AZ IDÉN 4 MILLIÓ DOLLÁROS FARMEREXPORT

Heti Világgazdaság, 1979. május. 9.

A hetvenes-nyolcvanas években a farmernadrág Magyarországon nemcsak a lázadó hippi életforma kifejeződését jelentette, hanem a nyugati életstílus, az amerikai álom hazai megvalósulását. A magyar farmergyárak számára nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacok is nagy lehetőségeket rejtettek. A farmergyártással foglalkozó cikk ezzel a témával foglalkozik, egyben a vegyesvállalati rendszer példájaként is értékelhető. Látható, hogy a termelékenység kérdése is megjelenik, ami az akkor egymástól lényegesen eltérő munkakultúrák szembesítésében is tetten érhető.

A Levisnek bő kell, a hazaiaknak szűk

 Ha némileg alább is hagyott az utóbbi években a farmerdivat, a fiatalság, sőt hovatovább a középkorúak e népszerű ruhadarabjának márkás „egyedéhez" belföldön hozzájutni még ma is szerencsének számít, noha a kész farmerek bővülő importja mellett növekvőben van a Levi Strauss farmerek hazai gyártása is.

Az immár másfél éve kötött Levi Strauss-Május 1. Ruhagyár-HUNGAROTEX kooperáció keretében az 1978. júniustól-december 31-ig tartó első gyártási félévben az eredeti 418 ezer darabos tervvel szemben közel 480 ezer farmernadrágot gyártottak a ruhagyár marcali üzemében (ebből 60 ezernek volt magyar az alapanyaga). Az idei - a szerződésben meghatározott - előirányzat 900 ezer darab. A Levi Strauss - mint ismeretes -, a marcali farmertermelés 60 százalékát visszavásárolja, a többit a hazai kereskedelem értékesíti. A megállapodás alapján így a tavalyi 1,2 millió dolláros exporttal szemben idén már 3,9 millió dollár lesz a kiszállított nadrágok értéke.

Az előirányzat teljesítésének egyik előfeltétele, hogy a munkások rövidesen elérjék a termelékenység szerződés szerinti standard normaidejét, az egy nadrág megvarrására fordítható 13,8 percet. Az együttműködés megindulása előtt a hazai konfekciógyárakban 50-70 percet vett igénybe egy hasonló nadrág gyártása, most - az amerikai partner által kidolgozott mozdulatelemzéses munkamódszer és az egyedi munkahely elrendezés eredményeként - 22 percnél tartanak Marcaliban, természetesen vannak egyéni eltérések. (A Levi Strauss nem egy külföldi gyárában egyébként a munkások még az igen szigorú követelményt is le tudják szorítani 10 percre.) A munkások keresete a termelékenység-növekedés hatásaként több mint 50 százalékkal emelkedett, így a 120 fős gárda megtartása, szükség szerint utánpótlása is biztosítottnak látszik. A normával szemben támasztott követelmények teljesítése azért is fontos, mert a Levi Strauss a betanítási pótlékot csak meghatározott ideig fizeti.

Ami a minőséget illeti, a Görögországból behozott denim alapanyag korántsem hibátlan, s főként ennek tudható be, hogy a marcali gyár termelésének több mint 7,6 százaléka, a megengedhető 2 százalékkal szemben tavaly, másodosztályú volt. (A munkából származó osztályos áruk aránya ebből csak fél százalék!) A HUNGAROTEX reklamációjának eredményeként azonban az utóbbi időben bizonyos fokig javult az importalapanyag minősége, s ez azért is lényeges, mert a Levi's csak minden szempontból kifogástalan árut vesz át.

A belkereskedelem, valamint az export számára készített termékek között a méret-megosztás tekintetében különbség van, s ennek nemcsak a termelékenységre, hanem az értékesíthetőségre is van hatása. A gyár véleménye szerint a belkereskedelem méret szerinti rendelése nem egyezik a szükségletekkel. A tapasztalatok szerint mind a derékbőséget mind a nadrágok belső hosszúságát tekintve, a kisebb méretek felé kellene eltolni a termelést. A megfigyelések szerint a vásárlók jelentős része 5-10 centiméternyi anyagot is levág a nadrág szárából. Tekintetbe véve, hogy a farmerek unisex viseletre alkalmasak, a méretigényekhez való alkalmazkodás fontos volna.

 Eltérés tapasztalható az exportfazonok és a belföldi modellek között is. A Levi's az enyhén bővített szárú nadrágok termelését rendeli meg a gyártól, a belkereskedelem viszont már bejelentette igényét a divatos szűk szárú nadrágokra. A tervek szerint az amerikai partner szabásmintái alapján az év második felétől elkezdődhet a divatos szabású nadrágok gyártása.

Bár a gyár még az alaptípusú farmernadrágok termelésében sem érte el a maximumot, a partnerek máris fontolgatják a gyártás bővítésének esélyeit. Elsősorban a farmerdzsekik előállítását lehetne műszakilag legkönnyebben megoldani.

Végül is megéri-e ez a kooperáció azt a 400 ezer dollárt, amelybe a megvásárolt gépek és a know-how került? A termelőnél tapasztalható műszaki és szakmai előrehaladáson kívül a HUNGAROTEX-nél elsősorban az USA-beli céggel kialakított tartós kereskedelmi kapcsolatot értékelik nagyra.

Egyelőre az előrejelzések nem jósolják a farmerdivat jelentős hanyatlását: a farmeröltözék a mostanában népszerű romantikusabb stílusú kiegészítőkkel színesítve továbbra is közkedvelt marad. Ez a perspektíva ahhoz is alapot nyújthat, hogy az eredetileg 5 évre kötött szerződést további 5 évre meghosszabbítsák.

A Levi Strauss mítosz

A Levi Strauss and Co. minden eddiginél nagyobb nyereséget vár a mostani üzletévre. Ebben a változó irányzatoktól igen függő iparágban a Levi Strauss olyan ütemben fejlődik, amelynek az USA-ban alig van párja. Az elmúlt tíz év folyamán az értékesítési forgalom évi átlagban 24 százalékkal növekedett, a befektetések után számított haszon pedig 31 százalékkal. Az export az előző évi 487 millióról 600 millió dollárra, tehát 35 százalékkal emelkedett. A vállalat legfőbb cikke továbbra is a kék farmernadrág, annak ellenére, hogy sikeresen bővült választéka az inggel, a cipővel és más ruházati termékekkel. Min alapulnak a Levi Strauss üzleti sikerei? Walter Haas cégelnök szerint a tartós és megbízható termékeken, valamint a jó vezetésen. Ez azonban nem ad teljes magyarázatot a Levi Strauss-mítosz kialakulására, arra, hogy a vállalat szinte az USA jelképe lett, márkájának neve bekerült a szótárakba és… hogy fosztogatják a farmernadrágokat szállító kamionokat. A Levi’s nadrágok egy évszázad alatt alig változtak. A cég a kaliforniai aranyláz idején alakult, amikor a bajor származású, 20 esztendős Levi Strauss rájött arra, hogy az aranyásók nem veszik meg a nekik szánt sátrakat. Anyagukból ezért nadrágot készített, amire viszont mindenkinek szüksége volt. A farmernadrág némiképp a hollywoodi cowboy-filmáradatnak köszönheti népszerűségét, de méginkább a cég piaci munkájának. Azokat az amerikai iskolákat például, amelyek megtiltották a farmernadrág viseletét, a Levi’s udvariasan felszólította álláspontjuk megváltoztatására.

 

Ezen a napon történt február 08.

1904

Japán hadat üzen Oroszországnak.Tovább

1934

Móra Ferenc magyar író (*1879)Tovább

1938

A szudétanémetek és a Szlovák Néppárt képviselői Rózsahegyen a közös fellépésről tárgyalnak.Tovább

1949

A népbíróság Mindszenty József bíborost életfogytig tartó fegyházra ítéli.Tovább

1949

A magyar népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli Mindszenty József hercegprímást.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő