Politika

2026: A KÖZJÓTÉKONYSÁGTÓL A SZOCIÁLIS MUNKÁIG – Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska és a századelő katolikus nőmozgalma I.

A KÖZJÓTÉKONYSÁGTÓL A SZOCIÁLIS MUNKÁIG – Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska és a századelő katolikus nőmozgalma I.

„[…] igenis állítom, hogy intézményekkel többet lehet elérni az emberiség javára, mint szórványos, rendszertelen és gyakran csak benyomásokból kiinduló jótékonysággal” – érvelt Apponyi Franciska a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége elnökeként 1909 novemberében tartott előadásában. Szerinte a karitatív tevékenység hiányossága, hogy „akkor nyújt segítőkezet, mikor a betegség fellépett, a nyomor már beköszöntött […] A szocziális munka ellenben már előre védekezőleg igyekszik eljárni, meg akarja akadályozni, hogy szükség és nyomor terjedjen […] abból indul ki, hogy az emberiségnek kötelessége olyan intézményeket létesíteni, melyekkel az emberi nyomornak elejét lehet venni.”

Bővebben >>
2026: Mindszenty bíboros menedéke. Sikertelen japán információszerzési kísérletek (1962–1966)

Mindszenty bíboros menedéke. Sikertelen japán információszerzési kísérletek (1962–1966)

Josida 1962. július 14-én kezdte meg budapesti külszolgálatát. A megérkezését követően a magyar kémelhárítás aktív feldolgozás alá vonta. Erről operatív terv is készült, amely megállapította: „Az amerikai ügyvivővel, valamint több vezető amerikai diplomatával szoros kapcsolatot tart. Az amerikaiak Yoshida magatartását barátinak és segítőkésznek értékelik.” 1964. június 1-től hazája első budapesti nagykövete, aki az állomáshelyéről – négy év után – végül 1966. november 20-án távozott.

Bővebben >>
2026: Vaslady a Vásárcsarnokban. Margaret Thatcher 1984-es magyarországi látogatása

Vaslady a Vásárcsarnokban. Margaret Thatcher 1984-es magyarországi látogatása

2025. október 3-án avatták fel Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján idézzük fel, hogy Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság konzervatív párti miniszterelnöke 1984. február 2–4-én hivatalos látogatást tett Magyarországon. Személyében hivatalban lévő brit kormányfő először kereste fel hazánkat.

Bővebben >>
2026: Magyar menekültek 1952-ben Olaszországban, Kada Lajos helyzetjelentése

Magyar menekültek 1952-ben Olaszországban, Kada Lajos helyzetjelentése

Kada Lajos címzetes érsek, pápai nuncius életrajzi interjúkötetében így emlékezett vissza első lelkipásztori beosztására: „Abban az időben Zágon József prelátus volt a külföldön élő magyarok apostoli vizitátora, ő nevezett ki a szentelésem után az itáliai menekült magyarok lelkipásztorává.” A kérdésünk az, mi késztette Kada Lajost arra, hogy helyzetjelentést írjon a magyar menekültekről?

Bővebben >>
2026: Szénási és Biszku – A legfőbb ügyész és a belügyminiszter az 1956-os forradalmat követő vizsgálati eljárásokról

Szénási és Biszku – A legfőbb ügyész és a belügyminiszter az 1956-os forradalmat követő vizsgálati eljárásokról

Jelen forrásközlésben az 1956-os megtorlások során eljáró belügyi szervek és az ügyészség közti nézetkülönbségekről tájékoztató, 1957. év végén keletkezett dokumentumokat mutatom be. A legfőbb ügyész bíráló megjegyzéseit tartalmazó levél és az arra reagáló belügyminiszteri jelentések olyan, az állambiztonság vizsgálati módszertana szempontjából releváns források, amelyek rávilágítanak a megtorlások kezdeti szakaszának anomáliáira, a rendőr (nyomozati) és a vizsgálati eljárások visszásságaira, illetve a fogva tartottak körülményeire, helyzetére.

Bővebben >>
2026: Zrínyi Miklós, „vezérlő eszményképünk” – A Magyar Távirati Iroda közlése a Horthy-kori Zrínyi-kultusz jellegzetes aspektusairól

Zrínyi Miklós, „vezérlő eszményképünk” – A Magyar Távirati Iroda közlése a Horthy-kori Zrínyi-kultusz jellegzetes aspektusairól

A 20. századi Zrínyi-kultusz ápolásában a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja játszotta a legnagyobb szerepet. A Csoport tevékenységét vitéz Rózsás József alapozta meg 1937-ben A magyar katonaeszmény szolgálata című írásával. A csoport munkássága kiterjedt többek közt kulturális rendezvények szervezésére, hagyományőrzésre, valamint célul fogalmazták meg a magyar kultúra terjesztését hazai és nemzetközi szinten – ennek érdekében pedig propagandisztikus jellegű hírlapokat, folyóiratokat, illetve irodalmi munkákat is kiadtak.

Bővebben >>
2026: Egy cikksorozat, amely megrengette Kárpátalját A „szovjet magyar” identitás megteremtésének kérdése a brezsnyevi érában

Egy cikksorozat, amely megrengette Kárpátalját A „szovjet magyar” identitás megteremtésének kérdése a brezsnyevi érában

1975–1976 fordulóján Balla László, a közismert kárpátaljai író, műfordító, szerkesztő négyrészes cikksorozatot tett közzé a Kárpáti Igaz Szó című napilap hasábjain. Ebben igazolni kívánta az úgynevezett „szovjet magyarok”, a kárpátaljai magyarság önálló politikai és társadalmi tudattal rendelkező, illetve önálló szellemi hagyományokkal bíró közösségének létjogosultságát, kiformálódását és sajátos szociológiai és mentalitásbeli vonásainak meglétét az 1970-es évek derekára. Balla László írása az SZKP XXIV. kongresszusának egyik tézishez illeszkedett, amely kimondta, hogy a szocializmus építése során kialakult a „szovjet nép”, a Szovjetunióban élő nemzetiségek egységes politikai tudatú és a társadalmi fejlődés előrehaladott állapotában álló közössége. A „szovjet nép” dogmáját az egyes nemzetiségek fiatal értelmiségi elitjei mindenhol ellenérzéssel fogadták. A közzétett diplomáciai dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Balla László cikksorozata a magyar–szovjet államközi kapcsolatokban is tehertételt jelentett.

 

Bővebben >>
2026: Hlatky Endre és 1944. október 15.

Hlatky Endre és 1944. október 15.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. október 15-én olvasták be a magyar rádióban Horthy Miklós kormányzó kiáltványát (proklamáció) Magyarország háborúból való kilépéséről. A nyilatkozat beolvasásában kulcsszerepe volt Hlatky Endrének (1895–1957), aki 1944. szeptemberétől a Lakatos kormány államtitkára volt. 1944. október 16-án letartóztatták, és csak 1945. március 27-én szabadult Capri szigetén. 1945-től haláláig Rómában élt, ahol 1950-től a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának volt irodavezetője. Ennek az irodának a levéltárában két dokumentum található tőle, amelyekben az 1944. október 15-i eseményekről írt.

 

Bővebben >>
2026: Az Állami Egyházügyi Hivatal jelentései a Vatikán képviselőivel folytatott tárgyalásokról az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály számára (1986–1987)

Az Állami Egyházügyi Hivatal jelentései a Vatikán képviselőivel folytatott tárgyalásokról az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály számára (1986–1987)

Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) 1963 és 1988 között rendszeresen folytatott tárgyalásokat a Vatikánnal Budapesten, illetve Rómában. Az 1986-os és 1987-es tárgyalásokról készült beszámolók, jelentések az Agitációs és Propaganda Osztály iratanyagai között, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatóak meg. A tárgyalásokon szóba kerültek érseki és püspöki kinevezések is. A dokumentumok bemutatják a pártállam és a Vatikán közötti tárgyalásokat, illetve az ÁEH működését, továbbá bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen formában folytak az egyeztetések Magyarország és a Vatikán között, valamint abba is, hogy minderről az ÁEH vezetője hogyan jelentett az Agitációs és Propaganda Osztálynak.

 

Bővebben >>
2026: Hangulatjavító helyreállítás. A budapesti épületkárok kijavítása az 1956-os forradalom után

Hangulatjavító helyreállítás. A budapesti épületkárok kijavítása az 1956-os forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szomorú kép tárult a fővárosiak szeme elé. A szovjet harckocsik és lövegek hatalmas pusztítást végezetek Budapest lakóépületeiben. A leomlott épületeket, belövésektől megsérült lakásokat, üzleteket, megsemmisült homlokzatokat mielőbb helyre kellett állítani. Ez nem csak szociális, de politikai kérdés is volt, ami hatalmas kihívást jelentett a(z újra)berendezkedő hatalom számára, hiszen a közhangulat a második szovjet intervenciót követően rendkívül szovjetellenes, a politikai helyzet pedig bizonytalan és képlékeny volt.

Bővebben >>

Oldalak

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő