Ezen a napon történt: 1956-10-30

A HM-ben megalakult a Magyar Katona Ifjúság Népi Forradalmi Szövetsége Előkészítő Bizottsága. Célként fogalmazták meg: szilárdítsák meg a „nemzeti forradalom” fegyelmét.
Több napilapban is megjelent az ELTE vezetőségének és tanári karának nyilatkozata, amelyben többek között a teljes tanszabadság, és az egyetemi autonómia mellett tettek hitet.
Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tört ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolták az épületet, amelynek elfoglalása után a tömeg több védőt meglincselt. A harcban számos felkelő veszítette életét. A védők közül 23 áldozata volt az ostromnak és a népítéletnek. Egyes vélemények az itteni lincselés alapján minősítették ellenforradalomnak az október 23-át követő eseményeket.
14 óra 30 perckorkor a rádióban Nagy Imre bejelentette az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a be-gyűjtési rendszer felszámolását, és a szabad választások előkészítését.
A „forradalom új szülöttei: az ifjúmunkás tanácsok” címmel a Szabad Ifjúságban megjelent cikk tudósított arról, hogy az előző nap sok kerület és üzem ifjúsága alakította meg az ifjúmunkások forradalmi tanácsait. Egyúttal közölte az Április 4. Gépgyár felhívását: „Alakítsátok meg a magyar forradalmi munkásifjúság szervezeteit.”
„Fiatalok! Válasszátok meg képviselőiteket a munkástanácsokba!” címmel jelent meg cikk a Szabad Ifjúságban.
„Munkásifjúság! Dolgozó fiatalok!” címmel felhívás jelent meg az „ifjú-munkások és dolgozó fiatalok harcos szervezetének előkészítő bizottsága” aláírásával, és a SZOT elnökségének támogatásával. A dokumentum fel-szólította az ifjúságot, hogy haladéktalanul alakítsák meg „minden ipari és mezőgazdasági üzemben, intézményben az ifjúmunkások és fiatal dolgozók új harcos szervezetét”, ami „erősíti a magyar ifjúság egységét és együttműködik a diák és parasztfiatalok szervezetével. A legfontosabb feladat: „minél több fiatal lépjen be a rend helyreállítására megalakuló nemzetőrségbe”, és segíteni kell a termelés megindítását.
Somogyi Sándor visszaemlékezése szerint ezen a napon „engedik útjára” a DISZ központi apparátusát.
Budapesti üzemek képviselői ifjúsági értekezletén megalakították a Forradalmi Ifjúsági Szövetséget, a FISZ-t.
Újjáalakult az Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt.

Esemény időpontja: 
1956, október 30

Ezen a napon történt október 30.

1905

Az orosz cár „Októberi kiáltványa” garantálja a polgári jogokat és a választásokat, elismeri a parlamentet (Duma)Tovább

1918

Létrejön a Csehszlovák Köztársaság.Tovább

1918

Az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak megkötik a mudroszi fegyverszünetet.Tovább

1922

III. Viktor Emánuel olasz király Benito Mussolinit nevezi ki miniszterelnökké.Tovább

1956

Megalakulnak és újjáalakulnak a pártok: a Független Kisgazdapárt (FKGP) Kovács Béla vezetésével, a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő