Történetek a kisvasúton

„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”


b. Karantén a diákoknak

Állomás Elöljáró Úr!

Békéscsaba

A Nagyméltóságú kereskedelemügyi M. Kir. Miniszter úr 50332/1931. K. M. számú [popup title="[…]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben többszörös áthúzás miatt részben értelmetlen "] rendelettel, utasítjuk, hogy a tanítási napokon az 501/506 számú vonatokkal egy-egy külön kocsit közlekedtessen a diákok részére. Kifüggesztendő táblákat rövid időn belül fog kapni.
A vonattal utazó összes iskolás gyermekek ezen kocsiban helyezendők el. A vonatkísérő személyzet kioktatandó, hogy a gyermekeket kizárólag ebbe a kocsiba ültesse be, és csak ebbe[n] engedje helyet foglalni. Polgári utasoknak a tanuló ifjúság kocsijába[n] helyet foglalni nem szabad még akkor sem, ha a vonat többi kocsijaiba[n a] férőhely kevés volna is.

A vonatkísérő-jegyvizsgáló őrködjön a fölött, hogy utazás közben a tanuló ifjúság jó magaviseletet tanúsítson, ügyeljen arra, hogy a gyermekek a részükre fenntartott kocsiban ne szalad-gáljanak, ne játszanak, különösen ügyeljen arra, hogy ott ne dohányozzanak, ne kártyázzanak vagy más szerencse játékot ne űzzenek. Akadályozza meg a jegyvizsgáló, hogy a tanulók a kocsik lépcsőiről le-fel ugrándozzanak. Azt tapasztaltuk, hogy e tekintetben eddig a vonatkí-sérők vajmi kevés gondot tanúsítottak.

Azt a tanulót, aki a kalauz felszólításának nem engedelmeskedik, írja fel és jelentse Önnek, hogy annak alapján Ön a panaszt az iskola igazgatójánál ellene megtehesse.

A tanuló kocsiban kell utazni mindazon fiú tanulóknak is, akik esetleg I. osztályú jegy vagy I. osztályú szabadjegy birtokában vannak. Az első osztályú jeggyel utazó leány tanulók továbbra is az I. osztályú kocsiban hagyandók.

Békéscsaba, 1931. február hó 14-én


Alföldi Első Gazdasági Vasút
Igazgatósága
Hady Antal
vezérigazgató


Jelzet: MOL Z 1612, 1931/138. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.

Ezen a napon történt május 24.

1915

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább

1949

A Szovjetunió feloldja a berlini blokádot.

1958

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése.

1989

A szocializmus, mint társadalmi-gazdasági rendszer lekerült a XX. század napirendjéről, s legfeljebb történelmi perspektívái lehetnek. De...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők