Magyar-bajor kapcsolatok

Kerekasztal – a kockázatról

1979. augusztus 25.

A bajor-magyar kapcsolatok hosszú történelmi hagyományokra – gondoljunk I. Szent István és Gizella bajor hercegnő házasságár a– nyúlnak vissza, ez alól a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója sem jelentett kivételt. 1978-ban az NSZK-ba irányuló magyar export 41,9%-a irányult Bajorországba.
Jóllehet Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter magánlátogatásra érkezett a közelmúltban Budapestre, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara által rendezett kerekasztal-beszélgetésen találkozzon a magyar gazdasági élet néhány vezető személyiségével.

Anton Jaumann bajor államminiszter bízvást nevezhető törzsvendégnek Magyarországon: hosszú évek óta jelen van például a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén ebben a hónapban immár másodszor érkezett Magyarországra. A kamarai beszélgetés aktuális indítéka egyrészt az idén örvendetes módon meglódult NSZK-ba irányuló magyar export volt, másrészt az, hogy a belföldi árrendezés előreláthatóan hogyan hat a külkereskedelmi forgalomra.

A magyar-NSZK kereskedelmen belül a Bajorországba irányuló magyar export nagyobb, mint az onnan származó import. 1978-ban az NSZK-ba irányuló teljes magyar export 41,9 százaléka talált vevőre Bajorországban, míg a behozatalnak csak 20 százaléka érkezett onnan. A magyar vállalatok több mint 50 nemzetközi kooperációs szerződésénél bajor vállalat a partner. Hadd emlékeztessünk rá, hogy székhelyét tekintve mind a MAN, mind a Siemens bajor vállalat. Nem kevésbé ismert a bajorországi vállalatok közül a BMW neve, amely biztató tárgyalásokat folytat a Magyar Alumínium Tröszttel (MAT) egy lehetséges együttműködésről. Ennek keretében a MAT különféle autó- és motorkerékpár alkatrészeket készítene a BMW megbízásából, és közreműködne a fejlesztésben is. Kevésbé előrehaladott együttműködési tárgyalásokat folytat a MAT a Siemens-szel, itt a félig Siemens tulajdonban lévő Bosch hűtőszekrényekhez készítendő alumínium alkatrészekről van szó. További kooperációs lehetőségek kínálkoznak a kempteni fóliagyárral.

Az ilyenfajta kooperációk gondolata csak a közelmúltban merült fel. Ez nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a magyar alumíniumipari termékeknek egyenlőtlen feltételek közepette kell versenyezniük az NSZK piacán: 10-12 százalékkal magasabb vám sújtja őket, mint a konkurens országokét.

Mit várnak Magyarországon a közelmúltban bejelentett árintézkedésektől? A bajor miniszter ezzel a kérdéssel elsősorban az exportlehetőségek alakulását firtatta. Dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a számítások szerint a fizetőképes kereslet csökkenése következtében több magyar árut lehet majd értékesíteni a külkereskedelemben. Természetesen minden magyar érintettnek tisztában kell lennie vele, hogy az exportálandó árumennyiség nem lehet egyszerűen ”maradék”, csak szigorúan piacképes áru.

Ám a magyar vállalatoknak nagyon nehéz pénzt fektetniük a nyugatnémet piac meghódításába, nehéz aktív marketing-politikát folytatniuk, ha azzal a kockázattal állnak szemben, hogy ténykedésüket esetleg adminisztratív intézkedésekkel lehetetlenné teszik, ahogy ez a Közös Piac országaiban már előfordult. Ilyen körülmények között az érintett vállalatok előbb-utóbb önszántukból igyekeznek korlátozni behozatalukat ezekből az országokból.

Ezen a napon történt november 24.

1912

Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább

1915

Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább

1918

Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább

1918

Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább

1919

A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő