A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Az Országos Levéltár árajánlatkérései
Pro domo
1950. IX. 21. Fővárosi Építő és Tatarozó KV-t ajánlattételre felhívtam.
1950. IX. 22. Palka cég ajánlatra felhívatott Ember Győző és Kelemen jelenlétében az üvegablakok rendbetételére. Címerek kivétetnek, emeleti oldalablakokon román dekoráció, a többi helyeken az ablaksíknak megfelelően a címerek katedrál üveggel pótoltatnak.
1950. IX. 25. Palka cég benyújtotta ajánlatát.
1950. X. 10. Fővárosi Építő és Tatarozó KV. szóbeli ajánlatot tett a lépcsőház kőműves munkáira 15 280.- Ft ajánlati összeggel.
Tudomásul szolgál. Irattárba.
| Bpest, 1950. X. 11. | Szabó [József] | Ember Gy[őző] |
Kézzel írt emlékeztetők
Tárgy: Az Országos Levéltár folyosói
és lépcsőházi üvegablakainak javítása
Pro domo
A folyosói és lépcsőházi színes üvegek kijavítására és a címerek eltávolítására a Palka cég a csatolt ajánlatot tette. [Az ajánlatot nem közöljük.]
Az ajánlat alapján megrendelendő lenne a munkálat.
Tárgy: az Országos Levéltár folyosói üvegablakainak javítási munkálatai.
Palka József
üvegfestő mester
Budapest
Baross u. 59.
A folyosói üvegablakok kijavítására tett ajánlata alapján megrendelem.
Szállítási határidő 1950. XII. hó 29.
Részszállítások számláit benyújtáskor készpénzben kiegyenlítem.
Kérem jelen megrendelés igazolását.
Budapest, 1950. XII. 7.
| Szabó József | XII. 14. Ember Gy[őző] |
Kézzel írt levéltervezet
Pro Domo
A Fővárosi Építő és Tatarozó Vállalat a nyáron elvégzett karbantartási munkák végszámláját benyújtotta. A végszámla műszaki ellenőrzése és számszaki revíziója f. hó 22-én történt meg. Az ellenőrzésen a vállalat részéről Kalmár Károly főmérnök, az ellenőrzés részéről Balló Zoltán építészmérnök jelent meg. Az Országos Levéltár a benyújtott végszámla II. asztalos, lakatos stb. munka összegszerűségét és a munka elvégzését kifogás tárgyává tette. A kifogásolás alapján a vállalkozó képviselője a kifogásolt hely összegét indokaink alapján 6465 Ft-tal csökkentette. A I. kőműves munkák tételét felmérési jegyzetek és a helyszín felmérése alapján állapítottuk meg. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet Balló Zoltán XII. 30-ig bemutatja. Az ellenőrzés jelenlegi adatai alapján 15 000 Ft kifizetését javasolom, azzal, hogy a fennmaradó részösszeg a végszámla műszaki záradékkal való ellátása és jóváhagyása után lesz kifizetendő. Az üggyirat további intézkedést nem igényel, irattárba teendő.
Budapest, 1950. dec. 22.
| Szabó József | XII. 14. Ember Gy[őző] |
Géppel írt pro domo
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő