Német csapatok jelennek meg Luxemburgban, válaszul Franciaország mozgósítja haderejét.Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
7.
Váry Albert levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának
Hévízfürdő, 1929. augusztus 29.
Az Izraeliták Országos Irodája
T. Elnökségének
Budapest
V. Sas u. 9. sz.
Az iroda elnökségének 1929. VI. 4-én és VI. hó 26-án az Emlékműbizottság elnökségéhez intézett szíves soraira tisztelettel értesítem a Tekintetes Elnökséget, hogy mindent elkövetek, hogy a nemzet vértanúi névsorából senki ki ne maradjon. Súlyt helyezek arra is, hogy nehogy olyan izraelita vallású ellenforradalmár vagy polgár kimaradjon a névsorból, aki ellenforradalmi magatartása vagy a polgári osztályhoz való tartozása miatt esett a vörösöknek áldozatul. A velem közölt adatokra megjegyzem, hogy Lichtenstern Dezső gyöngyösi lakos nem a vörösuralomnak esett áldozatul, a Bizottság tagja pedig kifejezetten a vörösuralom áldozatainak névsorát állítja egybe, Erlich István adatainak megállapítása folyamatban van. Dr. Berend Miklós emlékezetem szerint nem volt izraelita, Paulheim Elek r. kath. volt. Dr. Dénes Arthur ügyvéd szintén r. katholikus volt. Az adatokat nem úgy gyűjtjük, hogy azokban az ellenforradalmi áldozatok vallása is fel legyen tüntetve. Így tehát a jelentésekben néha fel van tüntetve a vallás, néha nincs. Mindenesetre, amint a végleges névsorunk meglesz és e névsorban meg tudjuk állapítani, hogy kik tartoznak az izr. vallásfelekezethez, ezt a névsort, illetve adatokat a T. Elnökség rendelkezésére fogjuk bocsátani. Egyébként a névsor-összeállító bizottságnak egyik előkelő tagja Dr. Hevesi Simon vezető főrabbi úr, kinek figyelmét mindenegyes esetre, mely az Orsz. Iroda elnökségét érdekli fel fogom hívni.
Fogadja az Országos Izraelita Iroda őszinte tiszteletem nyilvánítását.
(Budapest)
Hévízfürdő 1929 VIII. 29.
Teljes tisztelettel:
Váry Albert
koronaügyész h. orsz. gyűl. képviselő
a névsor-összeállító bizottság elnöke
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 02.
Hindenburg német elnök halála után Adolf Hitler megszerzi az elnöki és a kancellári hatalmat is (vezér és nemzeti kancellár lesz).Tovább
Véget ér a potsdami konferencia, többek közt megállapodás születik a mai lengyel-német határról (Odera-Neisse határvonal) és Berlin négy...Tovább
A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
