Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Nemzetközi és hazai fellépés a népbiztosok megkegyelmezése érdekében

„Nagy kérdés és a történelmi idők forgatagában ijesztően nagy probléma, hogy helyesen cselekszik-e a polgári társadalom, amidőn közvetlenül az események nyomán a nagy perspektívákat, az igazi méreteket s az idők igazi történelmét a közelségtől nem látva, gyűlölettől elhomályosult szemmel mártírokat teremt önmagával szemben."

2.

Gratz Gusztáv bécsi magyar követ jelentése Csáky Imre külügyminiszternek két leideni professzor kéréséről Kelen József érdekében

Bécs, 1920. évi november 13.

 

Nagyméltóságú gróf Csáky Imre, magyar királyi külügyminiszter úrnak, Budapest

Bécs, 1920. évi november hó 13-án

 

Két leideni tanár intervenciója Kelen népbiztos érdekében

 

Tegnap nálam járt

titkos tanácsos, az itteni ipari kísérletügyi hivatal elnöke és ismert tudós, és információkat kért tőlem Kelen József volt népbiztos sorsáról. Kelen érdekében Prof. Ehrenfest leideni tanár és a jelenleg ugyancsak Leidenben, Hollandiában előadásokat tartó Einstein tanár (a relativitási elmélet megteremtője) fordultak hozzá, kérve őt, hogy Kelen megmentése érdekében minden lehető lépést megtegyen. Az Exmer által vett és nevezett két leideni tanár aláírásával ellátott levél szerint attól tartanak, hogy Kelen, ki hónapok óta vizsgálati fogságban van, halálra fog ítéltetni. Kifejtik továbbá, hogy Kelen vizsgálati fogsága alatt a Bécsben megjelent „Zeitschrift für Elektrotechnik und Maschinenbau" 20-40. füzetében megjelent nagy értékű elektrotechnikai tudományos dolgozatokat írt, amelyekről Clarence Feldmann tanár már a „Tijdschript voor Elektrotechniek" 1920. július elején megjelent számában is részletes jelentést tett. A két nevezett leideni tanár kötelességének tartja, hogy egy tudományosan képzett, tehetséges és a tudományra nézve sokat ígérő fiatal ember érdekében, kiről különben is azt tudják, hogy jóindulatú és jó szándékú, szót emeljen és őt legalábbis a halálos ítélettől megóvja. Mielőtt azonban e tárgyban nyilvánosan szót emelnének, érdeklődnek az iránt, hogy mily lépések volnának Kelen érdekében teendők, hogy célhoz vezessenek. Exmer dr. a leghelyesebbnek tartotta, hogy ez ügyben hozzám forduljon és velem a Leidenből vett levelet közölje.

Azt válaszoltam Exmer dr. úrnak, hogy a népbiztosok bűnperének tárgyalásáról ugyancsak hírlapi közlemények alapján vagyok értesülve, nincs azonban az a benyomásom, hogy Kelenre halálos ítélet várna. Mindenesetre érdeklődni fogok sorsa felől, és a veendő választ közölni fogom vele oly céllal, hogy azt Ehrenfest és Einstein tanárok részére eljuttattassa.

 

Gratz, s. k.

rendk. követ és megh. miniszter

 

Jelzet: MNL OL K-579-653-3-1921-UK-146-9. - Polgári kori kormányhatóság levéltára, Igazságügy-minisztérium, Vántus Károly és társainak kegyelmi ügye.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 20.

1944

A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.

1956

Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők