A magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.Tovább
Az MSZDP in exil 56 ügyéért
A két dokumentum jellegében és terjedelmében erősen eltér egymástól. Hogy mégis együtt közöljük őket, arra az a magyarázat, hogy mindkettő az 1956-os felkeléssel foglalkozik, és a magyar szociáldemokráciához kötődik. Az egyik, az emigráns MSZDP vezetői által összeállított, és 1957 elején kiküldött beszámoló, amely az 1956 októberétől terjedő mintegy félév történéseinek főbb mozzanatait foglalja össze. A másik Révész Andrásnak, az 1956. október 30-án létrejött MSZDP főtitkárhelyettesének november 5-i levele Peter Strassernek, az osztrák szociáldemokrata párt egyik vezetőjének.
Révész András levele Peter Strasserhez
1956. november 5.
Kedves Strasser Elvtárs!
Találkozásunk óta a magyarországi szociáldemokraták számára az események tragikus fordulatot vettek. A jelenlegi helyzetet nem olyan könnyű megmagyarázni. A politika nemzetközi helyzete nehezen követhető innen. Enyhén szólva érthetetlen számunkra, mi az oka annak, hogy a nyugati hatalmak, úgymond, vízben hagytak bennünket. Nem gondolok egy világkonfliktusra, de vannak más, hatékony eszközök is, amelyeknek alkalmazásával a bolsevistákat (magyarokat és oroszokat) visszavonulásra lehetne kényszeríteni. A bolsevikok egy
és kényszerítik főleg az alkalmazottakat és állami tisztviselőket, hogy oda belépjenek. Pártunkat betiltották és néhányat vezetőink közül felszólítottak az együttműködésre. Ezek a törekvések ez ideig eredménytelenek. Rendkívül célszerű lenne, ha a Szocialista Internacionálé felhívást bocsátana ki az itteni, ún. hatóságoknak, a sajtó-, a gyülekezési és az egyesülési szabadság biztosítására, a magyar szociáldemokrata párt szabad mozgását is beleértve. Ez a betiltás bizonyíték a magyarországi diktatórikus körülményekre.Ha szabad javaslattal élnem a következőt ajánlom: mindenekelőtt kívánatos lenne [popup title="Helmer [Oskar]" format="Default click" activate="click" close text="Ausztria belügyminisztere"] elvtárs révén az osztrák követséget tájékoztatni, hogy nekünk magyar szociáldemokrata vezetőknek, amennyiben személyes szabadságunkban korlátozva volnánk, segítséget adjanak. Szeretnénk, ha titkos megbízottunk kapcsolatba lépne vele [Értsd: Helmerrel - S. E.] Ez lenne az első kérésünk. Nagyon lekötelezne bennünket, hogyha nehéz körülmények között, veszélyben élő elvtársainknak közvetlen segítséget nyújtanátok. Mindezt közölhetitek a Vöröskereszt hatóságaival is, az ő karitatív küldeményeit arra méltatlanok között osztják szét, leggyakrabban az orosz katonáknak. Segélyeiteket viszont közvetlenül az itteni [osztrák] követség osztaná szét. A későbbiekben következőket viszont mi határoznánk meg.
Még egyszer hálás köszönet a baráti üdvözlésért és fogadtatásért, remélhetőleg hamarosan találkozunk. Szívélyes üdvözletem a többi elvtársnak.
Barátság
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő