Érvénybe lépett a budapesti Bethlen Gábor Kör alapszabálya.Tovább
A CIB bank alapítása Magyarországon
1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank 1979. november 9-én, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozott a lakosság valutaügyeivel.1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozik a lakosság valutaügyeivel.
November 9-én a Magyar Nemzeti Bank megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank alapításáról. A bank neve Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., angol nevének rövidítése CIB. Alaptőkéje 20 millió amerikai dollár, ezt 15 millió dollár úgynevezett készenléti hitel egészíti ki. A bank részvényesei: a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékos tulajdoni hányaddal, a milánói Banca Commerciale Italia, a müncheni Bayerische Vereinsbank, a bécsi Creditanstalt-Bankveiren, a tokiói Long-Term Credit of Japan Limited, a párizsi Société Générale és a japán Taiyo Kobe Bank Limited pénzintézetek egyenként 11 százalékos tulajdoni hányaddal. A bankot 16 tagú igazgatói tanács irányítja. A CIB működését 1980. január 1-el kezdi meg. Ügyfelei közé kizárólag vállalatok tartoznak, magánszemélyek valutaügyeivel nem foglalkozik.
A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem és a közös beruházások finanszírozásához szándékozik hozzájárulni. Szóba jöhet a szocialista országok vállalatai és a fejlett tőkés országok cégei közös üzleteinek, valamint a fejlődő országbeli cégekkel kötött export- és importszerződéseknek a finanszírozása.
A bank csak konvertibilis devizában folytathat nemzetközi bankműveleteket. Engedélyezett tevékenységi körén belül felmentést kapott a magyar devizarendelkezések korlátozásai alól, így például képezhet saját devizatartalékot. Tevékenységét azonban a Magyar Nemzeti Bank hitel- és pénzforgalmi monopóliumának érvényesülése mellett folytatja. Tehát, ha a magyar vállalatok az új bankhoz fordulnak, akkor ehhez elsősorban a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérniök. A CIB tevékenysége során együttműködik majd a Magyar Nemzeti Bankkal, és azok szolgáltatásait egészíti ki.
Az új nemzetközi banknak adott felhatalmazás nem jelent változást a magyar bankrendszer eddigi gyakorlatában. Emellett újszerű, mert az első olyan nemzetközi bankszervezet egy szocialista országban, amelyben nyugati részvényeseknek van többségi érdekeltségük.
A CIB pénzügyi részvételt vállalhat közös vállalatokban Magyarországon, és gondozhatja külföldiek befektetéseit ilyen vállalatokban.
A 20 millió dolláros alaptőke arra mutat, hogy semmiképpen sem szabad túlbecsülni a bank jelenlegi lehetőségeit. A nemzetközi bankéletben az a szokás, hogy a kereskedelmi bankok forgalma alaptőkéjük maximum mintegy húszszorosa lehet, tehát a CIB esetében kezdetben mintegy 400 millió dollár. Ez az összeg azonban a következő néhány évben nőhet, ha emelik az alaptőkét.
A CIB külföldi részvényesei a világ legnagyobb bankjai közé tartoznak. A benne lévő hat bank a világ ötven legnagyobb kereskedelmi bankja közé sorolható. Együttes pénzügyi vagyonuk meghaladja a 250 milliárd dollárt. Összehasonlításként, ez az összeg kétszerese a Bank of America, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja vagyonának.
Az új budapesti nemzetközi bankot 16 tagú igazgató tanács irányítja. Elnöke a külföldi részvényesek által választott Léopold Jeorger, a párizsi Société Générale vezérigazgatója lett, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A bank operatív munkáját két igazgatósági tag irányítja. A vezérigazgatói posztra dr. Komár Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója került, a vezérigazgató-helyettesi posztra dr. Elemér Balogh, aki jelenleg a bécsi Creditanstalt-Bankveiren tanácsadója, korábban pedig a chicagói Continental Bank igazgatója volt. Az igazgató tanács működésére jellemző, hogy csak egyhangúlag lehet határozatot hozni. Így sem a külföldi részvényesek, sem az MNB nem kényszerítheti rá az akaratát a többségre, akár kereskedelempolitikáról, akár másról legyen szó. Mint ahogy hasonló bankoknál szokásos, a CIB elszámolásait dollárban végzi, és mérlegét ismét nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi.
A budapesti székhelyű új nemzetközi bank a kereskedelmi ügyek finanszírozásán kívül azzal is segítheti a magyar vállalatokat, hogy továbbítja nekik a nemzetközi pénzpiac és kereskedelem impulzusait.
Ezen a napon történt április 01.
1902
1915
Cseres Tibor magyar író (†1993)Tovább
1922
IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (*1887)Tovább
1924
A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű művét)....Tovább
1927
Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója (†2006)Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő