rezső dr. elnök lelkes megnyitó beszéde után Pláhner László dr. hazafias szellemtől áthatott felolvasást tartott közjogi alapon összehasonlítva a Rákóczi-korabeli s a jelenlegi viszonyokat. Utána Gyárfás Dezső szavalta el szép ódáját Rákócziról. A hazafias ünnep után lakoma volt, amelyen lelkesnél lelkesebb tósztokat tartottak Havass Rezső dr., Pártos Gyula építész, Algőver Andor ref[ormátus] lelkész és Uhlyarik Gyula polg[ári] iskolai igazgató. A nagyközönség a késő esti órákig lelkes hangulatban maradt együtt.

Szakálháza, október 27. Szakálháza németajkú polgársága nagy tömegben jött ki az állomásra, ahol az iskolás gyermekek, kezükben színes lámpákkal, tanítóik vezetése alatt csoportosan állottak fel. A koporsókra Lovanek János helyezett koszorút, majd egy Müller Jakab nevű kis fiúcska alkalmi költeményt szavalt. Utána Manoevre Péter segédlelkész mondott szép beszédet, végül egy kis leányka, Molitor Erzsébet néhány szó kíséretében virág bokrétát helyezett e koporsókra. A vonat a Rákóczi induló hangjai közt indult el.

Zsombolya, október 27. A fejedelmi hamvakat szállító vonat 8 óra 43 perckor robogott be a pályaudvarra fáklyások sorfala között. A vonat megérkezésekor a lövészek díszlövést adtak, Csicsáky Imre pápai kamarás beszentelte a koporsókat, majd utána Theisz János bilédi esperes beszélt, kit Floris József járási főszolgabíró követett, aki a zsombolyai járás, Bródy Gyula ország[gyűlési] képviselő pedig a 48-as párt nevében tett le koszorút. Azonkívül Kis-orosz község is tett le koszorúkat a koporsókra. Az állomás pazarul volt feldíszítve, az egész város kivilágítva és fellobogózva. A járás összes községei küldöttségileg képviseltették magukat, úgyszintén a zsombolyai kaszinó, a kereskedők egylete, az összes uradalmi tisztviselők és valamennyi köz- és magánhatóság. A vonat ötpercnyi tartózkodás után indult további útjára. Az állomás homlokzatán kék és piros lampionokból összeállítva Pro libertate felírás volt olvasható. Este a Jemelka szállóban hazafias ünnepély volt.

A szomszédos Magyar-Csernya községben Ádám Sándor jegyző kezdésérre lampionos felvonulással fényes ünnepet rendeztek.

Nagykikinda, október 27. (folytatás) Az első különvonat, amelyen a megyei és városi küldöttségek jöttek Temes és Krassó-Szörény megyékből 8 óra 26 perckor érkezett meg. A hamvakat szállító vonat megérkezéséig a zenetanárok és a dalárda, tárogató kísérettel kuruc dalokat adtak elő. Három perccel negyed tíz után érkezett a hamvakat szállító vonat, amelyet zenével és énekkel fogadtak. Torontál megye hatalmas babérkoszorúját Vinczehidy Ernő dr. főjegyző, Nagykikinda városáét Bogdán Zsivko dr. polgármester helyezte el. Vinczehidy főjegyző beszédet tartott, majd Káplár Mihály esperes beszentelte a koporsókat a megyebeli papság segédletével. A vonat elindulásakor is a zenekar a Rákóczi indulót játszotta, azon kívül kuruc dalokat adott elő. Számos koszorút Kassára küldöttek. A vasúti állomáson óriási tömeg jelent meg, s a szerb lakosság is nagyrészt vett ki az ünnepből.

Szeged, október 27. 10 órakor este volt a Te Deum a belvárosi templomban. A Te Deum után a törvényhatóság tagjai kijöttek a templomból, mire kiosztották a fáklyákat. A menet a templomtérről indult el a vasúthoz, elöl a lovas rendőrök, azután a hatóságok, majd a vidéki küldöttségek zászlók alatt. Vagy 200 koszorút vittek ki. Mintegy 30 000 ember tolongott. A sokadalom oly nagy volt, amilyet még Szeged nem látott. A város pazarul volt kivilágítva, úgyszintén a pályaudvarhoz vezető útvonal is. A pályaudvar előtt az érkezőknek csak óriási nehézségekkel tudtak helyet csinálni, amennyiben Arad, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Békésgyula, Makó stb. stb. városokból rendkívül nagy számban érkeztek Szegedre küldöttségek. A pályaudvaron nagy baldachin alatt jött a papság, élén Várady Árpád felszentelt püspök Jászay Géza és Varga Ferenc apátokkal. A közönség oly sűrű tömegekben állott a pályaudvaron, hogy a papok csak nehezen tudtak előrehaladni. Este 11 órakor elhelyezkedett a program szerint a pályaudvaron 100 cigány, és az egyesített szegedi dalárdák. Pontban 11 órakor robogott be a vonat és megállott az étterem főhomlokzatával szemben. A pályaudvar kriptaszerűen volt ékesítve. 2000 lángnyi reflektor világította meg a hatalmas pályaudvart. Az érkező vonatot a Rákóczi hangjaival fogadták. A papság beszentelte a koporsót, azután Lázár György polgármester hozzáfogott beszéde elmondásához. Isten hozott téged - mondotta - vezérlő fejedelmünk, akkor, amikor számkivetésedből hazaérkezve ideérkeztél ez ősmagyar város küszöbéhez. Szeged magyar népe hódolattal s tisztelettel borul le előtted. A polgármester még tovább beszélt volna, azonban a nagy zaj miatt beszédét félbe kellett szakítani. Még a beszéd alatt is egyre tódult a közönség a pályaudvarra. A tolongás mind veszedelmessé vált, úgy, hogy többen menekülni voltak kénytelenek. Akik elől állottak, azok közül sokan a vonat hágcsóin átmenekültek, sőt akadtak olyanok is, kik a rettenetes tumultust nem bírták kiállani s egyik másik a vasúti kocsikon átmenekült az óriási taszigálásból. Így az ünnepi programot nem lehetett megtartani. A nagy tumultus miatt a miniszterek és a képviselők ki sem szállhattak, hanem kénytelenek voltak kocsijukban maradni.

Nagyvárad, október 27. Az izraelita templomokban Rákóczi emlékére tartott ünnepi istentiszteleten jelen voltak a város előkelőségei. Este a Szigligeti színház zsúfolt nézőtér előtt díszelőadás volt, amelyen Liptay Károlynak „Rákóczi jön" című drámáját óriási sikerrel adták.

Kassa, október 27. A hétfői ünnepségre lázasan folyik a készülődés. A város már ünnepi díszben áll. Különösen ékes az útvonal, melyen a menet végig fog haladni. A Főutcán felállított póznákon 70 törvényhatóság zászlaja leng. A vendégek nagy számban özönlenek Kassára. A rendezőbizottság kénytelen volt sok utólagosan jelentkező küldöttséget visszautasítani. Ma este a szomszédos városokból 500 diák érkezett. Esti hét órakor érkeztek meg a budapesti és a debreceni zarándokló főiskolai hallgatók, akiket ünnepélyesen fogadtak, és tiszteletükre bankettet rendeztek.

II. déli kiadáshoz

[...]Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap vasárnap este díszelőadás lesz a Nemzeti Színházban. Az előadást Prológus vezeti be, éspedig Ábrányi Emil Üdvözlégy Rákóczi című ódája, melyet Beregi Oszkár fog elszavalni. Ezt követi Szigligeti Ede „II. Rákóczi Ferenc fogsága" című történeti színműve, melynek főszereplői Jászai Mari, K. Hegyesi Mari, Beregi, Szacsvai, Nádai, Vizvári, Gál, Mihályfi, Gabányi, Gyenes, Ivánfi, Pálfi és Rózsahegyi. Hétfőn lesz Thököly Imrének, Somló Sándor új történeti színművének a második előadása. Ez alkalommal is P. Márkus Emília, Odri, Ujházi, Náday, Gál, Gabányi, Ivánfi, Gyenes, Rózsahegyi, Horvát Z[oltán] és Horvát Jenő fogják a vezető szerepeket játszani. Az újdonság harmadik előadása szombaton lesz. Az asszony, Porzsolt Kálmán nagysikerű színműve, amelynek tegnapi ötödik előadása is az utolsó helyig megtelt nézőtér előtt folyt le, két estén szerepel a jövő hét műsorán, kedden és pénteken s mindkét alkalommal P. Márkus E[milia], D. Ligeti , T. Vizvári Mariska, Császár, Gál, Gyenes és Rózsahegyi játszanak benne. Szerdán Az ember tragédiája kerül színre, a három főszerepben Beregivel, K. Hegyesi Marival és Gyenessel. Csütörtökön két előadás lesz: délután a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára A vasgyáros kerül színre a címszerepben Mihályfival, este pedig Hamlet Beregivel a címszerepben, Oféliát Török Irma adja. Vasárnap estére A Boszorkány van kitűzve P. Márkus Emíliával a címszerepben. Holnap délután A Bor és a jövő vasárnapra pedig a Rosenkranz és Güldenstern [!] van kitűzve mindkettő a rendes szereposztással.

III. déli kiadáshoz.

Kecskemét, október 27. A Rákóczi ünnepély alkalmából ma hajnalban az összes harangok megszólaltak, amit nagy

követett. A város teljesen zászlódíszben van. Délelőtt a plébánia templomban ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen az összes állami és törvényhatósági tisztviselők megjelentek. A törvényhatósági tisztviselőknek a mai naptól hétfőig teljes hivatalszünet adatott. Délelőtt 10 órakor díszközgyűlés volt Kada polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés folyamán elhatározták, hogy köszönetet küldenek Törökországnak vendégszeretetéért, továbbá 150 000 koronát szavaztak meg Rákóczi kecskeméti lovas szobrára és 2000 koronát a történelmi társulatnak Rákóczi történetének megírására. Elhatározták továbbá, hogy a törvényhatóságokat gyűjtésre hívják fel, és hogy a szoborra pályázatot hirdetnek. Este a színházban díszelőadásul Ocskay brigadérost adják.
Kaposvár, október 27. Kaposvár város ma délelőtt 9 órakor díszgyűlést tartott, amely Német István polgármester ünnepi megnyitójával kezdődött, s amit Kovács József ügyész díszbeszéde követett. A közgyűlés kimondta, hogy Rákóczi Ferenc érdemeit megörökíti, továbbá, hogy Rákóczi és Thököly koporsójára koszorúkat helyez, a holnap tartandó ünnepi istentiszteleten testületileg részt vesz, s felhívják a közönséget, hogy október 28-át és 29-ét hazafias ünnepnek tekintse, s a házakat fellobogózza.

Országgyűlési értesítő

Melléklet az I. esti kiadáshoz.

Déva, október 27. A dévai áll[ami] főreáliskola hallgatói ma Lugosra utaztak, hogy a Rákóczi és bujdosó társai hamvait hozó vonatnál tiszteleghessenek.

A nagyszebeni román gör[ög] kel[eti] metropolita az összes oláh felekezeti iskolához körlevelet intézett, amelyben elrendeli, hogy hétfőn szüneteljenek, és hogy hétfőn iskolai ünnepélyeket tartsanak, amelyen a pap köteles Rákóczi érdemeit megmagyarázni.

Nagyváradról jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Rákóczi-ünnepek alkalmával a város ma lobogódíszt öltött és az üzletek és műhelyek zárva voltak. Ma reggel a székesegyházban istentisztelet volt, amelyen Fetser püspök pontifikált. A misén az egész polgárság megjelent. Mise után a Himnuszt énekelték. 11 órakor a város díszközgyűlést tartott Glatz Antal főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen jelen voltak Winkler püspök, Lauran gör[ög] kat[olikus] vikárius, Halász Lajos képviselő és a hatóságok vezetői, számos díszmagyarban. A nagyhatású ünnepi beszédet dr. Várady Zsigmond mondta, akinek indítványára Rákóczi emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Halász Lajos indítványára a város király iránti hűségét és háláját jegyzőkönyvben fejezte ki.

Fiume, október 27. A delnicei állomáson egy horvátokból álló csoport zajosan tüntetett az éjjeli gyorsvonattal Budapestre, a Rákóczi-ünnepélyekre utazó fiumei deputáció ellen. A tüntetők Szalva Rákóczit kiáltottak.

Melléklet a II. esti kiadáshoz.

Eperjes, október 27. Az eperjesi jogakadémia ifjúsága fényes ünnepség keretében ma avatta fel azt a díszzászlót, amellyel Rákóczi és Thököly temetésén küldöttségileg vesz részt. Zászlóanya báró, Prónay Dezsőné volt, akit Semsey Boldizsárné, a sárosi főispán neje helyettesített. Az ünnepély délelőtt 10 órakor a városi vigadóban folyt le az összes eperjesi és Sáros-megyei hatóságok, testületek és notabilitások részvételével. Az igazságügyi minisztert Rickl Gyula miniszteri tanácsos képviselte. Rickl szép beszédet mondott. Tegnap este a színházban ünnepi díszelőadás volt. A mai ünnepélyt az ifjúság bankettje követte, melyen az igazságügy miniszter képviselőjét, az egyetemi és jogakadémia küldöttségeit lelkes ovációkban részesítették. Kossuth Ferenc, Berzeviczy Albert, Horvát Ödön és számos országos notabilitás a zászlószögek beveretéséről helyettes által gondoskodott.

S[átoralja]újhely, október 27. Ma délután a debreceni főiskolának 50 tagú zarándokcsapata gyalog Sátoraljaújhelyre érkezett. A város határánál Schmidt Lajos rendőrkapitány üdvözölte az ifjúságot és fogadásukra nagy közönség és a főgimnáziumi ifjúság vonult elébük. A zarándokok Rákóczi nemzeti lobogókkal és zenekarral vonultak a városba. Kis leányok Rákóczi szülőházánál lévő tölgyfalevéllel és virágokkal halmozták el az ifjúságot. A Kossuth Lajos lakóházán lévő emléktábla előtt az ifjúság elénekelte a Kossuth nótát. Este társasvacsora volt. Az ifjúság reggel indult gyalog Kassára.
Munkács, október 27. A Rákóczi-ünnepek alkalmából Munkács város közönsége holnap este a várat kivilágítja. Kassára innen hölgy- és diák-küldöttség megy.

Kolozsvár, október 27. Reggel az összes harangok megszólaltak, az egyházakban istentiszteletek és az iskolákban alkalmi ünnepélyek voltak. A város fel van lobogózva.

Nagykikinda, október 27. Délelőtt a templomokban istentisztelet volt és az iskolákban alkalmi ünnepélye. A harangok mindenütt megszólaltak. Este a városházán díszgyűlés volt, amelyet Vinczehidy Ernő megyei főjegyző nagyhatású beszéddel nyitott meg. Utána szavalatok voltak, majd Gyertyánffy László megyebizottsági tag mondott ünnepi beszédet. A városházáról fáklyás és lampionos menetben vonultak a pályaudvarra. Itt több száz főre menő küldöttség és a vármegye minden részéből nagy közönség várta a vonatot. A megyebeli képviselők közül Várady Imre jelent meg a pályaudvaron.

Szeged, október 27. Este fél 10-től a város pazarul ki van világítva. ½ 10-kor a belvárosi templomban Jászai Géza apát tedeumot végez, és 10-kor megindul a menet a templomtérről a pályaudvarhoz. A templomtér reflektorokkal és magnéziummal van kivilágítva. Elöl 500 fáklyás, 100 tagú zenekar és fehérruhás leányok mennek, utána a bandérium és baldachin alatt Várady Árpád püspök a papsággal, ezután a városi hatóság, Arad, Szabadka, Vásárhely, Zombor, Zenta, Magyar- és Török-Kanizsa, Szentkeresztúr, Horgos Bács-Mártonos, Orosháza, és Szentes küldöttsége lobogókkal és koszorúkkal és végül a szegedi nők és népkörök koszorúkkal és beláthatatlan tömeg. Az útvonalon 500 tagú rendezőbizottság tartja fenn a rendet. A peron 2000 színes lámpával, reflektorokkal, magnéziummal és görög tűzfénnyel van kivilágítva. A pályaudvaron árbocok vannak felállítva lombfüzérekkel, drapériákkal és címerekkel. A pályaudvarra 15 000 főnyi közönséget engedtek. Mikor a vonat berobog, 21 ágyúlövés dördül el és az összes harangok zúgnak. Az egybegyűltek a zenekar hangjai mellett a himnuszt éneklik. A vonat 11 órakor a harmadik vágányon robog be.

***

A Magyar Távirati Iroda és Budapesti Tudósító együttes kiadása
1906. október 28.

Kecskemétre a Rákóczi hamvait hozó fejedelmi vonat reggel 5 órakor érkezett. A pályaudvar pazarul fel volt díszítve, s az érkező vonatot harangzúgás fogadta. A főtértől állandóan taracklövések hangzottak. A városi tanács és törvényhatósági bizottsággal élén óriási számban jelentek meg a polgárok, kezeikben zászlókkal és fáklyákkal. A vonat érkezésekor a polgári dalkör a „Jaj de régi szép magyar nép" című kuruc dalt énekelte, mely után Rákóczi kuruckatonáinak Kecskeméten még élő családjai elhelyezték a város közönségének koszorúit a hat koporsóra. A koszorúk lerakása közben tárogatón szép kuruc nótákat játszottak. Ezután Hock János orsz[ággyűlési] képviselő imát mondott a koporsók előtt, könnyekig meghatva a hallgatóságot. Végül a dalárda énekelte el Rákóczi kesergőjét. A vonat 30 percnyi tartózkodás után az óriási közönség csendes néma áhítata mellett indult el az állomásról. A város közönsége Budapesten, Kassán és Késmárkon, a temetési szertartásokon képviselteti magát.

Nagykőrösön Póka Károly polgármester tett remek koszorút a ravatalokra. Nagyszabású beszédét a következő szavakkal fejezte be: szemeinknek záporként hulló könnyei harmatozzák be megszentelt poraitokat, hogy azokból a szabadság és az önzetlen hazaszeretet virága új életre keljen magasztos eszménykép gyanánt állva mindörökké, míg magyar él e hazában. Megdicsőült nagy szellemeteket pedig ott fenn, az égi béke nyugalmat adó örök honában áldó karjaival ölelje magához a magyarok nagy Istene, Amen! (Élénk éljenzés.) Ezután Kozma Ferencné Bárdi Miklós alkalmi ódáját szavalta el szép előadásával nagy hatást keltve. Az ünnepély záradékául az iparos dalárda a Himnuszt énekelte. Koszorút tettek még a ravatalra a nagykőrösi nők is, Szőke Erzsike pedig Thaly Kálmánnak nyújtott át egy díszes csokrot a bujdosók hamvainak hazaszállítása érdekében kifejtett áldásos tevékenységéért.

Cegléd. A pazarul felékesített pályaudvaron sok ezernyi ember jelenlétében Horváth József apátplébános szentelte be a koporsókat szép beszéd kíséretében. Gubody polgármester a város nevében koszorút helyezett a ravatalokra.[...]

A szép beszéd után a ceglédi dalárda énekelt és a fejedelmi hamvakat szállító vonat bús kuruc nóták hangjai mellett s a képviselőjét, Kossuth Ferencet tüntetőleg üdvözlő polgárság éljen kiáltásai közepette, robogott ki a pályaudvarról.

Országgyűlési Értesítő

Melléklet az I. esti kiadáshoz.

Székesfehérvárról jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Rákóczi ünnep alkalmából Székesfehérvár városa lobogódíszt öltött. Ma az izr[aelita] imaházakban tartottak istentiszteleteket és holnap a többi hitfelekezetek templomaiban tartanak ünnepi istentiszteleteket. Az iskolák és társaskörök szintén holnap ünnepelnek.

Gödöllő, október 28. A gödöllői járás közönsége kiváló kegyelettel áldoz Rákóczi emlékének. A járás összes templomaiban ünnepi istentiszteletek tartatnak, és a vármegyei földművesek küldöttségében 140 tag vesz részt ünneplő ruhában. A vonat, amely a hamvakat a késő esti órákban szállítja Kassára, az egész gödöllői járáson végig, Rákoskeresztúrtól Turáig, a vágányok mindkét oldalán felgyújtott örömtüzek között halad, melyek görögtűzből, fáklyákból és rőzsemáglyákból állnak. Az állomáson fáklyákkal és lobogókkal fogadja a közönség az áthaladó vonatot, és mozsárlövésekkel üdvözli.

Zólyomból jelentik a Magyar Távirati Irodának: Zólyom szab[ad] kir[ályi] város Rákóczi hamvainak hazahozatala alkalmából ünnepélyeket tart. A város lobogódíszt öltött. 29-én az összes templomokban ünnepi istentiszteleteket tartanak. Délelőtt 11 órakor a városházán díszközgyűlés lesz, amelyen az ünnepi beszédet dr. Mikler Gusztáv ügyvéd tartja. A műkedvelő kör a városi szálló nagytermében ünnepel este 8 órakor, amelyen az elnöki megnyitót Salamon Ferenc tartja, majd szavalatok és hazafias dalok fejezik be a műsort. Az összes iskolákban Rákóczi ünnepélyeket tartanak. A vármegyét Budapesten és Kassán dr. Osztrolucky Miklós főispán, dr. Répássy alispán tíztagú küldöttséggel képviseli. A menetben részt vesz báró Radvánszky Antal is, aki lóháton viszi a Rákóczi zászlót.

Pozsonyból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A pozsonyi társaskörök és a főiskolai ifjúság egyesült bizottsága ma délelőtt a vármegyeházán Rákóczi ünnepet rendezett, mely a város számos notabilitásának jelenlétében fényesen sikerült. A joghallgatók zenekara a Rákóczi indulót játszotta. Neumann József ügyvéd elnöki megnyitója után Raffay Sándor teol[ógiai] tanár mondott ünnepi beszédet a teológia és az akadémiai ifjúság azután Frühwirth Sámuel vezetésével Rákóczi imáját elénekelte, melyet Dékány Lajos tanárnak II: Rákóczi Ferenc című korrajzának felolvasása követte. A jogászifjúság zenekara azután kurucnótákat játszott, majd Sipos András teol[ógus] hallgató a jogász zenekar kíséretével Hetényi Cinka Pannáját adta elő. Az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Délben a városháza erkélyén Kovács Ferenc tanár vezetésével a városi zenekar toronyzenét adott, amely a Szózaton, Himnuszon kívül Rákóczi korabeli dalokból állott. A város összes középülete és számos magánház fel van lobogózva. Tegnap és ma a városháza toronyharangját egy-egy óráig megkongatták.

Déváról jelentik a Magyar Távirati Irodának: Déva város közönsége ma fényes Rákóczi ünnepet rendezett. Reggel mozsárdurrogás ébresztette fel a város közönségét. A csángó zenekar bejárta délelőtt a város utcáit. Azután a magyarság Rákóczi jelvénnyel a Vigadóba vonult, hol ünnepély volt. B. Szabó István Prológot adott elő, amelyet a zeneegyesület kísért. Bitay Béla lelkész szép beszédet mondott, végül Völgyi Gusztáv „Rákóczi jön" pályadíjnyertes ódáját szavalta el.

Komáromból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Rákóczi ünnepélyek alkalmából a város lobogódíszt öltött. Délelőtt 9 órakor a Szent András templomban ünnepi mise volt, amelyen Kucsera József plébános pontifikált fényes segédlettel. Az egyházi énekkar a mise alatt Rákóczi korabeli énekeket adott elő. A ref[ormátus] templomban tartott Rákóczi ünnepélyen Antal Gábor püspök mondott a nagy fejedelemhez méltó beszédet. 11 órakor az izr[aelita] templomban tartott ünnepélyen Schnitzer főrabbi mondott szép beszédet. Délelőtt 9 órakor az összes kat[olikus] templomokban és délben a város összes templomaiban megkondultak a harangok és egy óra hosszat szóltak. Holnap az összes iskolákban Rákóczi ünnepélyeket tartanak.

Az Otthonírók és hírlapírók körének elnöke a következő táviratot kapta Belgrádból: a velünk jó barát magyar nemzet mai ünnepe alkalmából a belgrádi nőegylet köszönti Rákóczit és társait. Milovánovics Milka nőegyleti elnöknő.

A Magyar Távirati Iroda és Budapesti Tudósító együttes kiadása

III. esti kiadás

Hatvan, október 28. A hamvakat vivő különvonat pontban 7 óra 50 perckor hagyta el a keleti pályaudvart. A vonat élén a 45 I. A osztályú mozdony ment, melyet Nádory Bertalan mozdonyvezető vezetett. A mozdony és a szerkocsi után négy szalonkocsi következett, utána két koszorúkocsi, amelyeket a hamvakat szállító kocsi követett. A vonaton utaztak Szterényi József és Ludvigh Gyula és Hadik János gróf államtitkárok, ezután Thaly Kálmán vezetésével az ötös bizottság tagjai. A vasúti kocsi ablakából láthatók voltak kivilágított állomások zászlódíszben. A peronokon egyesületek, társaskörök, dalárdák nagy tömegben szorongtak. Amikor a vonat az állomási épület előtt elhaladt, a küldöttségek zászlójukat földig hajtották és felhangzottak a Himnusz hangjai. Az isaszegi dombokról egyenlő távolságokban meggyújtott örömtüzek hosszú sora világított. Az isaszegi állomáson nagy sokaság várta a hamvakat. Az első sorban a tanuló ifjúság állott, mindenikük égő gyertyával kezében. A földművelésügyi minisztériumnak Gödöllő közelében lévő telepeiről óriási máglyatüzek világítottak a vonat felé. Fényben tündöklött a gödöllői állomás is, amelyet nagy közönség lepett el. Tündéries látvány volt a [mária]besnyői kolostor kivilágítása. A kis falucska minden ablakában gyertyalángok égtek. Az aszódi állomásnál, melynek épülete égő lampionok közt lobogódíszben pompázott, nagy néptömeg élén az aszódi dalárda a Szózat hangjaival fogadta az állomáson lassan áthaladó vonatot. A turai állomás előtt, hol a vonat Pestmegye határát elhagyja, ismét fáklyások sorfala között robogott a vonat. A község lakói Beniczky Ádám nagybirtokossal élükön fáklyáikkal világították meg a vonat útját, és amidőn megpillantották a hamvakat szállító kocsit, térdre borultak. 9 óra 1 perckor berobogott a vonat útjának első állomására, a hatvani pályaudvarra, mely fényesen kivilágítva, lobogódíszben várta a különvonatot.

Hatvan, október 28. A hatvani fogadtatásnál 300 ember volt jele, részint Hatvanból, Jászberényből, Pásztóból, Apátiból és a többi községekből. Csépány Géza képviselő beszédet mondott a hamvakat vivő kocsi előtt. A kerületi papság élén Odray Celesztin hatvani préposttal beszentelte a hamvakat, azután elhelyezték a koszorúkat. A vasúti állomás fényárban úszott. Hatvan városa soha sem volt még ily fényes kivilágításban látható. A vonat előtt 500 fáklyás sorfala állott. A rendet Zalesky Imrével, élén a csendőrség, rendőrség és tűzoltóság tartotta fenn. A dalárda éneke kíséretében hagyta el a vonat Hatvant.

Miskolc, október 28. A vámosgyörki állomásra 10 óra 12 perckor robogott be a vonat harangzúgás és taracklövések közben. Az állomási épület zászlódíszt öltött, mindkét szárnyán 300 fáklyás állott, kik kettős sorban fogadták az érkező vonatot. Képviselve volt az egész járás és még Gyöngyösről is több százan ide zarándokoltak, hogy üdvözöljék a hamvakat. A vonat két percig időzött az állomáson, miközben Török Kálmán orsz[ággyűlési] képviselő beszédet mondott és koszorút helyezett a koporsóra. A vonat már indulóban volt, mikor a közönség Thaly Kálmánt kívánta látni és hallani, de Thaly nem jelent meg és a vonat a cigányzenekar által játszott Rákóczi induló hangjai mellett hagyta el a pályaudvart. Vámosgyörkön túl a gróf Károlyi-féle uradalmak összes épületeinek ablakaiban gyertyák égtek. A kápolnai honvédemlék fehérmárvány oszlopáról bengáliai fényben tündöklő, folytonos őrtűz és fáklyafény között haladt a vonat Füzesabonyig, ahol a pályaudvaron több ezernyi tömeg szorongott. A vonat fogadására Heves vármegye számos községéből sereglettek ide az emberek. Besenyőtelek és Dormánd küldöttei régi százados viseletükben, páncélos dolmányban álltak fáklyával sorfalat a peron előtt. Mikor a vonat berobogott, a kivonult csendőrség és tűzőrség tisztelgett. Ekkor előlépett Krasznay Félix prépost-plébános és beszentelte a hamvakat. Ezek után Szederkényi Nándor Heves vármegye főispánja a következő szavak kíséretében tette le a vármegye koszorúját a hamvakra: Soha el nem múló hűségünk és kegyeletünk kifejezéséül leteszem e dicső hamvakra Heves vármegye közönsége nevében ezt a koszorút. Az egri akadémiai ifjúság testületileg megjelent a hamvakat szállító kocsi előtt és nevükben Endrey Antal, Eger város hazafias közönsége nevében pedig dr. Rátkay Géza helyezett koszorút a koporsóra. Néhány percnyi időzés után a vonat tárogató és az egri dalárda éneke mellett robogott ki a pályudvarról.11. óra 21 perckor érkezett a vonat Miskolc állomásra.

Debrecen, október 28. A város a mai nemzeti ünnepnap alkalmából zászlódíszt öltött. Mindenik iskolában ünnepély volt. Délben és este megszólaltak az összes harangok és egy órán keresztül zúgtak. A templomokban holnap istentiszteletek lesznek. A város este ki volt világítva. A színházban díszelőadás volt. A fellelkesült közönség az előadás után állva elénekelte a Himnuszt.

Brassóról jelentik: A mai nemzeti ünnepnapot igen szépen ülte meg Brassó városa. Délelőtt az összes templomban istentiszteletek voltak. A város zászlódíszt öltött. A délután folyamán több kör ünnepélyt rendezett, melyeken számos lelkes beszéd, szavalat és hazafias dal hangzott el. Este a várost kivilágították.

Miskolcról jelentik: A fejedelem vonata 11 óra 21 perckor érkezett be a miskolci állomásra. Az egész város ki van világítva. A vonaton érkezők már messziről látták az Avas hegyen gyújtott örömtüzeket és az Avas hegyen ez alkalomra épített 15 méter magas Rákóczi tornyot, amely teljesen ki volt világítva és ahonnan tűzijátékkal üdvözölték a vonatot. A város, valamint az egész vármegye közönsége és pedig a vármegye minden községének képviselete küldöttségileg jelent meg a vasútállomáson zászlókkal és minden község címerével. A megjelentek sorban álltak fel az indóházban. Megjelent az egész katolikus és ág[ostai] ev[angélikus] papság, mintegy 60-an, valamint a nőegyletek is. Mikor a vonat berobogott az állomásra, tarackdurrogások fogadták, és földig hajtották a zászlókat. A közönség kalaplevéve mély csendben fogadta a vonatot. Mikor a dalárdák a Himnuszt kezdték énekelni a csarnokban, az egész közönség velük énekelt. Azután felnyitották a fejedelem koporsóját vivő kocsit és az elkészített emelvényen dr. Tarnay Gyula alispán ünnepi beszédet mondott, amely a következőképpen szólott: Ha van nemzet széles e világon, melynek, története tragikus fordulatokban bővelkedik, az legelső sorban a magyar nemzet. Ha van nemzet, amely vértanúk kiömlő vérével pecsételte meg sorsát, az is a magyar. Ha van nemzet, amely annyi balsors és titáni harc után megszerezte a jogcímét a szabadság, ez égi jelvény viselésére, az is csak a magyar. Szomorú végzete ez ennek a sokat szenvedett nemzetnek. De még szomorúbb az, hogy még haló poraikban sem mondhatta magáévá azokat, akiket a magyar néplélek az igaz hazafiság eszményképeiül tisztelt és szeretett. Így lett Rodostó a magyar szabadság Mekkája. Majd így folytatta beszédét: Vármegyém népe Bercsényi bús huszárainak ivadékai! Ne feledd ünnepséged közben, hogy e szent hamvak iránt való hála és kegyelet kérdése téged közelebbről érdekel, mert a te szűkebb kis hazád a nagy fejedelem és bujdosó társainak emlékével a legszorosabban összeforrt. Ne feledkezz meg arról, hogy innen az ősapáink kiömlő vérétől oly sokszor pirosra festett Sajó vizének partjáról Ónodon hangzott el a nagy fejedelem küzdelemre hívó szózata. Ne feledd el, hogy a Rákóczi név a magyarnak nem pusztán név, hanem eszme, a hazaszeretet megtestesülése. Beszédét így fejezte be: Ebben a felemelő tudatban bocsássuk tovább diadalútjukon a szent hamvakat és az éjjeli szellő halk susogásában, küldjük a nagy fejedelemnek immár örök szép városába üzenetünket: Hős kurucok hajléka, Kassa! Borsod szent ereklyét, nemzeti kincset továbbít neked. A beszédet percekig tartó éljenzés és taps követte. Ezután Blazejovszky rom[ai] kat[olikus] apátplébános beszentelte a hamvakat. Utána Thuróczy Pál ág[ostai] ev[angélikus] esperes szentelte be Thököly hamvait, majd pedig az egész közönség, mintegy 15 000 ember kalaplevéve a Himnuszt énekelte. Általában kiemelték a vonattal érkező küldöttségek tagjai, akik Orsovától kezdve kísérik a hamvakat, hogy oly példás rendet, amelyet semmi sem zavart, mint Miskolcon, nem tapasztaltak sehol. Amíg a vonat állott, az összes zászlókat meghajtva tartották és az egész közönség kalaplevéve állott a szent hamvak előtt. A vonat mentén fáklyás emberek világították be a pályatestet egész Zsolcáig. A rendre a csendőrség és a városi rendőrség ügyelt. A vonat 11 óra 51 perckor indult el a Rákóczi induló hangjai mellett.

Országgyűlési Értesítő

Melléklet az II. esti kiadáshoz.

Késmárkról jelentik a Magyar Távirati Irodának: A szarkofágot, amely soborsini sárga márványból készült, ma rendes helyére állították. Az első oldalon a következő felírás áll: Késmárki Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, született 1657. szeptember 25-én, meghalt 1705. szeptember 13-án Izmidben, Kis-Ázsiában; a hátsó oldalon: A magyar szabadság számkivetett hősének hamvait hálás nemzete I. Ferenc József ap[ostoli] király felhatalmazásából itt, szülőföldén helyeztette örök nyugalomra 1906. október 30-án.

Hírek a Királyszínházból. A Rákóczi ünnepek alkalmából a Királyszínház minden előadására kitették az össze jegyek elkeltét, hirdető táblákat s főként vasárnap este rendkívül sokan voltak, akik kinnrekedtek a teljesen zsúfolt nézőtérről. Az országos ünnep alkalmából bemutatott alkalmi darab, Herczeg Ferenc Bujdosók-ja ezúttal is mély hatást tett a közönségre, amely ismételten kitapsolta a hangulatos drámai költemény szereplőit, azután pedig a Szép Ilonkában gyönyörködött. Az új magyar daljáték egyre fokozódó sikerével, gyorsan népszerűvé lett énekszámaival és főként Pálmay Ilkával s Medgyaszay Vilmával ezúttal is a legmelegebb fogadtatásra talált és sikerének állandóságát mutatják az előjegyzések is. A hét minden estéje természetesen a Szép Ilonkáé, míg a három délutáni előadásban - szerdán, csütörtökön és pénteken - rendkívül mérsékelt helyárak mellett, a Bujdosók, és a Molnár gyermeke kerül színre.

A lipótvárosi függetlenségi párt tegnap este Hold utcai helyiségében igen sikerült Rákóczi ünnepeket rendezett. A nagy terem szorongásig megtelt lelkes közönséggel, melynek soraiban sokan voltak nők is. Az ünnepet Tószegi, a párt elnöke nyitotta meg, felkérve Szatmári Mór orsz[ággyűlési] képviselőt az ünnepi beszéd megtartására. Szatmári Mór hatásos beszédben vázolta az ünnep politikai és társadalmi jelentőségét annak a hatásnak a szempontjából, melyet az a magyar nemzeti szellem kialakulása dolgában tehet. Igen érdekesen beszélt magáról Rákócziról, társairól s a kuruc korszakról, majd összevetette a korszakot a 150 esztendővel később bekövetkezett másik nagy nemzeti küzdelemmel. Párhuzamot von Rákóczi küzdelme és Kossuth Lajos küzdelme között, megállapítva, hogy mindkét küzdelemnek tárgya és célja lényegében egy volt: a nemzet szabadsága és Magyarország függetlenítése. Azután, rámutatott arra, hogy a nagy eszmének szempontjából a helyzet 200 esztendő óta tulajdonképpen nem változott. Lemostuk ugyan most a 200 esztendős gyalázatot, mit törvénykönyvünkbe iktatott egy gyalázatos korszak; de tovább kell harcolnunk azért, amiért Rákóczi és Kossuth harcoltak; de a haza szabadságáért és függetlenségéért való küzdelemben hozzá kell fűződnie a népszabadság nagy eszméjének, mert ez vezette Rákóczit és Kossuth Lajost is. E két nagy alak törekvéseinek szellemében kell az igazi demokratikus haladásra munkálkodni. A magyar nemzeti közszellem megújhodása akkor lesz igazi, ha tömörítheti az összes nemzeti erőket a nemzeti célokért való elszánt küzdelemre. Majd, ha kivívtuk teljes függetlenségünket és népünk igazi szabadságát s megteremtettük a munkának igazi kultuszát: akkor ünnepelhetjük valójában Rákóczit és Kossuth Lajost is.

Szatmári beszéde nagy hatást tett, mely zajos tapsokban és éljenzésben nyilvánult.

Keszler József dr. rendkívül érdekes előadást tartott Rákócziról és a kuruc harcokról. Ismertette Rákóczi egyéniségét. A közönség nagy figyelemmel és élvezettel hallgatta szellemes modorú csevegéseit, melyek után percekig tartott a taps és éljenzés.

Győző Lajos, a Vígszínház tagja nagy tetszés mellett elszavalta a Mikes panasza című költeményt. Az ünnepélyt társasvacsora követte, amelyen számos, emelkedett szellemű hazafias felköszöntő hangzott el, miközben a cigányzenekar kuruc dalokat játszott.

Fiuméból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Rákóczi ünnep alkalmából az összes állami és városi épületeken lobogók lengenek és a hajók zászlódíszt öltöttek. Délelőtt a fiumei magyar kör rendezett ünnepélyt. A zenés istentiszteleten a városi és állami hivatalok testületileg jelentek meg. A zsúfolásig megtöltött templomban Sándorffy Nándor dr. hazafias, lelkes beszédet mondott. Délután folyt le a magyar kör nagy Rákóczi ünnepe. A városi színházból, hol ezúttal először játszottak magyar nyelven, sokan kinnrekedtek, Az ünnepen a Magy[ar] Kir[ályi] Tengerészeti Akadémia növendékei és Rózsa Bandi abbáziai cigányzenekara kurucnótákkal működött közre. Nagy György orsz[ággyűlési] képviselő hatásos magyar beszédet, Sirola tanár olasz nyelven mondott beszédet. Az ünnep este a Himnusszal, amelyet az egész színház énekelt, ért véget. Este a kör összejövetelt tartott, melyen a cigányzenekar kurucdalokat adott elő.

***  

A Magyar Távirati Iroda és Budapesti Tudósító közös kiadása
1906. október 29.

I. déli kiadás

Kassa, október 29. Néhány perccel éjfél előtt hagyta el a vonat a miskolci állomást. Amerre a szem ellát, mindenütt örömtüzek és fáklyák lobognak. Szerencs volt a legközelebbi állomás, amelynek épületeit díszes lombfüzérek és sok zászlók díszítették. Messze vidékről sereglettek ide, hogy leróják a kegyelet adóját. Tarcal, Tokaj és Szerencs közönsége, babérkoszorút helyeztek a fejedelem koporsójára. Zemplén megyekoszorúját Thuránszky László vármegyei főjegyző hatásos beszéd kíséretében helyezte le a hamvakra. A pályaudvaron a szerencsi, tokaji, keresztúri és tállyai tűzoltóság állt sorfalat, a tokaji dalárda pedig hazafias dalokat énekelt. Szerencstől kezdve Metzner Béla, Bernáth Béla, Búza Barna és Nagy Barna orsz[ággyűlési] képviselők, továbbá Dókus Gyula alispán, ifj. Metzner Gyula és Dókus László főszolgabírák kivont karddal díszőrséget álltak a hamvakat vivő kocsiban. Olaszliszkán tündöklő fényárban úszott a Hammersberg kastély, amelyből, míg a vonat elrobogott, szakadatlanul szálltak a csillagok a sziporkázó rakétákból. A bodrogolaszi kastély minden ablaka ki volt világítva. Sárospatak, az egykori Rákóczi birtok székhelye nagy lelkesedéssel várta a hamvakat: E házakat zászlóerdő borította, a régi Rákóczi vár, melynek most az ifjú Windischgrätz Lajos herceg a tulajdonosa, pazar fényben pompázott. E vár kertjéből a város Kassára utazó küldöttsége a Rákóczi család címerével díszített vánkosban szentelt földet vitt magával, hogy a fejedelem koporsójába helyeztesse. Ugyancsak ezen várkert borostyánjából készült a város koszorúja, melynek felírása: Dicsőült urának - Sárospatak. Éjfél után gyülekezett a közönség, hogy a fejedelmek hamvaival érkező vonat elé induljon. Testületek, intézetek, zászlókkal és fáklyákkal vonultak ki az állomáshoz. A vonat érkezésekor máglyatüzek gyúltak ki a várost környező hegyeken, amelyek messzire hirdették a város örömét. A vonat berobogása után a sárospataki kollégium énekkara énekelt, majd Molnár János főbíró a város nevében, Novák Lajos kollégiumi igazgató pedig a kollégium nevében helyezett koszorút a kocsiba. Az ünnepséget a nagyközönség hazafias éneke zárta be. Sátoraljaújhely Rákóczi zászlókkal ékesítette fel házait. Este fényes kivilágítást rendezett a Némavár, Kapaszta és a Magashegyen. Éjfél után hatalmas máglyákat gyújtottak, amelyek messzire bevilágították a város határát. Az állomási épület homlokzatán több száz apró villamos lángból egy óriási ragyogó kereszt volt összeállítva. Mikor a vonat megállott, Patinszky Géza főesperes fényes segédlettel beszentelte a hamvakat, mely után Székely Elek polgármester a város koszorúját, Matolay Etele Zemplén megye nyug[almazott] alispánja a 48-as honvédek koszorúját, Dókus Gyuláné Zemplén vármegye hölgyei nevében pedig Zrínyi Ilona koporsójára helyezett koszorút. Matisz János, a borsi község bírája a Rákóczi szülőházát beárnyékoló százados tölgy lombjaiból font koszorút hozott. Pekáry Gyula függetlenségi párti elnök a párt nevében tett le koszorút. Mikor a vonat S[átoralja]újhely táján ahhoz a helyhez ért, ahol a borsi községet érintő országút keresztezi a vasúti vonalat, utasainak ritka szép látványban volt része. Rákóczi szülőháza a fényesen kivilágított kisközségből ellátszott a vasúti vonalra, amelyet keresztező országút szintén, ameddig a szemhatár terjedt, ki volt világítva. A borsi bíró a következő megható szavak kíséretében tette le a borsi község koszorúját: Azon drága tölgyeknek lombjaiból, amelyeknek árnyékában két századdal ezelőtt nagyságos asszonyunk nagy fejedelmünket, Rákóczi Ferencet karjain ringatta, ezen tölgyeknek lombjaiból a borsi község erdejéből fontuk ezt a koszorút. Zemplén megyén áthaladva hajnali 4 órakor Nagyszaláncon lépte át a vonat Abaúj-Torna vármegye határát, ahol már maga az állomás is fényes képet nyújtott. Az épület oldalán koszorúkkal körülvett száz árboc állt, amelynek végén egyenes rudakon a nemzeti lobogó és alatta keresztben Rákóczi és megyei zászlók lengtek. Az árbocokat egymással tölgylombokkal és girlandokkal kötötték össze. Az árbocok között vörös lampionok égtek, az állomás előtt lévő árbocokon fekete fátyollal bevont Rákóczi címerek voltak. Az árbocok között végig száz fáklyás állt, az egyik, és száz fáklyás a másik oldalon. A szalánci vár, amelyhez a Rákócziakat történelmi emlékek fűzik, kék és vörös magnézium fáklyákkal volt kivilágítva. A várromon óriási fekete zászlót tűztek ki. A vár előtt lévő régi templomromoknál szakadatlanul durrogtak a mozsárágyúk. Forgách István gróf itteni kastélya tündéri fényben ragyogott. A kastély ablakaiból bengáli tűz szórta fénysugarait a ködös hajnalba, mikor pedig a vonat Nagyszaláncra érkezett, az egész kastély fehér magnéziumfényben ragyogott. Amint a vonat megállt, előlépett főpapi ornátusában Takács Menyhért dr., jászovári prépost-prelátus és nagy asszisztenciával beszentelte a hamvakat. A beszentelési aktus alkalmával Forgách Elza grófnő Odeschalchi Pálma hercegnő, Forgách Margit grófné és néhai Forgách Sándor gróf leánya, Erzsébet kíséretében ezüst tölgy-lombkoszorút tett Rákóczi koporsójára ezen felírással: A nagy fejedelem szent emlékének - Forgách Simon gróf kuruc vezér utódai Nagyszalánc 1906. október 29. Itt tisztelegtek a hamvak előtt a megye zászlaját vivő Puky Endre alispán vezetésével gróf Vay Tihamér, Szalay László, Kossuth Lajos és gróf Zichy Jakabból álló küldöttség. Az egyházi szertartás után Ferdinándy Gyula megyei főjegyző beszédet mondott, amelyben az Abaúj-Torna vármegye közönségének hódolását tolmácsolta. A főjegyző kíséretében voltak a törvényhatósági bizottság tagjai, akik Kassáról hajnali 3 órakor különvonattal jöttek a hamvak elé. Húszpercnyi itt időzés után lassan megindult a vonat Barcsa felé. Ezen út Nagyszalánctól Barcáig festőien szép panorámát tárt a szemlélő elé. Az egész útvonalon minden őrháznál és megállóhelyen őrtüzek lobogtak, a közbeeső vashidakon lampion és magnézium világított a vidék minden dombján és emelkedésén örömtüzek gyúltak ki. A vasút mentén végig égő fáklyákkal a községek népei sorakoztak. Ilyen tűzpompában haladt a vonat Alsó-Mislyén át Barcáig, egykor a nemes barcai család ősi fészkéig, ahol a barcai és gróf Zichy család kastélya díszben tündököltek. Hajnali 5 óra 14 perc már elmúlt, midőn a vonat gyorsított menetben közeledett Kassához, amely nem a gyász szomorúságával, hanem a hazafias öröm érzetével és fejedelmi pompával köszöntötte az idegenből visszatért hamvakat.

Felső-Magyarország gyöngye, Kassa város, fejedelmi díszpompában várta a bujdosó kurucok földi maradványait, amelyek ma érkeztek ide az utolsó állomásokra, a kassai dómba, ahol a hősök aludni fogják örök álmukat. A házakon drapériák, dekorációk díszlenek, az erkélyek piros díszben pompáznak és az ablakokból Rákóczi lobogókat lenget a szél. A főbb utcákon árbocerdő vonul végig, mindegyik árbocon Rákóczi vagy nemzeti címer díszlik. Az első díszkapun - mely a Vajda-Hunyadi vár mintájára épült a Hernád híd közelében - zászló áll. Tornyáról Rákóczi lobogók lengenek. A második diadalkapu a főutca elején áll Rákóczi korabeli stílusban épült és impozáns hatású. A székesegyháztól a főutca végéig elhelyezett árbocokra Magyarország összes törvényhatóságainak zászlóit tűzték fel. Ezek a lengő színpompás zászlók gyönyörű látványt nyújtanak. Már kora reggel óta rendkívüli a sürgés-forgás az egész városban és főképp a pályaudvar környékén nagy sokaság tolong. Az állomási épületet és környékét pazarul feldíszítették. Itt emelkedik a pompás díszsátor is, amely kívülről bíborral, belülről pedig a Rákóczi család címeivel és címerével van díszítve. Reggel 6 óra 16 perckor megkondultak az összes harangok és 24 ágyúlövés jelezte, hogy a különvonat megérkezett. A harangzúgás közé vegyült ágyúdörgés megható érzést keltett az emberekben, mintha mindenki érezné a történeti pillanatnak jelentőségét, amely az édes haza ölébe visszahozta a száműzötteket. Ünnepi csendben vonult be a vonat az állomásra, amely szorongásig megtelt emberekkel. A közönség kalaplevéve, néma meghatottsággal üdvözölte az érkező hamvakat. Nyomban a megérkezés után a kísérő küldöttségek tagjai leemelték a koporsókat, és a díszcsarnokban helyezték el. Thököly Imre koporsóját a Késmárkra való szállításig, éjfél után 1 óráig a Késmárkról érkezett díszőrség vette őrizete alá. Rákóczi és társai koporsóinak a díszcsarnokban történt elhelyezése után, díszőrség állt fel a

körül. Azután a különvonaton érkezett vendégek a városba hajtattak, ahol már erősen hullámzott a nép, gyönyörködvén a felvonuló lovas bandéristák színes tömegében.

A Klobusiczky utca sarkán felállított díszsátorban helyet foglalt az egész kormány, Polónyi Géza igazságügy miniszter kivételével. Ott voltak továbbá a főrendiház és képviselőház tagjai a törvényhatóságok kiküldöttjei és a horvát küldöttség Drohobeczky Gyula püspök vezetésével. A koporsó mellett állottak Rákóczi és bujdosó társainak utódai.

Az egyházi szertartás után, amelyet Fischer-Colbrie Ágost püspök fényes segédlettel végzett a híres kassai dalárda elénekelte Lekly Gyulának, az iparművészeti iskola igazgatójának alkalmi versét Huber melódiájára. [popup title="Ezután Thaly Kálmán állott fel szólásra [...]" format="Default click" activate="click" close text="A beszédet l. Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez, i. m. 226–230. Az egyes ünneplő beszédek nem teljesen azonos szövegűek, hiszen különböző úton jutottak hozzájuk a szerkesztőségek. Így Thaly általunk megjelentetett beszédei is némileg eltérnek az MTI beszámolóitól."]

III. déli kiadás

Kassa, október 29. [popup title="Thaly Kálmán beszéde [...]" format="Default click" activate="click" close text="Ez a rész az előző tudósításban szereplő kassai Thaly beszéd folytatása. A befejező mondatokat közöljük. L. Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez, i. m. 229–230. "]
S most, azt hiszem, egész Európa tisztelettel fog meghajolni a magyar nemzet e dicső, kegyeletes cselekedete előtt. (Úgy van! Éljenzés) Megható volt azt látni, hogy az országnak még nem magyarlakta vidékei is az egyszerű polgárnép, egyszerű pásztorok, siettek a vasúthoz amerre elhaladtunk, hogy üdvözöljék, s nemzeti lobogó alatt énekelték a Szózatot és a Himnuszt s őrtüzeket gyújtottak mindenütt, ha másból nem tellett, szalmából, a fejedelem tiszteletére világossá téve még az éjszakát is az ország legszélső határától, Orsovától Kassáig.

Mi édes urunk, felséges fejedelmünk, a vereckei szoroson mentél ki hideg északon Lengyelországba, kemény, havas februári időben, és délen, Magyarország legdélibb csúcsán, Orsován át hozunk haza téged Nagy Törökországból. Álmodhatod most már nagy álmaidat az édes hazai földben, halott poraid annyi ideig idegenben pihentek. Zarándokolhattak hozzád, odatérve magyarok akkor is és ott is. Azt várom, és azt óhajtom, hogy a Rákóczi-kultusznak e fellendülése után, amelyet Orsovától idáig meghatva szemléltünk, nem leszen soha elfeledve és a felséges hamvadhoz s a kassai dómban állítandó remek emlékedhez zarándokolni fog az egész ország, különösen pedig az ifjúság, hogy hazaszeretet tanulhasson a lelkes fejedelemtől, akiknek emléke, míg magyar él, örökké élni fog. (Hosszan tartó, lelkes éljenzés.)

IV. déli kiadás

A kormány tagjai után a főrendiház és a képviselőház küldöttségei következtek. Itt vett részt a menetben a horvát országgyűlés tizenkét tagú küldöttsége Drohobeczky Gyula püspök és Medákovics Bogdán horvát képviselő vezetésével. A horvátok megjelenése nagy örömet keltett és többször meg is éljenezték őket. Azután jöttek az egyházi főméltóságok, a református, az ágostai hitv[allású] ev[angélikus] és az izraelita egyházak küldöttségei. Utánuk hosszú sorban a többi lovas és gyalog bandéristák. Amerre csak a gyönyörű menet elhaladt, a tömeg sorából, az ablakokból és erkélyekből kalap- és kendőlobogtatással üdvözölték a menetet. Több helyütt a gyászkocsik elvonulásakor a tömeg térdre borult. A lelkes, hazafias hölgyközönség pedig virágokat szórt a gyászkocsik elé. Az elvonulás alatt folytonosan kongtak a harangok, és pedig nem csak a kassaiak, hanem az ez alkalommal porsi, zborói és rakocani Rákóczi harangok is. Midőn a menet a székesegyházhoz ért, a koporsókat az alispán és a főispán vitte be a székesegyházba, ahol díszes szarkofágra helyezték. A szarkofágok mind barokk stílusban készültek. A II. Rákóczi Ferencé rózsaszínű csiszolt márványból való. Magassága 1,75 méter. Bercsényi Miklósé haraszti márványból készült és oldalt két címer díszíti. A Sibrik Miklósé és az Esterházy Antalé szintén haraszti kőből van faragva, és családi címerükkel van díszítve. A

. A szarkofágon a következő felirat van a két-két címer között:
Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc Magyarország és Erdély fejedelme. Meghalt 1735. április 18-án Rodostóban. Az ő hőslelkű anyja, Zrínyi Ilona, I Rákóczi Ferenc, utóbb Thököly fejedelemnek hitvese. Meghalt 1703. február 18-án Nikodémiában és fia Rákóczi József meghalt 1738. november 18-án Cernavodaban, kiket nemzetünk balsorsa számkivetésbe juttatott.

Hátul ez áll: Számkivetésüknek I. Ferenc József apostoli királyunk vetett véget, ki drága poraikat a nemzet örömére visszajuttatta, és a haza szent földjén helyeztette örök nyugalomra 1906. évben. Az ő dicső emlékük erősítse az utódok hazaszeretetét.

A díszkíséret tagjai a katafalk körül újra felálltak és ott a gyászistentisztelet alatt díszőrségi szolgálatot teljesítettek. A díszmenetből a székesegyházba a papok és a halottaskocsik után jövő küldöttségek vonultak be, ahol a miniszterelnök, a főrendiház és a képviselőház elnökei, valamint a kormány tagjai az erkély előtti jobboldali padok első sorában, az állami főméltóságok és hatóságok pedig az erkély előtti padsorokban a baloldalon foglaltak helyet. Az elrendezés után megkezdődött a gyászmise, amelyen óriási pompával Fischer-Colbrie Ágost mondta az ünnepi gyászmisét. Celebráltak még Balázs Lajos rozsnyói, Radnay Farkas besztercebányai, Boromisza Tibor szatmári, Firczák Gyula munkácsi, Váli János eperjesi, Párvy Sándor szepesi és Drahobechy Gyula horvát püspök. A gyászmise alatt Hinerka Ulrik kassai székesegyházi karnagy vezetésével Cherubini E moll rekviemét adták elő. Az előadásban 80 tagú vegyes énekkar és 50 tagú zenekar vett részt.
Midőn a pontifikáló főpap az Úrfelmutatási ceremóniához közeledett, egy rom[ai] kat[olikus] lelkész ment a székesegyház körül kivont karddal álló díszbandérium vezetőjéhez, Forgách István grófhoz, majd pedig a népies lovas bandérium vezetőjéhez, Zichy Károly grófhoz, jelentve, hogy az Úrfelmutatás megkezdődik. E pillanatban megkondultak a székesegyház harangjai, mire a bandériumok összes lobogóit meghajtották. A gyászmise befejezése után következett az

és ezzel a temetési szertartás véget ért.

Sok időbe került, míg a székesegyház kiürült és a körülötte lévő utakon némiképpen szabaddá lehetett tenni a járást. Ekkor megnyitották a székesegyház déli kapuit a küldöttségek és a nagyközönség számára. A hamvak elé járuló hódolók menetét a hölgyküldöttségek tagjai nyitották meg. Követték őket a díszmenetben részt vett törvényhatóságok küldöttségei, végül a nagyközönség. Ez a zarándoklás órákon át tartott, miközben szebbnél szebb koszorúkat tettek a ravatalra. Ezek között látható Budapest székesfőváros koszorúja a főváros színeit viselő koszorúszalagokon a következő hímzett aranyfestésű felírás olvasható: Székesfőváros közönsége Rákóczi Ferenc és bujdosó társai emlékének. Abaúj-Torna vármegye és Kassa város hatalmas koszorúinak ez a felirata: Szarvaskendi Sibrik Miklósnak, a fejedelem hűséges udvarmesterének, gróf Bercsényi Miklósnak, a dicsőséget aratott kurucseregek hőslelkű tábornokának; Esterházy Antal grófnak, a magasztos szellemű munkácsi hősnek; II. Rákóczi Ferenc dicső anyjának, Zrínyi Ilona fejedelemasszonynak, Thököly Imrének, a magyarországi részek urának és fejedelmének soha el nem múló emléke iránt érzett mély tisztelettel; Felsővadászi II. Rákóczi Ferencnek Regőcvára örökös urának, a szabadságért szövetkezett rendek vitézlő fejedelmének, a haza atyjának dicsőséges emlékezetére honfiúi kegyelete jeléül mélységes hódolattal. A rozsnyói hölgyek Bornemisza Lászlóné vezetésével küldöttségileg helyeztek az ősrégi Rákóczi ház ódon faláról vett örökzöld borostyánból font koszorút Rákóczi Ferenc édesanyjának, Zrínyi Ilonának koporsójára. A koszorút sárga és kék szalag díszíti ezzel a felírással: A rozsnyói jótékony nőegyesület Zrínyi Ilona emlékének, a nagy Rákóczi hon szerelme a tied, szívében Munkácson azt is te ültetéd. Gróf Vay Gáborné Zrínyi Ilona koporsójára a Szabolcs vármegyei nők nevében ezüst koszorút helyezett, amelyen a következő felirat volt: Zrínyi Ilona emlékének a Szabolcs vármegyei nők. A Szathmáry Király család ezüst babérkoszorút helyezett a fejedelem ravatalára a család címerével és a következő felirattal: II. Rákóczi Ferenc kegyes fejedelmünk dicsőséges emlékének hódolattal kuruc vitézének, nemes apródjának, bujdosó társának Szathmáry Király Ádámnak utódai, Szathmáry Király Pál és báji Patay Gyuláné szül. Szathmáry Király Anna. Rákóczi egykori birtokáról a moravicai és srokkai járásból húsz-húsz tagú küldöttség helyezett a fejedelem koporsójára a zborói vár környékén szedett és fenyőgallyakból álló koszorút, amelynek felirata a következő: Sáros vármegye közönsége dicső emlékű egykorú főispánjának.

A kormány nevében Zichy Aladár gróf és Apponyi Albert gróf miniszterek ma délután meglátogatták Fischer Colbrie kassai püspököt.

***

Országgyűlési Értesítő
1906. október 30.

Melléklet az I. déli kiadáshoz.

Csáktornya, október 30. Szombat este lobogódíszbe és ünnepi mezbe öltözött az egész város és egész hétfőig valami ünnepies nyugalom szállott reá. Ma reggel kezdődött az ünnepélyek sorozata fél 9 órakor az izr[aelita] templomban tartott istentisztelettel. Innen a közönség a róm[ai] kat[olikus] templomba ment, ahol istentiszteletet hallgatott meg. Majd a csáktornyai áll[ami] polg[ári] iskolába vonultak, ahol igen szép ünnepélyt tartottak. Ezután a közönség a tanítóképző intézetbe vonult, ahol igen szép műsorral bíró ünnepélyt tartottak.

Celldömölk, október 29. A kat[olikus] fiúiskola és leányiskola szép Rákóczi ünnepélyt rendezett, amelyen dr. Sziner Izidor plébános méltatta lendületes beszédben a nap jelentőségét. Ezt megelőzőleg a kat[olikus] templomban ünnepi misét tartottak, amelyen megjelentek a hatóságok, egyesületek testületileg. A tanítás az összes iskolákban szünetelt.

Paks, október 29. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatal alkalmából itt is szép ünnepségeket rendeztek. Vasárnap a város lobogódíszt öltött; a katolikus és az iparos körben nagy közönség jelenlétében sikerült Rákóczi emlék ünnepélyt tartottak. A kat[oliku] körben Geyer Ella szép szavalata után Müller Károly s[egéd]lelkész hatásos ünnepi beszédet tartott. Utána Spuller Mariska énekelt cigányzene kísérettel kuruc dalokat. Az iparos körben Erdős Gyula tanító tartotta az ünnepi beszédet, majd Kardos János joghallgató szavalt szép sikerrel. Utána díszlakoma volt. Ma kilenc órakor a katolikus templomban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartottak, melyen az összes hatóságok és nagy közönség vett részt. Az összes iskolákban is rendeztek Rákóczi ünnepeket, az előadások szüneteltek.

Mátészalka, október 29. Vasárnap és hétfőn itt is sikerült Rákóczi ünnepségeket rendeztek. Vasárnap délelőtt a református templomban tartottak ünnepi istentiszteletet a bujdosók emlékére, amellyel kapcsolatba a reformáció behozatalának háromszázados évfordulóját is ünnepelték. Kincses István lelkész bő történelmi vonatkozásokkal méltatta a kortörténelmi momentumot. 10 órakor az izraelita iskolában a Himnusz eléneklése után Herman József igazgató a Rákóczi korszakról ünnepi előadást tartott. Délután négy órakor az iparos körben volt ünnepély, ahol Szalkai Sándor elnök lelkes megnyitója után Puskás városi jegyző tartott előadást a bujdosókról, majd Tóth Árpád szavalt nagy hatással. Hétfőn a katolikus templomban nagy gyászmise volt, melyet Vadász Ágoston plébános celebrált. Az oltár közelében Rákóczi katafalkja volt felállítva.

Szentgothárd, október 29. A Rákóczi ünnepségek sorozatát a Magyar Asztaltársaság nyitotta meg, amelyen Fodor Árpád tanár tartott lelkes előadást a bujdosókról. Utána Csaplovits Elemér joghallgató Lengyel Zoltánnak „A szabadság igéje" című rapszódiáját szavalta el.[...]

A Magyar Távirati Iroda és Budapesti Tudósító együttes kiadása

I. déli kiadás

Késmárk, október 30. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, akit lelkes éljenzéssel fogadtak, a következő szavakat mondotta: Az idegen föld megőrizte, a magyar hazafiság és a királynak nagylelkűsége hazahozta, őrizze meg ez a föld a drága hamvakat és jöjjön el reájuk, úgy mint az édes magyar hazára, a feltámadás napja. (Lelkes éljenzés.)

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Thaly Kálmán beszédét l. Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez, i. m. 235–237."] Azután Thaly Kálmán remegő hangon így folytatta és fejezte be szavait: Sokat szenvedett nagy szabadsághős, édes fejedelmünk! Viszontagságos életed után, íme, ideérkeztél Magyarországba, ideérkeztél szülővárosodba. Ismerik e nevet: Késmárk jól Kis-Ázsiában is. Sírfeliratára is rá van vésve, arra az emlékre is, amelyet Izmitből idehoztunk, rá van hímezve, nem csak a Thököly neve, hanem Késmárk városának neve is, szóval a rokonszenv nyilvánult meg ebben is és én tudom, hogy ma, mikor őt temetjük, Kis-Ázsiában is gondolnak rá kegyelettel, mint ahogy Konstantinápolyban és Rodostóban is a tegnapi napon kegyelettel emlékeztek meg dicsőséges, néhai urunk fejedelmünk Rákóczi Ferencről. Nyugodjál tehát sokat szenvedett bujdosó mártír az édes haza földjében, a te kedves szülőfölded rögei között, a te kedves Késmárk városod ev[angélikus] templomában mint a magyar nemzet örök tiszteletének tárgya. Járuljanak a jövő nemzedékek a te sírodhoz hazafiságod és a mártíromság nyugodt tűrését tanulni a te nemes példádból (Lelkes éljenzés.)

A magyar nemzet nevében én, aki hamvaidat a velem küldött országos bizottsággal elhoztam, itt teljesítem utolsó feladatomat e szent munkában, mikor Thököly Imre koporsóját Késmárk városának átadom. (Lelkes éljenzés.)

A megilletődéssel vegyes lelkesedés vett erőt a nagy sokaságon, amikor e szavak után megindult a menet.

II. déli kiadás

Késmárk, október 30. Poprádfelka állomáson ezernyi közönség szorongott zászlókkal, címerekkel és fenyőlombokkal gazdagon díszített pályaudvaron. Az érkezéskor a poprádfelkai és a szepesszombati egyesült dalárda elénekelte a Himnuszt. Thaly Kálmánt, aki néhány percre kiszállott kocsijából, az ünneplő közönség lelkesen megéljenezte. Az állomáson a fejedelem fogadására a város részéről megjelentek Kovács István polgármester, Szubally Kálmán rendőrkapitány, dr. Ber Zsigmond városi ügyész, Csont Gusztáv és számos tagja a városi tanácsnak és képviselőtestületnek. Itt csatakozott a szepesi küldöttséghez báró Jungenfeld Károly orsz[ággyűlési] képviselő is. A vonat egy órai itt időzése alatt az egyesített dalárda és a cigányzenekar kuruc dalokat adott elő. Thököly fejedelem koporsójára Kovács István polgármester szép beszéd kíséretében koszorút helyezett. Utána más testület és egyesület nevében számos koszorút tettek a Thökölyt szállító kocsiba.

Gyönyörű kivilágítással fogadta az érkező vonatot Igló város. Különösen a kassa-oderbergi vasút épületei voltak remekül díszítve és kivilágítva. Az internátus előtt az intézeti ifjúság éneke vegyült bele az éjszaka csendjébe. A pályaudvaron mintegy 5000 ember állott égő fáklyákkal. A hatalmas reflektorok nappali világosságot szórtak szét az egész környékre, amikor a több különvonat egymás után berobogott. A kat[olikus] templom tornyán bíborszínű villamos körtékből kirakott nagy T-betű csillogott fel, mely az első pillanatba úgy látszott, mintha égi jelként tűnt volna hirtelen fel Thököly fejedelem érkezését hirdetve. A városi képviselőtestület tagjai, az összes intézetek ifjúsága a tanári kar vezetése alatt, továbbá az egyesületek és testületek zászlóikkal együttes menetben vonultak ki a feldíszített pályaudvarra, hol elöl a tűzoltótestület tagjai helyezkedtek el.

A város előkelői közül ott voltak: Bartsch Gusztáv, dr, Toschler Antal, Lagsfeld Géza, Matolcsy János, Gotthard Albert dr., Rottenberg Márton dr., Wesselényi Mátyás. Az ifjúság hazafias dalokat énekelt, közben pedig a tárogató szólott. A város babérkoszorút helyezett a fejedelem ravatalára, a közönség köréből is többen tettek le koszorúkat. A kassa-oderbergi vasútnak épületei még a legkisebb állomásokon is gyönyörűen fel voltak díszítve. Igló körül lépten-nyomon örömtüzek égtek. A város és a kassa-oderbergi vasút száz szekér fát és több hordó petróleumot használt fel a kivilágításra. Reggel nyolc órakor érkezett a vonat Késmárkra, mely ünnepi díszben fogadta Thököly hamvait. Az állomási épületet pazarul feldíszítették és mindenütt, amerre a menet elvonult, kék-sárga és nemzetiszínű zászlók lobogtak. A villamos oszlopokon Thököly-címerek és girlandok pompáztak. Három díszkaput is állítottak. A legdíszesebbet a város elején, a másikat a Thököly várban, a harmadikat pedig az evangélikus templom bejáratánál. Mikor a vonat megérkezett, az egyesített iskolai énekkarokból és a késmárki daloskörből álló vegyes kar a Himnuszt énekelte. A hamvakat a város nevében Schwarz Károly polgármester fogadta, aki kifejezést adott a város hódolatának. A koporsót a vasúti állomás melletti díszsátorban ravatalra helyezték. A ravatal körül Apponyi, Kossuth, Darányi miniszterek, továbbá Széchenyi Sándor gróf főrendiházi alelnök, Justh Gyula képviselőházi elnök, a törvényhatóságok és a városi küldöttségek foglaltak helyet. Előbb Kossuth, utána Thaly Kálmán beszélt.

A beszédek után a késmárki énekkar Thököly korabeli éneket adott elő. Azután a díszőrség a hamvakat rejtő koporsót a gyászkocsira helyezte, mire a menet megindult. A menet élén Okolicsányi Zsedényi Ede, Szepes vármegyei törvényhatósági biz[ottsági] tag lovagolt díszmagyarban. Őt követte négy kürtös lovon, címeres és zászlós harsonákkal. Majd Szepes vármegye lovasbandériuma vonult fel négyes sorokban, ezután a többi törvényhatóságok küldöttségei jöttek vármegyéjük vagy városuk zászlajával. Az iskolák, egyesületek és társaságok zászlós csoportja után Palcsó István városi tanácsnok a temetési kornétát vitte.

A páncélos lovag után két csatlós fekete mént vezetett, amelyet Thököly fejedelem címerével díszített terítő takart le. Prónay Dezső báró és Zelenka püspök vezetésével jöttek az ágostai evangélikus és az evangélikus református egyház küldöttségei, a temetést végző papsággal, mely után Thököly Imre fejedelem hamvait vivő halottas kocsit hat fehér ló vonta hat csatlóssal, három nyeregben ülő lovásszal. A koporsó mellett mindkét oldalon 3-3 apród haladt az ország és a Thököly család címerpajzsával. A testőrséget Szepes, Sáros, Liptó, Árva és Maros vármegyék alispánjai, valamint Késmárk város polgármestere képezte akként, hogy mindkét oldalon haladtak. Ezeken kívül kétoldalt 12 fáklyavivő haladt Szepes vármegye 6 hajdújából alakított őrséggel. A halottas kocsi nyomán a Thököly családnak női leszármazói, majd Thaly Kálmánnak az élén az ötös bizottság. A kormány, a főrendiház és a képviselőház tagjai következtek ezután, kiket Szepes vármegye törvényhatósága, Késmárk város képviselőtestülete és egyéb küldöttségek követtek. Így vonult a menet a Thököly várba, melynek udvarán felállított díszsátorba ravatalra helyezték a fejedelem koporsóját. Miközben a menet bevonult a várba, a bártoronyból tárogatón a bujdosók énekei hangzottak és utána Thaly Kálmánnak „Thököly sírja" című dalát adták elő. Ezután ünnepi beszéd következett, melyet Prónay Dezső báró mondott. A Szózat eléneklése után a díszőrség visszavitte a koporsót a váron kívül várakozó gyászkocsira és megindult a menet az ágostai hitvallású templom elé. Mikor a menet a városháza elé ért, a városház tornyából megszólalt a tárogató hangja, mely végigkísérte a menetet a feketével bevont és címerekkel, gallyakkal feldíszített templomig, hol az egyházi ének után Terray Gyula Gömör megyei ágostai hitvallású főesperes és Prónay Dezső báró mondottak beszédet. Dianiska Frigyes késmárki evangélikus lelkész gyönyörű beszéd kíséretében átvette a fejedelem koporsóját. Zelenka Pál tiszai püspök imájával és áldásával az ünnep véget ért. A fejedelem koporsója néhány óráig közszemlére volt kitéve, azután levitték a kriptába, ahol immár hazai földben

Az ünnepségek után a kora délutáni órákban a küldöttségek és vendégek nagy része külön vonaton utazott el Késmárkról.

Jelzet: Magyar Országos Levéltár K 26-1906-XLI-86 (I)-5313.