Az 1968-as párizsi diákmozgalom háttere

„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, – bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre – hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak;“

Forrás

Az isztanbuli francia főkonzul véleménye az 1968-as párizsi eseményekről

a.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
FŐKONZULÁTUSA
CONSULAT GÉNÉRAL DE LA
RÉPUBLIQUE POPULAIRE HONGROISE
Szigorúan titkos!


Készült: 4 példányban
2 pl. KÜM-nek
0050 /szig.titk./68.1 pl.Ankarai nagyköv.
1 pl. Főkonzulátusnak
Istanbul, 1968. október 16.
Tárgy: A francia főkonzul véleménye a nyár folyamán Franciaországban lezajlott diáktüntetésekről.

A tárgyban nevezett 1968. szeptember 11-én meglátogatott. A beszélgetés folyamán elmondta, hogy ez év nyarán Franciaországban lezajlott nagy diáktüntetések fő szervezői anarchisták és Maoisták voltak. Leellenőrizték Peking és Párizs között lefolyt telefonbeszélgetést, melyet a diákság vezetői folytattak. Nyomós bizonyíték van a kezükben, hogy Peking mily nagy szerepet játszott az ügyben. A telefonszámla e téren horribilis összeget tett ki. A diákság vezetőinek volt elég pénze. Állítólag a CIA, az angolok és a cionista világszervezet pénzelte őket, céljuk de Gaulle elnök megbuktatása volt, mert úgy USA, mint Anglia és Izrael ellensége de Gaullenak. Az egyik a NATO végett másik a Közös Piacba való belépés végett, a harmadik pedig Izraellel kapcsolatos állásfoglalás végett.

Megjegyezte: Moszkva álláspontja részükre kedvező volt. Úgyszintén a CGT és a Francia Kommunista párt álláspontja nagyon mérsékelt volt. A CGT csupán életszínvonal emelésre törekedett felhasználni az alkalmat a törvényes kereteken belül. Elmondta az említett három tőkés országnak nagy szerepe volt. Neki nincs adata erre vonatkozólag, mert az elhárító szervük féltve őrzi a kezében lévő bizonyítékokat.

Megemlítette 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban alkotmány módosítással kapcsolatban. De Gaulle meg akarja szüntetni a 2 kamarás rendszert. A szenátusnak csak tanácskozási jogot akar hagyni, döntési jogot nem. Ezeket szükségessé tették a nyár folyamán lezajlott események. A két kamarás rendszer nagyon lassan tud intézkedni. [!] Szerinte de Gaulle ez irányú terve aggodalomra ad okot.

A nyár folyamán a választások alkalmával könnyű volt elérni abszolút többséget, mert a polgárság meg volt rémülve attól a zűrzavartól, melyet látott, hisz fekete lobogó lengett mindenhol. Az alkotmánymódosítást nehéz lesz keresztül vinni, mert a franciák ragaszkodnak alkotmányos tradicionális jogaikhoz. Szerinte félő, hogy a szavazáson az elnök nem kapja meg a szükséges többséget, vagy csak igen minimális többséget ér el még az esetben is, ha személyes presztízsét latba veti. Ezen választás nem oly légkörben fog lezajlani, mint a legutóbbi. A nevezett, bár protokolláris bemutatkozó látogatáson volt, 1 óra hosszat tartózkodott nálam. A csehszlovák eseményekről nem tett említést.

Külügyminiszter Elvtársnak
Budapest,
Szabó Imre
főkonzul

Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)

b.

SZIGORÚAN TITKOS!A francia főkonzul véleménye a nyár.
folyamán Franciaországban zajlott diáktüntetésekről

0025l5/2/68.
Főkonzulátus

Gerics TamásIsztanbul0050/68.

Főkonzul elvtárs jelentéséről tájékoztattuk a francia referatúrát, ahol a jelentéshez az alábbi véleményt fűzték:

„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, - bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre - hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak; az FKP-t nehéz helyzetbe hozta, mert vagy beugrik egy kalandba, vagy ha nem, elveszti tagsága, befolyása egy részét, ezen felül a hatalomra kerülő kormány mindenképpen retorziót alkalmaz ellene - ez be is következett - s ez a kínai vonalnak kedvez, megosztván a munkásmozgalmat."

A jelentés helytelenü1 írja, hogy 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban egy alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ez ugyanis népszavazás lesz, nem választás. Nem De Gaulle elnöksége forog kockán, hanem „a szenátus átalakítására, hatáskörének csökkentésére vonatkozó javaslata."

Figyelemre méltó, hogy a francia főkonzu1 az első, protokolláris látogatásán ilyen bizalmas, belső ügyekről adott tájékoztatást. Kérjük lehetőség szerint keresse vele a kapcsolatot.

Budapest, 1968. december 3.

(Hidasi János)
főosztályvezető

Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 (37. d) - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)

Ezen a napon történt április 02.

1927

Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább

1936

Csukás István magyar író, meseíróTovább

1945

Apor Vilmos győri püspök mártírhalála (*1892)Tovább

1946

Koltai Lajos magyar operatőrTovább

1963

Az MSZMP PB határozata a felsőoktatási felvételi rendszerről. A döntés értelmében formálisan megszünt az egyetemi felvételin a származás...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők