Történetek a kisvasúton

„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”


b. Karantén a diákoknak

Állomás Elöljáró Úr!

Békéscsaba

A Nagyméltóságú kereskedelemügyi M. Kir. Miniszter úr 50332/1931. K. M. számú [popup title="[…]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben többszörös áthúzás miatt részben értelmetlen "] rendelettel, utasítjuk, hogy a tanítási napokon az 501/506 számú vonatokkal egy-egy külön kocsit közlekedtessen a diákok részére. Kifüggesztendő táblákat rövid időn belül fog kapni.
A vonattal utazó összes iskolás gyermekek ezen kocsiban helyezendők el. A vonatkísérő személyzet kioktatandó, hogy a gyermekeket kizárólag ebbe a kocsiba ültesse be, és csak ebbe[n] engedje helyet foglalni. Polgári utasoknak a tanuló ifjúság kocsijába[n] helyet foglalni nem szabad még akkor sem, ha a vonat többi kocsijaiba[n a] férőhely kevés volna is.

A vonatkísérő-jegyvizsgáló őrködjön a fölött, hogy utazás közben a tanuló ifjúság jó magaviseletet tanúsítson, ügyeljen arra, hogy a gyermekek a részükre fenntartott kocsiban ne szalad-gáljanak, ne játszanak, különösen ügyeljen arra, hogy ott ne dohányozzanak, ne kártyázzanak vagy más szerencse játékot ne űzzenek. Akadályozza meg a jegyvizsgáló, hogy a tanulók a kocsik lépcsőiről le-fel ugrándozzanak. Azt tapasztaltuk, hogy e tekintetben eddig a vonatkí-sérők vajmi kevés gondot tanúsítottak.

Azt a tanulót, aki a kalauz felszólításának nem engedelmeskedik, írja fel és jelentse Önnek, hogy annak alapján Ön a panaszt az iskola igazgatójánál ellene megtehesse.

A tanuló kocsiban kell utazni mindazon fiú tanulóknak is, akik esetleg I. osztályú jegy vagy I. osztályú szabadjegy birtokában vannak. Az első osztályú jeggyel utazó leány tanulók továbbra is az I. osztályú kocsiban hagyandók.

Békéscsaba, 1931. február hó 14-én


Alföldi Első Gazdasági Vasút
Igazgatósága
Hady Antal
vezérigazgató


Jelzet: MOL Z 1612, 1931/138. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők