Kuriózumok

2026: Egy „száműzött” evangélikus lelkész kapcsolati hálója a 19. század végétől a 20. század közepéig. 1. rész: Irathagyaték ismertető

A tanulmány a volt tótkomlósi evangélikus lelkész, a 20. század elejétől fogva a magyar politikai ellenfelei által diszkreditálást célzó jelzővel, a „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička (1873. május 15. – 1953. szeptember 19.) családi irathagyatékát mutatja be. Az irathagyaték ismertetése 2022 – 2024 között kivitelezett öt levéltári kutatóút eredményein alapul.

2026: Tomek Vince piarista generális és a Pápai Magyar Intézet

Tomek Vince piarista generális, a huszadik századi római magyar emigráció egyik legjelentősebb személyisége 1947-től 1986-ban bekövetkezett haláláig élt Rómában. 1947-ben a kegyesrend generálisává választották – ebben a minőségében vett részt a II. Vatikáni Zsinaton. 1967-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is a rend római központjában, a generalicián lakott. A pápai címet 1940-ben elnyert Magyar Intézettel Tomek már azelőtt is kapcsolatban állt, hogy generálissá választották volna. Tomeknek az Intézettel való kapcsolatáról a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában található egy négy oldalas, dátum nélküli, írógéppel írt feljegyzése. Emlékezetből írta meg, ezért információi hiányosak, pontatlanok, nem mindenben állják meg a helyüket, de sok ismeretlen és érdekes részletet tartalmaznak.

 

2026: A névtelenek emlékére

Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját. A bemutatott egodokumentum a bemutatását megelőzően magántulajdonban volt, és átadás révén került Szécsényi Andráshoz, illetve a Holokauszt Emlékközponthoz. Bő tíz év távlatából a napló átadója, Károlyi Mária szombathelyi muzeológus kívánt hozzászólni a korábbi forrásismertetéshez: személyes visszaemlékezését az alábbiakban közöljük.

2026: Tomek Vince feljegyzései Zágon József akcióiról

Ötven éve, 1975. május 6-án halt meg Bécsben Mindszenty József bíboros, prímás, érsek, augusztus 12-én pedig Innsbruckban Mons. Zágon József, a nyugati magyar papi emigráció vezető egyénisége, a római Szent István Alapítvány első elnöke, aki a bíborost 1971. szeptember 28-án a budapesti amerikai nagykövetségről Rómába kísérte. A kerek évforduló alkalmat kínál arra, hogy a római Szent István Alapítvány levéltárából közzé tegyünk Mindszenty József bíborossal kapcsolatos iratokat.

2026: „Szellemekkel” beszélgetve. Spiritiszta szeánsz Déván, 1929-ben

Különös és mindeddig ismeretlen dokumentumra bukkantam néhány éve Déván az egykori román miniszterelnök, Petru Groza irattárában. A túlnyomórészt román nyelvű, de egy viszonylag hosszabb, magyarul lejegyzett részt is magában foglaló, 10 gépelt oldalnyi dokumentum egy 1929-es dévai spiritiszta szeánsz jegyzőkönyvét és annak Groza által aláírt „Pro domo” utóiratát tartalmazza. Ezt a jegyzőkönyvet és utóiratát publikáljuk lentebb, a román nyelvű szövegrészeket természetesen magyar fordításban.

2026: „HUNGARY AND THE JAMBOREE” Egy ausztrál cserkész visszatekintése az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozóra

A hazai cserkészet kétségtelenül a két világháború közötti időszakban élte virágkorát. Országos szervezetük, a Magyar Cserkész Szövetség (továbbiakban: MCSSZ) az ifjúság nevelése mellett jelentős külügyi tevékenységet valósított meg, melynek nyomán nemzetközi színtéren a „megcsonkított Magyarország” ügyét is tematizálni tudta. Így a Horthy-korszak egyik kultúrdiplomáciai csúcsteljesítményét jelentette az, hogy a IV. világjamboree-t vendégül láthatta Magyarország. Hogy milyen narratívát tettek magukévá az ide sereglő nyakkendős fiatalok a magyar kultúráról és nemzetünk helyzetéről, abba betekintést enged az itt közölt angol nyelvű forrás és annak lábjegyzetelt fordítása, hogy a világ másik feléről érkező ausztrál cserkészek emlékezetében mi maradt meg a gödöllői jamboree-ról.

 

2026: Birodalmi ambíciók versus megtámadott ország – Szovjet térszemlélet Magyarország tágabb régiójáról egy 1941-es térképen

A szovjet térképészet egyes aspektusairól, különösen annak az 1945 előtti időszakáról sok tekintetben meglehetősen hézagosan állnak rendelkezésre információk. Most egy meglehetősen sajátos szovjet térkép bukkant elő a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának gyűjteményéből. Az orosz nyelvű térkép érdekessége, hogy eszmei időpontja (1941. július 28.) alig néhány héttel későbbre esik, mint ahogy Németország megtámadta a Szovjetuniót. Jelen dolgozatban elsősorban a rendkívül turbulens időszak gyorsan változó államhatárainak ábrázolására fókuszálunk.

 

2026: Adalékok a Kerkai-ügyhöz, a KALOT-mozgalomhoz és Szekfű Gyula moszkvai nagyköveti tevékenységéhez

A forrásközlés adalékul szolgál a Kerkai-ügyhöz, a KALOT-mozgalomhoz (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) és Szekfű Gyula moszkvai nagyköveti tevékenységéhez is. Kerkai Jenő vizsgálati anyaga az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a 3.1.9.V-109168. számú jelzet alatt található. A dokumentumban hetven oldalon keresztül olvashatunk az egyház és az állam viszonyának alakulásáról hazai és nemzetközi szinten, továbbá Kerkai Jenő tevékenységéről és megfigyeléséről. Az alább közölt három oldal e jelentés része, melyet mai helyesírással és nyelvhelyességgel közlünk. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy a korszakból származó iratok nagy része manipulatív, emiatt mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni azokat.

 

2026: A bulvársajtó szemüvegén át – Mindszenty bíboros menedéke egy nyugati újságíró tudósításaiban (1959–1962)

Anthony (Tony) Albert Cecyl Pearce (London, 1919–2008) az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség állandó budapesti tudósítójaként 1959. november 4-én érkezett Magyarország fővárosába. A magyar kémelhárítás (a továbbiakban ÁB) korábbi tapasztalata szerint a nyugati tudósítók a követségeik irányításával kivették részüket a Magyar Népköztársaság elleni „ellenséges” tevékenységből. Mivel azt feltételezték Pearce-ről, hogy ő is hírszerző munkát fog végezni, már decemberben megnyitották a személyi dossziéját.

2026: Erőszakhullám az Alföldön – Az 1944. őszi magyarországi harcok atrocitásainak dokumentálása a tengelyhatalmi haderők részéről I. rész

1944. augusztus 26-tól kezdve közel 8 hónapig folytak Magyarország területén szárazföldi harcok. Miközben a frontátvonulás időszaka a magyar lakosság meghatározó élményévé vált, rendkívül kevés egykorú forrással rendelkezünk erről az időszakról. Kétrészes tanulmányomban azt vizsgálom meg, hogy a Magyarországon harcoló tengelyhatalmi erők, valamint a nyilas kormányzat, milyen módon dokumentálta az itt elkövetett atrocitásokat, milyen információkkal bírt a szovjet uralom alá került területek helyzetéről.

Oldalak

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Ezen a napon történt június 30.

1905

Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább

1934

A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább

1947

Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább

1951

Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább

1954

A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő