A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről

(1946. február–április.)

„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”

Bizalmas jelentés 1.

6/biz
1946

MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat

Bizalmas jelentés

a magyar békecélok tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményiről.

1946 február 26 és március 2 között Nagybudapesten 2000, vidéken 8000 személyt kérdeztünk meg a magyar tájékoztatási miniszter úr megbízásából, a magyar békecélok további konkretizálása tárgyában. Budapesti eredményeink csoportosításában megkülönböztettünk minden társadalmi rétegben a szabad és a kötött jövedelműeket, mivel ezek viselkedésében különbségek mutatkoznak. E két csoport egymáshoz viszonyított aránya 1:2

Két kérdésben kutattuk a revíziós törekvések elterjedettségét. Mindkét fogalmazásban egybevágó eredményeket kaptunk. (Lásd III. és IV. táblázat).

III. táblázat.
Letettünk-e a revízióról?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen25,228,522,225,225,632,4
Nem68,068,075,672,071,164,0
Nem tudja6,83,52,22,83,33,6
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

IV.táblázat.
Trianonnál kedvezőbb határ lehetséges-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen69,870,169,674,478,670,0
Nem23,227,425,220,618,621,8
Nem tudja7,02,55,25,02,88,2
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

Arra a kérdésre, hogy letettünk-e a revízióról, 23% felelt határozott nemmel. Érdekes, hogy korábban e tárgyban feltett kérdésünkre 29% látta a trianoni határmegvonást egyedül lehetséges békecélnak, igaz, hogy ebből 7% egy-két határvárosra kiterjedő kiigazítást tartott lehetségesnek. Jelenleg 68% szerint valamelyes revízió még ezen felül lehetséges, 3% nem foglal állást. A trianoninál kedvezőbb határmegoldást 22% nem tart lehetségesnek. (pontosan ugyanannyit, mint korábbi felvételünk szerint). 72% kedvezőbb megoldást remél, (valamivel több, mint ahányan általában lehetségesnek tartanak bizonyos revíziót, mert kisebb határkiigazítást még nem tekintenek "revíziónak"). 6% tartózkodott a nyilatkozattól. Társadalmi különbségek nem mutatkoznak, csak a kötött jövedelműek körében valamivel nagyobb a revízióellenesek száma, mint a szabad jövedelműek körében. Három kérdésben kutattuk a határrendezés néprajzi elvének népszerűségét. (Lásd V.,VI.,VII. táblázat)

V. táblázat
Néprajzi elv jó-e véglegesen?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen38,147,846,743,643,549,6
Nem56,450,248,151,052,647,4
Nem tudja5,52,05,25,43,93,0
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

VI.táblázat.
Engedmény ebből érdemes-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen56,955,054,151,051,848,2
Nem42,444,343,748,746,849,8
Nem tudja0,70,82,20,31,42,0
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

VII. táblázat.
Paritásos kisebbségi elv megfelel-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen26,631,733,326,935,244,5
Nem70,066,863,769,62,252,0
Nem tudja3,41,53,04,12,63,5
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

Hozzávetőlegesen egyezik azoknak száma, akik egyfelől elfogadták, másfelől elvetik a néprajzi elv véglegességét. Igenlően nyilatkozik 46%, nyilatkozattól tartózkodik 5%. A munkások valamivel kedvezőbben nyilatkoznak a néprajzi elv mellett, mint a többi kategóriák. 53% szerint érdemes engedményt tenni a néprajzi elvből, 47% szerint nem. A társadalmi különbségek jelentéktelenek. Arra a kérdésre, hogy az engedménynek megfelelő alapja-e az olyan határmegvonás, melynek alapján a határ kétoldalára egyező számú kisebbség jusson, 35% igenlően, 61% nemlegesen válaszolt, míg 4% nem foglalt állást. Leginkább elfogadja ezt a rendezési elvet a munkásság, közülük is inkább a kötött jövedelmű bérmunkások. Utolsó kérdésünk azt tisztázta, hogy érzelmi okok mellőzésével, komoly megfontolás alapján, mely területrészek és városok esetleges visszacsatolását tartják a béketárgyalásokon leginkább elérhetőnek. (Lásd VIII. táblázat). Eredményeink pontosan igazolják /4/ biz. jelentésben közölt/ eredményeinket. Nyugat és dél felé mintegy 40%, észak és kelet felé 50-75% tart lehetségesnek határkiigazításokat, a trianoni megoldást látja egyedüli alapnak 24%. Részletesebben a határkiigazításokról a következő adatok adnak felvilágosítást. Semmit nem remél 24%. Azok, akik kedvezőbb határokat várnak, legtöbben (mind a 76%), Csallóköz és Érsekújvár vidékének visszatérését várják. Majdnem ugyanennyien, 74%, egy keleti határsáv visszacsatolásával számolnak, beleértve Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit. 56% reméli Kolozsvár visszacsatolását, Nagyváraddal és Szatmárnémetivel összefüggő háromszög alakjában. 50% azoknak a száma, akik ezen túlmenően a Székelyföld és Kassa vidékének a visszatérését tartják lehetségesnek. A Temes-vidékből 42%, Szabadka környékéből is 42%, Burgenlandból 40% vár vissza területsávokat. Általában néprajzi korrektivumokat említ 32%, míg ezen részben túlmenő reményeket táplál 8%, ideértve azt a néhány felelőt, aki azt hangoztatta, hogy "mindent vissza". Összegezve a területi aspirációkat, 80% körül van a román, 70% körül a szlovák, 40% körül a délszláv és az osztrák területekre irányuló igények híveinek arányszáma. Társadalmi különbségek inkább mutatkoznak a kötött jövedelműek körében, ahol az értelmiségiek bizakodóbbak, míg a szabad jövedelműek közül a munkások közel ugyanilyen értelműen nyilatkoznak.

VIII. táblázat
Mi érhető el?

 SzabadKötöttÁtlagEgyütt
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Semmit26,425,822,427,622,248,224,4 
Részben történetihatárokat7,66,55,88,79,36,97,8 
Össze-függő néprajzihatárokat25,124,825,023,226,223,024,732,5
Ezenfelül
Burgenland7,77,04,47,58,68,07,339,8
Észak-Bácska, Szabadka9,611,78,710,910,510,99,842,3
Temes-vidék9,48,010,610,29,610,210,242,7
Arad, Nagyvárad, Szatmár48,445,944,646,340,636,842,274,7
Temes-vidék9,48,010,610,29,610,210,242,7
Kolozsvár25,321,024,525,522,522,123,956,4
Székelyföld, Marosvásárhely19,819,616,918,013,014,317,249,7
Kassa20,018,721,919,315,215,110,250,8
Csallóköz, Érsekújvár43,943,446,542,841,237,543,175,6
Egyéb területsávok12,07,48,910,17,67,98,8 
Összes poztív226,8213,5216,7222,5206,5193,5213,3* 

*átlagban közel három adatot mondott minden pozitívan válaszoló.

Összefoglalás

A közönség 82%-a híve a békecélok nyílt feltárásának. Részleges revízió lehetőségét mintegy 70% vallja. A néprajz elvet körülbelül egyenlő arányban fogadják el és vetik el határmegvonási alapnak. Mintegy 75% kisebb északi és keleti határkiigazításban reménykedik, 56% Erdélynek Kolozsvárig terjedő megosztását, 50% a Székelyföld és Kassa környékének idecsatolását látja komolyan lehetségesnek. Egyéb kiigazításokat csak kisebb hányad említ, nagyobb revíziót mintegy 7-8%, semmifélét 24%.

Budapest, 1946. március 8.

Magyar Közvéleménykutató Intézet

Megjegyzés: A jelentéshez az alábbi kisérőlevél volt csatolva Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük a magyar békecélok tárgyában végrehajtott újabb közvéleménykutatásunk eredményeit feltüntető bizalmas jelentésünket. Budapest, 1946,. március 11. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők