Ezen a napon történt: 1956-11-02

A Moszkvában tanuló magyar diákok távirata a budapesti egyetemi ifjúsági forradalmi bizottsághoz. „Mi Moszkvában tanuló magyar diákok csatlakozunk a budapesti egyetemi ifjúsági forradalmi bizottságának felhívásához, amelyet a Szabad Kossuth Rádió 1956. október 31-én ismertetett. Úgy érezzük, hogy ezekben a sorsdöntő napokban nem maradhatunk távol szeretett hazánktól. Veletek egy sorban akarunk küzdeni a független Magyarországért.”
„Hétezer hamburgi fiatal 130 000 márkát gyűjtött Magyarországnak. Eb-ben az akcióban az ifjúsági szervezetek tagjai, diákok és főiskolások vettek részt” – jelentette a DPA hírügynökség.
A Szabad Nép helyére lépő Népszabadság ismertette Kádár János előző napi rádióbeszédét, amelyben a frissen megalakult MSZMP Intéző Bizottságának nyilatkozatát ismertette. Kádár hangoztatta: „Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel”, és „Védi és védeni fogja a demokrácia és a szocializmus ügyét”.
Szűk körű koalíciós kormány alakult Nagy Imre vezetésével.
A Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja nyilatkozatot adott ki a magyar ifjúság összefogása érdekében. (Magyar Függetlenség)
„Magyar Ifjúság! Újpesti fiatalok! Alakítsátok meg mindenütt és minden-hol a Független Magyar Ifjúsági Szövetséget!” – szólított fel a Duna Cipő-gyár Független Magyar Ifjúsági Szövetsége a Magyar Függetlenség c. lapban.
A Forradalmi Ifjúmunkás közölte az Építőipari Műszaki Egyetem október 22-ei diáknagygyűlésének 16 pontos határozatát.
„Egységbe ifjúmunkások!” címmel jelentette meg a Forradalmi Ifjúmunkásban felhívását az Ifjúmunkások Forradalmi Bizottsága: „Szervezeteinknek semmi közük a levitézlett, a forradalom első fuvallatától megsemmisült DISZ-hez.”
A Magyar Honvéd az új karhatalom gyors ütemű szervezéséről tudósított. Ennek kapcsán írja: „Az egyetemisták hatalmas többsége részt vett a forradalomban.”, akiknek fegyvert kell adni, hogy erősítsék az új karhatalmat.
Az Oktatási Minisztérium Forradalmi Bizottsága kérte – ahol lehet – 5-én kezdjék meg a tanítást.
A Magyar Ifjúság hírül adta, hogy hamarosan újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség. Az előkészítő bizottság felhívta a volt cserkészvezetőket, hogy jelentkezzenek a Szövetség Nagy Sándor utcai székházában.
Az Oktatásügyi Minisztérium nemzeti forradalmi bizottsága felhívással fordult a helyi forradalmi szervekhez az általános és a középiskolák igazgatóihoz és pedagógusaihoz, hogy ahol a feltételek megvannak, november 5-én, hétfőn kezdték meg a rendszeres iskolai oktatást.

Esemény időpontja: 
1956, november 2

Ezen a napon történt január 02.

1942

Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább

1957

Elkészült a MEFESZ Ideiglenes Intéző Bizottságának programtervezete, amelyet a január 5-ikén összeülő tanácskozói testület számára...Tovább

1971

Iskolarádiók és Iskolaújságok diákszerkesztőinek I. Országos Tanácskozása.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő