Ezen a napon történt: 1956-10-31

Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Megalakult a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Illés István cukorgyári munkás gyűlést hívott össze a Kilián laktanya elé, hogy követelje Maléter Pál honvédelmi miniszterségét. Ezután a növekvő tömeg a parlament elé vonult, végül az ÁVH Izabella utcai székházához (62. szám), ahol az új pártot megalapítottnak nyilvánították, és az épületet az új párt székházának deklarálták. A házban fellelt dekorációt, brosurákat, iratokat az utcára szórták, és máglyán elégették.
Megalakították a vasipari üzemek ifjúsági szervezetének előkészítő bizottságát. Minden vasipari üzemben – olvasható Felhívásukban – alakítsák meg a „Forradalmi Ifjúmunkások Szervezetét”.
Gillemot László és Cholnoky Tibor professzorok átadták az egyetemi ifjúság követeléseit a miniszterelnöknek
Megalakult a „budapesti munkásifjúság ideiglenes forradalmi tanácsa”. Kiáltványukban politikai és gazdasági követeléseket is megfogalmaztak (bérek, lakáshoz jutás, oktatás átalakítása stb.).
„Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség” a Ráday utcai református teológián – adta hírül másnap az Egyetemi Ifjúság.
A Közoktatási Minisztériumban nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy addig nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon.
A Műegyetem Forradalmi Tanácsa megszervezte az egyetem nemzetőr alakulatait.
A Gyűjtő Fogház hivatalos helyiségében, a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottságának határozata értelmében megalakult a Törvényességi Bizottság, amelynek életre hívásában közreműködtek a Magyar Ifjúság Forradalmi Bizottmányának képviselői is. Feladatuk volt: valamennyi börtönben a törvényességi felügyelet végrehajtása a fogva tartottak felett. Ennek a bonyolult feladatnak körültekintő végrehajtását azonnal megkezdték.
A Lónyay utcai Református Gimnázium épületében „egy keresztény ifjú-sági tömörülés csúcsszervezetének megalakításáról tanácskoztak. Ezen – többek között – részt vettek a piaristák és a Regnum Marianum képviselői is.
Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Vezetősége (MAFISZ).

Esemény időpontja: 
1956, október 31

Ezen a napon történt január 02.

1942

Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább

1957

Elkészült a MEFESZ Ideiglenes Intéző Bizottságának programtervezete, amelyet a január 5-ikén összeülő tanácskozói testület számára...Tovább

1971

Iskolarádiók és Iskolaújságok diákszerkesztőinek I. Országos Tanácskozása.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő