Ügyében másodfokon ítélet született, pedig már azelőtt meghalt a váci börtönben – Balogh Mátyás református lelkipásztor portréjának vázlata

A Rákosi-korszak idején a magyar reformátusságtól súlyos áldozatokat követelt a diktatúra. Számos olyan félreállítást, meghurcolást, internálást, börtönbüntetést szenvedő, vagy életét vesztő református lelkipásztor, presbiter, gyülekezeti tag emlékét őrizték meg a családok és a helyi közösségek, akiknek tevékenysége máig alig ismert a szakirodalomban, illetve az országos közvélemény előtt. Közéjük tartozik a méltatlanul elfeledett, a váci börtönben raboskodó és ott 1953-ban életét vesztett lelkipásztor, Balogh Mátyás is. Alábbi vázlatos pályaképének megírásához alapkutatásra volt szükség.

Balogh Mátyás[1] tősgyökeres békési földműves családban nőtt fel.[2] Édesapját hamar elveszítette. Lelkészi oklevelet Debrecenben szerzett, majd Gyulán teljesített segédlelkészi szolgálatot.[3] 1915-ben megnősült, házasságukból két lány született.

 


A Balogh család 1925-ben
Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában)
 

Parókus lelkészként először a Marosvásárhely szomszédságában lévő Pókakeresztúron szolgált. Ebben az erdélyi kis faluban érte őt és családját a trianoni döntés is. Ezután az Arad megyei Zerind, majd a Bihar megyei Ant lelkésze lett. Amikor 1931-ben Békésen megüresedett az egyik lelkészi állás, másik tizenhárom lelkésztársával együtt beadta pályázatát.[4] Balogh Mátyás nagy örömére hazatérhetett az anyaországba és szülővárosába, mivel a nagy múltú alföldi gyülekezet „nagy szótöbbséggel” őt választotta meg a jelöltek közül. Beiktatására 1932 júliusában került sor.[5] Aktívan részt vett a közéletben,[6] és hűségesen végezte lelkipásztori szolgálatát. A második világháborús front elől sem menekült el, lelkésztársaival együtt a helyén maradt. A város 1944. október 6-i szovjet megszállása után már egy héttel megtartották az első istentiszteletet, október 23-án pedig az elemi iskolákban is megkezdődött a tanítás.[7] Egy visszaemlékezés szerint 1944 decemberében bátran kiállt a krisztusi tanítások mellett, amikor az ideiglenes kormány köznevelésügyi megbízottja arról tájékoztatta a békési tanárokat, hogy a keresztény alapokon nyugvó oktatásnak leáldozott.[8]

 


Balogh Mátyás
Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában)
 

A pártállami diktatúra teljes kiépülését követően őt, illetve presbitériumának kuláknak bélyegzett tagjait folyamatos megfigyelés alatt tartották, ugyanis a presbitérium egyik prominens tagja volt B. Szabó István, aki nem sokkal korábban a Független Kisgazdapárt Békés megyei elnökeként és a Nagy Ferenc-kormány államminisztereként vett részt a politikai életben.[9] Balogh Mátyás 1953. március 13-án előzetes letartóztatásba került.[10] Először Gyulára, majd Vácra vitték. A letartóztatást megelőző nap – ahogy a vádirat fogalmaz – „a békési egyház lelkészi irodájában négy személy előtt több olyan kijelentést tett, melyek alkalmasak arra, hogy az emberekben demokratikus államrendünk ellen gyűlöletet ébresszenek.”[11] A családi emlékezet szerint Balogh ekkor, Sztálin halála után egy héttel, a következő viccet mondta el: „Melyik az év legsötétebb napja? December 21. Miért? Mert ekkor született Sztálin.”[12] A közelmúltban előkerült források – Gregor György Békés megyei egyházügyi előadó iratai – arra utalnak, hogy az Államvédelmi Hatóságkét lelkésztársától értesült az esetről, és így sikerült a „békési igazgató lelkész leleplezése”.[13] A feljelentőről magának Baloghnak is tudomása volt, ugyanis a gyulai börtönből a feleségéhez írott egyik levelét így zárta: „Híveimet, kollégáimat egy kivétellel szeretettel köszöntöm.”[14]

Előzetes letartóztatását követően a pártállami egyházellenes propaganda keményen bírálta a lelkipásztort, aki úgymond a „klerikális reakció mindenre elszánt, elvetemült ügynökeinek tipikus figurája” volt. Az álnéven publikáló újságíró szerint Baloghra „jól megérdemelten” a börtön vár, ahol a „népünk szabadsága, függetlensége és békéje ellen törő Mindszenty, Grősz és bandája ül már évek óta” – írta a Viharsarok Népe, az MDP Békés megyei pártbizottságának lapja.[15]

 

Viharsarok Népe, 1953. március 26.

 

Balogh Mátyást a Békési Járásbíróság első fokon a népi demokratikus államrend elleni izgatás, illetve társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény vádjával hat év börtönbüntetésre, háromezer forint pénzbüntetésre és négyezer forint vagyonelkobzásra ítélte.[16]

 


Végzés Balogh Mátyás békési malomvég-bánhidai lelkipásztor fegyelmi ügyében
Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában)
 

A békési lelkipásztort a váci börtönbe szállították. Mindeközben a pártállammal együttműködő Péter János püspök – a Tiszántúli Református Egyházkerület nevében– öt nappal a letartóztatást követően fegyelmi eljárás lefolytatására utasította a békési egyházmegye elnökségét. Indoklása szerint tudomására jutott, hogy Balogh „oly súlyos magatartást tanúsított, amely egyrészt alkalmas volt az egyházi és általános közrend megzavarására, másrészt mélyen sértette a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjét is.” A püspök az „egyébként szükséges előkészítő eljárást” mellőzte, mivel a lelkipásztor „magatartásával kapcsolatban a tényállás nem kétséges”.[17] Ezután a békési egyházmegyei bíróság 1953. május 9-én felfüggesztette lelkészi állásából.[18] Felesége ez ellen fellebbezett, de kérelmét elutasították.[19]

A világi bírósági eljárást másodfokon a Gyulai Megyei Bíróság folytatta le. 1953. július 20-ra hirdették ki a tárgyalás időpontját. Balogh Mátyás a másodfokú tárgyaláson már nem lehetett jelen, mert az előző napok egyikén betegségben meghalt Vácott. A kutatás során akadályokba ütköztünk, mikor a másodfokú tárgyalás anyagát kerestük, továbbá a halál pontos napjának megállapítása kapcsán is kérdések merültek fel. A másodfokú tárgyalás anyagát sem a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában, sem a Békés megye területén jelenleg működő bíróságok irattáraiban nem találták meg.[20] A tárgyalást a vádlott időközben bekövetkezett halála ellenére groteszk módon lefolytatták, noha a büntetés-végrehajtás útján értesülniük kellett volna a halálesetről. A Gyulai Megyei Bíróság Bf. 0015/1953–17. szám alatt 1953. július 20-án hozott ítéletet Balogh Mátyás ügyében. Mindezt csupán onnan tudjuk, hogy a Békési Járásbíróság hónapokkal később, 1953. szeptember 29-én lefolytatott nem nyilvános tárgyalásának ítéletében hivatkozott a másodfokú tárgyalás ítéletének számára, de annak pontos tartalmát nem ismertette.

 


A Békési Járásbíróság ítélete Balogh Mátyás ügyében
Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában)
 

A békési ítélet a Balogh Mátyás terhelttel szemben folytatott eljárást – bizonyára a halálesetre való tekintettel – megszüntette.[21] Az egyházi bíróság a világi bíróságot megelőzve tette meg mindezt. A végzést a Békési Egyházmegyei Bíróság az elhunyt lelkipásztor lánya, Tokaji Károlyné Balogh Anna kérésére hozta meg.[22]

 


Békési Református Egyházmegyei Bíróság végzése Balogh Mátyás panaszlott elleni ügy tárgyában
Jelzet: TtREL I. 29. g. 9. – Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Békés–Bánáti egyházmegye iratai, Bírósági iratok, Balogh Mátyás 1953. – Eredeti, gépelt.
 

A kutatás során előkerült források közül kronológiailag az első olyan, amely Balogh haláláról ad hírt, 1953. augusztus 7-én kelt. A Békés Megyei Ügyészség ebben a levélben arról tájékoztatta a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatalát, hogy a lelkipásztor „1953. július 19-én halt meg Budapesten”.[23] Családját bizonyára a békési esperesi hivatal értesítette a halálesetről néhány nappal később, 1953. augusztus 12-én már biztosan tudtak róla.[24] A gyulai ügyészség a halálozás helyéről feltehetően tévesen tájékoztatta a református egyházat. Balogh Mátyás boncolási jegyzőkönyve ugyanis a Váci Országos Börtön kórházának bonchelyiségében kelt.[25] Susa Éva igazságügyi antropológus szerint a korabeli gyakorlatból arra lehet következtetni, hogy Balogh Mátyás vagy a boncolás napján, tehát 1953. július 19-én, vagy előtte egy-két nappal, július 17-én vagy 18-án halhatott meg.

A különböző nyilvántartásokban hibásan datálták Balogh Mátyás halálát. 1953. május 24-i dátummal jegyezték fel az 1950–1956 között „kivégzett és betegség folytán a börtönökben és internáló táborokban meghalt személyek” kartonjain.[26] A Váci Országos Börtönben elhunytak nyilvántartásában 1953. augusztus 18-i dátum szerepel. Balogh halotti anyakönyvének kiállítására csak 1953. november 14-én került sor, közel négy hónappal halála után.[27] Ennek hátterében feltehetőleg az állt, hogy özvegye Horváth Zoltán esperes útján érdeklődött a Békés Megyei Ügyészségnél, mivel a temetési biztosítás, illetve az özvegyi nyugdíj intézéséhez szüksége volt erre az okiratra.[28] A halotti anyakönyvben a halál helyének Vácot, időpontjának 1953. július 19-ét adták meg. Mivel az egyes nyilvántartásokban is eltérő dátumokkal jelölték meg Balogh Mátyás halálát, kérdésesnek tartjuk a halotti anyakönyvben szereplő időpont hitelességét. Annyi bizonyos, hogy a boncolási jegyzőkönyv 1953. július 19-én kelt, így vagy aznap, vagy az azt megelőző napok egyikén halhatott meg Balogh Mátyás.

                                    


A békési presbitérium megemlékezése elhunyt lelkipásztoráról
Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában)
 

A békési gyülekezet presbitériuma megrendülten, néma felállással emlékezett meg néhai lelkipásztoráról 1953. augusztus 16-án: [A] Presbitérium megrendült szívvel veszi tudomásul Balogh Mátyás lelkipásztor halálának hírét. Hálát ad Istennek azért az igéért, amelyet a gyülekezet Balogh Mátyás szolgálata által nyert. Buzgó imádságban kéri Istent, hogy irgalmas szeretetét ne vonja meg tőlünk, adja nekünk még bővebb mértékben az ő megelevenítő igéjét. Őszinte együttérzéssel osztozik az elhunyt hozzátartozóinak a szomorúságában, számukra Istentől kér vigasztalást.”[29] Balogh Mátyás lányai keresték édesapjuk sírját, de nem jártak sikerrel.[30] A pártállami diktatúrában a család tovább viselte a „bélyeget”. Mindkét lánya, Anna és Erzsébet is pedagógusok voltak, és az 1960-as évek második feléig csak egy-egy tanévet tölthettek egy iskolában.

Balogh Mátyást feltehetően a váci rabtemetőben egy jeltelen sírban földelték el. A rabtemető 2000-ben történt részleges kegyeleti-régészeti feltárása során azonosítása sikertelen volt.[31] A rendszerváltást követően Balogh Mátyásra emlékezve 1990. június 17-én gyászistentiszteletet tartottak a békési református templomban, majd a parókia falán emléktáblát avattak.[32]

 

[1] Mindezidáig két rövid írás jelent meg – tudományos apparátus nélkül – Balogh Mátyásról. Elsőként egyik rokona, Romvári Gáborné tollából 2001-ben. (Romvári Gáborné: Balogh Mátyás. In: Békési életrajzi kislexikon. A reformáció korától a XX. század végéig. Szerk.: Szabó Ferenc. Békés, Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, 2001, 15–16.) Papp Vilmos református lelkipásztor több évtizedes egyháztörténeti gyűjtőmunkája eredményeképpen adta ki 2008-tól a Negyvenegy prédikátor c. könyvsorozatot, amelynek első kötetében Balogh Mátyásról is írt. (Papp Vilmos: Negyvenegy prédikátor. XX. századi magyar „gályarab” prédikátorok. I. [Bp.], Magánkiadás, 2008, 18–22.)

[2] Ezúton köszönöm a kutatás során nyújtott segítséget Kósa Lászlónak, Kiss Rékának, Susa Évának, Sz. Kovács Évának, ifj. Balogh Tamásnak, Katona Gyulának, Papp Kornélnak, Sáfár Gyulának és Szabadi Istvánnak.

[3] Romvári: i. m. 2001.

[4] A békési református papválasztás. Békés, 1931. dec. 2., 3.

[5] MTI kőnyomatos hírtudósító: Napi hírek. 1931. dec. 31.; Lelkészbeiktatás. Békésmegyei Közlöny, 1932. június 21., 3.

[6] Vincze Gábor: B. Szabó István belső száműzetésben. (A volt államminiszter Békésen 1947 és 1952 között.) In: Nagy Ferenc és Nagy Imre államminisztere: B. Szabó István a békési kisgazda politikus (1893–1976). Szerk.: Mucsi András–Vincze Gábor. Békés, Jantyik Mátyás Múzeum, 2013, 99–138.; A Békés Megyei Népújság szerint a helyi kisgazdapárt alelnöke volt.  Az egyház mártírja. Békés Megyei Népújság,1990. június 18., 2.

[7] Karácson András háborús kárjelentése. Békés, 1945. január 29. Közli Szabadi István (szerk.): Krisztusban nyert erő.I. A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944–1945). [Debrecen–Budapest], Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára–Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, 2016, 89–90. /RKK Könyvek. Református közelmúltunk/. Elérhető az interneten: https://www.reformatus.hu/data/attachments/2017/06/06/Krisztusban_nyert_ero_I_PDF.pdf (utolsó letöltés ideje: 2018. nov.13.)

[8] Levelesláda. Dr. Balogh Barna Úr békési honfitársamnak. Új Világ (beazonosítatlan szám). Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában).

[9] Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3.1.5. O–14820/4 Op. nyt. személyek anyaga: 9 fő. B. Szabó István, 237.

[10] Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában), 1953. áü. 0015/4. sz. A Gyulai Államügyészség vádirata Balogh Mátyás ellen. Gyula, 1953. május 6. Balogh Mátyás letartóztatását tévesen 1953. március 28-ra keltezte a Békés megyei vizsgálati napló,  ÁBTL 3.1.9. Békés megyei vizsgálati napló, 20.

[11] Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában), 1953. áü. 0015/4. sz. A Gyulai Államügyészség vádirata Balogh Mátyás ellen.Gyula, 1953. május 6.

[12] Ifj. Balogh Tamás írásbeli közlése. Békéscsaba, 2017. november 1. (A szerző birtokában.)

[13] Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BéML) XXIII. 23. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egyházügyi titkárának iratai (1952–1990), 4. doboz, 22. dosszié.

[14] Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában), Balogh Mátyás levele feleségéhez. Gyula, 1953. május 7.

[15] Kukk: Ami a „szent célok” mögött van. Viharsarok Népe, 1953. március 26., 2.

[16] MNL BéML XXV.15. a. Békés Városi Bíróság iratai, Elnöki iratok, 55/1953.

[17] Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában), 5/1953. bir. sz. Végzés Balogh Mátyás békési malomvég-bánhidai lelkipásztor fegyelmi ügyében. Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége, Debrecen, 1953. március 18.

[18] Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában), 3/1953. B. sz. Végzés Balogh Mátyás Békés Malomvég-Bánhidai lelkipásztor fegyelmi ügyében. Békési Református Egyházmegye Bíróságának Elnöksége,  Vésztő–Doboz, 1953. május 9. (Másolat.)

[19] Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: TtREL) I. 29. g. 9. Békés–Bánáti egyházmegye, Bírósági iratok, 9. doboz, Balogh Mátyás 1953. B. 3/1953. szám. Ítélet Balogh Mátyásné panaszos fellebbezési ügyében. Békési Református Egyházmegye Bírósága,  Békéscsaba, 1953. június 4.

[20] Ezúton köszönöm Sáfár Gyula (MNL BéML), dr. Varga Magdolna (Békéscsabai Járásbíróság), Békésiné dr. Kecskeméti Magdolna (Békési Járásbíróság) és dr. Csepregi-Matus Éva (Gyulai Törvényszék) segítségét.

[21] Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában). A Békési Járásbíróság ítélete Balogh Mátyás ügyében. Békés, 1953. szeptember 29.(Másolat.)

[22] TtREL I. 29. g. 9. Békés–Bánáti egyházmegye, Bírósági iratok, 9. doboz, Balogh Mátyás 1953. B. 3/1953. szám. Jegyzőkönyv a békési református egyházmegyei egyházi bíróságnak Balogh Mátyás békési lelkipásztor ellen megtartott tárgyalásáról. Békéscsaba, 1953. augusztus 12.; Békési Református Egyházmegyei Bíróság végzése Balogh Mátyás panaszlott elleni ügy tárgyában.  Békéscsaba, 1953. augusztus 12.

[23] TtREL I. 29. g. 9. Békés–Bánáti egyházmegye, Bírósági iratok, 9. doboz, Balogh Mátyás 1953.1953. áü. 0015. szám. Balogh Mátyás volt békési lelkipásztor fegyelmi ügye. Gyula, 1953. augusztus 7.

[24] TtREL I. 29. g. 9. Békés–Bánáti egyházmegye, Bírósági iratok, 9. doboz, Balogh Mátyás 1953. B. 3/1953. szám, Jegyzőkönyv a békési református egyházmegyei egyházi bíróságnak Balogh Mátyás békési lelkipásztor ellen megtartott tárgyalásáról.  Békéscsaba, 1953. augusztus 12.

[25] Susa Éva és az igazságügyi szakmai csoport kutatási adatbázisa és anyaga: Balogh Mátyás boncolási jegyzőkönyve,  Vác, 1953. július 19. (Másolat.)

[26] ÁBTL 2. 1. X/36. Meghalt személyekről kartonok, 16.

[27] Dr. Balogh Tamás hagyatéka (ifj. Balogh Tamás tulajdonában), Balogh Mátyás halotti anyakönyve.  Vác, 1953. november 14.

[28] TtREL I. 29. g. 9. Békés–Bánáti egyházmegye, Bírósági iratok, 9. doboz, Balogh Mátyás 1953, ad 509/1953. szám, A Békési Református Esperesi Hivatal levele a Békés Megyei Ügyészséghez.  Békés, 1953. október 8.

[29] Papp Vilmos hagyatéka (Papp Kornél tulajdonában). Kivonat a Békés Malomvég-bánhidai református egyházközség presbitériumának 1953. évi augusztus hó 16-án tartott rendes gyűlésének jegyzőkönyvéből. Békés, 1953. augusztus 16. (Másolat.)

[30] Ifj. Balogh Tamás írásbeli közlése. Békéscsaba, 2017. november 1. (A szerző birtokában.)

[31] Susa Éva–Molnos Mária: Kegyelet és végtisztesség. A kommunista diktatúra áldozatainak exhumálása és azonosítása. Köröstárkány–Kápolnásnyék, Porta Historica, 2016, 46–47.

[32] Az egyház mártírja. Békés Megyei Népújság, 1990. június 18., 2.; Dr. Balogh Tamásné: Balogh Mátyás emlékére. Békés Megyei Népújság, 1990. június 25., 4.

Ezen a napon történt szeptember 17.

1939

A szovjet hadsereg betör Lengyelországba és elfoglalja annak Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területeit (a Molotov–Ribbentrop-paktum...Tovább

1963

Elindul a Malév első Európán kívüli járata Kairóba, athéni közbülső leszállással Il–18-as típusú gépekkel.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők