Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat című irodalmi folyóirat első számaTovább
A CIB bank alapítása Magyarországon
1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank 1979. november 9-én, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozott a lakosság valutaügyeivel.1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozik a lakosság valutaügyeivel.
November 9-én a Magyar Nemzeti Bank megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank alapításáról. A bank neve Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., angol nevének rövidítése CIB. Alaptőkéje 20 millió amerikai dollár, ezt 15 millió dollár úgynevezett készenléti hitel egészíti ki. A bank részvényesei: a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékos tulajdoni hányaddal, a milánói Banca Commerciale Italia, a müncheni Bayerische Vereinsbank, a bécsi Creditanstalt-Bankveiren, a tokiói Long-Term Credit of Japan Limited, a párizsi Société Générale és a japán Taiyo Kobe Bank Limited pénzintézetek egyenként 11 százalékos tulajdoni hányaddal. A bankot 16 tagú igazgatói tanács irányítja. A CIB működését 1980. január 1-el kezdi meg. Ügyfelei közé kizárólag vállalatok tartoznak, magánszemélyek valutaügyeivel nem foglalkozik.
A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem és a közös beruházások finanszírozásához szándékozik hozzájárulni. Szóba jöhet a szocialista országok vállalatai és a fejlett tőkés országok cégei közös üzleteinek, valamint a fejlődő országbeli cégekkel kötött export- és importszerződéseknek a finanszírozása.
A bank csak konvertibilis devizában folytathat nemzetközi bankműveleteket. Engedélyezett tevékenységi körén belül felmentést kapott a magyar devizarendelkezések korlátozásai alól, így például képezhet saját devizatartalékot. Tevékenységét azonban a Magyar Nemzeti Bank hitel- és pénzforgalmi monopóliumának érvényesülése mellett folytatja. Tehát, ha a magyar vállalatok az új bankhoz fordulnak, akkor ehhez elsősorban a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérniök. A CIB tevékenysége során együttműködik majd a Magyar Nemzeti Bankkal, és azok szolgáltatásait egészíti ki.
Az új nemzetközi banknak adott felhatalmazás nem jelent változást a magyar bankrendszer eddigi gyakorlatában. Emellett újszerű, mert az első olyan nemzetközi bankszervezet egy szocialista országban, amelyben nyugati részvényeseknek van többségi érdekeltségük.
A CIB pénzügyi részvételt vállalhat közös vállalatokban Magyarországon, és gondozhatja külföldiek befektetéseit ilyen vállalatokban.
A 20 millió dolláros alaptőke arra mutat, hogy semmiképpen sem szabad túlbecsülni a bank jelenlegi lehetőségeit. A nemzetközi bankéletben az a szokás, hogy a kereskedelmi bankok forgalma alaptőkéjük maximum mintegy húszszorosa lehet, tehát a CIB esetében kezdetben mintegy 400 millió dollár. Ez az összeg azonban a következő néhány évben nőhet, ha emelik az alaptőkét.
A CIB külföldi részvényesei a világ legnagyobb bankjai közé tartoznak. A benne lévő hat bank a világ ötven legnagyobb kereskedelmi bankja közé sorolható. Együttes pénzügyi vagyonuk meghaladja a 250 milliárd dollárt. Összehasonlításként, ez az összeg kétszerese a Bank of America, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja vagyonának.
Az új budapesti nemzetközi bankot 16 tagú igazgató tanács irányítja. Elnöke a külföldi részvényesek által választott Léopold Jeorger, a párizsi Société Générale vezérigazgatója lett, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A bank operatív munkáját két igazgatósági tag irányítja. A vezérigazgatói posztra dr. Komár Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója került, a vezérigazgató-helyettesi posztra dr. Elemér Balogh, aki jelenleg a bécsi Creditanstalt-Bankveiren tanácsadója, korábban pedig a chicagói Continental Bank igazgatója volt. Az igazgató tanács működésére jellemző, hogy csak egyhangúlag lehet határozatot hozni. Így sem a külföldi részvényesek, sem az MNB nem kényszerítheti rá az akaratát a többségre, akár kereskedelempolitikáról, akár másról legyen szó. Mint ahogy hasonló bankoknál szokásos, a CIB elszámolásait dollárban végzi, és mérlegét ismét nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi.
A budapesti székhelyű új nemzetközi bank a kereskedelmi ügyek finanszírozásán kívül azzal is segítheti a magyar vállalatokat, hogy továbbítja nekik a nemzetközi pénzpiac és kereskedelem impulzusait.
Ezen a napon történt január 01.
1908
1920
Legálisan jelenhetett meg Az Ifjúmunkás c. lap. Utolsó számát 1925-ben nyomták.Tovább
1921
Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.Tovább
1924
Megjelent a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap.Tovább
1927
A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengőTovább
- 1 / 6
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő