A CIB bank alapítása Magyarországon

1979. november 17.

A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank 1979. november 9-én, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozott a lakosság valutaügyeivel.1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozik a lakosság valutaügyeivel.

November 9-én a Magyar Nemzeti Bank megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank alapításáról. A bank neve Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., angol nevének rövidítése CIB. Alaptőkéje 20 millió amerikai dollár, ezt 15 millió dollár úgynevezett készenléti hitel egészíti ki. A bank részvényesei: a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékos tulajdoni hányaddal, a milánói Banca Commerciale Italia, a müncheni Bayerische Vereinsbank, a bécsi Creditanstalt-Bankveiren, a tokiói Long-Term Credit of Japan Limited, a párizsi Société Générale és a japán Taiyo Kobe Bank Limited pénzintézetek egyenként 11 százalékos tulajdoni hányaddal. A bankot 16 tagú igazgatói tanács irányítja. A CIB működését 1980. január 1-el kezdi meg. Ügyfelei közé kizárólag vállalatok tartoznak, magánszemélyek valutaügyeivel nem foglalkozik.

A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem és a közös beruházások finanszírozásához szándékozik hozzájárulni. Szóba jöhet a szocialista országok vállalatai és a fejlett tőkés országok cégei közös üzleteinek, valamint a fejlődő országbeli cégekkel kötött export- és importszerződéseknek a finanszírozása.

A bank csak konvertibilis devizában folytathat nemzetközi bankműveleteket. Engedélyezett tevékenységi körén belül felmentést kapott a magyar devizarendelkezések korlátozásai alól, így például képezhet saját devizatartalékot. Tevékenységét azonban a Magyar Nemzeti Bank hitel- és pénzforgalmi monopóliumának érvényesülése mellett folytatja. Tehát, ha a magyar vállalatok az új bankhoz fordulnak, akkor ehhez elsősorban a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérniök. A CIB tevékenysége során együttműködik majd a Magyar Nemzeti Bankkal, és azok szolgáltatásait egészíti ki.

Az új nemzetközi banknak adott felhatalmazás nem jelent változást a magyar bankrendszer eddigi gyakorlatában. Emellett újszerű, mert az első olyan nemzetközi bankszervezet egy szocialista országban, amelyben nyugati részvényeseknek van többségi érdekeltségük.

A CIB pénzügyi részvételt vállalhat közös vállalatokban Magyarországon, és gondozhatja külföldiek befektetéseit ilyen vállalatokban.

A 20 millió dolláros alaptőke arra mutat, hogy semmiképpen sem szabad túlbecsülni a bank jelenlegi lehetőségeit. A nemzetközi bankéletben az a szokás, hogy a kereskedelmi bankok forgalma alaptőkéjük maximum mintegy húszszorosa lehet, tehát a CIB esetében kezdetben mintegy 400 millió dollár. Ez az összeg azonban a következő néhány évben nőhet, ha emelik az alaptőkét.

A CIB külföldi részvényesei a világ legnagyobb bankjai közé tartoznak. A benne lévő hat bank a világ ötven legnagyobb kereskedelmi bankja közé sorolható. Együttes pénzügyi vagyonuk meghaladja a 250 milliárd dollárt. Összehasonlításként, ez az összeg kétszerese a Bank of America, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja vagyonának.

Az új budapesti nemzetközi bankot 16 tagú igazgató tanács irányítja. Elnöke a külföldi részvényesek által választott Léopold Jeorger, a párizsi Société Générale vezérigazgatója lett, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A bank operatív munkáját két igazgatósági tag irányítja. A vezérigazgatói posztra dr. Komár Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója került, a vezérigazgató-helyettesi posztra dr. Elemér Balogh, aki jelenleg a bécsi Creditanstalt-Bankveiren tanácsadója, korábban pedig a chicagói Continental Bank igazgatója volt. Az igazgató tanács működésére jellemző, hogy csak egyhangúlag lehet határozatot hozni. Így sem a külföldi részvényesek, sem az MNB nem kényszerítheti rá az akaratát a többségre, akár kereskedelempolitikáról, akár másról legyen szó. Mint ahogy hasonló bankoknál szokásos, a CIB elszámolásait dollárban végzi, és mérlegét ismét nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi.

A budapesti székhelyű új nemzetközi bank a kereskedelmi ügyek finanszírozásán kívül azzal is segítheti a magyar vállalatokat, hogy továbbítja nekik a nemzetközi pénzpiac és kereskedelem impulzusait.

Ezen a napon történt június 18.

1937

Felszáll Moszkvából a „szovjet Lindbergh”: Valerij Cskalov (és társai). ANT-25 típusú gépe az Északi-sark érintésével két nap múlva száll...Tovább

1940

Franciaország tűzszünetet köt a németekkel.Tovább

1972

Az NSZK labdarúgó válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát.Tovább

1979

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők