Fotók Bognár Árpád hagyatékából

Bognár Árpád egy német felségjelzésű hajó fedélzetén (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Dr. Szén József egy német felségjelzésű hajó fedélzetén (1939/1940).  (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Bognár Árpád (bal szélen, kalapban) és Czirkelbach Antal hajógépész (jobb szélen, kalapban) ismeretlenek társaságában egy német felségjelzésű hajó fedélzetén (1939/1940).  (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). A paokingi rendház előtt/az árvaház kertjében (vö. A Paokingi Apostoli… 376. és 386. – 19. és 48. fotók). Balról jobbra: Erdős Apollinár, Werner Gyula, Tóth István Titusz, Bognár Árpád, dr. Szén József, Lombos László, Gabris Grácián, Gunszt Elemér Edward (Ede) – vsz. Thun Albin Ottó felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). Thun Albin Ottó felvételének hátoldala. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). A paokingi rendház előtt/az árvaház kertjében (vö. A Paokingi Apostoli… 376. és 386. – 19. és 48. fotók). Balról jobbra: Erdős Apollinár, Werner Gyula, Tóth István Titusz, dr. Szén József (hátul), Thun Albin Ottó (átkarolva), Lombos László, Gabris Grácián, Gunszt Elemér Edward (Ede) – vsz. Bognár Árpád felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). A paokingi rendház előtt/az árvaház kertjében (vö. A Paokingi Apostoli... 376. és 386. – 19. és 48. fotók). Balról jobbra: Erdős Apollinár, Werner Gyula, Tóth István Titusz, Bognár Árpád, dr. Szén József, Lombos László, Gabris Grácián, Gunszt Elemér Edward (Ede) – vsz. Thun Albin Ottó felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). A paokingi rendház előtt/az árvaház kertjében (vö. A Paokingi Apostoli… 376. és 386. – 19. és 48. fotók). Balról jobbra: Erdős Apollinár, Werner Gyula, Gabris Grácián, Gunszt Elemér Edward (Ede), Bognár Árpád, Tóth István Titusz, Lombos László, Thun Albin Ottó – vsz. dr. Szén József felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). A paokingi rendház előtt/az árvaház kertjében (vö. A Paokingi Apostoli… 376. és 386. – 19. és 48. fotók). Balról jobbra: Erdős Apollinár, Werner Gyula (elöl), Tóth István Titusz (félig takarva), Bognár Árpád (szinte teljesen takarva), Lombos László, Thun Albin Ottó (elöl), Gunszt Elemér Edward (Ede), Gabris Grácián – vsz. dr. Szén József felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). Balról jobbra: Thun Albin Ottó, Pákozdy Erzsébet Juventia, Erdős Apollinár, Horváth Lujza (vagy Molnár Melinda), Skorka Klára, Golkovszky Erzsébet Bernarda, Hriczu Aléna, Werner Gyula, Bognár Árpád – vsz. Szén József felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Látogatás a paokingi magyar missziónál (1939. augusztus 18–31.). Balról jobbra: Thun Albin Ottó, Pákozdy Erzsébet Mária Juventia, Erdős Apollinár, Horváth Lujza (vagy Molnár Melinda), Skorka Klára, Golkovszky Erzsébet Bernarda, Hriczu Aléna, dr. Szén József, Bognár Árpád – vsz. Werner Gyula felvétele. (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Folyóparti falurészlet (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Dr. Szén József (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Dr. Szén József (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Bognár Árpád (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Kertrészlet (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Dr. Szén József szakállal (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Ismeretlen kínai férfi (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Ismeretlen kínai férfi (1939/1940). (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Bognár Árpád névjegye (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)
Bognár Árpád névjegyének hátoldala (Jelzet: MNL OL K 103-7-Bognár Árpád.)

Ezen a napon történt szeptember 27.

1920

Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább

1939

Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább

1940

Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább

1987

„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő