Hétköznapi ellenállás Fejér megyében a kollektivizálás után

1959 és 1961 között zajlott le az egyik legdöntőbb változás a 20. századi magyar társadalom életében. Ez volt a mezőgazdaság kollektivizálása, korabeli szóhasználattal: „szocialista átszervezése”[1], amikor nemcsak a tulajdonviszonyok alakultak át – a téeszesítési roham kezdetén az agrártermelők 80 százaléka dolgozott a magángazdaságokban, a kampány végére 75%-uk szövetkezeti tag lett, 1958 decemberében Magyarország szántóinak 13 százaléka volt a termelőszövetkezetek használatában, 1961 márciusában már csaknem 70 százaléka, a tsz-tagok száma 169 ezerről 1,2 millióra nőtt –,[2] hanem a vidéki társadalom élete és ezzel párhuzamosan mentális állapota is. A ravaszul, taktikusan ígéretekkel, kedvezményekkel, agitációval, lelki és fizikai kényszerítéssel végrehajtott folyamat során tömegesen számolták fel az egyéni paraszti tulajdont, s tették lehetővé új életforma kialakulását. Mindez egyéni traumák sokaságával járt együtt. A „falvak népe” azonban nem volt teljesen passzív szemlélője a téeszesítési folyamatnak. Mivel az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése óta nem volt lehetőség a nyílt ellenállásra, az emberek a mindennapi életükben alakítottak ki különféle ellenállási formákat – ami általánosan jellemző jelenség önkényuralmak idején.[3]

 

Ercsi Martinovics utca 1955-ben.
Forrás: Fortepan / UVATERV

 

A közreadott dokumentum erről a hétköznapi ellenállásról szolgáltat információkat. Az irat, melynek pontos címe „Példatár a jelentésnek a közéleti tisztaságra árnyékot vető magatartásokkal kapcsolatos általános megállapításaihoz”, egy 1963-ban keletkezett Fejér megyei jelentés melléklete.[4] Az anyagot az 1963. október 18-i ülésén tárgyalta a Fejér megyei Párt Végrehajtó Bizottsága, tehát a dokumentum nem sokkal korábban keletkezhetett[5], és az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának iratai között maradt fenn. Ez az osztály felügyelte az igazságügyi szerveket, továbbá a fegyveres testületeket, ezáltal a belügyi és honvédelmi tárcákat is, vagyis elvileg a politikai rendőrség pártellenőrzése is hozzátartozott. Az osztály munkatársai igyekeztek figyelemmel kísérni a vidéken zajló eseményeket, ez különösen a kollektivizálás harmadik hullámának[6] 1959-es megindítása után vált jelentőssé.[7]

A pártszerveknek bőven volt okuk arra, hogy folyamatosan ellenőrizzék a vidéki Magyarországot. Az erőteljesen zajló téeszesítési kampány során ugyanis kiderült: a Rákosi-korszakhoz hasonlóan az agráriumból élők tömegei továbbra sem lelkesedtek a közös gazdálkodásért. Újra előkerültek az ötvenes évek elején kialakított túlélési taktikák: sokan a szövetkezeteken kívül kerestek munkát, a tsz-be családonként sokszor csak egy fő lépett be, ahol igen minimális munkát végzett stb.[8] Az ellenállás egy másik formája volt a tsz-ből való kilépés, ami éveken át súlyos problémát okozott az uralmi rendnek, hiába igyekeztek azt gátolni.[9] Végül tekinthetjük a rezisztencia egyik formájának azt is, amikor a téeszek tagjai – ha már az egyéni boldogulást korlátozta a hatalom – titkon saját hasznukra kezdtek el dolgozni, vagyis a privát érdeket a kollektív érdek elé helyezték.

 

Dunaújváros Építők útja 1962-ben.
Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

 

A közölt dokumentum ennek módozataiból mutat be számos Fejér megyei példát. A szovjet megszállás előtt ebben a megyében volt a legmagasabb a nagybirtok aránya, az 1945-ös földosztás után a birtokok csaknem kétharmadát az újgazdák (cselédek, földmunkások, napszámosok) kapták, egyharmadát pedig a módosabb paraszti rétegek, akik sikeres gazdálkodást folytattak, és a kolhozosítással szemben kemény ellenállást tanúsítottak. Az 1956-os forradalom alatt a megyében a téeszek nagy része feloszlott, a 188 szövetkezetből 1957 áprilisára csak 51 maradt meg. Az 1959 januárjában újrainduló kollektivizálási kampány ezért semmit sem akart a véletlenre bízni: kipróbált agitátorok tömegeit mozgósították, akik a tömegszervezetek, pedagógusok, diákok, szakszervezeti tagok közreműködésével igyekeztek rábírni a gazdákat az egyéni termelés feladására. Általában erősen presszionálták az ellenálló személyeket, és rengetegszer nyúltak a megfélemlítés és a fizikai erőszak nemtelen eszközeihez. A helyzet különösen 1959 végén és 1960 elején durvult el. 1960 tavaszára befejezték a téeszszervezést, a falvak mindegyike „szövetkezeti településsé” vált, a magángazdálkodók aránya jelentősen lecsökkent. A pártállam látszólag győzelmet aratott, de ez a győzelem pürrhoszi volt. Az erőszakkal felállított termelőszövetkezetek jelentős része évekig nem produkálta az elvárt gazdasági eredményeket – természetesen nemcsak Fejér megyében, hanem országosan sem. Hiányzott a szakértelem, a felszerelés, a munkaerő, a munkakedv, a belső motiváció.[10] A magántulajdonától megfosztott parasztság a passzív ellenállás felé fordult, mások a közösnek hazudott „társadalmi tulajdon” szisztematikus megdézsmálásába kezdtek,[11] nem feltétlenül azért, hogy „vagyonokat” halmozzanak fel (erre ebben az időszakban nem is igazán volt lehetősége a kelet-európai társadalmaknak), hanem hogy saját maguk és családjuk boldogulását elősegíthessék.

Ez magyarázza, hogy az itt közreadott forrás összeállítói miért tekintettek gyanakodva a paraszti gazdálkodókra, amit már a nyitómondat is tükröz: „Falusi embereinket könnyen elkapja a gyors anyagi gyarapodás vágya és ezzel motiváltan követik el visszaéléseiket.”[12] Az okokra kevés figyelmet szenteltek, megemlítették a rossz példamutatást: „Néhány, főleg gazdálkodó szerv vezetője úgy gondolja, hogy erkölcsös dolog, hogy törvényes pénzügyi keret híján is reprezentáljon vállalati vagy tsz-i eszközökből, hiszen »mások is reprezentálnak«.”, illetve a hagyományok „visszahúzó erejét”, például a „zugírászat” kapcsán, ugyanis „a régi községi jegyzőnek is joga volt szerződéseket készíteni”.[13] Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy a dokumentum szerzői kellő önkritikát is gyakoroltak: „Néhány ügyben előfordult, hogy elvtársaink nem érdeklődtek a baráti összejöveteleken elfogyasztott étel, ital vagy egyéb személyes előny anyagi forrásáról, amelyről kiderült, hogy bűncselekmény útján teremtett forrásból származtak. […] Néhány bűnügy tanulsága arra figyelmeztet, hogy nem figyeltünk fel felelős beosztásba állított emberek erejüket meghaladó költekezésére, feltűnő életmódjára. Ezek között volt olyan, akit a közvélemény megbízhatatlannak tartott és mi magunk is annak tartottuk, mégis elmulasztottuk alapos ellenőrzését. […] „Hankó Pál volt vadászati felügyelőt magunk között „csibésznek” könyveltük el. Mégsem nézett senki arra illetékes viselt dolgai után. […] Barabás László a Kisker[eskedelmi] Váll[alat] volt áruforgalmi osztályvezetőjét ugyancsak mindenki sötét alaknak ismerte, mégis hosszú ideig tudta visszaéléseit folytatni és egy véletlennek volt köszönhető a nagyarányú bűncselekményének leleplezése.”[14] A „feltűnő életmód,” az „anyagiasság,” a „nem szocialista életmód” a későbbi években is sokszor felbukkant elrettentő példaként a diskurzusokban.[15]

 

Rakodás egy lovasberényi portán 1968-ban.
Forrás: Fortepam / Szalay Zoltán

 

A dokumentum jelentős része a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos ügyeket sorolja fel, de említ számos olyan esetet is, amikor más szervezetek (végrehajtóbizottságok, tanácsi szervek, vállalatok) tagjai ellen kellett eljárást indítania a hatóságoknak. A jelentésben megvádolt személyek közül nem mindenki dolgozott „saját zsebbe.” A felcsúti Új Élet szövetkezet elnöke ellen például az volt az egyik vád, hogy 30 000 Ft prémiumot osztott ki az irodai munkatársaknak, „holott jól tudta, hogy a prémium felvételére nem volt joguk, mert az előírt tervszámokat nem teljesítették.”[16] A dunaújvárosi sütőipari vállalat igazgatója ellen azért kezdeményeztek fegyelmi eljárást, „mert az igazgatói alapból a sportkör támogatására a megengedettnél nagyobb összeget fordított és a beruházási kereteket is túllépte.” A besnyői végrehajtóbizottság elnökét azért hurcolták meg, „mert a tsz. tulajdonában lévő vadászházat lebontatta és az anyagot községi célra felhasználtatta.” Másoknak az volt a „bűnök,” hogy szolidaritást mutattak embertársaik iránt: „Az alcsúti vb. elnök ellen azért kellett fegyelmi eljárást kezdeményezni, mert [...] a törvény rendelkezéseivel szemben fakitermelési engedélyeket adott ki olyan embereknek, akiknek földjük sincs, azon a címen, hogy a tiltó jogszabály antiszociális.”[17] Más megvádolt személyek azzal védekeztek, hogy a szűkös reprezentációs keret miatt kénytelenek voltak törvénytelen eszközökhöz nyúlni, hogy tisztességesen vendégül láthassák az őket felkereső járási és megyei pártállami vezetőket (ez döntő mértékben a termelőszövetkezeteket érintette, de ezzel vádolták a dunaújvárosi vendéglátóipari vállalat első emberét, a velencei Halászati tsz vezetőjét vagy a móri szociális otthon irányítóját is).[18]

További részletes kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy kiderüljön: az itt felsorolt egyes ügyek közül melyek számíthatnának valódi jogállami körülmények között is bűncselekményeknek, és melyek azok, amelyek mögött elsősorban nem az anyagi haszonszerzés lehetősége állt, hanem a kommunista diktatúrával és a szocialista társadalmi renddel szembeni ellenállás vágya, illetve az elszenvedett sérelmekre adandó bosszú motivációja. Bizonyos, hogy az agráriumból élő lakosság jelentős részét traumatizálta a tömeges jog- és tulajdonfosztás, az erre adott válaszreakciók könnyen értelmezhetőek a hétköznapi ellenállás fogalmaival. A parasztságra rákényszerített kolhozmodell elszabotálási kísérlete mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy az MSZMP néhány évvel később felülvizsgálja agrárpolitikáját. Ám hosszútávon sajnos a neurotikus betegségek tömeges elterjedését okozta a mezőgazdaság „szocialista átszervezése,”[19] a nagyüzemi gazdálkodással szembeni rezisztencia erre önmagában nem jelenthetett gyógyírt.

 

Dokumentum

 

1.

Példatár a jelentésnek a közéleti tisztaságra árnyékot vető magatartásokkal kapcsolatos általános megállapításaihoz

1963?

 

1./ Falusi embereinket könnyen elkapja a gyors anyagi gyarapodás vágya és ezzel motiváltan követik el visszaéléseiket.

            a./ A sárszentágotai[20] vb. elnök ellen azért indult eljárás, mert feketén földeket adott ki haszonbérletbe, azok haszonbérleti díját elsikkasztotta és még feketén is csak azoknak juttatott földbérletet, akik anyagi ellenszolgáltatásban részesítették.

            b./ Az alsószentiváni Kossuth tsz. elnöke és főkönyvelője ellen árdrágító üzérkedés miatt indult eljárás, mert a környéken sertéseket vásároltak rendszeresen és azokat jelentős haszonnal adták tovább. Az üzérkedést saját zsebükre folytatták.

            c./ A lajoskomáromi tsz. elnök összejátszva a terményforgalmi vállalat vezetőjével és raktárosával 26 q búzát, mint raktárfelesleget értékesítettek és a vételárt saját céljaikra fordították.

            d./ A sárosdi vb. titkár ellen azért indult eljárás, mert a községi kezelésben lévő tartalékföldek haszonbérleti díját és egyéb községi befizetéseket elsikkasztott.

            e./ A mezőfalvi községi párttitkár ellen, aki egyben a helyi Ktsz.[21] elnöke volt, azért indult eljárás, mert leleplezték, hogy a Ktsz. pénztárosának kasszáját felnyitva 350, - Ft-ot ellopott. Két évvel ezelőtt a felesége ellen volt büntető eljárás, aki a tanács vb. titkára volt azért, mert a beszedett illetéket 4500, - Ft értékben elsikkasztotta.

            f./ A mezőfalvi XXI. Pártkongresszus tsz. elnöke, aki a VII. pártkongresszus megyei küldötte is volt, azért indult eljárás, mert Agárdon építendő nyaralójához a tsz-től vette az anyagot, a tsz. építőbrigádjával építtetett, a tsz. teherautójával szállíttatott. Cselekményét, mint tsz. elnök a tsz. vezetőségével tudomásul vetette, véleménye szerint így legalizáltatta, amit a felelősségre vonásnál a bíróság tudomásul is vett.

            g./ A felcsúti Új Élet tsz. elnöke ellen azért van folyamatban eljárás, mert az elmúlt gazdasági év végén 12 000, - Ft prémiumot vett fel és 30 000, - Ft prémiumot pedig az irodai dolgozóknak kiosztott, holott jól tudta, hogy a prémium felvételére nem volt joguk, mert az előírt tervszámokat nem teljesítették.

            h./ A csákvári tsz. volt főkönyvelője ellen, aki most a mezőgazdasági osztály főrevizora azért indult eljárás, mert bár a szomszéd községben lakó és naponta hazajárt 5000, - Ft értékben különélési pótlékot vett fel és mint főkönyvelő 20 000, – Ft-ot vett fel a tsz-től autóvásárlásra.

            i./ Nagyvelegi vb. titkára ellen azért indult eljárás, mert az őstermelői igazolványokra 17 esetben más aktákról lenyalt használt okmánybélyegeket ragasztott fel és a bélyegek árát saját céljaira fordította. A nagyvelegi tsz. főkönyvelője 1962 karácsonyára az akkori nagy kiadásokra tekintettel önhatalmúlag 5000, Ft-ot „kivételezett” a pénztárból és azt később sem fizette vissza.

            j./ A dunaújvárosi városgazdálkodási vállalat munkaügyi vezetője, bérelszámoló vezetője ellen azért indult eljárás, mert 27 000, - Ft-ot sikkasztottak. Védekezésül azt adták elő, hogy hasonló társadalmi állású nőismerőseik divatosabban járnak, nem akartak tőlük lemaradni.

 

2./ Van vezető ember, aki úgy gondolja, hogy a rábízott vagyonnal való rendelkezéstől a jogszabályok megkötik vezetői operativitását és bürokrácia elleni küzdelemnek tartják, ha megsértik a korlátozó jogszabályokat.

            a./ Az alcsúti vb. elnök ellen azért kellett fegyelmi eljárást kezdeményezni, mert egy folyamatban lévő bűnügyből megállapítható, hogy a törvény rendelkezéseivel szemben fakitermelési engedélyeket adott ki olyan embereknek, akiknek földjük sincs, azon a címen, hogy a tiltó jogszabály antiszociális.

            b./ A dunaújvárosi sütőipari vállalat igazgatója ellen ugyancsak fegyelmi eljárás folyt, mert az igazgatói alapból a sportkör támogatására a megengedettnél nagyobb összeget fordított és a beruházási kereteket is túllépte.

            c./ A besnyői vb. elnököt azért kellett felelősségre vonni, mert a tsz. tulajdonában lévő vadászházat lebontatta és az anyagot községi célra felhasználtatta. Indítóok: véleménye szerint a községi vb. elnöknek ennyi jogának kell lennie.

            d./ Az előszállási községi vb. titkárt azért kellett felelősségre vonni, mert a fakitermelési engedély-keretet lényegesen túllépte és ezzel az erdőgazdálkodásnak nagy kárt okozott.

            e./ Az ercsi tanács vb. elnökét azért kellett felelősségre vonni, mert a kultúrház építésénél nagyösszegű állami pénzeket használt fel, melyre sem beruházási hitele, sem községfejlesztési alapja nem volt. Indoka: a kultúrház építését be kellett fejezni.

 

3./ Vannak vezetők, akik úgy vélik, hogy olyan kivételezések is megilletik őket, melyeket a jogszabályok egyébként nem tesznek lehetővé, s a dolgozó tömegek is erkölcstelennek tartják.

            a./ A dunaújvárosi ingatlankezelő vállalat igazgatóját azért kellett felelősségre vonni, mert a saját lakásában végzett munkálatok értékét 3300. – Ft-ot a vállalat számlájára íratta és azzal fizettette ki.

            b./ A vendéglátóipari vállalat igazgatója ellen többek között azért indult eljárás, mert saját lakását ugyancsak a vállalat számlájára festette ki.

            c./ A bicskei járási tanács elnöke ellen az ismert körülmények között azért kellett fegyelmi eljárást folytatni, mert a lakbérpótlék és a törvényes lakbér fizetése alól igyekezett magát kivonni.

            d./ a móri járási tanács vb. titkára ellen azért kellett fegyelmi eljárást kezdeményezni, mert testvére ingatlan adás-vételi szerződésével kapcsolatban adóelengedési ügyben a községi tanácsnál személyesen járt el és a valóságnak megfelelő községi bizonyítványt íratott alá, amelynek alapján nagyobb összegű adóelengedést ért el, s így testvérét előnyös házvételhez juttatta.

            e./ A dunaújvárosi tanács volt pénzügyi osztályvezetője tiltó rendeletek ellenére motorkerékpárt vásárolt a tanács részére, mivel azt nem üzemeltethette, megvásárolta a tanácstól egy hónap múlva, hosszabb részletfizetésre és mikor a részleteknek még a felét sem fizette ki, eladta és a bevett vételárat sem fordította a tanáccsal szemben álló tartozásai fedezésére.

            f./ A művelődésügyi felügyelőt azért kellett elbocsátani, mert pártiskolán lévén az illetményét a pártiskolán és a munkahelyén is felvette, így 12 000, - Ft-tal megkárosította a társadalmi tulajdont.

 

4./ Néhány, főleg gazdálkodó szerv vezetője úgy gondolja, hogy erkölcsös dolog, hogy törvényes pénzügyi keret híján is reprezentáljon vállalati vagy tsz-i eszközökből, hiszen „mások is reprezentálnak”.

            a./ A dunaújvárosi vendéglátóipari vállalat volt igazgatójának ügyében kiderült, hogy külföldi vendéget, vagy hazai vendégeket többször láttak vendégül megfelelő reprezentációs keret híján és ennek fedezésére szükséges volt olyan eljárás, hogy az egyik gebines üzlet vezetőjét felhatalmazták arra, hogy könyvvitelen kívül vásároljon nyersanyagot, azt az üzem konyháján készítse el, adja el és a nyereséget fordítsa a nem téríttetett reprezentációs vendéglátások költségeire. Ezzel a helyzettel a gebines üzem vezetője a saját zsebére visszaélt.

            b./ A velencei Halászati tsz.[22] volt elnöke ellen kétszer folyt büntető eljárás azért, mert az üzleti könyvekben több tízezer forintot számolt el járási és megyei vezetők megvendégelésére.

            c./ Tsz-ben folytatott általános felügyeleti vizsgálatok, valamint népi ellenőrzési és banki vizsgálatok számtalan esetben állapították meg, hogy a tsz-i vezetők sokszor nagy összegeket fordítottak vagy legalábbis számoltak el az őket meglátogató állami funkcionáriusok megvendégelésére.

 

5./ Vannak, akik kereskedelmen kívüli vásárlásokkal, közvetlen termelőüzemtől, vagy tsz-től történt vásárlásokkal vagy éppen ingyenes juttatások elfogadásával váltanak ki erkölcsi rosszallást, vagy követnek el bűncselekményt.

            a./ Hankó Pál volt vadászati felügyelő ellen folyamatban lévő bűnügyben több tízezer lőszert foglaltak le nemcsak gyanúsítottaktól. Ezek a lőszert Hankó Páltól vásárolták, aki azt mondotta, hogy azért tudja a bolti árnál sokszor olcsóbban adni, mert közvetlenül az üzemtől kereskedelmi haszon leszámításával kapja.

            b./ A lovasberényi tsz-ben[23] volt bűnügy nyomozása során kiderült, hogy a megyei tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályának volt dolgozói a vasárnapi húst rendszeresen a tsz-től kapták, ezen kívül burgonya-szükségletük, baromfi-szükségletük, sőt pálinka-szükségletüket a tsz. elnökének ingyenes juttatásaiból fedezték.

            c./ A kisapostagi Napsugár tsz. főkönyvelője ellen folytatott bűnügyi eljárás során kiderült, hogy a hosszú ideig kártevő munkát folytató terhelt a környezetét tiltott ajándékokkal „altatta el”. A községi tanács vb. elnökét töltőtollal, aktatáskával ajándékozta meg. A mezőgazdasági osztály revizorát ugyancsak töltőtollal és esőköpenyeggel. A járási főállatorvosnak nagyobb mennyiségű tojást, baromfit és húst ajándékozott. A dunaújvárosi járási tanács vb. titkára is szerepel a tiltott ajándékot elfogadók között.

            d./ A móri járási tanács művelődési osztályvezetője 1100, - Ft-ot vett fel azért, hogy befolyását a járási kieg. parancsnokságnál érvényesítse.

 

6./ Néhány ügyben előfordult, hogy elvtársaink nem érdeklődtek a baráti összejöveteleken elfogyasztott étel, ital vagy egyéb személyes előny anyagi forrásáról, amelyről kiderült, hogy bűncselekmény útján teremtett forrásból származtak.

            a./ A móri szociális otthon vezetője ellen folytatott bűnügyben a nagyobb összeget sikkasztó terheltek azzal védekeztek, hogy a járás vezetőit rendszeresen megvendégelték, s annak anyagi fedezetére kellett sikkasztani. A vendégül látók olyan kis fizetésűek voltak, hogy abból nem is volt remélhető, hogy több személyt ismételten vendégül lássanak.

            b./ A sukorói járási tanács vezetői nagyobb összegű kárt okoztak sikkasztás és csalás útján, melyért hosszabb tartamú börtönbüntetést kaptak. A büntetés végrehajtásuk most van folyamatban, a per során is azt adták elő és most különböző országos szervekhez szinte hónaponként beadott beadványaikban arra hivatkoznak, hogy nem saját zsebükbe ment a pénz, hanem a járás vezetőinek többszöri megvendégelésére fordították.

            c./ A volt vértesacsai adóügyi megbízott több mint százezer forintot sikkasztott, mely összeget részben maga itta el, részben mint nagy sportdrukker rendszeresen vendégséget adott a sportolók részére.

 

7./ Voltak gazdasági vezetők, akik gazdálkodási érdekből meg nem engedhető anyagi juttatásokkal igyekeztek gazdasági célt elérni, vagy pedig bűncselekményt azért követtek el, hogy gazdasági eredményeiket kedvező színben tüntessék fel.

            a./ A pázmándi Lenin tsz. volt elnöke Kulcsár Lászlónak az ercsi Cukorgyár cukorrépa átvevőjének 3000, - Ft-ot juttatott azért, hogy a cukorrépa átvételnél a sáros cukorrépánál kevesebbet számoljon le.

            b./ A seregélyesi úttörő tsz. elnöke a dohánybeváltó felügyelőjének egy sertést adott, hogy a tsz. érdekeit tartsa szem előtt.

            c./ A kálozi tsz. elnöke ellen azért folyik eljárás, mert az 1962. évi takarmánytermés mérlegét nagymennyiségű kukorica tekintetében meghamisította.

            d./ A lajoskomáromi tsz. vezetői ellen ugyancsak mérleghamisítás miatt folyik eljárás.

A Statisztikai Hivatalnak visszatérő panasza, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a vezetőtestületek, termésátlagok stb. vonatkozásában megbízhatatlan adatokat szolgáltatnak. A hamis statisztikai adatszolgáltatás két évvel büntetendő bűntett.

 

8./ Néhány bűnügy tanulsága arra figyelmeztet, hogy nem figyeltünk fel felelős beosztásba állított emberek erejüket meghaladó költekezésére, feltűnő életmódjára. Ezek között volt olyan, akit a közvélemény megbízhatatlannak tartott és mi magunk is annak tartottuk, mégis elmulasztottuk alapos ellenőrzését.

            a./ Hankó Pál volt vadászati felügyelőt magunk között „csibésznek” könyveltük el. Mégsem nézett senki arra illetékes viselt dolgai után.

            b./ Barabás László a Kisker. Váll. volt áruforgalmi osztályvezetőjét ugyancsak mindenki sötét alaknak ismerte, mégis hosszú ideig tudta visszaéléseit folytatni és egy véletlennek volt köszönhető a nagyarányú bűncselekményének leleplezése.

            c./ Szabó Miklós a MOKÉP vállalat volt igazgatójáról köztudomású volt, hogy havonként egyszer-kétszer több ezer forintba kerülő kiruccanásokat végeznek, beszéltek róla, mégsem kereste senki a kiruccanások anyagi fedezetét, noha tudott volt róla, hogy a társadalmi tulajdon sikkasztása miatt már korábban büntetve volt.

 

9./ Vannak erkölcsileg teljesen tisztázatlan magatartások, amelyekben a határozott állásfoglalás hiánya bűncselekmény okozójává lehet.

            a./ Az Igazságügyminisztérium kezdeményezésére büntető feljelentést tettek 5 községi vb. titkár ellen zugírászat bűntette miatt, mert nevezett vb. titkárok ellenszolgáltatásért rendszeresen készítenek adásvételi szerződéseket és egyéb beadványokat állampolgároknak, vagyis olyan okiratokat, amelyek készítéséhez szakmai felkészültségük nincs. Többször előfordult, hogy a rosszul szerkesztett okiratok miatt a feleknek nagy kiadást jelentő birtokperek indultak bíróságaink előtt.

Nincs olyan jogszabály, amely megengedné ezt a vb. titkároknak, mégis van a megyében egy olyan álláspont, amely szerint ez eltűrt magatartást, hiszen a régi községi jegyzőnek is joga volt szerződéseket készíteni. Ez az álláspont tarthatatlan, annál is inkább, mert visszaélés melegágya lenne, hiszen a községi tanács adja azokat az adó- és illetékbizonyítványokat, amelyek alapján a nagyon jelentős állami bevételt képező átruházási illeték kiszabása folyik.

 

A felsorolt példák kiragadottak, korántsem teljesek, úgymond a kéznél lévő példákból valók.

 

 

Az irat jelzete: HU-MNL-OL-M-KS 288-30.-1963.-14.-111-117. Eredeti gépelt, dátum és szerző nélkül.