Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
A „nagy testvér

A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években

„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”

  a.

Feljegyzés a kisebb vezetékes rádióstúdiók műsoráról
1955. szeptember 29.

MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA                                                   BIZALMAS!
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE                                                             (Készült 2 pld.)
AGIT. PROP. OSZTÁLY

Feljegyzés
A vezetékes rádió központok saját műsorának kérdéséről

A Népművelési Minisztériumhoz különböző szervek kéréssel fordulnak, hogy engedélyezze vezetékes rádióhálózatukon önálló műsor közvetítését, a Kossuth és Petőfi adó műsorai közvetítésének bizonyos ideig való kikapcsolásával.

Jelenleg nagyobb üzemek és nagyobb egészségügyi intézmények, főleg klinikák és szanatóriumok rendelkeznek olyan vezetékes rádióhálózattal és erősítő berendezéssel, amely külön műsorok közlésére is alkalmas.

Kézírással (Az ország két legnagyobb vezetékes rádió központja a Tatabányai, illetve a Komlói Bányaipari Tröszt birtokában van. Mindkét rádió naponta hosszabb önálló műsort ad (másfél, illetve [áthúzva] 90, ill. 120 perc), és több ezer emberhez szól. Műsoraik rendszeres ellenőrzése egyik helyen sincs biztosítva, időnkénti ellenőrzést a Komlói Városi P[árt] VB-nél tapasztaltunk.)

Tájékozódtunk néhány nagybudapesti egészségügyi intézménynél a saját rádióhálózat munkájával, s a munka ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról.

Az Állami Korányi Tüdőbeteg-gyógyintézet évek óta üzemeltet vezetékes rádiót, ma már jó magnetofon készülékjük is van. A munka irányítását a párttitkár végzi, a lebonyolítást függetlenített kultúrfelelős, a könyvtáros és egyéb aktívák segítésével. A műsor legjelentősebb részét a helyi

teszi ki, amely a legnagyobb vonzerőt gyakorolja a betegekre, s havonta kb. 1500 Ft-ot jövedelmez. Az összeget a könyv és lemezállomány fejlesztésére fordítják. A betegek számára tartott kultúrelőadásokat, amelyeket különböző üzemi kultúros csoportok rendeznek, magnetofonra veszik, s még egyszer lejáts[s]zák a fekvőbetegek számára. Különböző ünnepeken (Néphadsereg napja [szeptember 29.], stb.) külön ünnepi műsorokat szerkesztenek, ezen kívül rendszeresen megismétlődő alkalommal az Intézet orvosai népszerű egészségügyi előadásokat tartanak. A párttitkár szerint a munka hasznos és a pártszervezet teljesen kezében tartja.

A

(XII. ker. Városmajor út 68.) vezetékes rádiója a „Szív küldi" műsorokon kívül csak népszerű egészségügyi előadásokat közvetít. A munka az Intézet békebizottságának kezében van, amely havonta terveket készít. A pártszervezet ellenőrzi a terveket, és ellenőrző munkáját is a havi tervek alapján végzi.

A

vezetékes rádiójának kezelésével a pártbizottság egyik tagja van megbízva. A „Szív küldi" műsorokon kívül, amelyet a betegek csinálnak, minden műsor a pártbizottságon keresztül kerül a mikrofon elé. Hetenként „Béke-félóra" címmel a pártbizottság aktuális kérdésekről beszél a betegeknek. Ezen kívül egészségügyi előadásokat tartanak az Intézet orvosai.

A saját műsort adó vezetékes rádióállomások tapasztalatai sok kérdést vetnek fel. Noha az eddigi gyakorlat szerint a pártszervezet mindenütt irányítja, és ellenőrzi a munkát, az ilyenfajta „rádiózás" rendszeres, központi ellenőrzése egyáltalán nem lehetséges. A vezetékes rádióállomások önálló műsorai sok helyen konkurálni próbálnak a Kossuth-adó műsoraival, s tartalom és nívó szempontjából sok kívánnivalót hagynak maguk után.

Javasoljuk, hogy a Népművelési Minisztérium a további engedélyek kiadását szüntesse meg, ha pedig az engedélyezést - eredeti tervének megfelelően - a megyei tanácsok népművelési osztályaira bízta, vonja vissza a tanácsok e megbízatását.

Készítsen a Népművelési Minisztérium pontos kimutatást az eddig kiadott engedélyek alapján jelenleg működő helyi műsorközlő vezetékes rádióközpontokról. A kimutatás alapján megvizsgáljuk: indokolt-e minden engedély további fenntartása.

A Minisztérium minden további kérelmet jelezzen a Központi Vezetőség Agit. Prop. Osztálya rádiós-részlegének, s új engedélyt csak nagyon indokolt esetben, a K. V. Agit. Prop. Osztályával egyetértésben adjon ki.

Indokoltnak tekinthető olyan nagyüzem vagy nagy egészségügyi intézmény igénye, amelyet újonnan szereltek fel rádióhálózattal, s ahol az üzem mérete, vagy a kórház beteglétszáma indokolttá teszi, a pártbizottság (az egészségügyi dolgozók) munkájának ilyen módon való támogatását.

Kézírással (A bányaipari trösztök vezetékes rádióállomásainak munkájával kapcsolatban tegyük az illetékes megyebizottságok feladatává a munka jobb elvi irányítását és ellenőrzését. Készíttessen az illetékes megyebizottság Agit. Prop. Osztálya 3 hónapos részletes munkatervet a rádiókkal, adjon elvi segítséget a munkához, és az eddiginél hatékonyabban ellenőrizze e rádiók műsorait. A K. V. Agit. Prop. Osztályának instruktorai rendszeresen kérjék számon a megyei Agit. Prop. Osztály e téren végzett munkáját.)

Budapest, 1955. szept[ember] 29.

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály)  

b.  

Levél adásidő engedélyezéséről
1956. február. 22.

NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM
Budapest, V. Báthory-utca 10.

Oroszlányi Bányatröszt Igazgatóságának
Oroszlány

Ikt. sz.: 8791-V-2-3/1956.                              Tárgy: Vezetékes rádió rábeszélési engedélye
Mérő József

A vezetékes rádión keresztül továbbítandó saját műsoradás iránti kérelmüket a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium rádió osztályával egyetértésben megvizsgáltuk.

Figyelembe véve a helyi adás politikai jelentőségét és a műsoradás meglévő technikai és műsorszerkesztési feltételeit, napi 30 perces helyi adást engedélyezek.

Az adás időpontja 16 óra 30 perctől 17 óráig tarthat.

Felhívom Igazgató Elvtárs figyelmét, hogy a helyi műsoradások politikai tartalmáért felelős.

A megyei népművelési osztály időnként ellenőrzi az adást, s észrevételeiről tájékoztatja Igazgató Elvtársat. Esetenként az előadásokhoz tartalmi segítséget is tudnak nyújtani.

Figyelembe véve az egyes helyi politikai kampányokat, üzemi ünnepélyeket, pártnapokat stb. lehetőség van arra, hogy havonta 3 alkalommal 1 órás hosszabbítást kapjanak. Az engedélyt mindenkor a megyei tanács V. B. Népművelési osztálya adja meg - külön műsorprogram előzetes bemutatásával. Az ilyen irányú kérelmet legalább 5 nappal az adás előtt be kell nyújtania a kérelmezőnek.

A fenti engedélyt a megyei pártbizottságnak, Népművelési osztálynak tudomásulvétel végett megküldtem.

Budapest, 1956. február 22.

Dobos Zoltán s. k.
osztályvezető

 

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály) - Ezt a formalevelet ugyanezzel a szöveggel, de eltérő adásidő engedélyezésével más intézményeknek is elküldték (pl. oroszlányi bányász-stúdió, kékestetői Állami Gyógyintézet, Dorogi Bányászati Tröszt).

Ezen a napon történt október 14.

1906

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.

1911

Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

1915

Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

1918

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.

1926

Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők