Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Munkahelyi zaklatás és a lányanyák helyzete a Sztálin Vasműben
„Januárban túlnyomó többségben barak szállások voltak, kb. 2 lég m3 személy egységekben. A szállások tekintélyes részében a dolgozók részére vízszolgáltatás vezeték útján nem volt. Kőépületek csak igen kis mértékben álltak rendelkezésre, azonban a légkubatura valamivel jobb volt, de a kőépületekben még kevésbé volt biztosítva a vezetéki vízellátás.”
Források
Részletek fegyelmi ügyekből
"figyelmes lettem, hogy Ö. János vasesztergályos egy előttem ismeretlen szaktárssal beszélget. Ö. azt mondta, most megyek a D.-hez lakás végett, s kíváncsi vagyok, hogy kapok-e, mert már három hete biztatgat lakással. Erre a másik azt mondta, hogy hiába mész, mert azt előbb ki kell érdemelni. Erre Ö. azt felelte, "hogy bassza meg a büdös S., majd én kikaparom azokat a 300 forintokat, amit egyesek fizettek neki lakáskiutalás végett, én is bekapcsolódtam, és azt mondtam, hogy én is úgy emlékszem, mintha hallottam volna egy pár munkástól, hogy már azok is zúgolódtak ilyesmi végett, hogy 300 forintért kapnak csak lakáskiutalást D.-től?" (D. a párt alapszervezetének titkára volt a Sztálin Vasmű Gépgyárában)
"Sz. Sándor ellen indított fegyelmi eljárás, mivel a gondnokság vezetőjével szemben botrányos szavakat használt, mert nem kapott lakást?"
"B. Ilona ő a lakás külső és belső szobájában lakó L. Rozália és Sz. Erzsébet szerint hosszabb idő óta kisebb személyi tárgyakat, púder, szappan, stb. és élelmiszereket megdézsmál és ellop, ezenkívül engedély nélkül lakótársainak ruháit hordja."
"B. György munkavállaló lakásán a következő gépgyári tulajdont találták:
1 forrasztópáka
1 lemezvágó olló
1 csavarhúzó
1 franciakulcs
1 talpas derékszög
1 gömbhátú reszelő
1 lyukasztó kirner
1 lukmérő
2 pontozó kirner
1 tolómérce
7 vasfémfőrészalap
rajztű
gömbmérő
fémfúrók
tűreszelők
zsírkréta
zsákok
november 7. első öntés plakett
hegesztő szerszámláda lakattal és kulccsal"
"1953. november 30-án 13. 45-kor egy MÁVAUT teherató áttörte a kaput. A tettesek 10 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze engedély nélkül és a Hulladék Vasgyűjtőnek 145 forintért eladták"
"P. Pál igazolatlan hiányzás és munkahelyi részegség miatt indított fegyelmi eljárás során elmondta: családi körülményeim sem elég megnyugtatók és ha hazamegyek, akkor otthon is leiszom magam."
T. Mátyás segédmunkás ellen indított eljárásban előadta: "a vádbeli napokon azért hiányoztam, mert megelőző nyáron odaígérkeztem egy gazdához aratni. Arra gondoltam, hogy jelenleg a szállítási osztályon csak 500 forintot keresek és így 3 tagú kiskorú családomnak egy kis gabonát tudok szerezni télire? Büntetése 30 forint"
S. Ádám (33 éves) lakatos ellen indított fegyelmi eljárás oka: "TMK irodában kijelentette: nem baj, akármennyire is büntetnek, majd vége lesz ennek a rendszernek nemsokára, ki fogom bírni!"
K. Elemér éjjeliőr (54 éves) ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Május 1. utcában a demokráciát becsmérelte. Elmondta, hogy a múltban korcsmáros volt és soha ilyen "topisan" nem nézett ki, mint most a demokráciában - becsmérelte a munkaerőtoborzót, aki őt Gyuláról ide csábította, és azt mondta, hogy "be lehettem rúgva, azért jöttem Sztálinvárosba". Keveselte a 462 forintos keresetét."
K. Elemér (34 éves) műszaki nyilvántartó ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Ebédjegy-kártyájának hátoldalára írta: piszok, moslék, disznó, büdös, szar, rohadt kommunista"
MOL-XXIX - F - 2 - a-68. doboz, 73. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Dunai (Sztálin) Vasmű - 68. doboz, 73. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő