Törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról

1979. június 30.

A nemzetközi magánjog azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek külföldi elemeket tartalmazó vagyoni, munka, illetve családjogi elemeket tartalmaznak. A nemzetközi jogtól jól elhatárolható abban a tekintetben, hogy nem államok, hanem személyek közötti kapcsolatokról van szó. A nemzetközi magánjog magyarországi szabályozásának szükségessége szorosan kapcsolódott az ország nemzetközi nyitási politikájához, annak jogi szabályrendszerét jelentette. A cikk ennek jelentőségét, a nemzetközi kapcsolatokban elfoglalt helyét ismerteti.

Az élet fejlődése mind gyakrabban szül olyan jogviszonyokat, amelyek meghaladják egy adott állam jogi szabályozásának kereteit, és egy másik állam jogának alkalmazását is igénylik. Példákkal élve: ha két magyar állampolgár házasságot kíván kötni, a magyar jogszabályok szerint kell eljárniuk. Ha viszont egy magyar és egy külföldi állampolgár köt házasságot, két jog ütközéséről beszélhetünk. Hasonló a helyzet akkor, ha a magyar állampolgár külföldön örököl, vagy a külföldi, illetőleg a külföldön élő magyar örököl hazánkban.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink során mind gyakrabban keletkeznek gazdasági jogviszonyok (adásvételkor, vállalkozáskor, szállítmányozáskor), s ekkor problémát jelenthet: melyik jogot kell alkalmazni és milyen feltételek mellett? Az eligazodásban, illetőleg az ütközések feloldásában a nemzetközi magánjog szabályai segíthetnek.

Magyarország nemzetközi kapcsolatainak intenzív fejlődése késztette arra a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy megalkossa a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletét. Világosan megfogalmazza a nemzetközi magánjog célját és hatályát a július 1-én hatályba lépő új jogszabály első paragrafusa:

Nemzetközi magánjogi jogszabályunk eddig nem volt. Átfogó nemzetközi magánjogi szabályozás hiányában mostanáig a hazai jogban elszórtan található néhány szabályra, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseink rendelkezéseire kellett támaszkodnunk. Bármilyen jelentősek is az említett szerződések, az átfogó rendezés igényét nem elégítették ki, gyakran kellett szokásjogra hivatkozni, mindezek ellenére sok volt a hézag is. A 11 fejezetből álló jogszabály most egységbe foglalja a magyar nemzetközi magánjog szabályait.

Érdemes a szabályozás elveivel részletesebben is megismerkedni. A nemzetközi magánjog – szemben az államok belső jogával – nem azt mondja meg, hogy adott esetben milyen magatartást kell, vagy lehet tanúsítani, s a jogviszonyban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit sem állapítja meg. Szabályai arra adnak választ, hogy adott esetben melyik állam jogát kell alkalmazni, ezért a nemzetközi magánjog rendelkezései, utaló jogszabályok. Nézzünk egy példát. A szellemi alkotások jogával foglalkozó 19. paragrafus szerint: „A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.”

Az új jogszabály a polgári jog, a családi jog a munkajog kérdéseiben a nemzetközi jogszabályalkotási, ítélkezési és szerződéskötési gyakorlatban és szokásokban kialakult úgynevezett kapcsoló elvekre épít. Ez azt jelenti, hogy adott esetben annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek a jogához a konkrét vita tárgya a legkézenfekvőbben kötődik, kapcsolódik. Tulajdonjogi és más dologi jogi kérdésekben például a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni, legalábbis ez az általános szabály.

Gazdasági életünket talán a kötelmi jogi rendelkezések (a szerződések, a felelősség szerződésen kívül okozott kárért, a jogalap nélküli gazdagodás) érintik a leginkább. Fontos elv, hogy az új jogszabály a felek jogválasztásából indul ki, eszerint a szerződésekre a felek által választott jogot kell alkalmazni. A rendelkezési jogot a jogszabály tehát nem korlátozza, a szerződő felek egyező akarattal bármely jog hatálya alá helyezhetik megállapodásukat.

Lényeges kiemelni, hogy a jogszabály a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének igényével összhangban, a külföldi jog alkalmazását általában nem köti viszonossághoz. Ez azt jelenti, hogy – eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában – a külföldi jog alkalmazása nem függ attól, hogy az illető ország hatóságai adott esetben alkalmazzák-e a magyar jogot.

A külföldi jog alkalmazására – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – csak akkor nem kerülhet sor, ha alkalmazása a magyar közrendbe ütközne, illetőleg úgynevezett csalárd kapcsolás esetén. Nem szükséges a külföldi jogot alkalmazni akkor sem, ha a felek annak mellőzését kérik, azonban „a külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér.”

Jogrendszerünk jelentősen gazdagodott a nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelettel. Mivel az új jogszabály korszerű és átfogó nemzetközi magánjogi rendezésre irányul, fontos eszközt kapott a nemzetközi együttműködés feltételeinek javításában mindenki, aki Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésén fáradozik.

Dr. Lukács Tibor

Ezen a napon történt április 26.

1969

Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább

1986

Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő