Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései

„Elektroacél nélkül autóalkatrészeket gyártani nem lehet."

„Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba, és nem tudja elképzelni, hogy a 'jól bevált módszere' mással is helyettesíthető".

5.

A Kohó- és Gépipari Minisztérium levele Sebők Lászlóhoz, az MDP KV osztályvezetőjéhez

1952. december 22.

A Központi Termelési Főosztály megvizsgálta azokat a kérdéseket, melyeket Sebő elvtárssal telefonon keresztül két héttel ezelőtt, úgy Szikra, mint Urszó elvtárs letárgyalt. A kérdésekre az alantiakban adjuk meg válaszunkat:

1. A Magyar Acélárugyár hordrugóhoz szükséges anyagellátása.

1952. III. negyedévi keretre a vállalat 392,5 to igényt adott be, amelyre a kiutalást teljes egészében megkapta, azonban az O[rszágos] T[ervhivatal] 2500-281/952. sz. rendelete értelmében a Kohászati Üzem a rendelést stornírozta.

1952. IV. negyedévi igénye a vállalatnak 359,2 tonna volt, ezzel szemben 307 to kiutalást kapott. Ózd a 307 tonnára csak 196,86 tonnát szállított le a vállalat felé f[olyó] hó 15-ig. A IV. negyedévi keretet elősegítette az import útján beérkezett 100 to rugó anyag, mely 100 tonnával a beérkezett anyagok mennyisége a IV. n[egyed]évre 296,86 to volt.

1953. I. negyedére a Magyar Acélárugyár 899 to anyagigényt adott be, melyre kiutalást 338 tonnát kapott belföldről. A Beszerzési Igazgatóság közlése szerint, mivel rugóacél vonalán a piac a lehetőséget megtalálta, a Magyar Acélárugyár részére IV. 31-ig bezárólag 300-400 to import anyag fog beérkezni, mellyel a vállalat rugó anyagigénye kielégíthetőnek látszik.

Meg kell jegyeznünk azt, hogy a Magyar Acélárugyár rugó anyagellátása, míg az import lehetőségek nem voltak biztosítva, azért volt rossz, mert kohászatunk (Ózd) a rugó anyagokat átlag 60%-os selejttel tudja csak gyártani. Példának hozom fel, amikor is a Miniszter elvtárs utasítására azonnali intézkedésen keresztül 120 to rugó anyagot kellett Ózdnak legyártani, melyet le is gyártott, de szállítani csak 50 tonnát tudott, mivel a többi anyag 70 to selejt lett. A legutóbbi esetben 32 to rugó acélt gyártott le Ózd, melyből szállítani csak 7 tonnát tudott, a többi selejt lett.

Fenti példák világosan mutatják, hogy a belföldi rugó anyagellátás ilyen magas selejt mellett nem biztosítható. 1953-ra vonatkozólag a Magyar Acélárugyár rugó anyagigénye kielégítőnek mondható, mivel import útján a piacot megtalálva, biztosítani tudjuk.

2. A Csepel Autógyár elektroacél ellátása.

A Csepel Autógyárnak 1952-es év I., II. negyedében le nem szállított tételeit a 2500-281/952. stornó rendelet érintette, és így a vállalat az elmaradt tételekre szállítást nem kapott. 1952. IV. negyedévére a vállalat 25 to igényt adott be, ezzel szemben kiutalást csak 15 tonnára kapott 44-80 mm anyagban. A vállalatnak 1952-es év folyamán a IV. negyedévben további 16 to anyagigénye merült fel, 14-27 mm köracélban. E szükséglet fedezésére a Nemesacél raktárából csupán 6 to anyagot tudunk készletből biztosítani. A fennmaradó 10 to mennyiségre az Értékesítési Igazgatóság sorsolási javaslatot fog kidolgozni, melyet be fog állítani a kohászat programjába.

3. Acélöntvény ellátás.

Az 1953-ra vonatkozó acélöntvényt gazdálkodás alá vontuk és a Termelési Főosztály Kooperációs Osztálya kidolgozta 1953-ra vonatkozólag az öntvény-mérleget, melyet igazgatóságokra bontott mennyiségileg. Így az Autó- és Traktoripari Tröszt 1953-as évre 7700 to acélöntvény ellátást kapott. Amennyiben az Autó- és Traktoripari Tröszt a részére fennálló keretet megfelelően osztja szét, a Csepel Autógyár szükségletét acélöntvény vonalon fedezni tudja.

4. Színesfém ellátás.

1952. X. 30-án az OT Fémkohászati Osztályán lefolytatott értekezleten a KGM 1953-ra vonatkozólag 3519 to színesfém igény adott be. Ezzel szemben az OT 3400 tonnát, mint jogos követelését a KGM-nek elismerte, de kiutalást (keretet) a KGM részére csak 2550 tonnát tudott biztosítani, kapacitáshiányra való hivatkozással. Ezen keresztül a KGM sem tudta biztosítani az igazgatóságok által benyújtott igényeket. Így többek között a Csepel Autógyár I. negyedévi igénye 420 to volt, melyre a KGM csak 320 tonnát tudott biztosítani, tekintettel arra, hogy a Tárca által benyújtott igényeket az OT csak 70 %-ban tudja kielégíteni.

5. A Csepel Autógyár kovácsolt darabokkal való ellátása.

A Csepel Autógyár kovácsolt darabok ellátása az igényekhez képest jelenleg csak 75%-ban nyer kielégítést. Az RM Művek Kovácsüzemének kapacitását tovább emelni nem tudjuk. Tárgyalások folynak kísérletképpen, hogy a RM Kohászat nem-e tudna 300 kg-os gömbölyű öntecseket legyártani, melyet a hengermű 132-es bugára hengerelne ki, így a Kovácsolási Gyárat fel tudnánk fejleszteni annyira, hogy a Csepel Autógyár igényeit ki tudná elégíteni. A gömbölyű buga legyártása még nem nyert megoldást a Martin túlterheltsége mellett. Tárgyalások folynak a gömb buga gyártására vonatkozólag.

A MÁVAG-nál a Csepel Autógyár igénye 894 egység havonta, mely kb. 90%-ban nyert megoldást. Tekintettel arra, hogy a MÁVAG ez idáig csak 580 egységet gyártott a Csepel Autógyár részére, a 900 egységre való felfejlődés egyik napról a másikra, gépi beruházás nélkül megoldani nem tudja. Ez idáig lefolytatott tárgyalás eredményei alapján a MÁVAG már 804 egység legyártását vállalta.

6. R. M. Vasöntöde.

A Csepeli Öntöde jelenleg építkezés alatt áll. A Csepel Autógyár által igényelt 6000 db hengerfej öntését vállalni nem tudja. Ezzel szemben csak 3600 db-ot tud vállalni. Intézkedések történtek, hogy a R. M. öntödei építkezéseket minél előbb be kell fejezni. Az erre vonatkozó határozat szerint XII. 31-ig az építkezést be kell fejezni, melyet a 25/1-es Építőipari Vállalat épít. Amennyiben az építkezések a fenti módosított határidőre befejezést nyernek, úgy a Csepel Autógyár igényeit a R. M. Öntöde 1953. II. negyedévtől már ki tudja elégíteni. Meg kell jegyezni, hogy az Öntöde építkezései igen lassan és vontatottan folynak, cementhiányra hivatkoznak. Intézkedéseket tettünk, hogy amíg a R. M. Öntöde a Csepel Autógyár igényeit kielégíteni nem tudja, a Győri Öntöde folytasson kísérleteket a hengerfej öntésekre vonatkozólag. Amennyiben a győri kísérletek beválnak, úgy a Győri Öntöde fogja pótolni a R. M. Öntödénél kieső mennyiséget.

Budapest, 1952. december 22.

Szikra Sándor

                                                                                                                              főosztályvezető

 

Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 26. ő. e. Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 12.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők