Először mutatja be Georges Claude a modern neonvilágítást.Tovább
Az 1968-as párizsi diákmozgalom háttere
„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, – bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre – hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak;“
Forrás
Az isztanbuli francia főkonzul véleménye az 1968-as párizsi eseményekről
a.
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA CONSULAT GÉNÉRAL DE LA RÉPUBLIQUE POPULAIRE HONGROISE | Szigorúan titkos! Készült: 4 példányban 2 pl. KÜM-nek |
0050 /szig.titk./68.1 pl. | Ankarai nagyköv. 1 pl. Főkonzulátusnak Istanbul, 1968. október 16. Tárgy: A francia főkonzul véleménye a nyár folyamán Franciaországban lezajlott diáktüntetésekről. |
A tárgyban nevezett 1968. szeptember 11-én meglátogatott. A beszélgetés folyamán elmondta, hogy ez év nyarán Franciaországban lezajlott nagy diáktüntetések fő szervezői anarchisták és Maoisták voltak. Leellenőrizték Peking és Párizs között lefolyt telefonbeszélgetést, melyet a diákság vezetői folytattak. Nyomós bizonyíték van a kezükben, hogy Peking mily nagy szerepet játszott az ügyben. A telefonszámla e téren horribilis összeget tett ki. A diákság vezetőinek volt elég pénze. Állítólag a CIA, az angolok és a cionista világszervezet pénzelte őket, céljuk de Gaulle elnök megbuktatása volt, mert úgy USA, mint Anglia és Izrael ellensége de Gaullenak. Az egyik a NATO végett másik a Közös Piacba való belépés végett, a harmadik pedig Izraellel kapcsolatos állásfoglalás végett.
Megjegyezte: Moszkva álláspontja részükre kedvező volt. Úgyszintén a CGT és a Francia Kommunista párt álláspontja nagyon mérsékelt volt. A CGT csupán életszínvonal emelésre törekedett felhasználni az alkalmat a törvényes kereteken belül. Elmondta az említett három tőkés országnak nagy szerepe volt. Neki nincs adata erre vonatkozólag, mert az elhárító szervük féltve őrzi a kezében lévő bizonyítékokat.
Megemlítette 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban alkotmány módosítással kapcsolatban. De Gaulle meg akarja szüntetni a 2 kamarás rendszert. A szenátusnak csak tanácskozási jogot akar hagyni, döntési jogot nem. Ezeket szükségessé tették a nyár folyamán lezajlott események. A két kamarás rendszer nagyon lassan tud intézkedni. [!] Szerinte de Gaulle ez irányú terve aggodalomra ad okot.
A nyár folyamán a választások alkalmával könnyű volt elérni abszolút többséget, mert a polgárság meg volt rémülve attól a zűrzavartól, melyet látott, hisz fekete lobogó lengett mindenhol. Az alkotmánymódosítást nehéz lesz keresztül vinni, mert a franciák ragaszkodnak alkotmányos tradicionális jogaikhoz. Szerinte félő, hogy a szavazáson az elnök nem kapja meg a szükséges többséget, vagy csak igen minimális többséget ér el még az esetben is, ha személyes presztízsét latba veti. Ezen választás nem oly légkörben fog lezajlani, mint a legutóbbi. A nevezett, bár protokolláris bemutatkozó látogatáson volt, 1 óra hosszat tartózkodott nálam. A csehszlovák eseményekről nem tett említést.
Külügyminiszter Elvtársnak Budapest, | Szabó Imre főkonzul |
Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)
b.
SZIGORÚAN TITKOS! | A francia főkonzul véleménye a nyár. folyamán Franciaországban zajlott diáktüntetésekről |
0025l5/2/68.
Főkonzulátus
Gerics Tamás | Isztanbul | 0050/68. |
Főkonzul elvtárs jelentéséről tájékoztattuk a francia referatúrát, ahol a jelentéshez az alábbi véleményt fűzték:
„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, - bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre - hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak; az FKP-t nehéz helyzetbe hozta, mert vagy beugrik egy kalandba, vagy ha nem, elveszti tagsága, befolyása egy részét, ezen felül a hatalomra kerülő kormány mindenképpen retorziót alkalmaz ellene - ez be is következett - s ez a kínai vonalnak kedvez, megosztván a munkásmozgalmat."
A jelentés helytelenü1 írja, hogy 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban egy alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ez ugyanis népszavazás lesz, nem választás. Nem De Gaulle elnöksége forog kockán, hanem „a szenátus átalakítására, hatáskörének csökkentésére vonatkozó javaslata."
Figyelemre méltó, hogy a francia főkonzu1 az első, protokolláris látogatásán ilyen bizalmas, belső ügyekről adott tájékoztatást. Kérjük lehetőség szerint keresse vele a kapcsolatot.
Budapest, 1968. december 3.
(Hidasi János) főosztályvezető |
Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 (37. d) - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 03.
Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább
A budapesti Margit-szigeten átadják a Hajós Alfréd tervei alapján elkészült Nemzeti Sportuszodát.Tovább
Befejeződik George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója.Tovább
A távközlés egyik történelmi lépéseként Neil Papworth brit mérnök elküldi az első rövid szöveges üzenetet.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő