AZ IDÉN 4 MILLIÓ DOLLÁROS FARMEREXPORT

Heti Világgazdaság, 1979. május. 9.

A hetvenes-nyolcvanas években a farmernadrág Magyarországon nemcsak a lázadó hippi életforma kifejeződését jelentette, hanem a nyugati életstílus, az amerikai álom hazai megvalósulását. A magyar farmergyárak számára nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacok is nagy lehetőségeket rejtettek. A farmergyártással foglalkozó cikk ezzel a témával foglalkozik, egyben a vegyesvállalati rendszer példájaként is értékelhető. Látható, hogy a termelékenység kérdése is megjelenik, ami az akkor egymástól lényegesen eltérő munkakultúrák szembesítésében is tetten érhető.

A Levisnek bő kell, a hazaiaknak szűk

 Ha némileg alább is hagyott az utóbbi években a farmerdivat, a fiatalság, sőt hovatovább a középkorúak e népszerű ruhadarabjának márkás „egyedéhez" belföldön hozzájutni még ma is szerencsének számít, noha a kész farmerek bővülő importja mellett növekvőben van a Levi Strauss farmerek hazai gyártása is.

Az immár másfél éve kötött Levi Strauss-Május 1. Ruhagyár-HUNGAROTEX kooperáció keretében az 1978. júniustól-december 31-ig tartó első gyártási félévben az eredeti 418 ezer darabos tervvel szemben közel 480 ezer farmernadrágot gyártottak a ruhagyár marcali üzemében (ebből 60 ezernek volt magyar az alapanyaga). Az idei - a szerződésben meghatározott - előirányzat 900 ezer darab. A Levi Strauss - mint ismeretes -, a marcali farmertermelés 60 százalékát visszavásárolja, a többit a hazai kereskedelem értékesíti. A megállapodás alapján így a tavalyi 1,2 millió dolláros exporttal szemben idén már 3,9 millió dollár lesz a kiszállított nadrágok értéke.

Az előirányzat teljesítésének egyik előfeltétele, hogy a munkások rövidesen elérjék a termelékenység szerződés szerinti standard normaidejét, az egy nadrág megvarrására fordítható 13,8 percet. Az együttműködés megindulása előtt a hazai konfekciógyárakban 50-70 percet vett igénybe egy hasonló nadrág gyártása, most - az amerikai partner által kidolgozott mozdulatelemzéses munkamódszer és az egyedi munkahely elrendezés eredményeként - 22 percnél tartanak Marcaliban, természetesen vannak egyéni eltérések. (A Levi Strauss nem egy külföldi gyárában egyébként a munkások még az igen szigorú követelményt is le tudják szorítani 10 percre.) A munkások keresete a termelékenység-növekedés hatásaként több mint 50 százalékkal emelkedett, így a 120 fős gárda megtartása, szükség szerint utánpótlása is biztosítottnak látszik. A normával szemben támasztott követelmények teljesítése azért is fontos, mert a Levi Strauss a betanítási pótlékot csak meghatározott ideig fizeti.

Ami a minőséget illeti, a Görögországból behozott denim alapanyag korántsem hibátlan, s főként ennek tudható be, hogy a marcali gyár termelésének több mint 7,6 százaléka, a megengedhető 2 százalékkal szemben tavaly, másodosztályú volt. (A munkából származó osztályos áruk aránya ebből csak fél százalék!) A HUNGAROTEX reklamációjának eredményeként azonban az utóbbi időben bizonyos fokig javult az importalapanyag minősége, s ez azért is lényeges, mert a Levi's csak minden szempontból kifogástalan árut vesz át.

A belkereskedelem, valamint az export számára készített termékek között a méret-megosztás tekintetében különbség van, s ennek nemcsak a termelékenységre, hanem az értékesíthetőségre is van hatása. A gyár véleménye szerint a belkereskedelem méret szerinti rendelése nem egyezik a szükségletekkel. A tapasztalatok szerint mind a derékbőséget mind a nadrágok belső hosszúságát tekintve, a kisebb méretek felé kellene eltolni a termelést. A megfigyelések szerint a vásárlók jelentős része 5-10 centiméternyi anyagot is levág a nadrág szárából. Tekintetbe véve, hogy a farmerek unisex viseletre alkalmasak, a méretigényekhez való alkalmazkodás fontos volna.

 Eltérés tapasztalható az exportfazonok és a belföldi modellek között is. A Levi's az enyhén bővített szárú nadrágok termelését rendeli meg a gyártól, a belkereskedelem viszont már bejelentette igényét a divatos szűk szárú nadrágokra. A tervek szerint az amerikai partner szabásmintái alapján az év második felétől elkezdődhet a divatos szabású nadrágok gyártása.

Bár a gyár még az alaptípusú farmernadrágok termelésében sem érte el a maximumot, a partnerek máris fontolgatják a gyártás bővítésének esélyeit. Elsősorban a farmerdzsekik előállítását lehetne műszakilag legkönnyebben megoldani.

Végül is megéri-e ez a kooperáció azt a 400 ezer dollárt, amelybe a megvásárolt gépek és a know-how került? A termelőnél tapasztalható műszaki és szakmai előrehaladáson kívül a HUNGAROTEX-nél elsősorban az USA-beli céggel kialakított tartós kereskedelmi kapcsolatot értékelik nagyra.

Egyelőre az előrejelzések nem jósolják a farmerdivat jelentős hanyatlását: a farmeröltözék a mostanában népszerű romantikusabb stílusú kiegészítőkkel színesítve továbbra is közkedvelt marad. Ez a perspektíva ahhoz is alapot nyújthat, hogy az eredetileg 5 évre kötött szerződést további 5 évre meghosszabbítsák.

A Levi Strauss mítosz

A Levi Strauss and Co. minden eddiginél nagyobb nyereséget vár a mostani üzletévre. Ebben a változó irányzatoktól igen függő iparágban a Levi Strauss olyan ütemben fejlődik, amelynek az USA-ban alig van párja. Az elmúlt tíz év folyamán az értékesítési forgalom évi átlagban 24 százalékkal növekedett, a befektetések után számított haszon pedig 31 százalékkal. Az export az előző évi 487 millióról 600 millió dollárra, tehát 35 százalékkal emelkedett. A vállalat legfőbb cikke továbbra is a kék farmernadrág, annak ellenére, hogy sikeresen bővült választéka az inggel, a cipővel és más ruházati termékekkel. Min alapulnak a Levi Strauss üzleti sikerei? Walter Haas cégelnök szerint a tartós és megbízható termékeken, valamint a jó vezetésen. Ez azonban nem ad teljes magyarázatot a Levi Strauss-mítosz kialakulására, arra, hogy a vállalat szinte az USA jelképe lett, márkájának neve bekerült a szótárakba és… hogy fosztogatják a farmernadrágokat szállító kamionokat. A Levi’s nadrágok egy évszázad alatt alig változtak. A cég a kaliforniai aranyláz idején alakult, amikor a bajor származású, 20 esztendős Levi Strauss rájött arra, hogy az aranyásók nem veszik meg a nekik szánt sátrakat. Anyagukból ezért nadrágot készített, amire viszont mindenkinek szüksége volt. A farmernadrág némiképp a hollywoodi cowboy-filmáradatnak köszönheti népszerűségét, de méginkább a cég piaci munkájának. Azokat az amerikai iskolákat például, amelyek megtiltották a farmernadrág viseletét, a Levi’s udvariasan felszólította álláspontjuk megváltoztatására.

 

Ezen a napon történt március 01.

1915

Megindult Budapesten a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésTovább

1917

Babits Mihályt perbe fogják „Fortissimo” c. háborúellenes verse miatt, és elkobozzák a Nyugat e számát.Tovább

1920

A nemzetgyűlés az államfõi hatalom kérdésének végleges rendezéséig Magyarország kormányzójává  választotta nagybányai Horthy Miklóst, a...Tovább

1920

Horthy Miklóst a Nemzetgyűlés a Magyar Királyság kormányzójává (ideiglenes
államfővé) választottákTovább

1920

Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rákosi- és Kádár-korszak: társadalom, életmód, diplomácia

 

A 20. századi magyar történelem egyik meghatározó fejezete a mintegy 40 évig tartó államszocialista időszak, a szovjet típusú totalitarianizmus, azaz a Rákosi- és a Kádár-korszak. A pártállami diktatúra legfőbb jellemzője az élet minden területén végrehajtott szovjetizálás volt: a politikai hatalom centralizálása, a szocialista tervgazdálkodás bevezetése, az állami monopólium megteremtése az oktatásban, a kulturális pluralizmus felszámolása, a marxista-leninista világnézet kizárólagossá tétele, továbbá a szovjet blokkba való betagozódás és a külpolitika feltétlen szovjetbarátsága.

Történelmietlen látásmódra vallana azonban, ha nem tennénk éles különbséget a diktatúra különböző szakaszai között, és összemosnánk a Rákosi-korszakot a Kádár-korszakkal, illetve azokon belül is a különböző periódusokat. A Rákosi-korszakot vizsgálva ki kell hangsúlyoznunk például, hogy a „klasszikus” sztálinizmus időszakát (1949‒1953) legfőképpen az intézményesített terror és a mérhetetlen személyi kultusz, míg az ezt követő két évet (a Nagy Imre-kormány időszakát) a rendszer elviselhetővé tételének szándéka jellemezte.

A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt számos olyan történeti munka született, amelyek alapján ma már a Kádár-rendszert is megbízható pontossággal korszakolhatjuk. Erre itt nem áll módunkban részletesen kitérni, csupán jelezzük, hogy az 1956-os forradalom leverését követő tömeges megtorlások időszaka 1958-tól egyben a rendszer konszolidációját is jelentette. Néhány év alatt befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása, 1963-ban pedig általános amnesztiát hirdettek. Fokozatosan oldódott az ország addig nyomasztó nemzetközi elszigeteltsége, számos nyugati állammal nagyköveti szinten helyreállt a diplomáciai kapcsolat. A magyar külpolitika viszonylagos mozgástérre tett szert annak ellenére, hogy a Szovjetunióhoz és a Varsói Szerződéshez való szövetségesi hűségéhez egy pillanatig sem férhetett kétség. Az 1960-as évektől emelkedett a lakosság életszínvonala („gulyáskommunizmus”), megszűnt a terrorrendszer, a párt hegemóniájának elfogadásáért cserében depolitizálták a mindennapi életet, a korábbiaknál jóval nagyobb utazási szabadságot biztosítottak, és egyre inkább a szakértelemre helyezték a hangsúlyt a származással, illetve a politikai megbízhatósággal szemben. Mindez azonban nem feledteti, hogy a rendszer egészen a bukásáig államszocialista diktatúra maradt ‒ igaz, elvesztette totális jellegét ‒, Magyarország pedig korlátozott szuverenitással a szovjet világbirodalom részét képezte még akkor is, ha a „legvidámabb barakk” volt.

Az ArchívNet idei utolsó, 5‒6. összevont számának fő témája tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak. Öt írás vizsgálja különböző szempontok szerint e két időszakot. Szó esik a felsőoktatás helyzetéről, az egészségügyről, a mezőgazdaságról és a diplomáciáról is. A krakkói francia konzul például az 1955-ös magyarországi útja során szerzett tapasztalatait osztja meg érdekfeszítő beszámolójában, és összeveti az itteni állapotokat a lengyelországi viszonyokkal. Különösen aktuális a nemrég elnökké választott Joe Biden és George McGovern amerikai szenátorok 1977-ben tett hivatalos magyarországi látogatásait ismertető írás. Ez nemcsak arról szól, hogyan látták az Egyesült Államokból Magyarországot, hanem arról is, miként próbálta kihasználni a korabeli magyar diplomácia az enyhülés, a kelet‒nyugati kapcsolatok megélénkülése nyomán adódott lehetőségeket. Összeállításunkban ezenkívül számos egyéb olyan témával is találkozhat a tisztelt Olvasó, amely felkeltheti érdeklődését.

Budapest, 2020. december 16.

 

A szerkesztők